A szovjethatalmi egyházpolitika szorításában

A szovjet hadsereg közeledtekor a munkácsi görög katolikus egyházmegyés papság hű maradt a Dudás Miklós püspök előtt letett eskühöz, és hat pap kivételével⁶¹⁷– akik részben a püspök engedélyével távoztak az országból –, nem hagyta el kijelölt helyét. Az egyházmegye 447 templomában szolgáló 346 papjának ekkor 461.555 híve,⁶¹⁸ ebből 28 ezer magyar, 16 ezer román, 3 ezer szlovák, és a többi, a többség ruszin nemzetiségű volt.⁶¹⁹ Az egyházmegyei szeminárium, melynek az 1939. tanév végi, Chira Sándor – még rektori minőségében készült – kimutatása értelmében 51 papnövendéke volt,⁶²⁰ 1944 májusában már 90 hallgatóját ⁶²¹ küldte haza nyári vakációra. A két világháború alatt az egyházmegyés intézményrendszer is tovább bővült, vagy megújult,⁶²² virágzott a Mária Kongregáció, mely az ifjúságot fogta össze, a Rózsafüzér Társulat és a Szent Jozafát Missziós Társaság, melyet a baziliták és redemptoristák vezettek.⁶²³ A bazilita rend kárpátaljai ága ekkor már öt férfi monostorral, illetve három női zárdával rendelkezett, ahol Pekár szerint 35 szerzetes és 50 nővér működött,⁶²⁴ míg az 1946 augusztusában a kárpátaljai Népi Tanács által begyűjtött adatok szerint a rendnek 53 férfiszerzetese, illetve csak az ungvári női kolostorban 35 nővére volt.⁶²⁵

617 Dr. Böőr György, Király István, dr. Német Sándor, Medvigy Ágoston, dr. Marina Gyula és Petrassevics Nikefor akik közül az utóbbi kettő Romzsa Tódor püspök engedélyével távozott, sőt utóbbit egyenesen haza küldte, mondván: „Menjen haza, Nikefor, legalább néhányan talán túlélik a borzalmakat, amelyek ránk szakadnak.” Bendász István. Öt év a szögesdrót mögött. Ungvár. Összukrajnai Állami Kárpáti Kiadó. 2012.

42.o.

618 Athanasius B. Pekar OSBM. „Tanúim lesztek”.5.o.; Бендас Даниїл. Діяльність греко-католицьких священників Закапаття під час репресії церкви радянською владою. c. 68.

619 Ortutai Elemér dr. A kárpátaljai görög katolikus egyházról. Hatodik Síp. II. évf. 1990. június. 2.sz.; Romzsa Tódor püspök 1946. augusztus 12-én a területi végrehajtó bizottságnak beküldött jelentéséből. KTÁL. fond.

P.1490. opisz 1, od. zb., 3. szt. 14.

620 Chira Sándor Ungvár,1939. június 22-én készült kimutatása. KTÁL. fond. 151. opisz 18, od. zb.,1679. szt. 2.

621 Csépes Bazillal Királyházán 1995. május 9-én készült interjú. LEIL, П-1 Személyi ügyek fond, П-1-1-528. 3 irat. szám. 3.o.

622 A már meglévő és 1875-ben, illetve 1883-ban alapított ungvári Konviktus és Alumneum fiúkollégiumok mellett Sztojka püspök, Popovics Demeter, gimnáziumi igazgató segítségével, 1933-ban Huszton is fiú kollégiumot nyitott. A kántortanítók leányai számára Ungváron 1906-ban megnyílt Szent Erzsébet leány kollégium mellett, ahol az árvák ingyen elhelyezést kaptak, az Ungvár melletti Minajban 1925-ben Gebé püspök és Amerikából Takács jóvoltából, 1937-ben pedig Huszton, Volosin Ágoston adakozásából nyitottak meg árvaházakat. Пекар В. Атанасій. Нариси історії церкви Закарпаття. т.II. с. 294-301.o.

