1 prot. államok virágzása - Religio, 1876. 1. félév

és politikai szabadsága.

(Folyt.)

H a Németfölelön amá kis szabadság, melyet mégis a nép élvezett, lényegesen azon k ö r ü l m é n y -nek volt t u l a j d o n i t h a t ó , h o g y a kalvinismus hatal-mas u r a l m á t c s a k h a m a r elvesztette; u g y a n a z o n e r e d m é n y t l á t j u k Skóthonban is, hol a k a l v i n i s m u s t K n o x az ö legtisztább a l a k j á b a n honosította meg.

Ott a 16. század végéig alig voltak m é g rendezett p o l g á r i állapotok fellelhetők. Az ország feudális erőszakoskodások és m a g á n t u s á k szomorú szinhelye volt. Alig hogy ezeknek 1624-ben vége szakadt, is-m é t azon harezok ideje köszöntött be, is-melyeket a skótok az I. Károly á l t a l o k t r o y á l t p ü s p ö k i alkot-m á n y és l i t u r g i a ellen t á alkot-m a s z t o t t a k . Azon győze-lem, melyet a skót kalvinismus aratott, a protes-táns virágzás és e g y e d u r a l o m n a k amaz á l l a p o t á t hozta ismét létre, melyet a reformatio Skóthonban

alapitóinak értelmében akkor l é p t e t e t t életbe, mi-dőn K n o x r e f o r m á t o r kijelentette, hogy „a religió-nak m e g a l a p i t á s a és á t a l a k í t á s a különösen a pol-g á r i h a t a l m a t illeti m e pol-g " , és midőn a miseáldozat-nak kétszeri b e m u t a t á s á r a h a l á l b ü n t e t é s hozatott.

E n n e k f o l y t á n oly lelkismereti zsarnokság j ö t t létre, melyhez hasonló csak É s z a k a m e r i k á b a n gyakorol-t a gyakorol-t o gyakorol-t gyakorol-t . A p r e s b y gyakorol-t e r i u m o k h a gyakorol-t a l m u k a gyakorol-t a n n y i r a kigyakorol-tá- kitá-g í t o t t á k , az e x c o m m u n i c a t i ó n a k borzasztó fekitá-gyve- fegyve-rét, mely csaknem a társas életbőli teljes kizárást és száműzést v o n t a m a g a u t á n , oly e r e d m é n y n y e l s u h o g t a t t á k , hogy ki sem érezhette m a g á t biztos-ságban, m e r t az életnek csaknem minden t é n y e a presbyteriális törvényszék elé h u r c z o l t a t h a t o t t . ') E z állapotoknak hű képét rajzolja Chambers Ro-bert „Domestic Annals of Scotland from the Reformation to the Revolution" czimű munkájában. Edinburgh, 1858.

Mag ától értetik, hogy a kalvin-nézetek szűk korlá-t a i n a k kereszkorlá-tülkorlá-törésére i r á n y z o korlá-t korlá-t m i n d e n kísérlekorlá-t m é g c s i r á j á b a n elfőj tátott.

Soksz or á l l í t t a t o t t m á r , hogy a kalvinféle egy-házi a l k o t m á n y kiválóan népszerű s a szabadság-nak kedvező, m e r t a p r e s b y t e r i u m o k b a n és a ma-g a s a b b ema-gyházi körökben a viláma-gi elemnek oly je-lentékeny részt és befolyást n y ú j t . Azonban a ta-pasztalás bebizonyította, h o g y az egyházi szerve-zetnek semmi m á s a l a k j a sem vezetett oly nyo-masztó és k i á l l h a t l a n z s a r n o k s á g r a, sem nem izga-t o izga-t izga-t erösebb ellen izga-t á l l á s r a ; m i é r izga-t is az m i n d e n ü izga-t izga-t egyenetlenséget és elkeseredést szült, és m a g á t so-k á i g nem t a r t h a t t a fenn. A p r e s b y t e r i u m o so-k n a so-k , m i n t erkölcsi törvényszékeknek, i n t é z m é n y e min-dig csak a kisebb v á r o s o k b a n és f a l v a k b a n hono-s í t t a t h a t o t t meg, hol az egyik a m á hono-s i k n a k házi vi-s z o n y a i t ivi-smeri, hol kiki vi-szomvi-szédjaival évi-s vi-sok má-sokkal rokoni ö s s z e k ö t t e t é s b e n áll, hol kiki az

el-lenkezés, a p á r t o s k o d á s indokaival b i r . H a m á r most némelyek „világi p r e s b y t e r e k " - ü l választat-nak, h o g y p o l g á r t á r s a i k felett Ítéletet hozzaválasztat-nak, ennek okvetlenül h á r o m rosz következménye van.

