A munkácsi egyházmegyés papképzés fejlődése a Chira-családfa tükrében

hivatás gyakorlásának átöröklődése, akár hosszú generációkon keresztül, nem ment ritkaságszámba. Ritkábban fordult elő azonban a papi családok precíz családfakészítése. A Chira család esetében mégis ritka kivétellel találkozunk. A munkácsi egyházmegye jól ismert, tudós hajlamú papja, Bendász István, az egyházi sematizmusokat, anyakönyveket gyűjtő, kutató és gondosan tanulmányozó kanonok, több egyháztörténeti mű írója, akit közvetett rokoni szálak is fűztek a nevezett családhoz,⁵⁸ 1968-ben állította össze a Chira-családfát.⁵⁹

Annak ellenére, hogy leírása hiányosan maradt fenn, a családfa adatai így is bőséges információt nyújtanak. A nagy tudású kanonok – mintegy kétszáz évre visszamenően – meglepően precíz adatbázist mellékelt a szerteágazó papi család tagjairól. A könnyebb áttekinthetőség végett a népes, hatodik fokig levezetett családfa papjainak személyi adatai külön táblázatba lettek rendezve.⁶⁰ Ezzel áttekinthetőbbé válik, hogy valamennyien a hatalmas kiterjedésű munkácsi egyházmegye⁶¹ klérusához tartozva, főleg Ung és Máramaros, Zemplén és Sáros vármegyékben folytattak szolgálatot. Nagy többségük magas kort ért meg, kivéve Chira püspök dédapját, Tabakovics Bazilt (1800-1855), aki kolerában halt meg.

Ott, ahol az adatok bősége megengedte, a Bendász-összeírás precízen kitért a Chira-családfa papjainak tanulmányi helyeire is. Innen derül ki, hogy a Chira család ötödik-hatodik fokig felmenő papjai még Budán vagy Bécsben, Egerben, Pozsonyban végezték teológiai tanulmányaikat, illetve a munkácsi iskolában tanultak, a negyedik generációtól lefele pedig többségük az ungvári szemináriumban végzett, illetve ketten a nagyszombati papneveldében készültek fel a papi szolgálatra. Ily módon egyetlen, szerteágazó görög papi család is jól szemlélteti a munkácsi egyházmegyei papság képzésének fokozatos fejlődését, illetve a munkácsi uniós püspökök szívós erőfeszítéseit, hogy papjaik oktatását egyházmegyei szinten is megvalósítsák, illetve annak színvonalát a latin szertartású papképzés szintjére emeljék.

58 Bendász István neje, Bacsinszky Mária Chira Sándornak harmadfokú unokatestvére volt. Bendász István Beregszászból, 1991.febr. 4-én Hetényi Varga Károlyhoz intézett leveléből. Nagyszőlős. Bendász-gyűjtemény.

59 A kéziratban maradt Chira-családfa eredeti példánya ma a Beregszászi járási Gáton (Kárpátalja) élő Chira Tivadar tulajdona.

60 Mellékletek. II. sz. táblázat. 17-19.o.

61 A történelmi egyházmegye magyar történelmünk szerves részét képezte, hiszen a 15-18. századok során joghatósága fokozatosan növekedve 13 vármegyére terjedt ki: Máramaros, Ugocsa, Bereg, Szatmár, Ung, Zemplén, Sáros, Szepes, Abaúj, Borsod, Torna, Gömör, Szabolcs. Pirigyi István. A magyarországi görög katolikusok története. I. Görög Katolikus Hittudományi Főiskola. Nyíregyháza.1990. 177.o.

19 Az út azonban hosszú és küzdelmes volt, ahogyan a katolicizmusba való visszaintegrálódás egész folyamata, amely a nyugati társadalomba való integrálódást is jelentette. A 17. sz. végén, illetve a 18. sz. elején a magyarországi függetlenségi küzdelmek okán a munkácsi uradalom egymást váltó kegyurai, saját vallási identitásuktól függően, az unió iránti váltakozó szembenállásukkal, illetve pártfogásukkal, az unió megszilárdításának útját kereső rutén püspökök számára hol halmozottan jogfosztott helyzetet teremtettek, hol csupán minimális előrelépést tettek lehetővé. Tovább nehezítette a helyzetet, hogy a király, a Rákócziak, a rutén klérus, sőt ez egri püspök is magának igényelte a munkácsi püspökség betöltésének jogát. Ugyanakkor a magyar főpásztorok közül sokan őszintén szorgalmazták a rutén unió előmozdítását,⁶² miközben a Magyar Királyság területén szerveződő görög katolikus egyház fölötti joghatóságra a kijevi görög katolikus érsek is igyekezett igényt formálni.⁶³

