Pellengérre állítva. Egyéni és közösségi sors

Kosszey György egyházkutató szerint Nyárádi nevezett utóbbi intézkedése haragvó gesztus volt az Ungváron maradt püspöki káptalan felé.⁵³² Ez esetben értelemszerűen Chira kanonok szemináriumi rektor felé is, akit évekkel korábban épp Nyárádi javasolt a huszti püspökség élére, de akinek most nyilván nem tudta elnézni, hogy elhatárolódott a volosini irányvezetéstől.

Chira Sándornak azonban közvetlen környezetében is akadt ellenfele, illetve riválisa, mégpedig dr. Marina Gyula (1893-1987) szemináriumi kollégája személyében. 1938 tavaszán a csehszlovák Új közlöny lap már úgy mutatta be Marina Gyula szemináriumi vicerektort, mint aki Rómában szerzett doktorátusa révén az egyházmegye legműveltebb papja, és mint legesélyesebb jelöltet a huszti püspöki székre.⁵³³Nem sokkal később a magyar minisztertanács döntése alapján Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter dr. Marinát kormánybiztossá nevezte ki, a kárpátaljai kormányzói biztosi hivatal vallás- és közoktatásügyi ügyosztályának vezetőjévé. Egy 11 évvel későbbi tanúvallomásban azonban elhangzott, hogy Marina

„feljelentette Chirát, mint ukrán nacionalistát, e miatt Chira a magyar csendőrség felügyelete alá került.”⁵³⁴ Ennek ismeretében válik ma értelmezhetővé Kozma Miklós (1884-1941),⁵³⁵

529 Пекар В. Атанасій. Нариси історії церкви Закарпаття. т.I. с.146.o.

530 Юрій Коссей. Творці Мукачівської єпархії. c. 387-388; Botlik József. Hármas kereszt alatt. 254.o.

531 Bendász István-Bendász Dániel. 2014. Helytállás és tanúságtétel. 205.o.

532 Юрій Коссей. Творці Мукачівської єпархії. c. 387-388.

533 Reckokatolické biskupství v Chustu. Új Közlöny. 1938. március 24-i sz. 69.o. KTÁL. fond. 12. opisz 9, od.

zb., 781. szt. 65.

534 Zseltvai Viktor a KGB által Ungvár, 1947.október 3-án felvett kihallgatási jegyzőkönyvéből. KTÁL. fond.

2558. opisz 1, od. zb., 5392. szt. 128.

535 Kozma Miklós 1935-1937 között Gömbös Gyula, majd Darányi Ignác kormányának volt belügyminisztereként 1938-ban, a müncheni konferencia idején, azzal a javaslattal állt elő, hogy, míg folyik az egyezkedés, a kormány a Rongyos Gárda által idézzen elő kész helyzetet egész Kárpátalja visszafoglalásával.

Szentül meg volt győződve arról, hogy ez esetben a magyar állam Kárpátalját nem „német ajándékként”, hanem önállóan vehette volna birtokba. Mivel rajongva szerette Kárpátalját, mint legszebb gyermekévei színhelyét, Imrédy kérésére vállalkozott arra, hogy bekapcsolódjon a Rongyos Gárda tőle függetlenül elkezdett szervezésébe, és átvegye a tervezett akció politikai irányítását, ugyanakkor sosem bocsátotta meg Imrédynek,

103 később Kárpátalja kormányzó biztosának naplórészlete is, ahol dr. Minya Lajos huszti működését említve, hozzáfűzi, hogy „ukrán volt Hira⁵³⁶ kollégájával együtt – folytatva azzal, hogy – A novemberi napokban, amikor bevonultunk Ungvárra detektívet állítottam mindkettő ajtaja elé.”⁵³⁷

Ebben a kérdésben a munkácsi görög katolikus egyházmegye a vértanúság korszakának végére leszűrődő véleményének, 1989-ben Szabó György püspöki irodaigazgató adott hangot, mondván: „Chira Sándor hősies tanúságtétele még 1939-ben kezdődött, amikor a magyar csapatok Kárpátaljára való bejövetelét követően fel lett mentve rektori megbízatásából és házi őrizet alá került. Az Apostoli Szentszék követelésére őrizetéből felmentették és a pápai prelátusi cím magas kitüntetésében részesült.”⁵³⁸ A Szentszék közbelépését Bendász Dániel⁵³⁹ és Kosszej György is említi,⁵⁴⁰ miután azonban egyik kutató sem fűz hivatkozást e kijelentéshez, mindaddig, míg a Szentszék idevágó levéltári anyagai zárolva maradnak, addig a pápai közbenjárás mikéntje Chira Sándor ügyében nyitott kérdés marad.