623 Chira Sándor Kijev, 1949. február 28-án kelt vallomása. KTÁL. 2558 fond. 1. opisz, 5392. od.zb. 48.o.

624 Athanasius B. Pekar OSBM. „Tanúim lesztek”. 5.o.

625 A munkácsi csernek-hegyi kolostorban 35 fő, a boronyaiban 4, a miszticeiben 5, a kisbereznaiban 6, illetve az ungváriban 3 szerzetes. Lintur P. vallásügyi felelős az ukrajnai Minisztertanács mellett működő Vallásügyi

121 A Nagy Szent Bazil rendi nővérek zömében az egyházmegyei ungvári és huszti árvaházakban szolgáltak. Emellett rájuk voltak bízva az állami öregotthonok is, sőt a háború alatt a kórházi nővéri szolgálat, a hadi sebesültek ápolása, – jegyzi le az események kortársa, Chira Sándor.⁶²⁶

1944. augusztus 5-től a papnevelő intézet épületét még a német katonaság foglalta le,⁶²⁷ alig két hónappal később nemcsak a történelmi vár, hanem egész Kárpátalja visszafordíthatatlanul gazdát cserélt. 1944. október 27-én a szovjet hadsereg elfoglalta Ungvárt, majd egy nappal később egész Kárpátalját. A soron következő események azonban nem voltak spontán történések, hanem a Kreml közép-európai stratégiai tervének részét képezték. Annak célja a szovjet határok kitágítása a kárpátaljai terület révén, felhasználva annak ruszin lakosságát.

Az „újraegyesülés” forgatókönyve főszerkesztőjének, Lev Mehlisz,⁶²⁸ katonai képesítés nélküli vezérezredes mappájában már jóval korábban ott lapult ama ominózus kiáltvány orosz nyelvű gépírásos szövege, amelyet, miután Kijevben lefordították ukránra, Munkácsra vitték, a kárpátaljai ruszin népgyűlés „spontán előkészítése” gyanánt.⁶²⁹ Így lett előre koreografálva a területi kommunista párt Munkácson, 1944. november 19-én megtartott, alakuló konferenciája. Ahogyan az „újraegyesülési” kiáltvány elfogadása is az egy héttel később, november 25-26-án, az NKVD⁶³⁰ által ellenőrzött Népi Tanács kongresszuson,⁶³¹ de melynek határozata jogilag éppen ezért nem tekinthető érvényesnek.

hivatal vezetőjének, Hodcsenkónak Ungvár, 1946. augusztus 5-én kelt jelentése. KTÁL. fond. P.1490. opisz 1, od. zb., 7. szt. 1-3.

626 Chira-jegyzet. 38.o. Mellékletek 34.o.

627 Suba Viktor, szemináriumi vicerektor Ungvár, 1944. augusztus 17-én az egyházmegyei főhatósághoz intézett levele. KTÁL. fond. 151. opisz 24, od. zb., 845. szt. 64.

628 Mehlisz Lev Zaharovics (1889 – 1953) – A 6. osztályos zsidó kereskedelmi iskola befejezése után 18 évesen belépett a Po'alei Zion szocialista cionista pártba. 1911-1917 között az orosz cári hadseregben szolgált, majd 1918-ban belépett a bolsevik pártba.1921-ben Sztálin látókörébe kerül, és nemsokára a diktátor személyi titkára lett. 1937-ben már a SZU védelmi biztosának helyettese, és a Vörös Hadsereg politikai főcsoportfőnöke. A 4.

Ukrán Front felállításakor, 1944. augusztus 6-án vezérezredessé nevezték ki, aki nagy igyekezettel és kegyetlenséggel valósította meg a kárpátaljai földek megszerzési akcióját. Szlivka Iván Konstantin. nm. 243.o.