A komoly hatalmi törekvések közepette a munkácsi püspökök felismerték, hogy a katolicizmusba való integrálódás egyik sarkalatos feltétele a rutén papképzés, ezért az igencsak szűk mozgásterük ellenére a kérdés megoldására törekedtek.

Bizonyos szerény kezdeményezés ez ügyben megfigyelhető már Partén Péter (1648-1665),⁶⁴ első uniós püspök igencsak küzdelmes idejében. Kérésére 1655-től Munkácson és III.

Ferdinánd király pártfogásával kezdte meg működését az első papnevelde, amelyről Hodinka Antal, a munkácsi egyházmegye monográfusa azt írja, hogy „puszta létezésén kívül nemigen lehet róla tudni egyebet.”⁶⁵ Pekár Atanáz bazilita kutató, több forrásmunkára hivatkozva, annyi kiegészítéssel szolgál, hogy a császár, „katolikus hitterjesztés” címén, 200 forint összegű támogatással járult hozzá a munkácsi Csernek-hegyi kolostori iskolában folyó 20 ifjú, közülük 8 kántor képzéséhez.⁶⁶

62 Véghseő Tamás. Kollonich Lipót és a munkácsi egyházmegye görög katolikusai. In: Rómából Hungáriába. A De Camillis János József munkácsi püspök halálának 300. évfordulóján rendezett konferencia tanulmányai.

Nyíregyháza, 2006. szeptember 29-30. Véghseő Tamás szerk. Collectanea Athanasiana. I.Studia. Nyíregyháza.

2008. 270.o.

63 Bővebben: Aтанасій В. Пекар, ЧСВВ 1997. Нариси історії церкви Закарпаття. том.І. Єрархічне оформлення. Місіонер. Рим-Львів. 42.

64 Az uniót győzelemre segítő Rosztosinszki (Petrovics) Partén Péter bazilita szerzetes püspökségének kezdetére, illetve végére vonatkozóan a szakirodalomban nincs egységes vélemény. Nem véletlenül írja Bendász István egyháztörténész, hogy „püspökeink közül egyik sem tett többet nálánál az egyesülés érdekben, ugyanakkor egyik sem várakozott oly sokáig püspöksége minden fórumánál való elismerésére, mint ő: 16 évébe került...” Bendász István. Részletek a Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye történetéből. Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség. Ungvár. 1999. 121-123.o.; A legújabb kutatási eredmények értelmében Partén Péter 1665. február 25.

előtt halt meg. Michal Lacko SJ. 2012. Uzhorodská únia karpatskych rusínov s katolickou cirkvou. Orientalia et Occidentalia. volumen 11. Centrum spirituality Vychod-Zápád. Kosice. 152.o.

65 Hodinka Antal. A munkácsi görög katolikus püspökség történerte. MTA. Bp. 1909. 767.o.

66 Aтанасій В. Пекар. Нариси. том.ІІ. 130.

20 Bizonyosra vehető azonban, hogy a Rómából hozatott De Camelis János József munkácsi püspök (1689-1706) kormányzásakor a munkácsi papnevelde, ha még működött is, nem nyújtott megfelelő képzést. A görög származású, tudós bazilitát⁶⁷ megdöbbentette a Rómával egyesült és a vezetésére bízott rutén papság teljes képzetlensége. Ugyanakkor mély részvéttel látta e papság nyomorúságát is, amely kevésbé különbözött a jobbágyság sorsától.

Érthető hát, ha a püspök missziós főfeladatának⁶⁸ tekintette a rutén papság társadalmi felemelését, mindenekelőtt immunitása kérdésének megoldását.⁶⁹ Ahogyan kézenfekvő az is, hogy az unió, illetve a hit megerősítésének egyetlen eszközét a képzésben, a papnevelde felállításában látta. A karizmatikus egyéniségű püspök szorgalmazását a Szentszék is méltányolta, csak éppen anyagiakat nem juttatott a cél megvalósításához.⁷⁰ Hadzsega Gyula⁷¹ szerint Róma nem tekintett kellő bizalommal a tervbe vett szemináriumra,⁷² de mondhatnánk úgy is, a Szentszék mindenkori óvatos, megalapozott kivárásáról lehetett szó.