Mindenestre 1989-ben még nem lehetett ismert sem a Chira-peranyag, amely csak utóbbi években vált kutathatóvá, sem más, idevágó levéltári anyag. Mostanra azonban maga az érintett vet némi fényt házi őrizetére, illetve csendőri megfigyelésére vonatkozóan. A KGB kihallgatási anyagait természetesen megfelelő forráskritikával kell kezelnünk, szem előtt tartva a szovjethatalom dühödt gyűlöletét mind a „megszálló magyar fasiszta uralommal”, mind az ukrán nacionalizmussal szemben, ami nyilvánvalóan meghatározta a kihallgatás, illetve a jegyzőkönyvírás politikai tendenciózusságát is. A sorok között azonban így is nyomon követhető az 1938. évi magyar eljárás lényege, nem kevésbé a szovjet fogoly Chira Sándor emberi tartása.

- Tudhatta, hogy mint a KNP KB tagját a magyar hatóságok üldözni fogják, akkor miért maradt Ungváron?

hogy német követelésre az akciót leállították. Brenzovics László dr. Kozma Miklós. A visszacsatolt Kárpátalja.

Napló 1939-1941. Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség. Ungvár, 2009. 11.o; Ormos Mária. A politikai meghasonlás esete. http://www.historia.hu/archivum/2001/0101ormos_kozma.htm Letöltve: 2016. augusztus 10-én

536 A cirill karakterek a latin karakterekre való transzliterációja értelmében a szláv «х» a magyar nyelvben „h”-nak minősül. A Hira tehát a ruszin „Хіра” latin transzliterációja. [R.M.]

537 Kozma Miklós Naplófeljegyzései. 1939-1941. MOL. K- 429. 29. cs. 1. tétel. 36. lap; Brenzovics László dr.

Kozma Miklós. A visszacsatolt Kárpátalja. Napló 1939-1941. Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség. Ungvár, 2009. 48.o.

538 Юрій Сабов. Ісповідництво єпископа мукачівської єпархії о.Хіри. In: Важливі віхи в історії мукачівської греко-католицької єпархії. Доповіді наукового семінару, присвяченого 250-річчю заснування духовної семінарії. Ужгород.1998. с. 65.

539 Bendász István-Bendász Dániel 1994. Helytállás és tanúságtétel. 74.o.

540 Юрій Коссей. Творці Мукачівської єпархії. c. 484.

104 - Személy szerint nem gondoltam, hogy a magyarok üldöznének azon a címen, hogy a KNP tagja voltam.

- A magyarok letartóztatták?

- A magyarok házi őrizet alá vontak.

- Miért vonták házi őrizet alá?

- A házi őrizetet azért rendelték el, mert az ukrán nacionalistákhoz tartoztam.

- Kihallgatták-e a magyar büntető szervek?

- A magyar büntető szervek, vagyis a csendőrség egyetlen alkalommal hallgatott ki.

- Milyen ügyben folytattak kihallgatást?

- A magyar csendőrség az ukrán nacionalistákhoz való tartozásomról hallgatott ki.

- Ez mikor történt?

- 1938 novemberében hallgattak ki.

- Mennyi ideig tartották házi őrizet alatt?

- A házi őrizetem mindössze egy napig tartott. Ajtóm előtt akkor egy katona állt. Majd 1942-ig rendőri megfigyelés alatt voltam.

- Honnan vannak értesülései, hogy a magyar rendőrség megfigyelés alatt tartotta?

- Erről Sztojka püspök értesített, aki figyelmeztetett, hogy legyek óvatos, mivel a magyar rendőrség figyeltet.

- Honnan tudott erről Sztojka püspök?

- Nem tudom, Sztojka püspök milyen forrásokból szerezte értesüléseit.

- A magyar megszálló hatalom milyen képviselőihez fordult azzal kapcsolatban, hogy megfigyelik, mint ukrán nacionalistát?