629 Pop Iván. Организаторы и статисты. In: Ruszinok a második világháború utolsó évében. 259.o.

630 A Szovjetunió Belügyi Népbiztossága (NKVD) 1934. július 10-én alakult, majd 1941. február 3-án két részre szakadt: egyik része maradt a Belügyi Népbiztosság, a másikból pedig létrejött az Állambiztonsági Népbiztosság (NKGB). A két testület 1941. július 20-án NKVD néven ismét egyesült, majd 1943 áprilisában a SZU Belügyi Népbiztosságából ismét kivált az NKGB, és a Különleges Osztályok Igazgatóságát ugyancsak leválasztották, és átalakítva, létrehozták az Állambiztonsági Népbiztosság alatt működő Kémelhárítási Igazgatóságot, a SZMERZS-et. Vaszilij Mitrohin é.n. KGB-lexikon. A szovjet titkos szolgálat kézikönyve. Alexandra kiadó.

Pécs. 369.

631 Pop Iván. Организаторы и статисты. 242.o.

122 Ettől kezdve Kárpátalja beolvasztásának gyakorlati megvalósítása a hajdani kéményseprőből a kárpátaljai pártbizottság első titkárává emelkedett, NKVD-ügynök, Iván Turjanica⁶³² feladata lett, illetve, közvetve, az erre utasított pravoszláv egyházé.

A sztálini stratégia egyik kiemelt politikai célkitűzése volt az európai orientációjú görög katolikus egyház elleni harc, illetve annak beolvasztása az orosz ortodox egyházba.

Utóbbival szemben az 1940-es évek elején a sztálini vezetés viszonyulása homlokegyenest megváltozott. Az egyháznak új, propaganda szerepet szánva, az államhatalom visszaállította a Moszkvai Patriárkátust, 1943 szeptemberében pedig létrehozta a Pravoszláv Egyházügyi Tanácsot, Georgij Kárpov, nemzetbiztonsági ezredessel az élén.⁶³³ A pravoszláv egyház vállalta az együttműködést az állammal, ennek fejében, a hosszú évek egyházüldözése után 1943. szeptember 8-án az oroszországi pravoszláv egyház 19 vezetője – melynek többségét így engedték ki a börtönökből, deportálási helyekről – újra pátriárkát választhatott.⁶³⁴

Egy évvel később, 1944 őszén a kárpátaljai pravoszláv egyház – melynek adminisztrátora, Szabó Teofán 1944. február 21-i körlevelében még arra szólította fel papjait és szerzeteseit, hogy „minden tekintetben legyenek hűek a pravoszláv egyházhoz és a magyar hazához”⁶³⁵ – az újabb impériumváltással mindjárt sietett a szovjethatalom iránti lojalitását kifejezni. A pravoszláv papság nemcsak részt vett az 1944. nov. 25-26-i kongresszus előkészületeiben, illetve aláírta a Szovjet Ukrajnával való „újraegyesülési” proklamációt, hanem a november 18-án Huszton összehívott gyűlésen döntött arról, hogy a szerb egyház engedélyét kérve a Munkács-Eperjesi Pravoszláv Egyházmegye csatlakozik az orosz pravoszláv egyházhoz, amelyről levelet intézett Sztálinhoz.⁶³⁶ A 23 pravoszláv pap aláírásával kelt levelet 1944. december 7-13 között a kárpátaljai pravoszláv küldöttség vitte

632 Turjanica Iván Ivanovics (1901-1955) 1917-ben még az osztrák-magyar hadseregben szolgál, 1919-ben a kommunista kommün résztvevője, 1921-1925-ben kéményseprő Budapesten, 1925-ben Munkácson, munkásként belép a kommunista pártba. 1930-1933-ban Harkovban újságírói főiskolán pártfunkcionárius kiképzést kap.

Hazatérve az ún. „Vörös szakszervezet” titkáraként működik, majd 1939-ben a SZU-ba emigrál. 1942-ben felvételét kéri a csehszlovák Szvoboda-hadtestbe.1944 októberében a csehszlovák adminisztráció tagjaként jelenik meg Kárpátalján, illetve az NKVD – Turef fedőnevű – ügynökeként. Így kerül a kárpátaljai kommunista párt élére. 1944. november 11-én „megválasztják” a Kárpátontúli Ukrajna Népi Tanácsának elnökévé, majd

„érdemeiért” a területi kommunista párt első titkárává, azt követően az Ukrajnai Kommunista Párt KB tagja, illetve a szovjet Legfelsőbb Tanács küldötte lesz. 1948-ban leváltják pártfunkciójáról, de megmarad a Népi Tanács elnökének. Иван Поп. Энциклопедия.363.o; Pop Iván. Организаторы и статисты. 255.о.