A rutén papképzés sürgető szükségességét hangoztató De Camelis püspök kérését végül pártfogója, Kollonich Lipót bíboros, esztergomi érsek (1695-1707) nemcsak meghallotta, hanem 1704-ben létrehozott Jány-Lipót alapítvánnyal⁷³ néhány tehetséges

67 A görög szülőktől származó De Camelis (Camillis) János Józsefet, az orosz baziliták római prokurátorát, a Vatikáni Könyvtár tisztviselőjét, a filozófia és teológia doktorát Kollonich Lipót bíboros rávette, hogy vállalja el a munkácsi püspökség kormányzását. Pirigyi I. A magyarországi görög katolikusok története. I. 142.

68 VIII. Sándor pápa 1689-ben De Camelist felszentelte szebasztei püspökké és kinevezte apostoli helynökké, ezt követően Bécsben Lipót király főkegyúri jogán kinevezte munkácsi püspökké, de azzal a kikötéssel, hogy a püspök és utódai mindenkor engedelmeskedni tartoznak az egri megyéspüspöknek. Csakhogy a pápai kinevezéssel De Camelis missziós, egyházmegyét megszervező feladatot kapott. A szentszéki különféle határozatok értelmében a vicarius apostolicus cím minden helyi hierarchiától való függetlenséggel, illetve kizárólagos szentszéki alárendeltséggel járt. Bővebben: Véghseő T. Az apostoli vikárius intézménye a 17.

században. In: Rómából Hungáriába. 149, 156.o.

69 A püspök a jobbágysorban élő görög rítusú papság felszabadítását, a jobbágyi terhek alóli mentességét kérte I.

Lipót királytól, aki 1692. augusztus 23-án megadta a várva várt szabadító kiváltságlevelet. Megvalósulására azonban további harminc évet kellett várni. Bővebben: Hodinka nm. 738-750.o. Udvari István 1992.. Ruszinok a XVIII. században. Vasvári Pál Társaság Füzetei 9. Nyíregyháza. 176.o.; Pirigyi I. id.m. 144.o.

70 Hodinka.id.m. 764.o.; Юлій Гаджега 1928. Исторія Ужгородской богословской семинаріи въ ея главных чертахь. Книгопечатня Миравчика въ Ужгородъ. c.8.

71 Hadzsega Gyula (Úrmező,1879.01.16 – Lemberg, 1947.12.01) – görög katolikus pap, tanár, egyháztörténész, a teológiai tudományok doktora (1906-ban Bécsben doktorált), szentszéki tanácsos, pápai kamarás. 1901-től a Nauka lap szerkesztője, illetve állandó szerzője az egyházi Месяцослов-nak. 1907-1933 között az ungvári papi szeminárium teológia professzora, illetve a szeminárium prefektusa, majd 1945-47 között ismét a teológia tanára. Széleskörű irodalmi tevékenységet is folytatott. A Monarchia felbomlása után az ukránofil irányzatot követve az ungvári Proszvita társaság tagja lett. Egyháztörténelmi írásait különféle írói álneveken jelentette meg.

1947-ben a szovjethatóságok letartóztatták, 10 évi kényszermunkára ítélték, azonban rövidesen a lembergi börtönben meghalt. Bendász István-Bendász Dániel 2014. Helytállás és tanúságtétel. A Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye hitvalló és meghurcolt papjai. Kairosz. Bp.157-161.; Иван Поп. Энциклопедия Подкарпатской Руси. c.126.; Mayer Mária. id.m. 75.

72 Ю. Гаджега . Исторія Ужгородской богословской семинаріи. 8.

