Jogszabályhelyek
16/2014. (XII. 19.) IM-rendelet 90–92. § 13/2017. (II. 6.) OP-szakutasítás 10–11.
Mint korábban említettük, amennyiben az intézet folytatja le a kockázatelemzési vizsgála-tot, erre 8 nap áll rendelkezésére, és a vélemény elkészültétől számított 5 nap a programterv elkészítésére. A fogvatartott megismerése érdekében a pszichológus és a reintegrációs tiszt is vizsgálatot végez, valamint erről írásos feljegyzést készítenek a FANY-ba. Az elítélt élet-útjának megismeréséhez fel kell használni a büntetés-végrehajtás rendelkezésére bocsátott iratokat, mint például az ítéletkiadmányt, a környezettanulmányt, illetve esetlegesen a korábbi szabadságvesztés során készített összefoglaló véleményeket. Ha szükséges a megismeréshez, az intézet parancsnoka megkeresi az elítélt lakóhelye szerinti büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelőt további információszerzés céljából.
Az egyéniesített fogvatartási programterv tartalmazza az elvégzésre váró pszichológiai, egészségügyi feladatokat, a foglalkoztatásban, illetve a személyiségfejlesztő programokban való részvételének terveit. Az elítélt előmenetelét a reintegrációs tiszt figyelemmel kíséri, és ezt a megfelelő nyilvántartásban rögzíti, valamint amennyiben szükséges, az előmenetel alapján az egyéniesített fogvatartásiprogram-tervet módosíthatja. Legkésőbb a részlegre való behelyezést követő 15. napon a fogvatartottat a BFB meghallgatja, és dönt a rezsimbe, illetve biztonsági kockázati besorolásáról. Ha a befogadását megelőzően szabadságvesztést töltött, akkor az akkori biztonsági kockázati besorolása alapján kell a részlegen őrzését, felügyeletét és ellenőrzését ellátni.
Speciális szabály, hogy a befogadórészlegen tartózkodó elítélt a munkavégzés alól felmenthető, vagy csökkentett munkaidő állapítható meg részére.
A Bv. kódex 92. §-a beemelte a hazai gyakorlatba az úgynevezett KEK- (Kockázat-elemzési és Kezelési)-rendszert, amelynek két fő eleme az egyes fogvatartási kockázatok felmérése és az azokra reagáló kockázatkezelő programok biztosítása. A kockázatelemzés fejlesztés alatt álló eszköze az úgynevezett Prediktív Mérőeszköz (a továbbiakban: PME3), amely a különböző szakterületek (nyilvántartás, egészségügy, pszichológia és reintegráció) bevonásával biztosít egy komplex elemzési folyamatot, amely a fogvatartottak kriminális előéletének, családi hátterének, szocioökonómiai helyzetének, bv. intézeten belüli magatar-tásának, pszichológiai és egészségügyi állapotának és egyéb jellemzőinek megismerésével segít egy predikciót adni a fogvatartott várható viselkedésére, a fogva tartás releváns kocká-zataira és annak mértékére. A PME tehát – jogszabály alapján – hat fő kockázati kategóriára fókuszál: a szökés és annak kísérlete; az öngyilkosságra irányuló magatartás, önkárosítás;
bármely személy elleni erőszakos cselekmény vagy annak kísérlete (támadás); fogvatartotti szubkultúrában betöltött vezető vagy épp ellenkezőleg: kiszolgáltatott, sérülékeny pozíció betöltése; pszichoaktív szerrel való visszaélés (kábítószer-fogyasztás).