633 Чумаченко Т.А. 2003. Совет по делам православной церкви при СНК(СМ) в 1943-1947гг. Oсобенности формирования и деятельности аппарата. In: Власть и церковь в СССР и странах Восточной Европы.

1939-1958. Под ред. Мурашко Г.П. и Одинцов М.И. Москва. с. 308-311; Діяльність греко-католицьких священників Закарпаття під час репресії радянською владою. 49.о.

634 1943-ban Sztarogrodszkij Szergejt, majd halála után, 1945-ben Szimanszki Alekszej pátriárkát választották az oroszországi pravoszláv egyház élére. Пекар В. Атанасій. Нариси історії церкви Закарпаття. т.I. с. 149.o.

635 Данилець Ю. id.m. с. 188.

636 Uo. с. 189-191.

123 Moszkvába,⁶³⁷ – mégpedig L. Mehlisz tudtával és az általa biztosított repülőgéppel –, ahol Alekszij metropolitával tárgyalt a csatlakozásról, papjaik további képzéséről Moszkvában, illetve a pátriárka anyagi támogatását, valamint közbenjárását kérte a civil és katonai hatóságoknál a pravoszláv, illetve görög katolikus egyházi vagyonelosztás kérdésében.⁶³⁸

Fenics és más kortárs kutató véleménye szerint a november 18-án született levél, illetve a kárpátaljai pravoszláv küldöttség decemberi moszkvai látogatása fordulópontot jelentett a munkácsi görög katolikus egyházmegye történetében is.⁶³⁹ Ezzel egybecseng Punykó Sándor korabeli emlékirata, melyben azt állítja, hogy a Moszkvából hazatérő pravoszláv küldöttség kész utasításokat kapott a görög katolikus egyház megsemmisítését célzó küzdelemhez.⁶⁴⁰

A moszkvai megállapodásokat követően a Munkács-Eperjesi Pravoszláv Egyházmegye mindjárt pozícióhelyzetben érezhette magát, ami kitűnik abból, hogy 1945.

január 24-én 42 500 pengő értékű rendkívüli pénztámogatást kért a területi néptanácstól, mondván, hogy „a pravoszláv egyházmegye nem rendelkezik egyetlen birtokkal sem [...], és most, hogy a kongruát többé nem fizetik,[...] a papság kizárólag a szegény hívek támogatására hagyatkozhat.” Az igazi nyomaték, a teljes behódolás jeleként, a levél végén állt: „Éljen a Kárpátontúli Ukrajna és a Szovjet Ukrajna újraegyesülése, és vezérünk, Sztálin apánk!”⁶⁴¹ Ekkora lojalitás kifejezése megtette a maga hatását, és I. Turjanica már másnap rendelkezett a kért összeg átutalásáról,⁶⁴² amit további kifizetések követtek.⁶⁴³

A munkácsi görög katolikus egyházmegye esetében a letűnt szovjetkor egyik történésze még 1980-ban is azt állította, hogy Romzsa püspök kezdetben „kokettálni próbált”

Turjanica hivatalával, nem egyszer meglátogatta a Népi Tanács vezetőségét, és annak

„intézkedései iránti lojalítást ígért.”⁶⁴⁴ A szovjet eszmerendszerben nevelődött történész nyilvánvalóan használta az állam által elkobzott egyházmegyei levéltári anyagot, utasított szemlélettel azonban mégsem láthatott a történések mélyére. Tódor püspök minden

637 Зустріч з отцом Феофаном. Закарпатська Правда. с. 3.

638 Данилець Ю. id.m. c. 192-194.

