a területi közszolgáltatások főbb európai szabályozási modelljei a szociális szolgáltatások biztosításában
2. a szociális közszolgáltatások önkormányzati ellátásának fontosabb modelljei Európában
2.2 a szociális ellátások decentralizált modellje és annak jellegzetességei Az önkormányzatok szociális feladatellátásának másik modellje a decentralizált modell
2.2.2 a decentralizált modellt érő fontosabb kihívások
A brit Janus-arc másik oldalaként a személyes jellegű szociális szolgáltatások döntő többségének biztosítása nevesíthető, melyekért – figyelemmel az angolszász önkormányzati modell egészét jellemző területi önkormányzat központúságra26 – a megyei (county councils) és a megyei, valamint a körzeti feladatokat egyaránt ellátó nagyvárosi önkormányzatok (uni-tary councils) felelősek (Arden–Baker–Manning, 2009: 229–241). A megyei önkormányzatok szolgáltatásszervezési feladataikat a szakmai önállósággal rendelkező helyi szociális ható-ságokon (local social authorities) keresztül látják el.
A brit modellben az önkormányzatok személyes szolgáltatásokat nyújtó szerepkörét je-lentősen átalakították az 1980-as, ’90-es évek reformjai, amelyek során a helyi autonómiák (és a közszféra egészének) szolgáltatásszervező szerepét erősítették a magánszféra közszol-gáltatásokba történő bevonásával (Wilson–Game, 1998: 83). Így a szociális ellátások körében is bevezették a magán és az állami szolgáltatók versenyeztetését (competitive compulsory tendering – CCT), valamint 2001-től az átfogó teljesítményértékelés (comprehensive perfor-mance assessment – CPA) az ellátás nyújtójával kapcsolatban (Arden–Baker–Manning, 2009:
983–984). A fenti reformok eredményeképpen a korábbi szolgáltatásnyújtó önkormányzatok a szolgáltatások „menedzsereivé” váltak (Wilson–Game, 1998: 93), amin az ezredforduló munkáspárti kormányának korrekciós jellegű reformjai sem változtattak érdemben (Healy, 2002: 6–8). A szolgáltatási rendszerben mindemellett a hagyományos brit rendszerre figye-lemmel fontos szerepet játszik az önkéntes munka (Arden–Baker–Manning, 2009: 298).
Amennyiben a szociális szolgáltatások szervezésének decentralizált rezsimjeire te-kintünk, akkor ez a három főbb modell különíthető el. Ezeken a rendszereken túl léteznek további, decentralizált jellegű megoldások is, amelyek a különféle elemeket variálták, de leírhatóak ezen három altípus segítségével.
A decentralizált modell általános jellemzését követően az alábbiakban a modellt érő fontosabb kihívásokat tekintjük át.
a központi jogalkotás és a központi államigazgatás szabályozó szerepét erősítette, azaz nem számolta fel a rugalmas feladatellátást biztosító helyi szolgáltatásszervezést, de minőségi és szolgáltatásszervezési szabályozásával jelentősen beszűkítette annak mozgásterét. Így megőrizte az önkormányzati megoldást, azonban az egységesség érvényre jutását is elő-segítette. Ezzel a modellel szemben a kritikusok általában azt hozzák fel, hogy így éppen az önkormányzatiság egyik lényegi elemét, az önálló és külső befolyástól mentes helyi döntéshozatalt üresítették ki, s így a helyi közösségeket a központi hatalom relatíve önálló végrehajtó ügynökségeivé fokozták le (Blom–Hansen–Heeager, 2011: 238).
A másik megoldást az jelentette, hogy egyes, valóban egységes és integrált feladatellát-ást igénylő szolgáltatási elemeket – a rendszer általános decentralizáltságának fenntartása mellett – kivettek a helyi közösségek kezéből, s ezt az államigazgatási rendszer helyi ügy-nökségeire bízták. ezt a megoldást követte az egyesült Királyság is a Jobcentre Plus rend-szerének kialakításával.
A decentralizált rendszereket érő ezen kihívás kapcsolódott az állami szociális ellátó-rendszerek általános nagy kérdésköréhez: a feladatellátás hatékonyabbá tételéhez. Az ön-kormányzati közszolgáltatás-szervezés során is megjelentek a különféle, a kvázi versenyt lehetővé tevő eszközök – főleg a sajátos utalvány (voucher) rendszereken történő finan-szírozás, valamint az egyéb, a kvázi versenyt lehetővé tevő megoldások – alkalmazásával.