A kockázatelemzést a PME-rendszer használatával a befogadási eljárás részeként kell lefolytatnia az elítélttel a reintegrációs tisztnek (is).4 A reintegrációs tiszt a személyes és demográfiai adatokra, a családi háttérre és körülményekre, a szociális háttérre, a
kap-3 APME túl van elsődleges fejlesztési és tesztelési fázisán, 2017-től folyamatosan vezeti be a BvOP, jelenleg országos szinten mintegy 2200 elítélttel végezték el a kockázatelemzést. A prediktív mérőeszköz (a továb-biakban: PME) 2018. január 1. napjától élesben is bevezetésre került. Első körben meghatározott elítéltekkel való felvételét tették kötelezővé, mint például: egyéni kezelési utasítással rendelkező elítélttel; a korábbiakban nagy sajtónyilvánosságot kapott (kiemelt) elítélttel; 2017. január 1. napjáig visszamenőleg az engedélyezett eltávozással (kimaradás, eltávozás, látogató bv. intézeten kívüli fogadása) összefüggő magatartási szabályokat megszegő (az eltávozásról nem vagy önhibájából késve visszaérkező; az eltávozás alatt újabb bűncselekményt elkövető; az eltávozásról ittas vagy bódult állapotban visszatérő) elítélttel. 2018. január 1. napjától kezdő-dően – az esemény bekövetkezésétől számított 15 napon belül – a PME kérdéssorait azon elítélttel is rögzíteni kell, aki jelentési kötelezettség alá tartozó esemény elkövetője, illetve sértettje, elszenvedője volt. Nem magyar állampolgárságú elítélt esetében a PME-rögzítést csak akkor kell elvégezni, ha az elítélt a magyar nyelvet olyan szinten érti, beszéli, hogy az a kérdéssorok felvételére őt alkalmassá teszi.
4 Az adatokat (egy összesen 369 kérdésből álló kérdőívet) 4 szakterület rögzíti: a nyilvántartási szakterület alapvetően iratokból dolgozik, és az elítélt kriminális előéletére vonatkozó információkat rögzíti; az egész-ségügyi szakterület felméri az elítélt egészegész-ségügyi állapotát (kiemelt figyelmet szentelve a szerhasználatnak, a pszichiátriai előéletnek, az önkárosítási előzményeknek) és az abból következő kockázati lehetőségeket;
a pszichológiai szakterület pedig az elítélt pszichés állapotára, korábbi pszichológiai, pszichiátriai, illetve szuicid előzményekre, pszichoaktív szerhasználatra, valamint a fogvatartott attitűdjeire vonatkozóan gyűjt adatot.
csolattartásra, az iskolázottságra, a korábbi munkaviszonyokra és munkatapasztalatra, a foglalkoztatási és munkáltatói adatokra, a káros szenvedélyekre, az alkohol- és drogérin-tettségre vonatkozó, illetve a motivációs szándék feltérképezésére irányuló kérdéseket tesz fel az elítéltnek, és az ezekre adott válaszait rögzíti a rendszerben. A rendszer megengedi a reintegrációs tisztnek, hogy a személyes beszélgetésről a végén benyomásokat jegyezzen fel, jelezze, amennyiben úgy véli, a fogvatartott nem a valóságnak megfelelő információkat közölt, s benyomásai alapján joga van arra is, hogy a PME által adott eredményt (alacsony, közepes vagy magas) „eltérítse”, azaz a hat fő kockázati kategória bármelyikében a rendszer által adott értéktől eltérő értéket állítson be.
A kérdőív felvételéhez – mint említettük – szükséges az elítélt személyes jelenléte, továbbá jogszabály szerint annak befogadásától, befogadórészlegen történő esetleges el-helyezésétől számított legkésőbb 15 napon belül meg kell történnie.
A szakterületi rögzítések alapján, a kockázatfelmérés eredményeként készül el az a be-sorolás, amely a kérdésekre adott válaszok alapján lehet – az említett – alacsony, közepes vagy magas minősítés.
A kockázatelemzési eljárás során a vizsgált kockázatcsoportok közül a szerhasználat, az agresszivitás, a szubkultúrában betöltött magas pozíció, valamint a viktimológiai veszé-lyeztetettség (azaz az elítélt-hierarchiában betöltött alacsony pozíció) dimenziókon „magas”
vagy „közepes” besorolású elítéltek részére a bv. intézeteknek a fogvatartási és visszaesési kockázatok csökkentésére irányuló, illetve reintegrációs célú programokat kell kínálniuk.