639 Володимир Фенич. «Чужі серед своїх, «свої» серед чужих. с. 11; Швець Л.М. Формування апарату Ради у справах Руської православної церкви в Україні. Наука. Релігія. Суспільство. 2005.№4. с.148.

640 Punykó Sándor püspöki titkár Rómában 1949-ben megjelent Memoires Pekár Atanáz által készült ukrán nyelvű fordítás. (tovább:Punykó-emlékirat) Kézirat másolat. Puskás-gyűjtemény. 5.o.

641 Kopolovics titkár Ungvár, 1945. január 25-én a Kárpátontúli Ukrajna Népi Tanácsához intézett levél. KTÁL.

fond. P-14. opisz 1., od. zb., 665. szt. 3.

642 Turjanyica 1945.január 25-én a pénzügyi osztálynak címzett rendelkezése. KTÁL. fond. P-14. opisz 1., od.

zb., 665. szt. 4.

643 Turjanyica Iván, a KUNP elnöke 1945.április 4-én 35 ezer pengő, majd június 7-én további 77 ezer pengő kifizetését rendelte el a Munkács-Eperjesi Pravoszláv Egyházmegyének rendkívüli segítség címén. KTÁL. fond.

P-14. opisz 1., od. zb., 665. szt.11-12.

644 Болдижар М.M. Антинародна діяльність уніятської церкви. Вища школа. Львів. 1980.с.159.

124 helyhatósági látogatása ugyanis – munkatársai bőséges tanúsításával – bizonyítottan felszólításra történt. E mellett az Apostoli Szentszék iránt feltétlenül ragaszkodó Romzsa püspök, káptalanja és papsága nemcsak a „senki sem szolgálhat két úrnak”(Mt 6,24) szentírási alaptétellel, hanem XI. Pius pápa 1937-ben megjelent Divini Redemptoris körlevelének figyelmeztetéseivel is felvértezve készült fel a szovjet behatolásra. „Ahol a kommunizmus megerősödött és uralomra jutott [...], ott nyílt bevallása szerint minden eszközzel a keresztény kultúra és vallás kiirtására törekedett. – szólt a pápai intés – A kommunista téboly nem állt meg ott, hogy püspököket, papok, szerzetesek és szerzetesnők ezreit gyilkolta le [...] Ne mondja senki, ezek a kegyetlenségek csak átmeneti tünemények [...] Nem. Természetes gyümölcsei a rendszernek, amely nem ismer erkölcsi féket.”⁶⁴⁵ A római neveltetésű és oroszországi missziós szolgálatra készülő Tódor püspöknek semmiképp nem lehettek illúziói, sőt, minden jel arra mutat, hogy az egyházmegyei kormányzat kezdettől józanul ítélte meg a megszálló hatalom szándékát, szem előtt tartva a „semmiféle téren nem szabad vele együttműködni” pápai konklúziót.

A megszálló szovjet katonai parancsnokság pedig nem hazudtolta meg diktátorát:

mindjárt a legelején a lelki terror módszerét vetette be.⁶⁴⁶ Tódor püspököt már zsarolással vették rá a győztesek üdvözlésére, az ungvári Rákóczi moziban 1944. november 6-án megrendezett ünnepi gyűlésen való megjelenésre. A kész beszédet is elébe tartva – mert „a politrukok résen voltak”, írja Chira –, kategorikusan közölték a püspökkel: vagy arra kéri Sztálint, hogy valósítsa meg a kárpátaljai nép „évszázados vágyát” az ukrán néppel való egyesülésről, vagy szomorú következményei lesznek a görög katolikus egyház számára.⁶⁴⁷

A fiatal püspöknek volt mit megfontolnia, hiszen „a sorkatonák közt máris akadtak olyanok, akik görög katolikus templomokat adtak át pravoszlávoknak.”⁶⁴⁸ – amiről nemcsak Chira Sándor tesz említést, hanem J. Danilec, a pravoszláv egyházkutató is alátámasztja.