A decentralizált modellek jellegzetessége e körben, hogy a fenti, szervezési döntéseket nem az államigazgatás, hanem az önkormányzatok hozzák meg, amelyek felett a központi állam-hatalom legfeljebb törvényességi felügyeletet gyakorol.
Amennyiben a fenti tendenciákra is tekintünk, akkor kiemelhetjük, hogy az európai önkormányzati szociálpolitikákban, azaz a helyi-területi közösségek szociális szolgálta-tás-szervezési tevékenységében az utóbbi évtizedekben erőteljes konvergenciafolyamatok játszódtak le.
záró gondolatok
Az egyes európai államok szociális rendszerei több jóléti modellbe sorolhatóak, bár az Eu-rópai Unió – a közvetlen közösségi hatáskörök biztosítása nélkül (Craig–de Burca, 2003:
843–844) is – egyfajta konvergencia folyamatot indított el, amelyet csak erősített az Eu-rópai Szociális Charta növekvő jelentősége az egyes államok jogalkotásában. Mindezekre tekintettel megállapítható, hogy a szociális szolgáltatások nagyjából azonos kört ölelnek át, ám a jogosultság és a finanszírozás meghatározása, valamint az ellátás súlya a szociális ellátórendszerben az egyes államonként eltérő, amelyet jelentősen befolyásol az adott ország gazdaság-, illetve szociálpolitikája.
Ki kell emelni, hogy a helyi-területi önkormányzatok – függetlenül a választott mo-delltől – jellemzően nem vesznek részt a társadalombiztosítás szolgáltatásainak finanszíro-zásában és irányításában, e téren legfeljebb csak mint a szolgáltatások nyújtására közjogilag kötelezett szereplők jelenhetnek meg.
Így az önkormányzatok szerepköre jellemzően a rászorultsági (kivételesen az alanyi jogú és a normatív módon szelektív) pénzbeli és természetbeni ellátások, valamint a szemé-lyes jellegű, rászorultsági vagy normatív módon szelektív szociális szolgáltatások körében jelenik meg. Amennyiben az államigazgatás és az önkormányzatok közötti
feladatmegosztás-4.Korrektúrapéldány / © Dialóg Campus
© Dialóg Campus
1074.Korrektúrapéldány / © Dialóg Campus
© Dialóg Campus
moDelleKaszoCiálisszolgáltatásoKbanra tekintünk, akkor e körben két főbb modellt, a centralizált és a decentralizált rendszereket különíthetjük el.
A két modell éles elválasztására azonban immáron nincs lehetőség. A rendszer rugal-masabbá tételének érdekében ugyanis a centralizált rendszerekben is – viszonylag széles körben – jelen vannak a helyi-területi önkormányzatok, valamint az egységes szociális rendszer működtetésének igénye miatt a decentralizált rendszerekben központosító meg-oldásokkal is találkozhatunk. Így a szociális rendszerek konvergenciája az önkormányzati szektorban is láthatóvá válik.
Felhasznált irodalom
Adamovich, Ludwig K.–Funk, Bernd-Christian–Holzinger, Gerhart–Frank, Stefan L. (2009): Öster-reichisches Staatsrecht. Band 4: Allgemeine Lehren des Verwaltungsrechts. Wien–New York:
springer Verlag
Arden, Anderw–Baker, Christopher–Manning, Jonathan (2009): Local Government Consitutional and Administrative Law. london: sweet & Maxwell
Baldersheim, Harald–Rose, Lawrence E. (2011): Norway: The Decline of Subnational Democracy?
In: Loguhlin, John–Hendriks, Frank–Lidström, Anders (eds.): Oxford Handbook of Local and Regional democracy in europe. oxford: oxford university Press
Barr, Nicholas (2009): A jóléti állam gazdaságtana. Budapest: Akadémiai Kiadó
Birn, Klaus (2007): Die Pflegeversicherung. In: Otto, Sven-Joachim–Gurgel, Detlef (hrsg.): Handbuch des Fachanwalts Sozialrecht. Neuwied: Luchterhand, S. 848–923.