Az elítéltek programokba történő bevonásának és felvételének eljárási rendjét, valamint a 12 alkalmas csoportfoglalkozás-sorozat lebonyolítását a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának illetékes főosztálya egy útmutató keretében határozta meg. Ennek megfelelően a befogadási eljárás során a reintegrációs szakterületnek értelemszerűen al-kalmaznia kell az alábbi segédanyagok rendelkezéseit:
• a fogvatartottakkal kapcsolatos reintegrációs feladatok végrehajtására vonatkozó Módszertani Segédanyag Gyűjteményt;
• módszertani útmutatót a kockázatelemzési és -kezelési rendszer működéséhez;
• a büntetés-végrehajtási pszichológusok fogvatartottakkal való tevékenységét sza-bályozó módszertani útmutatót;
• a Befogadási és Fogvatartási Bizottság (BFB) részletes feladatairól, tagjairól és eljárásrendjéről, valamint a fogvatartottak munkáltatásához kapcsolódó egyes szabályokról szóló 66/2015. (VIII. 18) OP-szakutasítást;
• az egyes reintegrációs feladatok végrehajtásának eljárási szabályairól szóló 14/2015.
(I. 30) OP-szakutasítást;
• a fogvatartottak nyilvántartására és egyes ügyeinek intézésére vonatkozó eljárásról szóló 37/2015 (V. 18) OP-szakutasítás.
A BFB az elkészült szakterületi véleményekből (nyilvántartási, reintegrációs, pszicholó-giai és egészségügyi) származó információk és kockázatbecslések alapján készít végső kockázatelemzést a fogvatartottról oly módon, hogy a kockázati besorolás szintje valameny-nyi dimenzión a legmagasabb kapott értékhez igazodjon, kivéve, ha valamilyen jelentős
indok alapján a BFB értékelése szerint ettől eltérő besorolás válik szükségessé.5 A „magas”
és „közepes” kockázati besorolásokat, illetve azokat az értékeléseket, amelyek esetén a BFB eltért a legmagasabb értéket becslő szakterületi állásfoglalástól, röviden meg kell indokolni.
Amennyiben a fogva tartás ideje során a fogvatartási kockázatokra negatív hatással bíró életesemény következik be, vagy valamely szakterület olyan valós információról sze-rez tudomást, amely a kockázati besorolás módosítását indokolja, arról a BFB-t írásban, soron kívül tájékoztatni kell. Amennyiben a bekövetkezett esemény vagy a tudomásra jutott információ alapján a kockázati besorolási szint módosítása indokolt, azt a fentiek szerint kell rögzíteni. Az egészségügyi és pszichológiai szakterület írásos értékelését az érintett egészségügyi anyagában, a nyilvántartási és reintegrációs szakterület feljegyzését, valamint a végső kockázati besorolásról készült véleményt az elítélt reintegrációs anyagában kell el-helyezni. Az egyes kockázatok szempontjából alacsonyabb szintű kategóriába sorolás nem jár automatikusan enyhébb rezsimkategóriába sorolással.6
Az elítélt befogadórészlegből történő kihelyezését követően a szerhasználat, az agresszi-vitás, illetve a szubkultúrában betöltött magas vagy alacsony pozíciódimenziókon „magas”
vagy „közepes” kategóriába sorolt elítélteknek a visszaesési és fogvatartási kockázatokat csökkentő reintegrációs programokon való részvétel lehetőségét az elítélt reintegrációs tisztje ajánlja fel:
• szerhasználat: A droghasználat megelőzése tréning;
• agresszivitás: Az agresszivitás kezelése tréning;
• a szubkultúrában betöltött magas pozíció: Az agresszivitás kezelése tréning;
• a szubkultúrában betöltött alacsony pozíció: Az asszertivitás elősegítése tréning.