Utóbbi 1944. december elejével datálja azt az önkényeskedést, melynek során Huszt, illetve Técső környéki falvakban a pravoszláv hívek az orosz katonák segítségével, erőszakkal foglalták el a görög katolikus templomokat, a papokat családostul kitéve parókiáikról.⁶⁴⁹ Chira Sándor szülőfalujában, Irhócon is erőszakos templomfoglalásra került sor. 1945 februárjában, késő éjjel a falu görög katolikus papját – Chira Kornél egy évvel korábban

645 XI. Pius pápa Divini Redemptoris apostoli körlevele. 16-17.o.

646 Chira-jegyzet. 66.o.

647 Punykó-emlékirat. Kézirat másolat. Puskás-gyűjtemény.5.o.; Chira Sándor 1958.július 14-én lejegyzett Visszaemlékezésből. 3.o.

648 Chira Sándor. Visszaemlékezés. 2.o.

649 Ez volt a helyzet az egykori máramarosi Lipcsén, Husztközön, Rókamezőn, Vucskómezőn, Mihálkán, Ósándorfalván, Újbárdon, Keselymezőn, Kovácsréten, Talaborfalván és Irhócon is. Данилец. nm. 190.o.

125 meghalt –, Szinetár Bazilt, haldokló beteg feleségével együtt kíméletlenül kizsuppolták a parókiáról, szekérre pakolva átszállították Taracközre, ahol pár nap múlva a beteg meg is halt.

„Borzasztó, hogy milyen idők voltak azok!”⁶⁵⁰ – összegzi a korabeli események kortársa, Dankó Ilona, ma nyugalmazott irhóci tanítónő. Ez a megállapítás több kárpátaljai görög katolikus parókiára is vonatkoztatható: Durnevics Tódort Keselymezőn, Stima Bazilt Kovácsréten, Fedorcsák Viktort Mihálkán, Mosák Pétert Talaborfalván, Puskás Jánost Újbárdon szintén családostul tették ki az utcára.⁶⁵¹

Romzsa püspök tiltakozását az erőszakos templomfoglalások miatt a szovjet katonai vezetés azzal fogadta, hogy náluk a tiltakozás ismeretlen fogalom.⁶⁵² Mint ahogy hiábavalónak bizonyult tiltakozása a nevével való arcátlan visszaélés miatt is. A fiatal püspök az idősebb és tapasztaltabb vikáriusára, Chira Sándorra bízta – volna – az 1944. október 6-i ünnepi beszéd megtartását. Miután azonban a püspök értésére adták, hogy kifejezetten az ő felszólalásához ragaszodnak, végül nagyon rövid és diplomatikus beszédet tartott.⁶⁵³ Mire a Zakarpatszka Ukraina lap – a püspök nevében, de a mehliszi forgatókönyvnek megfelelően – meghamisított tartalmú cikket jelentetett meg, dicsőítve Kárpátalja népének, mintegy évszázados álmát az egyesülésről.⁶⁵⁴ Sőt, a központi kijevi, illetve a moszkvai újságok tanúsága szerint a püspök már egyenesen „kérte” a Szovjet Ukrajnával való

„újraegyesülést”.⁶⁵⁵ A Kreml forgatókönyvírói nem engedtek eredeti elképzelésükből, ami kitűnik az utasított helyi lapszerkesztő magatartásából is, aki a püspök tiltakozására ezt válaszolta: „Ön nem így beszélt, de ezt kellett volna mondania.”⁶⁵⁶

Hogy a szovjet katonai önkény amúgy is mindennapos jelenséggé vált a társadalmi élet minden terén, az mára köztudott. Kevésbé ismertek a részletek, amelyek kemény helyzeteket teremtettek az egyházmegyei kormányzásban. Chira Sándor történelmi jegyzetében, annak minden tömörsége mellett, mégis kitér arra, hogy a bevonuló szovjet katonaság lefoglalta a püspökség ungvári és szerednyei két kis szeszfőzdéjét, miután

650 Dankó Ilonával Irhócon, 2013. június 23-án készült interjú.

651 Бендас Стефан, Бендас Даниїл. Священники-мученики, сповідники вірності. «Закарпаття» Ужгород.