- Én személy szerint e kérdésben nem kerestem fel a megszálló hatalom egyetlen képviselőjét sem.

- A magyar megszálló hatalom részéről ki hívatta e kérdésben?

- Kozma kormányzói biztos telefonon kéretett be, és figyelmeztetett, hogy ne folytassak nacionalista tevékenységet, mert ebből úgysem sikerül semmi. ⁵⁴¹

541 Chira Sándor Ungvár, 1949. február 15-én kelt vallomása. KTÁL. fond. 2558. opisz 1, od. zb., 5392. szt. 22- 23. Mellékletek. 51-52.o.

105 További vallomása szerint 1938-39-ben semmilyen kapcsolatot nem tartott fenn a Volosini Kárpáti Ukrajnával, illetve a KNP KB tagjaival. Illetve hónapokkal későbbi kihallgatása során a következőket vallja: „Miután 1938 novemberében a magyarok elfoglalták Ungvárt, engem, mint ukrán nacionalistát egy napra házi őrizet alá helyeztek, majd beidéztek Kozmához, a Kárpátontúli Ukrajna régensi biztosához, aki megkövetelte, hogy ne folytassak nacionalista tevékenységet. Kozma követelésére azt válaszoltam, hogy ukrán nacionalizmussal már nem foglalkozom és nincs is szándékomban foglalkozni.”⁵⁴²

A források tükrében azonban az is egyértelmű, hogy Kárpátalja visszafoglalásakor a bevonuló magyar hadvezetés, illetve a magyar katonai közigazgatás mindenekelőtt a politikai és egyházi élet prominens személyeit korábbi politikai orientációjuk szerint ítélte meg, és így az is nyilvánvaló, hogy Chira Sándor korábbi KNP-tagsága révén a bevonuló magyar hadvezetés szemében erősen kompromittálódott.

Azonban az is evidens, hogy az esetben, ha bizonyítást nyert volna a kanonok tevékeny ukrán politizálása, internálása elkerülhetetlen lett volna. A szándék így is megvolt, ahogy ez egy belügyminisztériumi bizalmas jelentésben olvasható is, illetve, hogy az miért is nem jött létre: „Chyra Sándor ukrán érzelmeiről volt ismeretes úgy, hogy a katonai parancsnokság a bevonulás után internálni akarta. A püspök kérésére azonban az internálása elmaradt és több hónapon keresztül a püspökség házi őrizetben tartotta.”⁵⁴³ Ez utóbbi állítás azonban teljesen ellentmond az alább ismertetett Sztojka püspök rendelkezéseinek.

A magyar államérdek megkövetelte, hogy a visszatért kárpátaljai területen vezető állásban csakis teljesen megbízható egyének maradjanak. Sztojka püspökre politikai nyomást gyakoroltak, hogy székeskáptalana tagját, Chira kanonokot mozdítsa el a szeminárium rektori állásából. A püspök, aki Ilniczky nagyprépost szerint „mindig felülemelkedett a politikai élet problémáin,⁵⁴⁴ Kosszej szerint pedig nem foglalkozott a politikával, mert egyike volt azoknak, aki azt „úri huncutságnak” tartotta,⁵⁴⁵ súlyos aktuálpolitikai helyzetekben mégis felelős döntések meghozatalára kényszerült. Chira Sándor esetében nem különben.

A korabeli egyházmegyei levéltár iratai között fennmaradt Chira Sándor 1939. május 16-án püspökéhez intézett levele, mondhatni, rendkívüli módon, ami valószínűleg annak tudható be, hogy latin nyelven íródott, így a levéltár szovjet időben való kifosztásakor

542 Chira Sándor Ungvár, 1949. február 15-én kelt vallomása. KTÁL. fond. 2558. opisz 1, od. zb., 5392. szt. 99.

Mellékletek. 72.o.

543 Magyar Miniszterelnökség iratai. MOL. K-28. 64.cs. 107. tétel. 1/a.

544 Ilniczky Sándor káptalani vikárius Ungvár, 1943. július 30-án kelt körlevele. 26.o. KTÁL. fond. 151., opisz 23., od. zb. 33, szt. 2.

545 Юрій Коссей. Творці Мукачівської єпархії. c. 389.

