A kockázatelemzés mint a rendkívüli események megelőzésének leghatékonyabb eszköze

Jogszabályhely Rendelet 29–32. §; 50. §

A bv. szervezet az elítélt visszaesési és fogvatartási kockázatainak felmérésére, annak mér-séklése, illetve a sikeres társadalmi reintegráció elősegítése érdekében Kockázatelemzési és Kezelési Rendszert (a továbbiakban: KEK-rendszer) alakít ki és működtet.

A KEK-rendszer elemei:

a) a visszaesési és fogvatartási kockázatok mérésére szolgáló prediktív mérőeszközök;

b) a szabadságvesztés során alkalmazott progresszív rezsimszabályok;

c) a fogvatartási és visszaesési kockázatok csökkentésére irányuló és reintegrációs célú programok.

A kockázatelemzés olyan büntetés-végrehajtási szakmai tevékenység, amelynek során az el-ítélt vonatkozásában felmérésre és értékelésre kerül az e rendeletben meghatározott kocká-zatcsoportok kockázati értéke. Az elítélt befogadását követően, de az elhelyezésére kijelölt bv. intézet BFB-ülését megelőzően el kell végezni az alábbi kockázatcsoportok felmérését:

a) fogolyszökés és annak kísérlete;

b) öngyilkosságra irányuló magatartás;

c) önkárosítás;

d) bármely személy elleni erőszakos cselekmény vagy annak kísérlete;

e) a bűnözői, illetve a fogvatartotti szubkultúrában betöltött vezetői, szervezői, végre-hajtói szerep, tevékenység, ha erre vonatkozóan információ áll rendelkezésre;

f) pszichoaktív szerrel való visszaélés.

A felmérés során a fentebb meghatározott kockázatcsoportokat külön-külön kell értékelni, amelynek alapján a kockázati érték magas, közepes vagy alacsony lehet. Minden elítélt ese-tében – a kockázatelemzés és értékelés részeként – el kell végezni a biztonsági kockázati besorolását, amely magas, közepes vagy alacsony szintű lehet. A kockázatelemzés során az elítéltről a fogvatartotti nyilvántartásban szereplő korábbi fogva tartása során megál-lapított biztonsági csoportba sorolására, az elkövetett fegyelemsértésekre és fenyítésekre vonatkozó adatok is felhasználhatók.

Magas szintű a biztonsági kockázata annak az elítéltnek, akinél az elkövetett bűn-cselekmény jellege, a kiszabott büntetés tartama, bűnszervezetben vagy fogvatartotti szubkultúrában betöltött szerepe, a bv. intézet rendjéhez és biztonságához való viszonya, korábbi fogva tartása során tanúsított magatartása vagy más személyi körülménye alapján megalapozottan feltehető, hogy adott helyzetben a bv. intézet rendjét súlyosan sértő cselek-ményt, szökést, a saját vagy mások életét, testi épségét sértő vagy veszélyeztető magatartást tanúsítana, így biztonságos fogva tartása csak őrzéssel biztosítható.

Közepes szintű a biztonsági kockázata annak az elítéltnek, akinél megalapozottan fel-tehető, illetve magatartása alapján megállapítható, hogy a bv. intézet rendjével tudatosan szembehelyezkedik, az azzal kapcsolatos magatartási szabályokat megszegi, így biztonságos fogva tartása csak felügyelettel vagy őrzéssel biztosítható.

Alacsony szintű a biztonsági kockázata annak az elítéltnek, aki a bv. intézet rendjét várhatóan betartja, szökésétől vagy más bűncselekmény elkövetésétől nem kell tartani, így biztonságos fogva tartása általában ellenőrzéssel is biztosítható.

Az elítélt biztonsági kockázati besorolását a BFB

a) az alacsony szintű biztonsági kockázati besorolású elítélt esetében legalább évente;

b) a közepes szintű biztonsági kockázati besorolású elítélt esetében legalább hatha-vonta;

c) a magas szintű biztonsági kockázati besorolású elítélt esetében legalább háromha-vonta felülvizsgálja.

A besorolás alapjául szolgáló körülmények változása esetén a BFB – halaszthatatlan esetben a bv. intézet parancsnoka – az elítélt biztonsági kockázati besorolását a fenti határidőktől függetlenül is köteles megváltoztatni.