1999. с. 289.

652 Chira Sándor. Visszaemlékezés. Kézirat. Bendász-gyűjtemény. 1-2.o.

653 „Meg kell köszönnünk a Mennyei Atyának azt, hogy országunk fölött a háború borzalmai nehezebb megrázkódtatások és áldozatok nélkül vonultak el, hogy az ágyúzás és bombázás döreje nem keltett félelmet, mert a szabadító, testvéri nép közeledtét jelezte, amelynek nyelvét és szokásait az irodalomból jól ismerjük.”

Megköszönte továbbá Sztálinnak a szabadulást, illetve további sikereket kívánt a béke megszerzésének útján.

Punykó-emlékirat. 5.o.;

654 Федор Ромжа єпіскоп. Наша віковічна мрія. Закарпатська правда. № 5. 11 листопада 1944 року. с. 3.

655 Володимир Фенич. «Чужі серед своїх, «свої» серед чужих. с. 9; Puskás László. Romzsa Tódor felszentelt vértanú. A Józsefvárosi és Ruszin Kisebbségi Önkormányzat. Bp.2008. 19.

656 Punykó-emlékirat. 6.o; Puskás László. Romzsa Tódor felszentelt vértanú. A Józsefvárosi és Ruszin Kisebbségi Önkormányzat. Bp.2008. 19.

126 rekvirálva 50 vagonnyi mennyiségű szilvát is, azt ki is főzte.⁶⁵⁷ A püspökséget így már nemcsak az 1-2 éve építtetett szeszfőzdék hitelterhe nyomasztotta, hanem főként az, hogy a rekvirálás miatt kiesett az egyházmegyei alapítvány azon jövedelme, amelyből fedezték a papi és özvegyi nyugdíjakat.⁶⁵⁸ 1945. január 30-án Romzsa püspök részletes kimutatást küldött I.

Turjanica hivatalának arról, hogy egyházmegyéje milyen magyar állami ellátásban részesült 1944 októberéig, és – a pravoszláv egyházmegyéhez hasonlóan – kihangsúlyozta, hogy a szolgáló és nyugdíjas papság, illetve papi özvegyek immár hónapok óta csak a hívek adományára számíthatnak.⁶⁵⁹ A válasz itt sem késett. I. Petrov tábornoknál, a 4. sz. Ukrán Front parancsnokánál tett kényszerű látogatáskor Romzsa püspök és Chira vikárius jelenlétében a felvetett ellátás problémájára Szergej Tyulpánov ezredes így tájékoztatta a tábornokot: „A püspök és papsága mostanáig nem írta alá a Kiáltványt.”⁶⁶⁰

A szovjet katonai parancsnokság nem is hagyta ennyiben az ügyet. 1945. január első napjaiban I.Turjanica megyei tanácselnök – a beépített ügynök, feladatának megfelelően – hívatta Romzsa püspököt, aki, komoly szellemi párbajra készülve, Chira Sándor és Choma Viktor kanonokjai, illetve Punykó Sándor titkára társaságában jelent meg.⁶⁶¹ A püspök nem tévedett: a tanácselnök sem egyedül, hanem a Mehliszi-klánnal együtt fogadta az egyház vezetőségét, miközben hol nyájas, hol fenyegető hangvételű modorban megpróbáltak nyomást gyakorolni a püspökre, illetve munkatársaira, hogy írják alá az egyesülési kiáltványt. Míg Romzsa püspök azzal hárított, hogy nem politizál, a diplomatikus kibúvót Chira prelátus fogalmazta meg, mondván, az egyesülés kérdésében a döntés kifejezetten a cseh és szovjet kormányok illetékességébe tartozik.⁶⁶²

A találkozót megelőzően 1944. december 5-én letartóztatták Demjanovics Péter Pál (1869-1945) rahói parókust, a magyar felsőház tagját (1942-1944),⁶⁶³ majd miután december 18-án a Néptanács felállította az ún. Különleges Bíróságot az állam biztonságát veszélyeztető