106 valószínűleg figyelmen kívül maradt. Ez a levél, rövidsége ellenére, sok mindenről tanúskodik. Mindenekelőtt a levél írója, illetve címzettje emberi korrektségéről és a papi hívatáshoz méltó tartásáról. A nehéz döntésre kényszerülő Sztojka püspök személyes beszélgetésre magához kérette kanonokját, hogy tapintatos módon közölje vele a kényszerű elbocsátás hírét, azonban valószínűleg kíméletből nem árulta el a reá nehezedő politikai nyomás hátterét, részleteit. „Ez év május elején a Nagyméltóságodnál történt kihallgatásom alkalmával közölte velem, hogy engem a szeminárium rektorságából politikai okokból elmozdít. Gyermeki engedelmességgel azonnal megígértem, hogy e határozatnak eleget teszek. – írja a rektor, a nyugodt lelkiismeret tipikus önérzetével folytatva – Kérem, hogy a fent említett szándékára tekintettel, e határozatot kegyeskedjen nekem írásban is rögzíteni, akár indoklással, akár nélküle.” Püspökétől továbbá alázattal kéri, hogy az ügyről tájékoztassa a káptalant, hatalmazza fel a szeminárium igazgatóhelyettesét, Ilniczky Sándort, hogy a rektori feladatokat átvehesse, illetve nevezze ki a szeminárium új rektorát, aki még az iskolaév befejezése előtt tovább viszi a faladatokat. Majd levele zárásaként: „Hálát adok a mindenható Istennek az ő mérhetetlen irgalmáért, hogy a fiatal klerikusok nevelését 15 éven át az ő erejével nekem megengedte, hogy ez az erő az én gyengeségeimben még inkább megnyilvánuljon.”⁵⁴⁶ [melléklet]

Sztojka püspök nyilván jól ismerte kanonokja politikai látásmódját, a ruszinság melletti harcos lelkű kiállását, ahogyan sokrétű szolgálatát is, így nem tévesztette meg annak korábbi ukrán irányvonalú orientáltsága. Mint ahogyan nyilván tisztában volt azzal is, hogy a javadalmakkal nem rendelkező püspöksége továbbra is rászorul az állami szubvenciókra.

Tekintettel kellett hát lennie a magyar államhatalom részéről érkező kikötésekre, ugyanakkor az állam felé is hangsúlyossá kívánta tenni, hogy szuverén jogú főpásztor, aki egyházkormányzati döntéseibe mélyreható állami beleszólást mégsem engedélyez.

Érthető, ha Kárpátalja, akkor már polgári közigazgatásában „[...] meglepetést váltott ki az, hogy Chyra helyére a püspökség dr. Minya Lajost jelölte”. Igaz, a megfelelő egyházi ismeretek hiányában mind a kőrösi püspök, mind Minya Lajos rangjáról, kinevezéséről teljesen téves információkat közölt a miniszterelnökséghez befutó jelentés: „[...] a szláv érzelmeiről ismeretes Nyárády kanonokot nevezte ki a zágrábi g.kath. helytartó a megszállott területek püspökévé, dr. Minya kanonok annak felszólítására itt hagyta a püspökséget és

546 Chira Sándor Ungvár, 1939. május 16-án Sztojka püspökhöz intézett levele. KTÁL. fond. 151., opisz 18., od.

zb. 1715, szt. 1.

107 Husztra távozott. Dr. Minya Husztra távozása megerősíti ukrán érzelmét.”⁵⁴⁷ Apostoli vizitátort csakis a római Szentszék nevezhetett ki, és Nyárádi már püspökként kapta adminisztrátori kinevezését. Minya Lajos tiszteletbeli kanonok volt,⁵⁴⁸ és nem Nyárádi felszólítására utazott Husztra, hanem Sztojka püspök nevezte ki vikáriusaként az elszakított hegyvidéki területre, azzal a feladattal, hogy – Kozma Miklós feljegyzése szerint – „Volosin mellett igyekezzék üldözött paptársait megmenteni.”⁵⁴⁹