Blanchet, Didier–Legros, Florence (2002): France: The Difficult Path for Consensual Reforms. In:
Feldstein, Martin–Siebert, Horst: Social Security Pension Reforms in Europe. Chicago–london:
The University of Chicago Press, pp. 109–136.
Blom-Hansen, Jens–Heeager, Anne (2011): Between Local Democracy and Implementing Agency of the Welfare State. In: Loguhlin, John–Hendriks, Frank–Lidström, Anders (eds.): Oxford Handbook of Local and Regional Democracy in Europe. Oxford: Oxford University Press, pp 221–240.
Bolger, Janine (2010): Welfare Rights. In: Hothersall, Steve–Bolger, Janine (eds.): Social Policy for Social Work, Social Care and the Caring Professions. Scottish Perspective. farnham (uK)–Bur-lington (VT): Ashgate Publishing, pp. 151–174.
Borgetto, Michel–Lafore, Robert (2006): Code de l’action sociales et des familles. Commenté. Paris:
dalloz
eCosTAT (2010): Bővülő Európa. 2010. ii. negyedév. Budapest: eCosTAT gazdaság- és Társada-lomkutató intézet
Branciard, Michel (1984): Décentralisation dans un pays centralisé. Lyon: Chronique Social Cichon, Michael–Scholz, Wolfgang–van de Meerendonk, Arthur–Hagemejer, Krysztof–Bertranou,
Fabio–Plamondon, Pierre (2004): Financing social protection. geneva: international labour Office – International Social Security Association
Clasen, Jochen (2011a): Introduction. In: Clasen, Jochen: Converging Worlds of Welfare? British
& German Social Policy in the 21st Century. Oxford–New York: Oxford University Press, pp.
1–14.
108
4.Korrektúrapéldány / © Dialóg Campus
© Dialóg Campus
4.Korrektúrapéldány / © Dialóg Campus
© Dialóg Campus
ágAzATi ModelleK Hoffman istván
Clasen, Jochen (2011b): The United Kingdom: Towards a single working-age benefit system? In: Cla-sen, Jochen–Clegg, Daniel (eds.): Regulating the Risk of Unemployment: National Adaptations to Post-Industrial Labour Markets in Europe. Oxford: Oxford University Press, pp. 15–33.
Clasen, Jochen–Clegg, Daniel (2011): Unemployment protection and labour market change in Euro-pe: towards ’triple integration’? In: Clasen, Jochen–Clegg, Daniel (eds.): Regulating the Risk of Unemployment: National Adaptations to Post-Industrial Labour Markets in Europe. oxford:
Oxford University Press, pp. 1–12.
Craig, Paul–de Burca, Gráinne (2003): EU Law. Text, Cases and Materials. oxford: oxford univer-sity Press
Detterbeck, Steffen (2011): Allgemeines Verwaltungsrecht mit Verwaltungsprozessrecht. München:
Verlag C. H. Beck.
Diamond, Peter A.–Orszag, Peter R. (2005): Saving Social Security. A Balanced Approach. Washington d. C.: Brookings institution Press
Eichenhofer, Eberhard (2007): Sozialrecht. Tübingen: Verlag Mohr siebeck
Einhorn, Eric S.–Logue, John (2003): Modern Welfare States. Scandinavian Politics and Policy in the Global Age. Westport (CT): Praeger Publishers
Erlenkämper, Arnold–Fichte, Wolfgang (1996): Sozialrecht. Allgemeiner Teil. Anspruchsvoraussetzun-gen und RechtsgrundlaAnspruchsvoraussetzun-gen des Besonderen Sozialrechts. Verfahrensrecht. Köln–Berlin–Bonn–
München: Carl Heymanns Verlag Kg
Esping-Andersen, Gösta (2006): Ismét a Jó Társadalom felé? In: Esély, 2006. 17. évf. 6. sz. 3–27.
old.
Grillberger, Konrad (2011): Österreichisches Sozialrecht. Wien–New York: Springer Verlag Fazekas Marianna (1999): A szociális igazgatás. In: Ficzere Lajos–Forgács Imre (szerk.): Magyar
köz-igazgatási jog. Különös rész európai uniós kitekintéssel. Budapest: Osiris Kiadó, 277–302. old.
