Az európai unió és az oeCd tagállamaiban a humán közszolgáltatásokban alkalmazottak eltérő státuszok keretében látják el feladataikat. Két fő kategória van: a köztisztviselői (vagy ahhoz hasonlatos közjogi alkalmazás), illetve a közalkalmazotti (munkajogi jellegű szabá-lyozás amellett, hogy a munkáltató közjogi jogalany). A köztisztviselő és a közalkalmazott fogalmának egyértelmű – nemzetközi összehasonlításra alkalmas – meghatározása azonban problémákat vet fel. Ennek okai többek között: az alkalmazásra vonatkozó jogszabályi le-hetőségek, meghatározott munkakör különböző státuszok keretében történő betöltésének a lehetősége, a munkakörülmények egymáshoz közelítése, a változó trendek megjelenése, a korszerűsítési folyamatok, egyes szakágazatokban a munkajogi szabályozás felé történő elmozdulás, valamint az uniós jog jelenléte.
A közoktatás alkalmazottjai, a tanárok és elöljáróik zömében (karrier)köztisztviselői, közalkalmazotti, illetve szerződéses jogviszonyban látják el feladataikat. A munkáltatói jog-körök gyakorlására, az egyes humánerőforrás gazdálkodási döntések meghozatala szintjének telepítésére a közoktatásban különböző megoldásokat alkalmaznak a kormányzatok. Egyes
40 Egy Angliában készült felmérés szerint, amelyben 600 szociális munkást kérdeztek meg, heti átlag 45,9 órát dolgoznak, s a munkaidejük fokozatosan emelkedik. Ennek csupán 15%-át töltik együtt közvetlenül a szolgáltatást igénybevevőkkel. A fennmaradó 35% adminisztrálással, 12% értekezletekkel, 11% utazással és további 11% telefonálással telik (Burke, 2012).
41 Az oeCd-tagországokban az egészségügyi és a szociális szektor összehasonlításra alkalmas létszám-adatairól lásd: http://stats.oecd.org/index.aspx?queryid=30176
138
4.Korrektúrapéldány / © Dialóg Campus
© Dialóg Campus
4.Korrektúrapéldány / © Dialóg Campus
© Dialóg Campus
ágAzATi ModelleK Hoffman istván
elemek tekintetében – például az illetmény szintjének meghatározása kapcsán – nagyobb fokú a centralizáció, míg az emberi erőforrás gazdálkodás egyéb területei tekintetében in-kább a decentralizációs megoldások az elterjedtek. A magyar közoktatás területén megva-lósuló – a személyi állományt érintő – centralizációs törekvések e trendeknek mindenképp ellentmondani látszanak. A közoktatásban foglalkoztatott tanárok tekintetében kiemelést érdemel az a tény, hogy az illetmények nagyságrendjében kirívóan szembeötlő eltérések mutathatók ki a nyugati államok, illetve egyes kelet-közép-európai országok pedagógusbé-rei között. A különbségek nem csupán nemzetközi összehasonlításban jelentkeznek, hanem a nemzeti munkaerőpiacokon belül is: az EU régi tagállamaiban a pedagógusbérek hazai viszonylatban is versenyképesebbek, mint az új tagállamok zömében. Általános tendencia, hogy az illetmények meghatározásában – minden államban – egyre nagyobb szerephez jut a teljesítményelv.
Az egészségügyi szektor személyi állománya a munkajogi és a szerződéses alkalma-záson túl köztisztviselői kinevezéssel vagy közalkalmazottként nyújt közszolgáltatásokat.
Kiemelkedő az önfoglalkoztató státuszban lévő állomány jelentősége (elsősorban az orvosok körében). A szabad orvoslás intézménye megszűnőben van, esetlegesen egyes torzulásos jelenségek kiigazítására alkalmazzák elvétve. Az országok zömében lénye-ges kérdés az alkalmazotti státusz, valamint az önfoglalkoztatók közötti különbségtétel.
A jogi szabályozás az aktuális közigazgatási reformok mentén az országok zömében kisebb-nagyobb léptékű korrekciókon esett keresztül, illetve az EU-s jogharmonizáció is megkövetelte az alkalmazási elemeknek az uniós joghoz való igazítását. Az ágazati létszám még a válság éveiben is növekedett, amelyben többek között az EU-s szabá-lyozás megjelenése is szerepet játszik. Konvergenciára utaló jegyek az egészségügyi ágazat humánerőforrás gazdálkodásában is érzékelhetőek. Ennek okai között a létszám növekedésének eredői, a szektor vonzerejét (a foglalkoztatási viszonyok jobbítását, a kar-rierlehetőségek hangsúlyozását, a teljesítményelv fokozott előtérbe helyezését) növelni szándékozó eszközök nevesíthetők.
