A fegyelmi eljárással kapcsolatos reintegrációs tiszti feladatok

Jogszabályhelyek

2013. évi CCXL. törvény 168–171. § 14/2014. (XII. 17.) IM-rendelet 1–46. §

25/2017. (II. 14.) OP-szakutasítás 2/B, 4., 8., 17–18., 23.

4.1. Fegyelmi fenyítések és alkalmazhatóságuk

Fegyelmi fenyítés alkalmazható azzal az elítélttel szemben, aki szándékosan megszegi a büntetés-végrehajtás rendjét, ilyen bűnösséggel mást szándékosan rábír a fegyelemsértésre, vagy segítséget nyújt annak elkövetéséhez. A fenyítés célja az újabb fegyelemsértéstől való visszatartás, a rend helyreállítása, továbbá az együttműködés.

A jogszabály értelmében fegyelmi fenyítésként alkalmazható a bv. szerv által szerve-zett programokon, rendezvényeken való részvétel korlátozása vagy eltiltása meghatározott alkalomra vagy maximum három hónapig terjedő időtartamra; többletszolgáltatásoktól való megfosztás egytől három hónapig terjedően; személyes szükségletekre fordítható összeg csökkentése maximum hat hónapig és ötven százalékkal; valamint a magánelzárás. A ma-gánelzárás tartama változó, fő szabály szerint nem dolgozó fogvatartott esetén fegyházban huszonöt, börtönben húsz, fogházban tíz nap; dolgozó fogvatartott esetén fegyházban húsz, börtönben tizenöt, fogházban öt nap; valamint várandós és kisgyermekes nővel szemben nem alkalmazható.

A magánelzárás során a fogvatartott nem rendelkezhet szabadon kapcsolattartási lehető-ségeivel, így kimaradásra, eltávozásra nem mehet, levélben vagy telefonon csak a védőjével érintkezhet, csomagot nem kaphat vagy küldhet, látogatót sem fogadhat, kivéve a lelkészt, a bv. pártfogót, a jövőbeni munkáltatóját, illetve karitatív szervezet megbízottját. Továbbá személyes szükségleteire nem vásárolhat, nem vehet részt programokon, nem sportolhat és sajtóterméket sem olvashat.

Méltánylást érdemlő esetben, parancsnoki engedéllyel részt vehet közeli hozzátartozó temetésén vagy meglátogathatja azt, ha súlyos beteg. Az elmaradt látogatást, csomagot, személyes szükségletekre szolgáló vásárlást a fenyítés végrehajtása után be lehet pótolni.

Előfordulhat olyan eset is, amikor orvos vagy pszichológus állapítja meg, hogy a kiszabott fegyelmi fenyítést nem lehet megkezdeni vagy félbe kell szakítani a fogvatartott egészség-ügyi állapota miatt. A fogvatartott vagy védője a magánelzárás végrehajtásával szemben bírósági felülvizsgálatot nyújthat be, ezt a fenyítés kihirdetésekor azonnal be kell jelente-ni, és ilyen esetben annak halasztó hatálya van a végrehajtás megkezdésére vonatkozóan.

Ha az adott fegyelmi cselekmény egyben bűncselekményt vagy szabálysértést is megvalósít, akkor a fegyelmi eljárás kezdeményezése mellett az illetékes hatóságoknál feljelentést is kell tenni. A kiszabott fenyítésnek arányosnak kell lennie a fegyelemsértés-sel. Az elítéltnek az okozott kárt meg kell térítenie. A fegyelmi eljárás során az elítéltet meg kell hallgatni.