Fazekas Marianna (2004): Szociális igazgatás. In: Ficzere Lajos – Forgács Imre (szerk.): Közigazgatási jog. Különös rész európai uniós kitekintéssel. Budapest: Osiris Kiadó, 280–305. old.
fazekas Marianna–Hoffman istván (2011): szociális igazgatás. in: fazekas Marianna (szerk.): Köz-igazgatási jog. Különös rész. Budapest: Osiris Kiadó, 218–248. old.
Hajdú József (2004): A szociális segélyezés pénzbeli ellátásai az EU tagállamaiban. In: Acta Univer-sitatis Szegedinensis. Acta Juridica et Politica. 2004. 66. évf. 8. sz. 1–81. old.
Halász Iván (2006): Olaszország közigazgatása. In: Lőrincz Lajos (szerk.): Közigazgatás az Európai Unió tagállamaiban. Összehasonlító közigazgatás. Budapest: Unió Kiadó, 201–274. old.
Hanesch, Walter (2011): Kommunale Armutspolitik. In: Dahme, Heinz-Jürgen–Wohlfahrt, Norbert (hrsg.): Handbuch Kommunale Sozialpolitik. Wiesbaden: VS Verlag für Sozialwissenschaften, s. 227–242.
Healy, Judith (2002): The Care of Elder People: Australia and the United Kingdom. Social Policy and Administration, Vol. 36. No. 1. pp. 1–19.
Hoffman istván (2009): Önkormányzati közszolgáltatások szervezése és igazgatása. Az elmélet és a gyakorlat tükrében. Budapest: elTe eötvös Kiadó
Hoffman István (2010): Néhány gondolat a helyi autonómiáknak a személyes jellegű szociális szol-gáltatások szervezésével összefüggő feladatai rendszeréről. In: Új Magyar Közigazgatás, 2010.
3. évf. 9–10. sz. 17–30. old.
Hoffman István (2011): A helyi önkormányzatok társulási rendszerének főbb vonásai. In: Új Magyar Közigazgatás 2011. 4. évf. 1. sz. 23–34. old.
4.Korrektúrapéldány / © Dialóg Campus
© Dialóg Campus
1094.Korrektúrapéldány / © Dialóg Campus
© Dialóg Campus
moDelleKaszoCiálisszolgáltatásoKbanHoffman, István (2012): Some Thoughts on the System of Tasks of the Local Autonomies Related to the organisation of Personal social Care. in: Lex Localis – Journal of Local Self-Governments.
Vol. 10. no. 4. pp. 323–340.
Horváth M. Tamás (2002): Helyi közszolgáltatások szervezése. Budapest–Pécs: dialóg–Campus Ki-adó
Horváth M. Tamás (2005): Közmenedzsment. Budapest–Pécs: dialóg–Campus Kiadó
Hörschelmann, Kathrin (2004): The social consequences of transformation. In: Bradshaw, Michael J.–Stenning, Allison (eds.): East Central Europe and the Soviet Union. Harlow: Pearson edu-cation, pp. 219–246.
Kirch, Wilhelm (2008): Encyclopedia of Public Health. Heidelberg–New York: Springer Verlag Kornai, János (1992): The Socialist System. The Political Economy of Communism. oxford: oxford
university Press
Loughlin, John–Hendriks, Frank–Lidström, Anders (2011): Introduction. In: Loughlin, John–Hendriks, Frank–Lidström, Anders (eds.): Oxford Handbook on Local and Regional Democracy in Europe.
Oxford: Oxford University Press, pp. 1–26.
Maydell, Baron von B. – Ruland, F. – Becker, U. (hrsg.) (2008): Sozialrechtshandbuch (SRH). 4. Auf-lage. Baden: nomos
Maurer, Hartmut (2009): Allgemeines Verwaltungsrecht. München: Verlag C. H. Beck
Mejstřík, Michal–Chytilová, Julie (2008): The Central Eastern European Countries: What European Social Models and Growth. In: Mejstřík, Michal (ed.): Socio-Economic Models and Policies to Support Active Citizens: Czech Republic and Europe. Praha: univerzita Karlova v Praze. fakulta sociálních věd – MATFYZPRESS, pp. 25–57.