Kiemelést érdemel a mobilitás kérdésköre. Ennek két formája közül az országokon be-lüli nem egyértelműen szektor specifikus. Ezzel szemben az a jelenség, amely az országok közötti munkaerő-vándorlást mozdítja elő, kifejezetten sajátos az egészségügyi (és a szo-ciális) szektor tekintetében. Az egészségügyi ágazatok közötti mobilitás jelenlegi formája kényszer szülte megoldás. Az Unió nyugati, „régi” tagállamai részéről azért, mert a hiány-zó munkaerő pótlását financiális kényszermegoldásképpen az olcsóbb keleti (jól képzett) munkaerővel igyekeznek pótolni. A kelet-közép-európai szakképzett egészségügyi ellátást végző személyi állomány részéről ugyanakkor a jobb lehetőségekre való törekvés jelentkezik.
Mindeközben a saját szakképzett gyógyítókat, ápolókat elveszítő új tagállamok kormányzatai változatos intézkedéscsomagokkal, szakpolitika-módosításokkal igyekeznek megtartani az egészségügyi személyi állományt.
Hasonló problémákkal küzd az egészségüggyel rokon terület, a szociális igazgatás.
A nemzetközi mobilitás itt is jelentős. Az okok hasonlóak, illetve a szociális területen dol-gozók körében még fokozottabban jelentkeznek. Az Európai Unió nyugati tagállamaiban is alacsonyak a szociális közszolgáltatásokat nyújtó szektor alkalmazottjainak bérei, de a kelet-közép-európai régióban ennél sokkal rosszabb a helyzet. A szociális munkások bére – a megkövetelt képességek, készségek ellenére – ritkán haladja meg a minimálbért.
A szektorban az emberi erőforrások ésszerű menedzselése az egyik legnagyobb kihívás.
4.Korrektúrapéldány / © Dialóg Campus
© Dialóg Campus
1394.Korrektúrapéldány / © Dialóg Campus
© Dialóg Campus
moDelleKaszoCiálisszolgáltatásoKbanA piacorientáltabb szociális feladatellátás hatékony eszköze lehetne a munkavállalók moti-válásának és a menedzsment ösztönzésének. Az emberi erőforrás gazdálkodási problémák kezelésére megoldási alternatívaként merülhet fel a munkanélküliek bevonása – lehetőleg átképzések segítségével – a szociális szolgáltatások ellátásába.
Felhasznált irodalom
Boyle, Seán (2011): United Kingdom (England) Health System Review. Health Systems in Transition.
Vol. 13. no. 1. Copenhagen: european observatory on Health systems and Policies.
http://www.euro.who.int/__data/assets/pdf_file/0004/135148/e94836.pdf
Burke, Claire (2012): Social workers putting in longer hours, survey finds. In: The Guardian Profes-sional. 25.09.2012.
http://www.theguardian.com/social-care-network/2012/sep/25/social-workers-longer-hours-survey Busse, Reinhard–Riesberg, Annette (2005): Gesundheitssysteme im Wandel: Deutschland. Kopenhagen:
das europäische observatorium für gesundheitssysteme und gesundheitspolitik.
http://www.euro.who.int/__data/assets/pdf_file/0019/108460/E85472G.pdf
Charbit, Claire–Michalun, Maria Varinia (2009): Mind the gaps: Managing Mutual Dependence in Relations among Levels of Government. oeCd Working Papers on Public governance. no. 14.
oeCd Publishing.
http://www.oecd.org/gov/43832931.pdf
Chevreul, K.–Durand-Zaleski, I.–Bahrami S.–Hernández-Quevedo C.–Mladovsky P. (2010): France Health system Review. in: Health Systems in Transition. Vol. 12 No. 6. Copenhagen: European observatory on Health systems and Policies.
http://www.euro.who.int/__data/assets/pdf_file/0008/135809/E94856.pdf
Demmke, Christoph (2005): Are Civil Servants Different Because They Are Civil Servants? Maast-richt: eiPA
Demmke, C.–Hammerschmid, G.–Meyer, R. (2006): Decentralisation and Accountability As a Focus of Public Administration Modernisation: Challenges and Consequences for Human Resources Management. Maastricht: eiPA.