3.1. A kockázatcsökkentő programok reintegrációs tiszti feladatai (A befogadás alapján felmért fogvatartási és visszaesési kockázatok csökkentésére irányuló programok)
Az elítéltet az egyes programokon való részvételről külön-külön, a befogadórészlegről történő kihelyezését követő 8 munkanapon belül kell nyilatkoztatni. A programokon való részvételre az elítélt nem kötelezhető! Az érintett részvételi szándékával kapcsolatos írásos nyilatkozatát a reintegrációs anyagban kell elhelyezni. Az elítélt nemleges nyilatkozatát fogva tartása ideje során bármikor módosíthatja, amely lehetőségről őt előzetesen tájékoztatni kell.
A fogvatartási és visszaesési kockázatok csökkentésére irányuló 12 alkalmas progra-mon egyidejűleg 8–10 fő olyan elítélt vehet részt, aki részvételi szándékáról írásban nyilat-kozott. Csoportot indítani csak megfelelő létszám rendelkezésre állása esetén lehet, ennek érdekében az érintett elítéltek bevonhatóságát, részvételi hajlandóságát szükség szerint felül kell vizsgálni. A 12 alkalmas programot azok az intézeti munkatársak tarthatják, akik részt vettek a foglalkozások megtartására felkészítő képzésen. A pszichológusok a 12 alkalmas
5 A BFB összesített értékelését a befogadórészleg reintegrációs tisztje a FANY Reintegrációs/Pszichológusi feljegyzés/vélemény adatmezejében Összefoglaló véleményként mint befogadó reintegrációs tiszt rögzíti.
6 Az intézet erre a feladatra kijelölt munkatársa valamennyi BFB-ülést követően, heti rendszerességgel köte-les kitölteni a KKMI által az intézet részére elektronikusan elküldött Excel-táblázatot, amelyben az újonnan befogadottak megadott dimenziók mentén történő kockázati besorolásáról adnak tájékoztatást.
foglalkozássorozatot előzetes felkészítés nélkül, a BVOP által a rendelkezésükre bocsátott segédanyagok (ún. programmanuálok) alapján tarthatják.
A 60–90 perces – szükség esetén annál hosszabb időtartamú – foglalkozásokat heti egy alkalommal kell megtartani. A csoportfoglalkozás egyszemélyes vagy páros vezetéssel is megoldható. A csoportvezető távolléte (betegállomány, szabadság stb.) esetén a csoport-vezetés az arra képzést kapott pszichológusnak ideiglenesen átadható, illetve a csoportvezető visszatéréséig elhalasztható. A csoportfoglalkozások között három hétnél hosszabb idő nem telhet el.7
Annak az elítéltnek, akinek a hosszabb időtartamú vagy többszöri megőrzésre szállí-tás a programban való eredményes részvételét hátrányosan befolyásolja, egy később indu-ló csoportban vaindu-ló részvétel lehetőségét kell felajánlani. A 12 alkalmas programból vaindu-ló kilépési szándékról az elítéltet írásban is nyilatkoztatni kell. A nyilatkozatot ugyancsak a reintegrációs anyagban kell elhelyezni.
Azokról, akik a programot befejezték, a csoportvezető a FANY Reintegrációs/Pszi-chológusi feljegyzés/vélemény menüpontjában Összefoglaló véleményként készít egy rövid, szöveges értékelést az elítélt foglalkozásokon mutatott érdeklődése és aktivitása szempont-jából. A kockázatcsökkentő tréning vezetője az elítéltet a foglalkozásokon mutatott attitűdjei és viselkedése alapján, illetve azok kedvező változása esetén az adott kockázat szempontjából alacsonyabb szintű kategóriába sorolhatja. A kockázatbesorolás módosítását indoklással együtt az Összefoglaló véleményben kell rögzíteni, majd a BFB részére továbbítani.