Először is a férfiak a l e g n a g y o b b kisértetnek van-nak k i t é v e , h o g y ezen messze kiható és egészen m é l t á n y l a t u k t ó l f ü g g ő h a t a l m u k k a l személyes elő-n y ü k m a g á elő-n czéljaira, v a g y boszujok k i e l é g i t é s é r e visszaéljenek. Másodszor, m i n d e n községben a kémkedésnek, a m a g á n é l e t t i t k a i b a való b e f u r a k o d á s -nak némi szervezete hozatik l é t r e ; á r u l k o d á s o k , mende-mondák, k á r ö r ö m , g y ű l ö l s é g a hitbuzgalom-nak álarcza alá b ú j n a k . Harmadszor, az ilyen ha-talomnak kezelői elkerülhetlenül a k ö z u t á l a t , gyű-lölet és g y a n u s k o d á s t á r g y á i v á lesznek ; külső

val-lásosságuk, mely m e g v á l a s z t a t á s u k n á l i r á n y a d ó volt, számításba v e t t eszközül, k é p m u t a t á s u l t ű n i k

f e l . . . Hogy a vallás- és egyházgyártás századában egy oly intézmény, milyen a világi öregebbekből álló presbyterium s erkölcsi törvényszék, találtat-hatott ki, az a reformátorok rövidlátásának, gya-korlati ész és emberismeret hiányának nagj^számu példái közé tartozik.

Azonban ezen állapot nem sokáig t a r t o t t ; a skóthoni kálvinféle egyház ugyanis 1660 — 1688-ig az angol kormánynak, az anglikán egyház-alaknak behozatalára újonnan irányzott törekvései ellené-ben a legnagyobb erőfeszitéssel kényszerült s a j á t léteért küzdeni. Az 1688-diki forradalommal a kal-vinismus ugyan megint diadalmaskodott; de az

1712-ben hozott ama parlamenti végzés, mely az egyházi itélöszékekhez való megidézéseknél a vi-lági karhatalom segélyül hivását megtiltotta, az előbbi zsarnokságnak ú j r a életbe léptetését lehet-lenné tette. A kálvinisták azonfelül még a püspöki egyházat is maguk mellett megtűrni kényszerittet-tek. E tényezők s az uralkodó egyháznak az 1735.

évtől fogva mind nagyobb mérveket öltő szakado-zása és bomlása emelték fel Skóthonban meg n j r a a valódi szabadságnak a vér és nyomor iszapjába temetett zászlaját.

Angolország az ő katholikus korában és az egyház hathatós segélyével rakta le állami szabad-ságainak alapját s az arra helyzett épületet nagy-részt fel is emelte. Az angol nemzet az 1215-i Magna Chartát, a hóditók s a hoditottak csendes egybeol-vadását s egyenjogositását, és a pórok szolgaságá-nak (villenage) eltörlését az egyházszolgaságá-nak köszöni.

VIII. Henrik behozta a protestantismust, t u d j u k mily indokból és mily eszközökkel; VI. E d v a r d és Erzsébet pedig azt teljesen megállapították. A prot.

tan e nemzet előtt oly idegen elem volt, hogy a 16.

században e téren egy angol sem fejtett ki csak egyetlen eredeti gondolatot sem, s a continensröl a b r i t t földre hozott tanokhoz semmi u j a t sem csa-tolt. I t t csak a kész tan, a mint az Genf- és Zürich-ben összekovácsoltatott, a nemzetre felülről erösza-koltatott. A nép karhatalommal, idegen zsoldosok fegyvereivel kényszerittetett a kath. religiótól meg-válni, és magát Bullinger és Kálvin tanainak alá-vetni. Még az angol reformátiónak panegyrikus tör-ténésze, Burnet püspök is bevallja, hogy a kormány-nak odairányult minden fáradsága, miszerint a népnek a protestantismus iránti ellenszenvét meg-törje, haszontalan volt, és hogy épen azért Calais-böl német zsoldos csapatokat kellett 1549-ben át-hozatnia, melyekkel ez ellenszenvet vérbe fojtotta.