Demmke, Christoph (2008): Public Service Reforms Compared. In: Journal for Comparative Govern-ment and European Policy,Vol. 6. pp 666–691.
Demmke, Christoph–Moilanen, Timo (2010): Civil Services in the EU of 27. Reform Outcomes and the Future of the Civil Service. frankfurt am Main: Peter lang
Dooren, W. Van–Lonti, Zs.–Sterck, M.–Bouckaert, G. (2008): Institutional Drivers of Efficiency in the Public Sector. GOV/PGC/(2007)16/ANN, Paris: OECD
http://www.oecd.org/gov/pem/40305170.pdf
education international (2009): La crise économique mondiale et son impact sur l’éducation.
http://download.ei-ie.org/Docs/WebDepot/Report_of_the_EI_Survey_on_the_Impact_of_the_
Global_Economic_Crisis_on_Education_fr.pdf
education international (2010): Education and the Global Economic Crisis. http://download.ei-ie.org/
Docs/WebDepot/05March10_Impactcrisisreport_followup_MdK.pdf
eke edit–girasek edmond–szócska Miklós (2009): A migráció a magyar orvosok körében. in: Sta-tisztikai Szemle, 87. évf. 7–8. sz. 795–827. old.
140
4.Korrektúrapéldány / © Dialóg Campus
© Dialóg Campus
4.Korrektúrapéldány / © Dialóg Campus
© Dialóg Campus
ágAzATi ModelleK Hoffman istván
European Foundation for the Improvement of Living and Working Conditions (2006): The future for Employment in Social Care in Europe. Helsinki: Conference report.
european economy (2010): Joint Report on Health Systems. occasional Papers 74. Brussels.
http://europa.eu/epc/pdf/joint_healthcare_report_en.pdf eurostat-eurydice (2012): Key Data on Education in Europe 2012.
http://epp.eurostat.ec.europa.eu/cache/ITY_OFFPUB/978-92-9201-242- 7/EN/978-92-9201-242-7-EN.PDf
európai Bizottság (2012): Csökkentett és befagyasztott tanári fizetések. IP/12/1073 05/10/2012. http://
europa.eu/rapid/press-release_IP-12-1073_hu.htm
eurydice (2012): Teachers’ and School Heads’ Salaries and Allowances in Europe, 2011-2012. eu-ropean Commission.
http://eacea.ec.europa.eu/education/eurydice/documents/facts_and_figures/salaries_EN.pdf Figueras, Josep–McKee, Martin (2012): Health Systems, Health, Wealth and Societal Well-being. new
York: Open University Press
Hoffman István (2013): A területi közszolgáltatások európai szabályozási modelljei az egészségügyben.
in: Horváth M. Tamás (szerk.): Kilengések. Közszolgáltatási változások. Budapest–Pécs: dialóg Campus. 191–216. old.
Kirsi, Äijälä (2002): Secteur public – Un employeur de choix? Rapport sur le projet relatif à la com-pétitivité de l’employeur public. oeCd-PuMA
linder Viktória (2010): A közszolgálati foglalkoztatás versenyképességének néhány összefüggése nem-zetközi összehasonlításban. in: Humánpolitikai Szemle, XXI. évf. 7–8. sz. 44–54. old.
linder Viktória (2013): A közszolgálat személyi állományának alakulása a területi közszolgáltatások ellátása körében. in: Horváth M. Tamás (szerk.): Kilengések. Közszolgáltatási változások. Bu-dapest–Pécs: dialóg Campus. 79–99. old.
Mission démographie des professions de santé (2002): Rapport présenté par le Pr. Yvon Berland.
http://www.ladocumentationfrancaise.fr/var/storage/rapports-publics/024000643/0000.pdf.
Mladovsky, P.–Srivastava, D.–Cylus, J.–Karanikolos, M.–Evetovits, T.–Thomson, S.–Mckee, M.
(2012): Health Policy Responses to the Financial Crisis in Europe. Copenhagen: World Health organization europe
Neményi, Eszter–Herczog, Mária–Kravalik, Zsuzanna (2006): Employment in Social Care in Europe.
luxembourg: european foundation for the improvement of living and Working Conditions.
http://www.eurofound.europa.eu/pubdocs/2005/125/en/1/ef05125en.pdf
Niel, X.–Audric, S.–Sicart, D.–Vilain, A. (2001): Les professions de santé: éléments d’informations statistiques. La régulation des dépenses de santé. Dossiers solidarité et santé N° 1, janvier-mars, 2001. DREES (Direction de la recherche, des études, de l’évaluation et des statistiques) oeCd (2008): L’emploi Public: un état des lieux. Paris: oeCd.