73 Az érsek-bíboros Jány Ferenc szerémi püspök és a pécsváradi apátság adminisztrátorának hagyatékából vett 18 ezer forintot, a sajátjából adott 2 ezer forinttal 20 ezerre növelve, az összeg évi kamatait a nagyszombati jezsuita szeminárium rektorára bízta azzal a rendeltetéssel, hogy azt „a római egyházzal egyesült rác, rutén, oláh

21 munkácsi egyházmegyés ifjú számára biztosította a megfelelő képzést, beleértve a keleti szertartástani ismeretek rutén nyelvű elsajátítását.⁷⁴

A vizsgálódásunk tárgyát képező családfa-kimutatásból Chira püspök hatodik fokú felmenőjéről, Szyniawa Mihályról annyi derül ki, hogy 1693. szeptember 15-én De Camellis püspök szentelte fel papi szolgálatra.⁷⁵ Képzésére nem derül fény, püspökéről azonban annyi mindenképp ismert, hogy megszigorította a papszentelések feltételeit. De Camelis 1690-ben kelt intézkedése kikötötte, hogy a papjelöltek felszentelésének egyik kötelező előfeltétele a 24 éves életkor betöltése, illetve legalább három éves, egy-egy templom papja mellett eltöltött szolgálat.⁷⁶ A papképzést segítve és egyúttal az oroszországi pravoszláv könyvek hatását is ellensúlyozandó, De Camelis összeállított és 1698-ban Nagyszombatban megjelentetett egy katekizmust, illetve egy szláv ábécéskönyvet is.⁷⁷

A püspök halála után a Rákóczi-szabadságharc okozta körülmények végképp megakasztották az egyházmegyei papképzés bármilyen fejlődését. E téren több évtizeden át nem is történt semmi érdemleges, állítja Bendász Dániel paptörténész.⁷⁸ A püspöki interregnum alatt ugyanis a munkácsi egyházmegyés papság nagy része a lembergi, premysli püspököknél szentelődött, írja a téma másik szakértője, Udvari István, mondván, nem véletlen, hogy 1750-ben csak Zemplén megyében hatvan, Galiciában szentelődött papot írtak össze. Sőt, maga Bizánczi György munkácsi püspök (1716-1733) is Lembergben szentelődött 1716-ban.⁷⁹

A szerény, mégis rendszeres papképzés kezdetét majd csak az a kétosztályos pap- és kántornevelő képezde jelentette, amelyet De Camellis püspök kései utóda, Olsávszky Mihály Manuel (1743-1767) 1744-ben indított Munkácson. A három év alatt felépült iskola fenntartására a püspöknek sikerült az uralkodótól évi 300 forintot kieszközölnie. Bár a kezdetleges papneveldétől „csodákat elvárni nem lehetett, de a miénk volt”,⁸⁰ jegyzi meg Hadzsega Gyula hazafias öntudattal. Büszkesége indokoltnak látszik, hiszen a képezde tanárai nagyrészt a nagyszombati szemináriumban szerezték képesítésüket, és így Munkácson az és illyr tanuló ifjúság” fenntartására fordítsák. A Jany-Lipót nevet kapott alapítvánnyal a bíboros az unió előmozdítását és a görög skizma ellen való küzdelmet remélte előbbre vinni. : Hodinka. id.m. 765.

74 Véghseő T. Kollonich Lipót és a munkácsi egyházmegye görög katolikusai. 275. Ю. Гаджега. Исторія Ужгородской богословской семинаріи. 13.

75 A Chira-családfa papjainak személyi, tanulmányi, ordinációs adatai. Mellékletek. 19.o.

76 Пекар. Нариси. т.ІІ. 131.

77 Bővebben: Udvari I. Ruszinok a XVIII. században. 177; A. В. Пекар. Нариси.т.І. 131.

78 Bendász Dániel. Legális és illegális papképzés a Munkácsi egyházmegyében. In: Örökség és küldetés. A Nyíregyházi Görög Katolikus papnevelő Intézet és Szent Atanáz Görög katolikus Hittudományi Főiskola alapításának 5. évfordulója alkalmából rendezett tudományos konferencia.2000.10.2-3. Nyíregyháza. 2001. 99.o.

79 Udvari I. Ruszinok a XVIII. században. 177-178. o.

80 Ю. Гаджега. Исторія Ужгородской богословской семинаріи. c.11.