Sztojka Sándor, aki mindenkinél jobban ismerte egyházmegyéjét, mivel már káptalani vikárius korában meglátogatta egyik-másik távolabbi parókiáját, majd püspökként végiglátogatta az összes, a hegyvidék legtávolabbi parókiáját is, ahová már csak gyalog juthatott el,⁵⁵⁰ jól ismerte azok helyzetét, gondjait, ahogyan munkatársait is. Ezért is kelt védelmükre: „szóban és írásban energikusan amnesztiát követelt a börtönbe került papjai és világiak számára,”⁵⁵¹ akiket a katonai közigazgatás internált, írja Chira Sándor kései egyháztörténeti jegyzetében. Pekár pedig 200 bebörtönzött diákról, kispapról és papról beszél, akik kiszabadulását Sztojka püspök érte el a magyar hatóságoknál, illetve azt, hogy miután ki lettek tiltva a magyar iskolákból, tanulmányaikat mégis befejezhessék.⁵⁵²

Ukrán szellemiségük miatt a magyar hatóságok a baziliták közül is sokakat internáltak az ukrán propagandában játszott szerepük miatt. 1941. február 11-én Kozma Miklós kormányzói biztos rendelete nyomán az ungvári, munkácsi, kisbereznai, illetve husztbaranyai kolostorok kilenc szerzetesét⁵⁵³ letartóztatták és internálták. Egyikük, Malinics Melét vallomása szerint, a bazilita szerzetesek meglepődtek a magyar hatóságok azon gesztusán, hogy nem börtönbe, hanem a budapesti jezsuita Manrézába szállították őket.⁵⁵⁴ „Velünk nem

547 A m.kir. miniszterelnökhöz intézett Budapest, 1939.szeptember 14-én kelt bizalmas jelentésből. MOL. K-28.

1939. 64. cs. 107.tétel. 1o.

548 Sztojka Sándor püspök kikérve káptalana véleményét Minya Lajos pápai káplánt és szemináriumi spirituálist, aki 1938 őszétől a huszti apostoli irodaigazgatója, majd 1939 elején püspöki vikárius volt, 1939. szeptember 1-el kinevezte tiszteletbeli kanonokká és az ungvári szeminárium rektorává. Новый дигнитаръ в епархіи мукачевской. Душпастырь. Рочникъ XVI. Ужгородъ. септ.-окт.1939. число 9-10, с. 71-72.

549 Kozma Miklós Naplófeljegyzései. 1939-1941. MOL. K- 429. 29. cs. 1. tétel. 36. lap; Brenzovics László id.m.

48.o.

550 Юрій Коссей. Творці Мукачівської єпархії. c. 389.

551 Chira-jegyzet, 62.o. Mellékletek. 41.o.

552 Пекар В. Атанасій. Нариси історії церкви Закарпаття. т.I. с.147.o.

553 Az internált baziliták: Sztankaninec Antal, a baziliták kárpátaljai ágának elöljárója, Mondik Antal, munkácsi apát, Lozán Polikarp, Szidej Iván, Mereszij Bohdan és Malinics Melét a munkácsi kolostorból, Zavagyak Joszif, a kisbereznai apát, Drebitka Dimitrij a boronyai, illetve Szatmári Iván a miszticei kolostorból. Пекар А. Греко-католицька церква під час мадярської окупації Закарпаття (1939-1944) In: Analecta Ordinis S.Basilii Magni.

Sumptibus PP. Basilianorum. Romae. 1996. 508.o.; Malinics Meléttel Szolyván 1994. október 27-én készült interjú. Lembergi Egyháztörténeti Intézet Levéltára/tovább: LEIL/, П-1 Személyi ügyek fond, П-1-1-430. irat.

szám. 7.o; Bendász Dániel azonban a letartóztatott baziliták között nem említi Mondik Antalt és Szidej Ivánt, helyettük feltünteti Králicki Metódot és Sepa Miklóst. Bendász István-Bendász Dániel. 2014. Helytállás és tanúságtétel. 228.o.

554 Malinics Meléttel Szolyván 1994. október 27-én készült interjú. 7.o

108 úgy viselkedtek, mint a munkásokkal. – írja a másik internált, Mereszij Bohdan bazilita – Nem is éreztük, hogy le vagyunk tartóztatva. [...] és a budapesti börtönben is csak egy félórát töltöttünk, amíg az igazgatóra várakoztunk. „Ezek nem lesznek itt – mondta az igazgató [...] – elküldjük őket a jezsuitákhoz, hiszen „rokonok” [...] A jezsuiták kolostorában 12 napot töltöttünk.”⁵⁵⁵ Ezt követően egy erdélyi kolostorba lettek átszállítva, ahonnan bő egy évi internálás után Sztojka püspök, illetve Angelo Rotta pápai nuncius közbenjárására, 1942 nyarán a kilenc bazilita visszatérhetett az ungvári kolostorba.⁵⁵⁶