oeCd (2009): Government at a Glance 2009. Paris: oeCd Publishing.
oeCd (2011a): Government at a Glance. Gov/PGC/(2010)22/FINAL. Paris: OECD
oeCd (2011b): Public Servants as Partners for Growth: Towards a Stronger, Leaner and More Equi-table Workforce. Paris: oeCd Publishing
oeCd (2012): Education at a Glance 2012. OECD indicators. Paris: oeCd Publishing
4.Korrektúrapéldány / © Dialóg Campus
© Dialóg Campus
1414.Korrektúrapéldány / © Dialóg Campus
© Dialóg Campus
moDelleKaszoCiálisszolgáltatásoKbanPerrons, Diane (2003): Gender Equality Policies, the New Economy and Worklife Balance. Changing European Societies: The Role of Social Policy. ESPAnet Conference. Copenhagen, 13–15 No-vember, 2003
http://www.sfi.dk/graphics/ESPAnet/papers/Perrons.pdf
Rechel, B.–Dubois, C. A.–McKee, M. (eds.) (2006): The Health Care Workforce in Europe. Learning from experience. Copenhagen: european observatory on Health systems and Policies
http://www.euro.who.int/__data/assets/pdf_file/0008/91475/E89156.pdf
Rexed, K.–Moll, C.–Manning, N.–Allain, J. (2007): Governance of Decentralized Pay Setting in Selected OECD Countries. OECD Working Papers on Public Governance, 2007/3. OECD Publishing
http://www.oecd.org/gov/38487114.pdf
Tabernig, Eva–Schnackenberg, Kai (2011): Overview of Healthcare Systems. strasbourg: Assemblée des Régions d’europe.
Vilain, Annick–Niel, Xavier (2001): Les médecins hospitaliers depuis le milieu des années 80. Davantage de débuts de carrière à l’hôpital. Etudes et résultats/, n° 145 Paris: D.R.E.E.S Wait, Susanne (2006): France. In: Rechel, B.–Dubois, C. A.–McKee, M. (eds): The Health Care
Workforce in Europe. Learning from Experience. Copenhagen: european observatory on Health systems and Policies
Weinbrenner, Susanne–Busse, Reinhard (2006): Germany. In: Rechel, B.–Dubois, C. A.–McKee, M.
(eds): The Health Care Workforce in Europe. Learning from Experience. Copenhagen: european observatory on Health systems and Policies
Wismar, M.–Maier, C. B.–Glinos, I. A.–Dussault, G.–Figueras, J. (eds.) (2006): Health Professional Mobility and Health Systems. Evidence from 17 European countries. european observatory on Health Systems and Policies, Observatory Studies Series 23.
http://www.euro.who.int/__data/assets/pdf_file/0017/152324/e95812.pdf
Woessmann, Ludger (2010): Cross-Country Evidence on Teacher Performance Pay. Bonn: institute for the Study of Labor. Discussion Paper No. 5101.
http://ftp.iza.org/dp5101.pdf
World Health Organisation (2006): Working together for health. The World Health Report 2006. ge-neva: World Health organization
http://www.who.int/whr/2006/whr06_en.pdf
Egyéb források
european observatory on Health systems and Policies. Health systems in Transition.
•
http://www.euro.who.int/en/about-us/partners/observatory/health-systems-in-transition-hit-se-ries/countries-and-subregions
Eurypedia, European Encyclopedia on National Education Systems.
•
http://eacea.ec.europa.eu/education/eurydice/eurypedia_en.php
SWD (2012) 93 final: An Action Plan for the EU Health Workforce. Commissions Staff
Wor-•
king Document. Strasbourg, 18.4.2012.
Worldbank, 2001:
•
http://web.worldbank.org/WBSITE/EXTERNAL/TOPICS/EXTPUBLICSECTO- RANDGOVERNANCE/EXTADMINISTRATIVEANDCIVILSERVICEREFORM/0,,-142
4.Korrektúrapéldány / © Dialóg Campus
© Dialóg Campus
4.Korrektúrapéldány / © Dialóg Campus
© Dialóg Campus
ágAzATi ModelleK Hoffman istván
contentMDK:20133832~menuPK:286372~pagePK:148956~piPK:216618~theSi-tePK:286367~isCURL:Y~isCURL:Y,00.html#trans
https://
• www.destatis.de http://stats.oecd.or
• g
http://www.nhs.u
• k
https://webgate.ec.europe.eu/fpfis/mwikis/eurydice
•