4.2. A fegyelmi eljárás

A fegyelmi felelősség megállapítása a bv. szerv feladata, a fegyelmi jogkör gyakorlóját egyedül a büntető- és a szabálysértési eljárásban meghozott határozat és az abban szereplő tényállás köti. Ennek megállapítását azonban kizárja az olyan szintű kóros elmeállapot, amely megakadályozza a beszámítási képességet, illetve a fenyegetés, a kényszer, a tévedés, a jogos védelem, a végszükség vagy az olyan utasítás megtagadása, amelynek teljesítésével bűncselekmény, szabálysértés vagy fegyelemsértés valósult volna meg. Továbbá fegyelmi eljárás nem indítható, ha a fegyelmi cselekmény elkövetése óta eltelt hat hónap, vagy a fe-gyelmi jogkör gyakorlójának tudomására jutásától 30 nap, illetve ha a fefe-gyelmi cselekmény elkövetőjének büntetés-végrehajtási jogviszonya megszűnt. A jogellenes távollét esete, il-letve bűncselekménynek is minősülő fegyelmi cselekmény elkövetése esetén viszont ezek a határidők nem érvényesülnek. Jogellenesen távol lévő fogvatartottal szemben az eljárást a reintegrációs tiszt azonnal kezdeményezi, amint a fogvatartott visszatért a bv. intézetbe.

A reintegrációs tiszt ez esetben a jogellenes távollét kezdetének és végének időpontját is köteles feljegyezni az elévülés és félbeszakítás időtartamainak vizsgálata okán. A fegyelmi eljárás során lényeges cselekményekről, mint például a meghallgatások vagy a tárgyalás, kötelezően jegyzőkönyvet kell felvenni.

A fegyelemi eljárás a fegyelemsértés észlelése után indul. A fegyelmi eljárás részletes szabályait a fent említett rendeletek részletesen tartalmazzák, jelen könyv szűkített cél-csoportját tekintve csak a reintegrációs tisztek fegyelmi eljárásban felmerülő szerepével foglalkozik. A bv. szervezet személyi állománya tagjának a fegyelemsértés észlelését kö-vetően haladéktalanul kötelessége ezt írásban jelenteni elöljárójának. Az észlelő személy vagy az, akinek ezt a tudomására hozták, 8 napon belül írásban köteles kezdeményezni az eljárás megindítását. Az eljárás kezdeményezésekor meg kell jelölni az elkövető azono-sítására szolgáló adatokat, a cselekmény helyét, idejét, rövid leírását és amennyiben van, a bizonyítási eszközöket is. A kezdeményezést a fogvatartottal is közölni kell, és legkésőbb a közlést követő munkanapon el kell juttatni a fegyelmi jogkör gyakorlójának. Speciális esetben, például szállítás során elkövetett fegyelmi vétség esetén a szállítást végző intézet folytatja le. Amennyiben szükséges, a fogvatartott visszaszállításáról is lehet intézked-ni az eljárás lefolytatása érdekében (például kihallgatás). Az eljárás kezdeményezéséről, menetéről és eredményéről a célintézetet is tájékoztatni kell. Ha másik intézetben követte el a fegyelmi cselekményt, mint amelyikben a fő szabály szerint a büntetését tölti, akkor ott kell lefolytatni az eljárást, ahol kezdeményezték. A kezdeményező intézet ilyenkor megkereséssel élhet, amennyiben adatra, információra van szüksége, ennek teljesítésére a megkeresett intézetnek 8 napja van. Az eljárást erre az időtartamra fel kell függeszteni.

Előfordulhat olyan eset is, amikor a fegyelmi cselekmény elkövetőjének személye is-meretlen, ilyenkor az eljárást megelőzi egy vizsgálat, amelynek célja a tettes személyének megállapítása az elévülési határidőn belül.

A fegyelmi jogkör gyakorlója az eljárás elrendelése nélkül a fegyelmi ügyet a rein-tegrációs tiszt hatáskörébe utalhatja. Erre általában akkor kerül sor, ha meglátása szerint az eset megítélése egyszerű és olyan súlyú, hogy a legkisebb fenyítés is elegendő szankció.

Ilyen esetekben általában fegyelmi fenyítésként az elítéltet feddésben vagy – ha az is szük-ségtelen – kioktatásban részesíti a reintegrációs tiszt.

Ilyen esetekben a reintegrációs tiszt által lefolytatott eljárás menete szerint a fogvatartot-tat 5 napon belül meghallgatja, és dönt, hogy kiokfogvatartot-tatja, feddést szab ki rá, vagy visszautalja az ügyet a fegyelmi jogkör gyakorlójának hatáskörébe. Ez utóbbira akkor kerülhet sor, ha:

• az eljárás lefolytatását vagy súlyosabb fenyítést tart szükségesnek;

• közvetítői eljárás feltételei fennállnak;

• a fogvatartott tagadja tettét, vagy panaszt jelent be a döntés ellen.