A pozsonyi magyar konzul azonban még 1938 márciusában megvádolta Sztojka püspököt a baziliták aktivitásáért, mondván, hogy a püspök az érsekségre számítva „túlzottan lojálisan viselkedik Prágával szemben és e miatt tűri a baziliták tevékenységét.”⁵⁵⁷ Egy hónappal később ismételten jelzi, hogy „a legveszélyesebb a baziliták ukrán nemzeti propagandája, amely Sztojka püspök elnéző és határozatlan magatartása folytán mind nagyobb méreteket ölt és mindjobban mérgezi a görögkatholikus egyház belső életének atmoszféráját. E téren változás csak úgy volna remélhető, ha Sztojka püspök nyíltan színt vallana az orosz irányzat mellett, és megtisztítaná az egyházmegyei intézményeket az ukranizmus szellemétől.”⁵⁵⁸ A konzul szerint ebben az ügyben az ungvári lengyel konzul is kívánatosnak tartaná, ha a magyar hercegprímás és Papp Antal érsek révén odahatnának Sztojka püspökre, „hogy egy orosz irányzatú személynek huszti püspökké való kinevezése mellett foglaljon állást.”⁵⁵⁹ 1938 tavaszán, Chira Sándor korábbi jelöltségével szemben, talán ezért került előtérbe Marina Gyula jelöltsége a tervezett huszti püspöki székbe.

A püspök azonban kiállt Chira kanonoka mellett is, mindenekelőtt megóvva a katonai közigazgatás által kilátásba helyezett méltatlan megaláztatástól, és nem engedte őt internálni.

Mint ahogyan rektori felmentésével sem sietett, igyekezett salamoni döntést hozni. Majd csak a tanév befejeztével, 1939. július 14-én kelt rendelkezésével mentette fel Chira Sándort a rektori állásából, ugyanakkor nemcsak megtartotta minden egyéb korábbi tisztségében, szemináriumi tanári állásában, illetve az egyházmegyei cenzúra bizottság tagjaként, hanem kinevezte az egyházmegyei bíróság elnökévé.⁵⁶⁰ A megfontolt püspök tehát nemhogy nem

555 Юлій Mересій. За брамою монастиря. Ужгород. 1960. с.106-111. In: Bendász István-Bendász Dániel.

Helytállás és tanúságtétel. 228.o.

556 Munkácsi egyházmegyés körlevelek. V/1942. c.28.

557 Dekavich Gyula pozsonyi konzul Poszony, 1938. május 24-én báró Bakach-Bessenyey György követségi tanácsos úrhoz intézett bizalmas levele. MOL. K-64. 1938. 34.t. 77.cs. 329.

558 A pozsonyi konzul 1938.május 22-én Kánya Kálmán külügyminiszterhez intézett bizalmas levele. MOL.K-63. 1938. 7.cs.42.t. 154.o.

559 Dekavich Gyula pozsonyi konzul Poszony, 1938. május 24-én báró Bakach-Bessenyey György követségi tanácsos úrhoz intézett bizalmas levele. MOL. K-64. 1938. 34.t. 77.cs. 329.

560 Chira Sándor Kijev, 1949. március 19-én kelt vallomása. KTÁL. fond. 2558. opisz 1, od. zb., 5392. szt. 52.

109 tartotta házi fogságban, ahogy az a fent említett belügyminiszteri jelentésben áll, hanem változatlanul igényt tartott a további szoros munkatársi kapcsolatra.

