a perifériális helyzetben lévő egyetemek

Clark (1998) szerint olyan egyetemekből lesznek a legnagyobb eséllyel vállalkozói egye-temek, amelyek valamilyen okból perifériális helyzetben vannak vagy abba kerülnek (leg-inkább megszorító kormányzati intézkedés, válság hatására). A szerepváltás tehát kitörési lehetőséget jelenthet számukra. Az áttörés azért tud ténylegesen megvalósulni, mert az egyetem minden egysége és munkatársa átérzi a változtatás szükségességét.

Ilyenkor nem csak az egyetem (mint egész) aktív, hanem az egyes egységek, sőt, az ok-tatók, kutatók egyénileg is jobban bekapcsolódnak olyan kezdeményezésekbe, projektekbe, amelyek az egyetem innovatív szerepét erősítik, illetve amelyeken keresztül az intézmény által „megtermelt” tudás értékesíthetővé válik.

Úgy véljük, ezek az egyetemek jobban rá vannak kényszerítve arra is, hogy „kreatí-vabb” módon viszonyuljanak saját szerepükhöz a közpolitikai folyamatokban: könnyebben megtalálják az – egyetem érdekeinek megfelelő – „input” szolgáltató lehetőségeket, illetve az együttműködés színtereit a helyi, a regionális és a központi kormányzás aktoraival, civil szervezetekkel, szakmai kamarákkal. Rugalmasabb módon viszonyulnak a saját szolgáltató szerepükhöz: nagyobb a hajlandóság bennük a hagyományos felsőoktatási közszolgáltató funkciót meghaladó közfeladatok ellátására vagy legalábbis az ellátás megszervezésébe történő bekapcsolódásra.

2.2.1 a Warwick Egyetem

A Warwick Egyetemet a Thatcher kormány felsőoktatási rendszert átalakító reformja kény-szerítette vállalkozói profilváltásra, mivel ezen intézkedések eredményeként az egyetem központi költségvetési támogatása csökkent. Vezetői felismerték, hogy az egyetem fenn-maradása érdekében nélkülözhetetlen a váltás: új forrásokat kellett szerezni az egyetem te-vékenységének finanszírozására, ami tulajdonképpen az intézmény tete-vékenységének a piaci igényeknek megfelelő átalakítását jelentette.

154

4.Korrektúrapéldány / © Dialóg Campus

© Dialóg Campus

4.Korrektúrapéldány / © Dialóg Campus

© Dialóg Campus

uniós PoliTiKáK b^artHa i^lDiKó

A Warwick esetében így megmaradtak a hagyományos akadémiai részlegek (bölcsészet-tudományi, társadalomtudományi és természettudományi képzési programok), de emellett újfajta képzések (a nemzetközi tőkét „bevonzó” MBA képzések) jöttek létre. A profitot ezen újfajta képzések termelték, a nyereség egy részének átcsoportosításával pedig sikerült a ha-gyományos képzéseket fenntartani.⁸

A külső forrásokat a Warwick Egyetem esetében a környező ipari üzemek és a nemzet-közi oktatási piac biztosította. Vállalkozói szemléletének megnyilvánulásaként elsőként ez az egyetem hozott létre tudományos parkot Angliában. Az egyetem új szerepkörében első-sorban a helyi vállalkozásoknak nyújt szolgáltatásokat. A szolgáltatásai közé nem csupán az oktatás és a kutatás tartozik, hanem különböző tanácsadó tevékenységek, tanfolyamok, valamint képzések és konferenciák infrastruktúrájának (hely, felszerelések stb.) a biztosítása is. Az egyetem megváltozott szerepének hatása érzékelhető volt: a helyi gazdaság fellendült, versenyképesebb lett, az egyetem – saját becslése szerint – mintegy 5000 új munkahelyet teremtett a környéken.⁹

A Warwick Egyetem közösségi missziója

Az egyetemnek ugyanakkor további célkitűzései közé tartozik, hogy intenzívebben együttműködjön az ér-dekelt felekkel a helyi közösség igényeinek kiszolgálása érdekében (nem csupán az oktatás és a munkahely teremtése terén). Egyrészt az egyetemi szervezeti egységek és az egészségügyi szolgáltatók közötti koope-ráció erősítésére törekszik, annak érdekében, hogy javuljon az egészségügyi ellátás minősége a régión belül és azon kívül is. Másrészt – a közelben élők életminőségének javítása érdekében – a kulturális és sportolási lehetőségekhez való hozzáférést is meg kívánja könnyíteni (ennek példája egy 50 méteres medence kiépítése az egyetemi campus területén 2015-ig).