A fogvatartottal az eljárásban bekövetkezett mindennemű intézkedést írásban közölni kell, így az eljárás kezdeményezését, elrendelését, felfüggesztését, a határidőket, az esetleges hosszabbításokat és a döntést is. Az írásos közlést a fogvatartott aláírásával elismeri, il-letve amennyiben nem tud írni/olvasni, vagy megtagadja, akkor két tanú aláírásával kell igazolni a közlés tényét.

A fegyelmi vizsgálat során további jogok és kötelezettségek is megilletik a fogvatartottat:

• tájékoztatni kell jogairól és kötelezettségeiről;

• védekezését szóban és írásban is előadhatja;

• nem köteles vallomást tenni, ezt bármikor megtagadhatja, és figyelmeztetni kell, hogy ez az eljárás lefolytatásának nem akadálya;

• indítványt tehet;

• jogorvoslattal élhet (panasz, bírósági felülvizsgálat);

• vizsgálat befejezésekor az iratokat tanulmányozhatja, azokról másolatot kérhet (kivéve törvényben meghatározott esetekben);

• köteles megjelenni a tárgyaláson;

• a döntést szóban is ki kell hirdetni, majd írásban is át kell adni számára;

• védőt bízhat meg.

A fogvatartott nemcsak terheltként, tanúként is meghallgatható, ilyenkor tájékoztatni kell a hamis tanúzás, a hamis vád büntetőjogi következményeiről, illetve a vallomástétel meg-tagadásának jogáról.

A hatáskörébe utalt enyhébb súlyú fegyelmi cselekmény elbírálásán kívül a reintegrációs tiszt vizsgálóként is eljárhat, ha nem áll fenn összeférhetetlenségi ok, és a fegyelmi jogkör gyakorlója őt erre kijelöli. A vizsgálat során természetesen köteles tájékoztatni a fogvatar-tottat annak jogairól és kötelezettségeiről.²³ A vizsgálat során a reintegrációs tiszt jogosult megállapítani a tényállást, meghallgatást tartani, tárgyi bizonyítékokat beszerezni és egyéb eljárási cselekményeket végrehajtani, mint például a szembesítés. (A szembesítést csak má-sik fogvatartottal szemben lehet alkalmazni.)

E vizsgálati elemeket jegyzőkönyvbe kell foglalnia, és a vizsgálat eredményét tartal-mazó jelentés mellé a többi irattal együtt csatolnia. Gyógyító-terápiás részlegen elhelyezett elítélt cselekménye kapcsán a kivizsgálást csak a részleg reintegrációs tisztje folytathatja le; ha ő kezdeményezte, akkor pedig a helyettese. Amennyiben a fogvatartott önkárosító magatartást valósított meg, ennek okait, körülményeit, hátterét soron kívül a lehető leg-rövidebb idő alatt, egyéni foglalkozás keretein belül meg kell vizsgálnia a reintegrációs tisztnek. Ilyen esetben a pszichológus és/vagy a börtönlelkész segítsége is igénybe vehető.

23 Ennek megtörténtét a Tájékoztató a fegyelmi eljárással összefüggő jogokról, kötelezettségekről nyomtatvá-nyon rögzítenie kell.

A fegyelmi eljárás egyik speciális eleme a közvetítői eljárás. Közvetítői eljárásra csak a fegyelmi jogkör gyakorlója utalhat, és csak abban az esetben, ha az elítélt másik elítélt sérelmére valósította meg a fegyelemsértést, és a közvetítői eljárást mindketten kérik/el-fogadják. Az eljárás célja egy írásbeli megállapodás a felek között. A fegyelmi eljárás ez idő alatt felfüggesztésre kerül. Ha viszont a hozzájárulást valamelyik fél visszavonja, vagy nem kerül sor megállapodásra, a fegyelmi eljárást folytatni kell.