22 olvasás, illetve számtan mellett, katekizmust és némi erkölcstant is tanítottak.⁸¹ A latin nyelv könnyebb elsajátítását segítve a püspök 1746-ban, Kolozsváron egy latin és egyházi szláv nyelvű, párhuzamos szövegű tankönyvet is megjelentetett.⁸²

A munkácsi iskola diákjai közül, akiket ebben az időben „moralistáknak neveztek,”⁸³ kerültek ki Chira Sándor püspök hatodik fokú felmenői is: apai ágon bacsinai Bacsinszky Péter (1724-1795), Szinyica István (1741-1798), Baranyai Mihály (1751-1831),⁸⁴ illetve anyai ágon Kubek Mihály, akinek életadatai nem maradtak fenn.

Említésre méltó, hogy Nagyszombatban, a Jány-Lipót alapítványon nyerte képesítését a munkácsi egyházmegye minden XVIII. századi püspöke is: Olsavszky Simon (1733-1737), Blazsovszky György (1738-1742), Olsávszky Mihály Manuel (1743-1767), Bradács János (1768-1772) és Bacsinszky András (1772-1809), valamint a korabeli vezető egyházi értelmiség nagy része.⁸⁵ Közöttük Chira püspök anyai dédapja, Pulszky János (1805-1870), és apai ükapja, Bacsinszky Miklós (1787-1853) is, ami nyilvánvalóvá teszi nemcsak püspökeik irántuk táplált bizalmát, hanem a nevezett klerikusok rátermettségét is.

Bacsinszky Miklós három évet végzett a nagyszombati kollégiumban, majd Ungváron fejezte be tanulmányait, ahol Bradács Mihály püspök szentelte pappá 1811. május 11-én.

Bacsinszky Miklós két szolgálati helyén is templomot épített: az Arad vármegyei Jószáson, illetve a Bereg vármegyei Kajdanovon, amely filiális helye volt. Beregrákoson pedig, ahol 1834-1853 között, haláláig parókusként működött, a templom számára harangot öntetett, illetve modern kőparókiát épített. A borhalmi kerület espereseként 1835-ben megválasztották Bereg, 1844-ben Ung vármegye táblabírájává, 1847-től pedig székeskáptalani tanácsosként is említtetik. A szabadságharc kitörésekor, Bereg vármegyében, mint annyi más pap „a hon felsegélyezésére adományt gyűjtő küldöttség elnökségével” lett megbízva.⁸⁶

Chira püspök Pulszky dédapja szintén nagyreményű ifjú lehetett, ugyanis a Máramarosszigeti gimnázium elvégzése után, a munkácsi egyházmegye stipendiumán, filozófiai tanfolyamon vett részt a Nagyváradi királyi akadémián, majd Nagyszombatban végezte el teológiai tanulmányait. Tarkovics Gergely eperjesi püspök (1821-1841) szentelte

81 Udvari István. A Munkácsi egyházmegye oktatásügye a XVIII. században. In: Örökség és küldetés. 75.o.

82 Udvari I. Ruszinok a XVIII. században. 180. o.

83 Chira családfa. 71. p. bacsinai Bacsinsky Péter.

84 A Chira-családfa papjainak személyi, tanulmányi, ordinációs adatai. Mellékletek. 19.o.

85 Udvari I. Ruszinok a XVIII. században. 176-177; Bendász D. Legális és illegális papképzés. 99.o.

86 Chira-családfa. 35.p. bacsinai Bacsinszky Miklós.

23 pappá 1832. április 6-án. 1845-ben Máramaros vármegye táblabírájává választották, 1869-1870-ben a huszti kerület esperese volt.⁸⁷