Cornwallban már 1547-ben támadt az angol nemze-_o tet protestantizáló Protector ellen felkelés ; 1569-ben pedig éjszakon a prot. liga ellen u j nagy népfelke-lés tört ki, mely azonban tömeges kivégeztetések által elnyomatott. Az u j religio, mondá 1549-ben Paget a Protectornak, Somerset herczegnek, a nem-zet t l/1 2 részébe még be nem h a t o t t .2) Innen tör-tént, hogy habár az u j „egyház" élén Parker, Grin-dal, Jewel, Novell, s. i. t. mind meg annyi határo-zott kálvinisták álltak, a kath'. népre a protestan-tismus csak a papi r u h á n a k és némely kath. szer-tartásnak fentartásával eröszakoltathatott rá.

Azonban a Tudorház udvari reformátori a ki-rálynak a religio feletti hatalmát még szélesebb alapelvre tették, mint a lutheránusok és kálvinis-t á k ; az ö udvari elmélekálvinis-tök szerinkálvinis-t a fej edelem, hogy Macaulay kifejezésével éljünk,3) „the vicar of God, the expositor of catholic verity, the channel of sa-cramental graces" lett. Innen van, hogy midőn I.

J a k a b , az angol t r ó n r a lépve, királyi hatalmának nagyságát elöször pillantotta át, elragadtatva kiál-t o kiál-t kiál-t fel skókiál-t szójárásával: „I make whakiál-t likes me, law and gospel!" „A mint nekem tetszik, csinálok törvényt és evangéliumot!-' 4)

Igy a prot. államegyház 150 éven át „a monar-chiának rabszolgálója, a nyilvános szabadságoknak állandó ellensége lett." 5) Az angol nemzet jellegét felcserélni látszott; a 14. és 15. században azt Troi-sart és Comines, idegen történetírók, E u r ó p á n a k legszabadabb és legbüszkébb nemzete g y a n á n t raj-zolták, mely legkevésbbé t ü r elnyomatást ; és mi lett most e nemes n é p b ő l ? P a r l a m e n t j e a legszen-tebb érdekeket, a lelkismeret legbensőbb jogait egy asszony önkényének rendelte alá ; egyháza a kirá-lyok lábainál megalázódva hevert, a korona abso-lut hatalmát s a király a k a r a t j a iránti feltétlen szenvedőleges engedelmességet (passive obedience) hirdetve. Az alsóházban, a katholikusok kizárva levén, csak protestánsok ültek, köztük nem csekély számú buzgó puritánok is, és mégis ott oly törvé-nyek hozattak, melyek Erzsébet egyházátóli minden eltérést, sőt az isteni tiszteleten való egyszerű meg-nemjelenést is a legnyomasztóbb, legkegyetlenebb büntetésekkel fenyitették. A korona a protestánso-kat a protestánso-kath. javak adományozása által magának ugyancsak lekenyerezte, és szétszakadozottságuk szintén az ő malmára h a j t o t t a a vizet. Egészben

2) Strype eccles. memonialis, II, Appendix, H. H. —

3) Ilist. of England, I, 54. Tauchn. ed. — *) Hist. Essays, by John Forster, London, 1858, I, 227. —⁵) Macaulay kifezése, Essays, Paris, 1843. lap 73.