4.3. Rezsimkategória-felülvizsgálatok

Az új jutalmazási és fenyítési nemek alkalmazásának felmérésére és elemzésére, a bv.

intézetek fegyelmi eljárásainak intézeti gyakorlatára irányuló instruktori ellenőrzések so-rán elemzett adatok, valamint az egységes végrehajtás vizsgálata alapján elvégzett hatás-vizsgálat eredményeként megállapítást nyert, hogy a bv. intézetek a Bv. tv-ben foglalt új fenyítési nemeket, továbbá a soron kívüli rezsimkategória felülvizsgálatának gyakorlatát egyre jelentősebb mértékben alkalmazzák. Tekintettel arra, hogy a felülvizsgálat dinamikus alkalmazását a kötelező rezsimkategória-felülvizsgálat önmagában nem biztosítja, a súlyos fegyelmi vétség elkövetése miatt kiszabott fegyelmi fenyítést annak kimenetelétől függően soron kívüli rezsimkategória-felülvizsgálatnak kell követnie. Ezért a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága kötelezővé tette a reintegrációs tisztek munkakörét illetően a kö-vetkezőket:

• a reintegrációs tiszt a hatáskörébe utalt fegyelmi ügyek kivizsgálása körében hívja fel a fogvatartottak figyelmét ugyanazon fegyelmi vétség ismételt elkövetése esetén a rezsimkategória szigorításának lehetőségére és annak következményeire;

• ismétlődő jelleggel végrehajtásra kerülő csoportos foglalkozások keretében a re-integrációs tiszt tájékoztassa az enyhébb és szigorúbb rezsimkategóriára váltás lehetőségéről a fogvatartottakat, számukra csoportos tájékoztatás keretében tegye láthatóvá az enyhébb, illetőleg szigorúbb rezsimmel összefüggő előnyös, valamint kedvezőtlen lehetőségeket és ezek elérésének módját;

• intézkedjen mind a személyi, mind a fogvatartotti állomány számára olyan alap-fogalmak – mint együttműködő, ellenálló magatartás – tartalmi meghatározására, amelyek tanúsításának következményeként alkalmazott fegyelmi fenyítések és ju-talmak átlátható módon válnak megismerhetővé;

• tegye lehetővé a rezsimkategória-váltások nyomon követése érdekében a rezsim-kategória-váltás naprakész, átlátható dokumentálását, illetőleg adminisztrálását.

A jogszabályi módosítás mind a fegyelmi fenyítések, mind a jutalmazások körének bő-vítésével arra hivatott, hogy szélesítse az adott jogkört gyakorló mozgásterét, elősegítve a progresszív végrehajtást, és a rezsimszabályokkal együttható módon erős motivációs bázist képezzen a reintegrációs folyamat végigviteléhez. Ugyanakkor a mutatók alapján megállapítást nyert, hogy a nóvumok több intézetben nem kellő mértékben épültek be a helyi gyakorlatba, főleg az új fenyítési nemek alkalmazása maradt el az elvártaktól. Fen-tiekre tekintettel meghatározásra került az intézetek számára, hogy a magánál tartható tárgy korlátozása az érintett fogvatartott által a korábbi kérelemre engedélyezett tárgyra terjedjen ki, és az a fegyelmi jogkör gyakorlója által meghatározott időtartamra letétbe

kerüljön. A térítésköteles szolgáltatás megvonásának a fenyítés kiszabását követő hónapban kell hatályba lépnie, és a fegyelmi jogkör gyakorlója által meghatározott időtartamig kell tartania. Fontos, hogy a korlátozást vagy az eltiltást ne a készség- és képességfejlesztő, hanem a szabad idő hasznos eltöltését szolgáló programokra terjesszék ki. Fokozottan kell érvényesíteni az egyéniesítés elvét, különös tekintettel arra, hogy a döntéshozó kellő alapos-sággal vizsgálja meg a leghatékonyabb fenyítési nem vagy jutalmazási forma alkalmazását (például adott esetben a kondicionálóterem használatának megvonása súlyosabban érinti a fogvatartottat, mint a magánelzárás-fenyítés kiszabása).

A fegyelmi jogkör gyakorlója döntésének előkészítése érdekében a fegyelmi eljárások során a kivizsgálónak ki kell térnie az érintett fogvatartott szabadidős tevékenységeire (pél-dául szakkörök, sportfoglalkozás), megemlítve – amennyiben releváns – a külön engedéllyel zárkájában tartható tárgyait, igényelt többletszolgáltatásait.