Munell, Alicia (2011): Redesigning Our Retirement System in the Wake of the Financial Collapse. In:
Hacker, Jacob S.–O’Leary, Ann: Shared Responsibility, Shared Risk. Government, Markets and Social Policy in the Twenty-First Century. New York: Oxford University Press
Neesund, A.–Zoudar, G.–Neubigund, W.–Moser, G.–Mainberger, H. (2010): Bayerisches Gesetz zur Ausführung des Bundessozialhilfegesetzes – AGBSHG. Ein Kommentar. München: Beck Niemelä, Heikki–Salminen, Kari (2006): Social Security in Finland. Helsinki: finnish Centre for
Pensions
Okma, Kieke (2002): Health Care and the Welfare State: two Worlds of Welfare Drifting Apart? In Berghman, J.–Nagelkerke, A.–Boos, K.–Doeschot, R.–Vonk, G. (eds.): Social Security in Tran-sition. The Hague–London–New York: Kluwer Law International. pp. 229–248.
Paarhammer, Hans–Katzinger, Gerlinde (2009): Kirche und Staat im Horizont einer globalisierten Welt. frankfurt am Main: Peter lang
Pitschas, Rainer (2003): Kommunale Sozialpolitik. In: Maydell, Baron von B.–Ruland, F.–Becker, U.
(hrsg.): Sozialrechtshandbuch (SRH). 3. Auflage. Baden: Nomos, S. 1295–1353.
Rauch, Dietmar (2008): Central Versus Local Service Regulation: Accounting for Diverging Old-age Care Developments in Sweden and Denmark, 1980-2000. In: Social Policy and Administration.
Vol. 42. No. 3. S. 267–287.
Rácz Katalin (2008): szociális feladatellátás a kistelepüléseken és a többcélú kistérségi társulásokban.
in: Kovác Katalin–somlyódyné Pfeil edit: függőben. Közszolgáltatás-szervezés a kistelepülések világában. Budapest: KSZK ROP 3.1.1. Programigazgatóság, 97–122. old.
Ross, Malcolm (2009): The Value of Solidarity in European Public Services Law. In: Krajewski, Markus–Neergaard, Ulla–van de Gronden, Johan (eds.): The Changing Legal Framework for 110
4.Korrektúrapéldány / © Dialóg Campus
© Dialóg Campus
4.Korrektúrapéldány / © Dialóg Campus
© Dialóg Campus
ágAzATi ModelleK Hoffman istván
Services of General Interest in Europe. Between Competition and Solidarity. The Hague: TMC Asser Press, pp. 81–100.
Roth, Günter–Rothgang, Heinz (1999): Die Auswirkungen des Pflege-Versicherungsgesetzes auf die entwicklung der Heimatgelte. in: Zeitschrift für Gesundheitswissenschaften, Jg. 7. H. 4. S.
306–334.
Rüegg, Erwin (1994): Die Schweiz. In: Wehling, Hans-Georg (hrsg.): Kommunalpolitik in Europa.
Stuttgart–Berlin–Köln: Verlag W. Kohlhammer. S. 47–62.
Schludi, Martin (2005): The Reform of Bismarckian Pension Systems. A Comparision of Pension Poli-tics in Austria, France, Germany, Italy and Sweden. Amsterdam: Amsterdam university Press Schmid, Josef (2002): Wohlfahrtstaaten im Vergleich. Soziale Sicherung in Europa: Organisation,
Finanzierung, Leistung und Probleme. 2. völlig überarbeitete Auflage, Opladen: Leske und Budrich
Smith, Steven Rathgeb (2011): The Non-Profit Sector. In: Edwards, Michael (ed): The Oxford Hand-book of Civil Society. New York: Oxford University Press, pp. 29–40.
Turnock, Bernard J. (2012): Essentials of Public Health. sudbury MA: Jones & Bartlett learning Walter, Robert–Mayer, Heinz (1992): Grundriß des österreichischen Bundesverfassungrechtes. Wien:
Manzsche Verlags- und universitätsbuchhandlung
Waltermann, Raimund (2011): Sozialrecht. Heidelberg: C. f. Müller Verlag Waltermann, Raimund (2012): Sozialrecht. Heidelberg: C. f. Müller Verlag
Wick, Volker (2007): Die Trennung von Staat und Kirche. Tübingen: Verlag Mohr siebeck
Wilson, David Jack–Game, Chris (1998): Local Government in the United Kingdom. london: Mac-millan