657 Chira-jegyzet. 64.o. Mellékletek. 41.o.

658 Romzsa püspök 1945 márciusában megindokolt kérelemmel fordult az új állami hatósághoz, hogy rendezzék a két kis pálinkafőzde ügyét, amire azt a hárító választ kapta, hogy a szociális védelemről szóló dekrétum megjelenése majd csak július 1-től várható, így a kérelem teljesítése halasztódik. Romzsa püspök Ungvár, 1944.

december 25-én Turjanyica, a KUNP elnökéhez intézett levele. KTÁL. fond. P-14. opisz 1., od. zb., 45. szt.1;

KTÁL. fond. P-14. opisz 1., od. zb., 665. szt.20.

659 Romzsa püspök Ungvár, 1944. december 25-én Turjanyica, a KUNP elnökéhez intézett levele. KTÁL. fond.

P-14. opisz 1., od. zb., 45. szt.5-21.

660 Punykó emlékirat. 13.o.

661 Punykó emlékirat. 8.o.

662 Chira visszaemlékezés. 8.o.

663 Demjanovics Péter Pál peranyaga. UBSZ KHL. C-5417. sz. ügyirat. 39-40.o. In: Bendász István-Bendász Dániel. Helytállás és tanúságtétel. 114.o.

127 ellenséges elemek elleni küzdelem jegyében, egyértelművé vált, hogy a nyílt támadás már csak idő kérdése, és hogy elérkezett a mártírium vállalásának ideje.

A Különleges Bíróságnak jogában állt elrendelni a 10 évig terjedő börtönbüntetést, vagyonelkobzást, sőt kivégzést (sic!) is.⁶⁶⁴ Bár utóbbi ítéletek elvileg megfellebbezhetőek voltak, miután azonban a bíróság élére egy Vaszil Ruszin nevű, jogi végzettség nélküli volt partizán került, az ítéletek hátterében pedig ugyanaz a már említett Lev Mehlisz ezredes állt – akit maga Sztálin is „félelmetes emberként” jellemzett, és aki fanatikus, paranoid természetével a diktátor kicsinyített tükörképe volt⁶⁶⁵–, a halálos ítéletek is végérvényeseknek bizonyultak.

A görög katolikus papság közül a Különleges Bíróság elsőként a 76 éves Demjanovics Péter Pál ügyében hozott halálos ítéletet 1945. április 13-án. A hónapok óta bebörtönzött idős papot, akinek egészségi állapota súlyosra fordult – nehogy természetes halállal haljon meg – börtöni ágyában lőtte le az ungvári börtön hóhérja, a hírhedtté vált Kuruc Mária, avagy ismertebb nevén, „Maruszja”, aki maga is a sztálini rendszer áldozata volt.⁶⁶⁶ A kárpátaljai börtönök világa valószínűleg attól fogva vált különösen kíméletlenné, hogy 1945. január 22-től a területi népi tanács határozatával minden rendű börtön, illetve fogház a

A görög katolikus papság közül a Különleges Bíróság elsőként a 76 éves Demjanovics Péter Pál ügyében hozott halálos ítéletet 1945. április 13-án. A hónapok óta bebörtönzött idős papot, akinek egészségi állapota súlyosra fordult – nehogy természetes halállal haljon meg – börtöni ágyában lőtte le az ungvári börtön hóhérja, a hírhedtté vált Kuruc Mária, avagy ismertebb nevén, „Maruszja”, aki maga is a sztálini rendszer áldozata volt.⁶⁶⁶ A kárpátaljai börtönök világa valószínűleg attól fogva vált különösen kíméletlenné, hogy 1945. január 22-től a területi népi tanács határozatával minden rendű börtön, illetve fogház a

In document Riskó Marianna Chira Sándor (1897-1983), a Munkácsi Görög katolikus Egyházmegye püspökének élete és vértanúsága (Pldal 121-132)