179 véve a protestantismus által létrehozott állapot oly jellegű volt, hogy Macaulay kifejezése szerint, hahogy e viszonyok állandók maradtak volna, a reformatio politikai tekintetben a legnagyobb átok leendett, mely Angolországra nehezült.⁶) Az angol nép, miként a brittek országának egy másik törté-netirója mondja, a politikai és polgári degradátiónak azon legalsó fokára jutott, melyre az angolszász népfajnak erkölcsi

és physikai erélyét lenyomni egyáltalában lehetséges volt. ') Az angol népet a szárazföldi protestantismusnak álla-potába való elsülyedéstől azon legnagyobb horderejű körül-mény mentette meg, hogy ő az ős germán jognak folytonos birtokában és gyakorlatában maradt ; a római jog Angolhon-ban soha sem juthatott be, angol talajon a római jogászok-nak és a római jogtudomány nézeteiben képzett hivatalno-koknak polypszerü faja nem tenyészhetett. Angolország nem kapott német mintájú consistoriumokat, nem lett soha bu-reaukratikus módon igazgatott és gyámkodás alá vetett tar-tománynyá, a szárazföldi hivatalnok-sereg, melynek száma mindinkább növekedett, ott meg nem honosulhatott, és da-czára a reformatio következtében felállított inquisitio-tör-vényszéknek (Court of High Commission) és csillagkamará-nak, Angolország az igazságszolgáltatásnak az államhata-lomtóli germán függetlenségét nagyban és egészben véve

megőrizte. (Folyt, köv.)

A közalapítványi kir. ügyigazgatónak Y É L E M E N Y E

a tanulmányi alap jogi természete kérdésében.

(Folytatás.)

József császár halála után a rendeltetésüktől elvont összes magyar intézményekkel a tanulmányi alap is vissza-állíttatván, Ferencz király, mint a többször idézett okmány-tár X I I I - i k és X I Y - i k számai igazolják, 1793-dik évi jul.

4-én udvari korlátnoksága utján, a helytartótanácshoz kibo-csátott kettős intézvénye értelmében, a tanulmányi alapot a kincstártól elválasztotta, azt a kamrai függés alól kivette és helytartótanácsi felügyeletet alá helyezte, ugy annak jövő-rei mikénti ellátása iránt határozatokat hozott ; a gazdá-szat és az erdészet gondozását főtisztségekre bizta ; a kisebb javakat haszonbérbe adatta, az uradalmakat házilag

kezel-tette ; az alapítványi pénztárakat kerületenként szervezkezel-tette s ügyvitelüket előirca ; az alapítványi tőkék elhelyezését, a kamatok behajtását, a jószágok leltározását és összeirását u j szabályok alá vonta ; a pozsonyi, győri, beszterczebányai.

pesti, nagyváradi, pécsi és zágrábi kamrai felügyelőségek-nek a tanulmányi birtokokra vonatkozott hatáskörét meg-szüntette ; az iskolai alap általános ügyvezetését a helytar-tótanácsra ruházta ; a királyi ügyigazgatóságot a József császár előtt divott 1780-i rendszer nyomán a királyi kincs-let alá rendelte ; továbbá meghagyta, miszerint, tekintve, hogy a kegyes alapítványok a hivatalos iratokban eddig mint közalap, vagyis állami tulajdon szerepeltek ; tekintve, hogy ezen elnevezés sem törvényekben, sem királyi rendele-tekben nem gyökerezik ; tekintve, hogy az ily kegyes czé-lokra tett intézmények természetüknél fogva a király mint

6) Essays, 1 5 3 1 . — •") JIacgregor : hist, of tlie British Empire.

London, 1852. I, lap CCLXX.

legfőbb kegyúr felügyelete alatt állanak, s ekként az úgy-nevezett közalapokkal, melyek az 1791-ik évi 21-dik tör-vényczikkben tárgyalvák, semmi összeköttetésben sincse-nek ; tekintve, hogy a jelzett alapok már keletkezésük sze-rint kétségtelenül katholikus jellegűek, s igy az 1791-ik évi 26-dik törvez. nyomán határozottan csak katholikus szük-ségletek fedezésére fordíthatók, jövőre a tanulmányi alap mint katholikus felekezeti s a fejedelem ótalma alatti va-gyon, hivatalos téren alapitványi alapnak (fundus fundati-onalis) neveztessék.