Ellenőrző kérdések, feladatok

1. Mit értünk a fogva tartás biztonságán?

2. Határozza meg a bv. biztonsági rendszer fogalmát!

3. Mit értünk az őrzés, a felügyelet és az ellenőrzés fogalmán?

4. Melyek a büntetés-végrehajtási szervezetnél rendszeresített kényszerítőesz-közök?

5. Milyen esetben lehet helyettesíteni a rendszeresített kényszerítőeszközt?

6. Melyek a kényszerítőeszköz alkalmazását tiltó és korlátozó szabályok?

7. Melyek a kényszerítőeszköz alkalmazását követő jogszerűségi vizsgálat szabá-lyai?

8. Melyek a kényszerítőeszközök alkalmazásának általános feltételei?

9. Mikor alkalmazható testi kényszer?

10. Mikor alkalmazható bilincs?

11. Mikor alkalmazható könnygáz és gumibot?

12. Sorolja fel a biztonsági intézkedéseket!

13. Milyen esetekben kerülhet sor biztonsági elkülönítésre?

14. Milyen esetekben helyezhető biztonsági részlegre vagy zárkába a fogvatartott?

15. Sorolja fel a motozás végrehajtásának gyakorlati elveit!

16. Milyen esetekben alkalmazható az elektronikus távfelügyeleti rendszer?

17. Hol helyezhető el elektronikus megfigyelési rendszer?

18. Milyen esetekben használhatók fel az elektronikus megfigyelési rendszer által rögzített adatok?

19. Milyen feltételek mellett lehet biztonsági ellenőrzést, biztonsági vizsgálatot és biztonsági szemlét végrehajtani?

20. Mikor rendelhető el az ajtók zárva tartása?

21. Mely jog gyakorlására terjedhet ki az egyes jogok gyakorlásának felfüggesztése?

22. Mely kockázati csoportokat kell felmérni az elítélt BFB elé helyezése előtt?

23. Mikor kell magas, közepes vagy alacsony szintű kockázati besorolásba helyezni az elítéltet?

PB KORREKTÚRAPÉLDÁNY

DIALÓG CAMPUS KIADÓ

Barbalics Nikoletta (2015): Fogvatartotti programok a reintegráció jegyében. Börtönügyi Szemle,  34. évf. 4. sz.

Budai Gábor (2017): Fogvatartottak képzése és foglalkoztatása a Pálhalmai Országos Büntetés-végre-hajtási Intézetben. Börtönügyi Szemle, 36. évf. 1. sz.

Drexler Bernadett – Sánta Lívia (2016): Fogvatartotti programok értékelése és jóváhagyása az an-gol büntetés-végrehajtásban. Börtönügyi Szemle, 35. évf. 4. sz.

Lehoczki Ágnes (2012): Öngyilkosság és önkárosítás a börtönvilágban. Börtönügyi Szemle, 31. évf.

3. sz.

Lehoczki Ágnes (2015): A magyar büntetés-végrehajtásban történt befejezett szuicidiumok elem-zése. Börtönügyi Szemle, 34. évf. 1. sz.

Pázsit Veronika (2016): Az emberi jogok védelmének garanciális elemei az új büntetés-végrehajtási kódexben. Börtönügyi Szemle, 35. évf. 2 sz.

Ruzsonyi Péter (2002): A fiatalkorú bűnelkövetők zártintézeti kezelésének nemzetközi tendenciái.

Belügyi Szemle, 50. évf. 2–3. sz.

Ruzsonyi Péter (2008): Kriminálpedagógiai útkeresés a fiatalkorú fogvatartottak szabadságvesztés büntetésének végrehajtásában. Börtönügyi Szemle, 27. évf. 4. sz.

Ruzsonyi Péter (2017): Az együttműködés kutatási programja: a reintegrációs tisztek oktatásának, képzésének fejlesztése az eredményes fogvatartotti reintegráció érdekében. Börtönügyi  Szemle, 36. évf. 1. sz.

Törőcsik Balázs (2016): Az előzetes letartóztatás végrehajtását érintő ügyészi rendelkezési jog egyes kérdéseiről különös tekintettel a kapcsolattartást érintő döntésekről. Börtönügyi  Szemle, 35. évf. 4. sz.

Végh Marianna (2015): A fogvatartottak alkotmányos helyzete az alkotmánybírósági határozatok tükrében. Börtönügyi Szemle, 34. évf. 2. sz.

PB KORREKTÚRAPÉLDÁNY

DIALÓG CAMPUS KIADÓ