A Warwick egyetem nem fogalmazta meg olyan határozott misszióként a „közügyek-ben” való részvételt, mint az Utrechti Egyetem, de szintén kiterjedt kapcsolatokkal ren-delkezik: helyi szinten elsősorban a jótékonysági, egészségügyi szolgálatokat végző civil szervezetekkel működik együtt, nemzetközi színtéren az Utrechti Egyeteméhez hasonló nemzetközi kutatói hálózatokban vesz részt.

A kommunikáció mint a kormányzásban való részvétel formája

Kreatív módja az egyetem közéletben való megjelenésének a média lehetőségeinek kihasználása. A Warwick Egyetem 1998-ban elsőként hozott létre on-line televízió és rádió stúdiót a brit egyetemek közül. Ebben az évben a Warwick munkatársai egyes külső szervezetekkel több, mint 400 rádió- és televízióadást készítettek.

Egy, a Warwickon végzett hallgató – később a BBC1 egyik vezető beosztásban lévő munkatársa – lett a stúdió igazgatója, és a stúdió tagja lett a British Telecom országos hálózatnak. Ez egy jelentős lépés volt afelé, hogy az egyetem befolyással legyen az ország lakosságára, mivel az oktatók ily módon már könnyebben elérhetik az értelmiségi elitet és az általános közvéleményt, itthon és külföldön egyaránt (Clark, 2004: 18).

8 Ezek nélkül ugyanis lehetetlen lett volna, hogy a Warwick előkelő helyet nyerjen el az angol egyetemek rangsorában. Presztízse jelenleg közelíti az Oxfordi és a Cambridge-i Egyetemét.

9 http://www2.warwick.ac.uk/about/community (2013.07.09.)

4.Korrektúrapéldány / © Dialóg Campus

© Dialóg Campus

4.Korrektúrapéldány / © Dialóg Campus

© Dialóg Campus

2.2.2 a Joensuu Egyetem

A Joensuu Egyetemet a finnországi Karéliában 1969-ben alapították, egy 50 000 fő lakossal rendelkező kisvárosban, a szovjet határ közelében. A finn kormánynak az új egyetem léte-sítésével az volt a célja, hogy kielégítse regionális szinten a tanárképzés iránti felsőoktatási igényeket. Az egyetem kezdetben csak graduális képzést biztosított, az akkori finn felsőok-tatási rendszer szerint ugyanis kutatás, posztgraduális képzés csak a nagyvárosi egyetemeken folyhatott, a regionális központokban nem. A versenyképesnek számító bölcsészettudomá-nyi, társadalomtudomábölcsészettudomá-nyi, természettudományi karok csak később – a nyolcvanas évek közepétől – jöttek létre, és ekkortól vált lehetővé az egyetem keretein belül a tudományos kutatások folytatása is.

A nyolcvanas évek végén az késztette az intézményt szerepváltásra, hogy a jóléti állam válsága bizonytalan helyzetet teremtett a magát kizárólag állami támogatásból fenntartó egye-temen, amely minden tekintetben perifériális helyzetben volt és jelentéktelennek tartották.

A váltás azonban itt nem az egyetem önálló kezdeményezésére, hanem kormányzati ösztön-zésre (a finn oktatási Minisztérium kezdeményezésére) történt. Az állami támogatásokat fokozatosan felváltották az új finanszírozási források: a Finn Tudományos Akadémia által biztosított források, az Európai Unió kutatási alapjai, az ipari megrendelők ellenszolgáltatása.