Szinte Ferencz király 1799-dik évi február 1-én, mint a tanulmányi okmánytár XY-dik száma jelzi, a Tolna me-gyében kebelezett s a boldogságos Szűzről czimzett szeg-zárdi apátságot, melyet Mária Terézia királynő a turóczi prépostságért, ugy a bozóki vár és uradalom feléért, csere jogezimen, a tanulmányi alapról az egyetemre ruházott át, tekintve, hogy a tervezett csere végre nem hajtatott ; te-kintve, hogy a turóczi prépostság és a bozóki javadalom fele, ugy a hozzátartozó tőkék arra, miként a két cserebirtok közti értékkülönbözetet kiegyenlítsék elégségesek nem vol-tak, uj adományi czimen ismét a tanulmányi alap javai közé sorozta ; ugyanazon fejedelem mint az idézett okmánytár X V I I - d i k és X V I I I - d i k számú csatolmányaiból kitűnik, a komáromi várerőditéshez szükségelt szőnyi és várföldi te-rületekért a Zichy grófi családnak a lébényi uradalmat en-gedvén át, az iskolai alapot, tulajdona igénybe vétele foly-tán, 1817-dik évi október 5-én a Ternes megyében kebele-zett ligethi, giládi, unipi és berényi határokkal kármentesí-tette, valamint azt a birtokba ugyanaz évi deczember 17-én helytartósági és kincsleti vegyes bizottság közvetítésével be is vezettette.

A tanulmányi alap az 1848-dik évi események után az osztrák pénzügyministeríum ellátása alá került ; továbbá 1856-ik évi márczius 28-kán mint a hivatkozott okmánytár X I X - d i k számú csatolmánya bizonyítja, a cs. kir. vallás és közoktatási ministerium javallatára, a pénzügyérség és a főszám vevőszék hozzájárulásuk mellett, a magyar és a hor-vát tanulmányi alapok egymástól elválasztattak, és ez utóbbi, mely József császár alatt 1782-ik évben 315,976 forint 38 krajezárt egészitett ki, az anyaországtól az időközi kamat-növedék beszámításával 408,510 forint 49 krajezár mennyi-ségben függetlenittetett.

Megjegyzendő még, miszerint O Felsége Ferencz J ó -zsef a jelenleg uralkodó király, mint a többször jelzett ok-mánytár X X - d i k , X X I - d i k és X X I I - d i k számú mellékle-tei összevetéséből kitűnik, a midőn az országban az alkot-₇ o mányos rendszer helyreállítását 1860-dik évi október 20-án kezdeményezte, egyidejűleg ugyanaz évi deczember 26-kán a tanulmányi alap visszaállítását s helytartótanácsi igazga-tás alái bocsáigazga-tását is elhatározta; miután azonban a cs. kir.

birodalmi pénzügyministeríum az alap irányában többrend-beli követeléseket támasztott, melyek csak 1862-ik évi jul.

17-én egyenlittettek ki ; miután továbbá a nevezett minis-terium Magyarország ellen e téren még utólag sok oly igé-nyekkel lépett fel, melyek alapos kiderítésére idő és beható tárgyalások kívántattak, a tanulmányi alap a helytartóta-nács felügyelete alá tényleg csak akkor került, mikor O Fel-sége 1865-dik évi november 29-kén magyar királyi udvari

23*

korlátnoksága utján, ennek azonnali foganatosítását elren-delte, s egyúttal meghagyta, hogy az összes kegyes alapít-ványi javak tekintet nélkül az engedélyezett kincstári elő-legek visszatérítése iránt függőben levő értekezletekre, a magyar királyi helytartótanácsnak kizárólagos kezelés vé-gett haladéktalanul átadassanak ; hogy az érintett előlegek felszámítása, megalapítása s mielőbbi törlesztése az illető központi hatóságok által egyetértőleg eszközöltessék ; és hogy a horvát alapitványi jutalék netaláni vc^lc^cs külön választási kérdése alkotmányos uton lehető hamarább tisz-tába hozassék.