A munkácsi egyházmegyei kispapság neveltetésében Nagyszombat mellett Eger is szerepet kapott. A kérdés hátterében Barkóczy Ferenc egri (1744-1761) és Olsávszky Mihály Manuel munkácsi püspök között többrétegű feszültség állt fenn, amely nagyrészt De Camelis püspök kettős kinevezésében gyökerezett.⁸⁸ A szeminárium terén a feszültség abból keletkezett, hogy miután mindkét püspök szemináriumi támogatás ügyben kérelemmel folyamodott Mária Terézia királynőhöz (1740-1780), az uralkodónő az egri szemináriumnak utalt ki 1200 forint segélyt azzal, hogy ezzel biztosítsa hat munkácsi egyházmegyés papnövendék neveltetését is. Az alapítvány értelmében 1754-1770 között a tehetségesebb rutén görög katolikus klerikusok Egerben tanulták a keleti egyházi szertartástant, illetve a liturgikus szláv nyelvet.⁸⁹ Érthető azonban Olsávszky püspök elégedetlensége, melynek okát Hodinka Antal fejti ki részletesen. A munkácsi püspök nemcsak azt nehezményezte, hogy elesve az uralkodói támogatástól, nem fejleszthette magasabb színvonalra az egyházmegyei papneveldét, hanem különösképpen azt, hogy a latin szemináriumból kikerült teológusai magasabb képzettségük révén az otthoniaknál követelődzőbbek lettek, mégsem szereztek elegendő jártasságot saját, keleti szertartásukban.⁹⁰ A szakirodalom egybehangzó állításából az is kiderül, hogy Olsávszky püspök minden erejével igyekezett függetleníteni magát az egri püspök fennhatóságával szemben.

Bacsinszky püspök 1773-ban kapta kézhez Mária Terézia királynő parancsát, hogy időnkét küldjön Rómába egy-egy tehetséges papnövendéket, majd 1774-ben az uralkodónő további jelét adta a görög katolikus rutén papság magasabb színvonalú képzéséről való gondoskodásának, megalapítva a Szent Borbáláról nevezett Bécsi Központi Görög Katolikus Szemináriumot, az ún. Barbareumot. A királynő javaslatára 1775. augusztus 16-án a cseh-osztrák hivatal leírt a munkácsi püspöknek, hogy a Barbareumban már tanuló munkácsi

87 Chira-családfa. 13.p. Pulszky János.

88 Kollonich Lipót bíboros meggyőződése volt, hogy a munkácsi egyházmegye papjainak, híveinek reformja csakis egy latin püspök ellenőrzése alatt mehet végbe, ezért javasolta, hogy a munkácsi püspök kerüljön az egri püspök joghatósága alá, ami bekerül De Camelis kinevezési irataiba is. Végül is, kettős kinevezésének szándékos vagy vétlen értelmezéséből adódott, hogy őt, mint püspököt és pápai helynököt egyházmegyés püspöknek rendelték alá. De Camelis azonban meg tudta védeni jogait, egyházjogi képtelenségnek nevezve az egyik püspök másiktól való függését, és egyedül Kolonich bíboros metropolita fennhatóságát ismerte el, akiben erős pártfogóra is talált. Az egri püspökök azonban De Camelis utódait, saját helynökeikként tekintve, eskü alatt tett engedelmességre kötelezték, amivel hosszú évtizedes joghatósági ellentétet, illetve a munkácsi püspökök részéről egyházmegyéjük kanonizálásáért folytatott függetlenedési harcot váltottak ki. Pirigyi I. id.m. I. 145.o.;

Véghseő T. Az apostoli vikárius intézménye a 17. században. 149-156.o.; A. В. Пекар. Нариси. т.ІІ. c. 43.

89 Udvari I. A Munkácsi egyházmegye oktatásügye. 75.o. ; Pirigyi I. id.m. I. 151.o.

90 Hodinka. id.m. 769.o.

24 egyházmegyés papnövendék mellett küldjön további hetet azzal, hogy ketten közülük bazilita szerzetesek legyenek, írja Chira Sándor későbbi egyháztörténeti jegyzetében.⁹¹

II. József császár (1780-1790), mint annyi minden mást, a Barbareum működését is megszüntette 1783-ban, és azt csak I. Ferenc császár (1792-1835) nyitotta meg újra 1803-ban, Stadtkonvict néven.⁹² A köztes időben a munkácsi egyházmegyés papnövendékeket Egerben, illetve a – Hadzsega szerint 1783-ban,⁹³ Udvari szerint 1784-ben⁹⁴ alapított – Lembergi Központi Szemináriumban⁹⁵ helyezték el, amelynek 1788-89-ben hét, 1790-ben hat magyarországi hallgatója volt.⁹⁶