Chira Sándornak 15 évi szolgálat után el kellett hagynia ugyan szemináriumi lakhelyét is, kanonokként azonban beköltözhetett a Káptalan utcai kanonoki házak egyikébe. A 19. sz.

alatti új otthonában „volt egy nagy irodája az utca felől, az udvar felől konyha és nappali szoba”, amelyek berendezése szemtanúk leírása szerint „nagyon-nagyon egyszerű volt”, e tekintetben tehát hasonlíthatott egykori szemináriumi rektori szobájához, azzal a különbséggel, hogy utóbbi egyetlen fényűzése mégis a „nagyon nagy könyvtára” lett.⁵⁶¹

A püspök és Chira kanonok munkatársi viszonyára meglepő módon éppen Kozma Miklós kormányzói biztos egyik levele derít fényt, dacára annak negatív, illetve ingerült hangvételére. Kozma ugyanis nemcsak kihangsúlyozza, hogy a püspök „legújabb állandó tanácsadója az ukrán vonalon magát súlyosan kompromittált Chira kanonok – hanem azt is tudni véli, hogy utóbbi – a püspök korábbi legnagyobb ellensége. Amíg Chira magát püspökjelöltnek képzelte, – írja – mindent megtett, hogy püspökét Rómában lehetetlenné tegye.”⁵⁶² A kormányzói biztos korábbi levelezéséből azonban az is egyértelműsíthető, hogy Kozma Miklós és Sztojka püspök viszonya sem volt feszültségmentes, ezért előbbi megállapításai is óvatosan kezelendők, hiszen így egyházi értesülései is inkább becsléseken, mint tényeken alapulhattak. Jellemző pl., ahogy a kormányzói biztos megkérdőjelezte Sztojka Sándor azon állítását, hogy püspöksége semmilyen jövedelemmel nem rendelkezik, hiteltelennek tartotta a püspök nunciushoz, a hercegprímáshoz, illetve a kultuszminiszterhez intézett segélykérő leveleit, ezért a püspökség bevételeinek ellenőrzését kérte.⁵⁶³ A válaszként Ungvárra kiküldött pápai kamarás azonban, aki tételesen megvizsgálta a püspökségi háztartás bevételi és kiadási költségeit, megállapította, hogy „a püspökségnek, illetve a püspöki irodának semmilyen jövedelme nincs, mert az úgynevezett Adminisztrativalap és Püspöki iroda alap vagyona teljesen elértéktelenedett,” és hogy a püspök „havonta kereken 2.250 pengővel kevesebb jövedelmet élvez, mint amennyi a legszükségesebb kiadásaira szükséges”.⁵⁶⁴

561 Dankó Ilona tanárnővel Irhóc, 2013. június 23-án készült interjú. Mellékletek. 122

562 Kozma Miklós kormányzó Ungvár, 1941. január 11-én gróf Teleki Pál miniszterelnökhöz intézett levele.

MOL K-28.64.cs. 107.tétel -1941 - 7.o.

563 Uo. 5-6.o.

564 Pápai kamarás és miniszteri titkár [kiolvashatatlan aláírás] Ungvár, 1941. április dr. Hóman Bálint vallás és közoktatási miniszterhez intézett levele. MOL. K- K-28.64.cs. 107.tétel -1942-D-15971. 48-53.o.

110 Óvatosan kezelendő Kozma azon állítása is, hogy „a püspök eléggé gyűlöli és utálja Marinát,”⁵⁶⁵ahogyan Pekár értesülése is arról, hogy még a magyar visszarendeződés előtti időben Chira Sándor szemináriumi rektor, miután értesült Marina Gyula vicerektor a

„magyarok javára folytatott titkos felderítő tevékenységéről” utasította utóbbit, hogy azonnali hatállyal vigye ki rádióadóját a szeminárium épületéből. Mire utóbbi „a püspök tudtán kívül átvitte berendezését a katedrális kriptájába, majd rejtett ellenkampányba fogott Chira S.

kanonokkal szemben, hogy aláássa annak tekintélyét.”⁵⁶⁶ Bár ezt Fenics is átveszi,⁵⁶⁷ ezen értesülést más korabeli forrás nem erősíti meg. Ugyanakkor Kozma Miklós megállapításával együtt mégis megerősödni látszik azon tétel, hogy a magas állami beosztásba került Marina

kanonokkal szemben, hogy aláássa annak tekintélyét.”⁵⁶⁶ Bár ezt Fenics is átveszi,⁵⁶⁷ ezen értesülést más korabeli forrás nem erősíti meg. Ugyanakkor Kozma Miklós megállapításával együtt mégis megerősödni látszik azon tétel, hogy a magas állami beosztásba került Marina

In document Riskó Marianna Chira Sándor (1897-1983), a Munkácsi Görög katolikus Egyházmegye püspökének élete és vértanúsága (Pldal 103-116)