Időközben 1867-ik év elején a magyar királyi minis-terium felállíttatván, a tanulmányi is a többi kegyeletes társ-alapokkal együtt a vallás és közoktatási ügyérséghez oszta-tott b e ; jelenleg a tanulmányi alap jogi ügyeit a közalapít-ványi királyi ügyigazgatóság, a gazdászat kezelését pedig a pest-czeglédi, a kassa-mislyei, a nyitra-sellyei, a veszprém-somlyóvásárhelyi, a pécs-pécsváradi és a temesvár-csákovai hat főtiszti kerület intézik ; az ügyigazgatóság a vallás és közoktatási ministerium Y l l - d i k , valamint a fő tisztségek a V I I I - d i k osztályának, melyeket külön egy-egy tanácsos ve-zet, felügyelete alatt állanak ; valamint a számadásokat a kebelbeli számvevőség vizsgálja meg ; továbbá a nyilvános oktatás, nevezetesen az akadémiák, gymnasiumok s egyéb főbb tanodák gondozása a most jelzett ministerium III-dik és IY-dik osztályai teendőik közé sorozvák, melyek élén szinte egy-egy tanácsos működik ; a fontosabb ügyek azon-ban elintézés és jóváhagyás végett a vallás és közoktatási ministerhez, sőt innen többnyire ő császári és apostoli kirá-lyi Felségéhez terjesztetnek fel.

A tanulmányi alap történelmi vázlatának jelen kivo-natbani előadása után helyén lesz ugyanezen vagyon

álla-gáról szólani. (Folyt, köv)

A jó pap holtig tanul.

(Folytatás.)

A tudományok terén való szorgalmas munkálkodás tehát csakugyan gyógyír a bün sebeire és óvszer a bün ellen >

megkedveltetője s előmozdítója az erényes életnek. Már pe-dig kinek van nagyobb szüksége az erényes életre, mint a papnak? Nem a papokhoz lőnek-e intézve Üdvözítőnknek e szavai: „Vos estis sal terrae?"¹) Valamint ugyanis a sót azért hintjük az étkekbe, hogy azokat ízletesekké tegyük vagy a rothadástól megóvjuk: ugy a papok is azért vannak az erkölcsi romlottságban poshadó világba helyezve, hogy azt tündöklő erényeik által magukhoz vonzván, az Isten előtt kedvessé tegyék és a szellemi rothadástól megőrizzék.

Mire való is volna a pap jámbor élet nélkül? „Quodsi sal evanuerit (hogyha a só megromlik), szól az Üdvözítő, ad nihilum valet ultra, nisi ut mittatur foras, et conculcetur ab hominibus".²) — Ha tehát a tudományokkali serény fog-lalkozás a papot a bűntől el és az erény-hes vezeti, és ebben őt megerősiti, vajmi igaza van akkor a közmondásnak, mi-dőn azt mondja, hogy a jó pap holtig tanul.

Azonban a papnak nem csak azért kell a tudományok-nak minél alaposabb s minél szélesebb terjedelembeni elsa-játítására fáradoznia, mivel e fáradozás saját személyét

ille-' ) Matth. 5,13. —^J) i. h.

tőleg oly kiváló előnyök dus aratásával kecsegteti őt ; nem csak azért továbbá, mivel e szellemi munka az erényes élet megkedvelésében s az abbani gyarapodásban neki oly hat-hatós eszközül szolgál ; hanem azért is, mivel a tudomány, mint ilyen, egyik elengedhetlen, mert sz. hivatásában gyö-keredző kelléke a papnak.

„Vos estis lux mundi!" 3) E szózat harsog le Krisztus isteni ajkairól az újszövetségi papokhoz. Mily roppant ki-tüntetés, mily dicső feladat ! Akkor fog pedig a pap Krisz-tus parancsa szerint a világ világossága lenni, ha a világ szellem isötétségét,fáradságot nem ismerő buzgalommal, azon isteni tanok fényével iparkodik szétoszlatni, melyeket maga az U r Jézus apostolaival együtt hirdetett és egyházának megőrzés s terjesztés végett átadott. Hogy pedig a pap e magasztos hivatásának megfelelhessen ; hogy ő mások