Chira püspök ötödik fokú felmenője, Lyachovics János (1761-1827) is egyike lehetett azon klerikusoknak, aki a nevezett időben tanulhatott a bécsi papneveldében, majd tanulmányait kényszerűségből Egerben fejezte be.⁹⁷ A Bendász-féle összeírásból annyi derül ki, hogy a bécsi és egri teológia után 1786-ban Ungváron Bacsinszky András püspök (1772-1809) szentelte pappá. A bécsi, illetve egri iskoláztatás megint csak feltételezi Lyachovics János kimagasló képességeit, amiért püspöke érdemesnek vélte a birodalmi központi szemináriumba küldeni. Felszentelését követően Nyíregyházán, majd a Bereg vármegyei Nagylucskán, illetve az Ung megyei Nagybereznán szolgált. Esperese volt a nagybereznai, az ungvári, majd a szerednyei kerületeknek, 1814-től pedig szentszéki tanácsosként is említik.⁹⁸

Barankovics János (1769-1820), a Chira-családfa szintén ötödik fokú felmenője már az ungvári, majd a lembergi, végül a pozsonyi szemináriumokban tanult, miután 1793-ban Ungváron szintén Bacsinszky püspök szentelte pappá.⁹⁹

Az ungvári szeminárium Mária Terézia jóvoltából a lemberginél néhány évvel korábban kapott lehetőséget az önálló papképző liceummá válásra. Ehhez azonban a királynő a Szentszéknél sokkal nagyobb horderejű önállóságot eszközölt ki. Válaszként Mária Terézia kitartó folyamodványaira 1771. szeptember 19-én XIV. Kelemen pápa (1769-1774) kiadta az

91 Chira-jegyzet. 31-32.o. Mellékletek.32.o.

92 A Stadtkonvict-ban 1811-től munkácsi, később az eperjesi egyházmegyés klerikusok is tanultak. A bécsi központi papnevelde működése 1848-ban megszűnt, a köztes években azonban 34 munkácsi, illetve 15 eperjesi teológusnak biztosította képzését. A. В. Пекар. Нариси. т.ІI. 147.o.

93 Ю. Гаджега. Исторія Ужгородской богословской семинаріи. c. 17.

94 Udvari I. A Munkácsi egyházmegye oktatásügye. 219.o.

95 A lembergi szeminárium megnyitása kérdésében az ukrán szakirodalom adja a teljesebb képet: a papneveldei tanulmányok 1783. november 3-át kezdődtek, azonban részben technikai okok, részben a szeminaristák elhúzódott beérkezése okán a templom, illetve a szemináriumi épületek ünnepélyes birtokba vételére majd csak 1783. december 25-én került sor. Микола Пристай 2003. Львівська Греко-Католицька духовна семинарія.

1783–1945. Львівська Духовна Семінарія Святого Духа. Львів - Рудно. c. 53. [R.M.ford.]

96 Udvari I. A Munkácsi egyházmegye oktatásügye. 219.o.

97 A Chira-családfa papjainak személyi, tanulmányi, ordinációs adatai. Mellékletek.19.o.

98 Chira-családfa. 45.p. Lyachovics János.

99 Chira- családfa. 37.p. Barankovics János.

25

„Exima Regalium Principium” kezdetű bulláját, amellyel felállította a munkácsi görög katolikus egyházmegyét. Ennek kapcsán írja később Chira püspök, hogy az egyházmegyét nem kellett felállítani, csupán visszaállítani, hiszen a pápai bullában is az állt: „diocesis restabilita, et quodam modo reerecta est” [az egyházmegye megerősítve és bizonyos módon újralapítva].¹⁰⁰

Mindenesetre tény, hogy a bulla gyökeres változást jelentett a püspökség jogállásában, és pontot tett arra a hosszú és áldatlan joghatósági viszályra, amely – Papp György kánonjogász és egyháztörténész jogos meglátása szerint – „alapjává vált annak a hosszú szellemi harcnak, mely a munkácsi egyházmegye fejlődését majdnem egy évszázadra

Mindenesetre tény, hogy a bulla gyökeres változást jelentett a püspökség jogállásában, és pontot tett arra a hosszú és áldatlan joghatósági viszályra, amely – Papp György kánonjogász és egyháztörténész jogos meglátása szerint – „alapjává vált annak a hosszú szellemi harcnak, mely a munkácsi egyházmegye fejlődését majdnem egy évszázadra

In document Riskó Marianna Chira Sándor (1897-1983), a Munkácsi Görög katolikus Egyházmegye püspökének élete és vértanúsága (Pldal 19-27)