Az oktatói kar rugalmasabb feladatmegosztásra tért át; a kötelező óraszám előírása helyett a magas színvonalú kutató- és oktatómunka az elvárt teljesítmény. A leginkább értékesíthe-tő kutatásokat adó „húzóágazattá” a helyi földrajzi sajátosságokra épülő erdőgazdálkodás és az ahhoz kapcsolódó szakterületek (környezetvédelem, az erdőgazdálkodás társadalmi összefüggései) váltak.

Az egyetemnek e fő profilja azonban máig meghatározza az egyetem innovációs sze-repét: az intézmény sokáig főként az erdőgazdálkodási és környezetvédelmi kutatásokban volt inkább érdekelt, és kevésbé az „igazi innovatív”, műszaki kutatási-fejlesztési tevékeny-ségekben. Éppen ezért sokáig nem volt jellemző az ipari parkok terjedése sem az egyetem vonzáskörzetében. A műszaki jellegű kutatások tekintetben a változás csak a 2000-es évek-ben következett be, amikor a finn kormány prioritásként fogalmazta meg a technológiai, elektronikai fejlesztések folytatását, mint „a finn gazdaság jövőbeni sikerének zálogát”, és ez ösztönzőleg hatott a Joensuu Egyetemre is.

Az egyetem 2010-ben egyesült a Kuopio egyetemmel (amelyet 1999-ben alapítottak gyógyszerészeti egyetemként), és létrejött a Kelet-Finnországi Egyetem. Az új intézmény stratégiai dokumentuma szerint az egyesülés lehetővé teszi, hogy az új szervezet hatékonyab-ban reagáljon a tudomány és a társadalom által támasztott változó igényekre. Az egyesülés előzménye a finn oktatási minisztérium által 2006-ban indított, „Kelet-Finnország Egye-temeinek Szövetsége” elnevezésű projekt volt, amely a két intézmény közötti szorosabb együttműködést ösztönözte.¹⁰

Láthatjuk, hogy a Joensuu Egyetem reformjai mindig állami kezdeményezésre – kor-mányzati programok, stratégiai tervek alapján – mentek végbe. Az egyetem innovatív, vál-lalkozói szerepének erősödése ellenére az állam nem vonult ki teljesen: még mindig magas az állami támogatás aránya az intézmény tevékenységeinek a finanszírozásában. A Joensuu/

Kelet-Finnországi Egyetem tehát sohasem volt igazán „önjáró”; a nemzeti szintű

felsőokta-10 http://www.uef.fi/en/historiaa (2013.07.11.) 156

4.Korrektúrapéldány / © Dialóg Campus

© Dialóg Campus

4.Korrektúrapéldány / © Dialóg Campus

© Dialóg Campus

uniós PoliTiKáK b^artHa i^lDiKó

tási, illetve az innovációs és kutatás-fejlesztési politikák megvalósítása során nem kezdemé-nyező, hanem sokkal inkább a központi kormányzat programjának/döntésének végrehajtója.

Regionális elkötelezettségének megnyilvánulásaként jellemzően hálózatos jellegű együtt-működéseket hozott létre a térség fejlesztésének stakeholdereivel: kereskedelmi kamarákkal, vállalkozási ügynökségekkel, illetve a Joensuu és a Kuopio tudományos parkokkal.

A kezdeményező, önjáró szerep inkább a nemzetközi hálózatos kapcsolataiban jele-nik meg. A nemzeti szinten – akár földrajzilag, akár oktatási/kutatási profil tekintetében – perifériára szorult egyetemekre sokkal inkább jellemző, hogy a nemzetközi elismertség megszerzésében, intenzív internacionális kapcsolati háló kiépítésében látják a „kiugrási”

lehetőséget. (Erre példaként szolgál a hollandiai Twente-i Egyetem is.) A Kelet-Finnországi Egyetem jelenleg számos olyan nemzetközi kutatási, oktatási, mobilitási hálózatot épített ki más európai országok egyetemeivel, kutatóintézetével, nemzetközi ügynökségekkel, amelyek innovatív missziójának megvalósítását segítik.