értel-mét Krisztus tanainak világosságával megvilágíthassa ; _{C Ö O O 9} szükséges, hogy előbb az övében lobogjon ama tanok égi szövétneke, mivel senki nem adhat másnak abból, amije magának sincs ; erre pedig ismét szükséges a folytonos ta-nulmányozás. — A szószék, a gyóntatószék, az iskola, a be-tegágy, a házasulandók, az egyenetlenkedő házasfelek, a két-kedők, a plebánia-iroda, a tévely s hazugság szolgálatában álló sajtó, a vallásgunyolók, a társaságok, a közélet, mind-ezek a tndományokban, főleg a theologiában, oly jártasságot s képzettséget, elméletileg s gyakorlatilag annyira kiművelt s megérlelt elmét követelnek a papban, hogy azoknak meg-szerzése, ha ő Isten és ember előtt becsülettel meg akar állni, ugyancsak igénybe veszi szabad idejét, ha még annyi-val rendelkeznék is. Nem hiába mondja azért a közmondás, hogy a jó pap holtig tanul.

Ha a pap nélkülözi a szükséges tudományos készültsé-get, mi történik akkor ? Megfelel rá az Üdvözítő e jelentő-ségteljes szavakban: „Caecus, sí caeco ducatum praestet, ambo in foveam cadunt".4) És ez nem is lehet máskép ; mert ha a pap nem bírja azon zsinórmértéket, melylyel megha-tározhatná, mi igaz, mi hamis ; mi jó, mi rosz ; mi megenge-dett, mi tiltott ; akkor ő az egyenes ösvényről, az igazság s erény ösvényéről le fog térni, akár jobbra akár balra; vagy a rigorismus vagy a laxismus tévutjain fog ő kalandozni és az első esetben a rá bízott lelkeket a folytonos aggály s két-ségbeesés bilincseibe, a másodikban a könnyelműség s kö-zömbösség dermesztő karjaiba, mindkét esetben pedig a bün s kárhozat örvényébe fogja sodorni. Ö maga pedig hallani fogja az Ítélet rettentő szavát: „Quia tu scientiam repulisti, repellam te".⁵)

Ily nagy hordejü lévén a tudomány mind a papra, mind a reá bizott hívekre, nem csuda, ha az egyházi elöljá-rók minden időben komolyan szivökre kötötték papjaiknak a tudományokbani búvárkodást.

Már az ószövetségi papokat inti Malachias próféta i

„Labia sacerdotis custodient scientiam, et legem requirent e x o r e e i u s : quia angelus Domini exercituum est".⁶) Szent Pál kedves tanitványát, Tiinotheust, ily szavakkal buzditja :

„Attende lectioni, exhortationi et doctrinae. Haec meditare, in his esto. Attende tibi et doctrinae, insta in illis. Haec enim faciens, et teipsum salvum faciès, et eos, qui te

audi-3) Matth. 5, 14. — •>) Matth. 15, 14. — s) Os. 4, 6. — «) Mal. 2, 7.

181 unt".7) Ugyancsak sz. Pál apostol utasitván Titust, Kreta főpapját, az iránt, hogy minő kellékekkel kell, hogy bírja-nak az általa felavatandó s a lelkipásztori tiszt viselésére fel-hatalmazandó egyházi szolgák, eme kellékek közt említi ezt is: „oportet ilium esse amplectentem eum, qui secundum doctrinam est, fidelem sermonem ; ut potens sit, exhortari in doctrina sana, et eos, qui contradicunt, arguere".8) Szent Ágoston, miután elsorolta ama tárgyakat, melyeket a pap-nak tanulmányozni s tudni kell, igy folytatja: „Ex quibus omnibus, si unum defuerit, sacerdotis nomen vix in eo con-stabit ; quia valde periculosae sunt Evangelicae minae, qui-bus dicitur : Si coecus coeco etc".⁹) Leo pápa a konstanti-nápolyi papság- s hívekhez intézett levelében mondja: „Si in Laicis vix tolerabilis videtur inscitia; quanto magis in iis, qui praesunt, nec excusatione digna est, nec venia".10) A IV. toledói zsinat egyik határozatában olvassuk: „Ignoran-tia, mater cunctorum errorum, maxime in sacerdotibus Dei vitanda est, qui docendi officium in populis susceperunt". n) N. Gergely pápa pastoralisában ezt i r j a : „Quia ea, quae Dei

In document Religio, 1876. 1. félév (Pldal 181-185)