Lelkipásztori tűzkeresztség a harcos ortodoxia térnyerésének körülményei között

vallási háborújának komoly kihívására. Hiszen frissen felszentelt papként, a püspöki hivatalba befutó izgatott, segélykérő lelkipásztori jelentésekből teljes képet kaphatott a skizma terjedéséről, illetve az egyre drasztikusabb fellépésekről Nagylucskán, Ízán, Husztsófalván, Kricsfalván, Csománfalván. Utóbbi község parókusának helyzetjelentése jól tipizálja az akkori kort: „[...] nagy megerőltetés és nélkülözések mellett vissza tudtam tartani a különböző,

286 Papp Antal válasza a cseh hatóságoknak a többszöri eskütétel felszólításra. MOL. K-105. 41. csomó, 1922, 328.o.

287 1919.október 3-án a csehszlovák belügyminisztérium rendelete értelmében Podkarpatszka Ruszban a legfelsőbb hatalom a katonai parancsnok kezében összpontosult, mégpedig Hennoque francia tábornok kezében.

Két hónappal később, 1919. december 3-án Pesek, az Iskolai Ügyosztály egyházi referense a tábornok nevében küldte meg a püspökségnek a felszólító levelet. KTÁL. fond. 151., opisz. 7., od. zb., 25. szt. 1.

288 Papp Antal püspök 1919. december 27-én kelt levele az Ungvári Iskolaügyi Osztálynak. KTÁL. fond. 151., opisz. 7., od. zb., 123. szt. 11.

289 Chira-jegyzet. 44.o. Mellékletek. 35.o.

290 Юлій Русакъ. Воспоминанія.[ k.n.] Ужгород. 1938. с. 77.

291 Chira Sándor Zemszky Urjadnak címzett, Ungváron, 1930. szeptember 14-én kelt levele. KTÁL. fond. 21., opisz. 7., od. zb., 620. szt. 23.

59 de különösen a muszka fogságból hazajött, és az ottani vallási és társadalmi szokásokkal megmételyezett – valamint még az Amerikából visszajött, a schizma propagálásért fizetett fiatalság erőszakos terrorral dolgozó magatartását – mostantól azonban tarthatatlan a helyzet.”²⁹²

Az impériumváltás utáni első erőszakos templom-, parókia-, illetve egyházi földfoglalások 1921 nyarán és őszén Gorondon, Nagylucskán, illetve Nyéresházán történtek.²⁹³ Az események nagy visszhangot kaptak a korabeli kárpátaljai sajtóban is, mely nem keveset cikkezett a nyers brutalitásról tanúskodó eseményekről: a különböző módon beszennyezett kutakról, letaposott termésről, felgyújtott szénáról, házakról, avagy fizikai bántalmazásról. A legszélsőségesebb eseteikről a magyar külügy Rómát is értesítette szentszéki követsége útján.²⁹⁴

Chira Sándort nyilvánvalóan saját apja parókiáján, a máramarosi Nyéresházán történtek érinthették legmélyebben. Chira esperesnek ugyanis meg kellett élnie nemcsak hívei kettészakadását és a helyzet kemény fenyegetettségét, hanem a kisebbik fia ellen elkövetett brutális támadást, illetve a skizmatikusok általi erőszakos kilakoltatást is. A fia által elszenvedett üzenet jellegű, brutális esetről nemcsak a Naukaból,²⁹⁵ hanem pap fia, Sándor leveléből is értesülhetünk, amelyben részletesen beszámol püspökének, hogy 1921. június 7-én hogyan vált öccse, Chira Vidor a nyéresházi „terrorista skizmatikusok” áldozatává. A támadók, írja, áldozatukat földre teperve, száját földdel betömve, ruháját késsel összevagdalva, pravoszláv kereszteket véstek bele mindkét karjába, lábába, vállára, talpára.²⁹⁶ A görög katolikus lelkész családját ért atrocitás korabeli nagy visszhangjára utal az is, hogy az olomouci szeminárium spirituálisa, dr. Frantisek Cinek az 1920-as években íródott tanulmányában, az önállóságra jutott csehszlovák köztársaság vallási viszonyait boncolgatva, szintén a tárgyalt esettel példázta a terjedő pravoszláv mozgalom primitív brutalitását.²⁹⁷

292 Kricsfalvai Kricsfalusi Viktor görög katolikus parókus Papp Antalhoz Csománfalván 1920. szeptember 20-án intézett leveléből. KTÁL. fond. 161, opisz. 20., od.zb. 145., sztr. 3.

293 Наука. Рочникъ ХХІІ. Ужгородъ. 1921. число 18, 40,41.

294 Lelkészek 1920. évi kilakoltatásáról, fizikai bántalmazásáról Nagylucskán, Gernyesen, az általános jelenséggé váló pravoszláv agitátorok erőszakos fellépése, amikor be sem engednek görög katolikus papot a faluba, illetve, hogy Máramarosban és Beregben nem egy helységben az 1920. évi népszámláláskor önhatalmúlag görög keleti vallásúként jegyzik be a görög katolikusokat. MOL. K-105. 41.cs. 332-334.o.

295 Новъйшее звърство кацаповъ-кривославниковъ. Наука. Рочникъ. ХХІІ. Ужгородъ. 1921. число 24, 3.

296 Chira Sándor Papp Antalhoz Nyéresházán, 1921. jún. 20-án intézett levele. KTÁL. fond. 151., opisz. 7., od.

zb. 498., szt. 1.

297 Frant. Cinek dr. 1926. K nábozenské otázce v prvních letech nasi samostatnosti. 1918-1925. Olomouc. 244.

60 A Nauka a nyéresházi eseményekben az Amerikából visszaszármazott pravoszláv pópa agitátorait vádolta,²⁹⁸ a Ruszinszkói Magyar Hírlap pedig leközölte, hogy Nyéresházán a lakosság „nem egészen 50 százaléka a lelketlen agitátorok áldozatául esett”, és hogy a falubeli pravoszlávoknak már az év májusától külön lelkészük van, aki sehogy nem tud

„megbarátkozni azzal, hogy a gör.kath. lelkész még mindig a faluban tartózkodik.”²⁹⁹

A szakadár hívek többször ultimátummal álltak elő, követelve, hogy Kornél atya hagyja el a falut. Püspökének írt levele azonban arról tanúskodik, mennyire elszántan várta a további fejleményeket, felkészülve akár a vértanúságra is: „ [...] ha erőszakkal kilakoltatnak, még ez esetben sem távozom a községből, de egy magán házban telepszem le s látom el hiveimet lelkiekben. [...] Szeptember 1-én összes gyermekeim küldöm az iskolába, feleségem elmegy a rokonaihoz, én pedig Nyéresházán maradok mindaddig, a mig nem lesz rend avagy a míg nem tesznek el láb alól.” ³⁰⁰

A skizmatikusok azonban nem vártak szeptemberig. Már augusztus 20-án körülvették a lelkészi lakot, és erővel akarták eltávolítani az esperest, de az időben kiérkező csendőrség ezt mégis megakadályozta. Ezen sikeres rendőri közbelépés mégis ritka esetnek minősíthető, mert a legtöbb esetben épp a cseh csendőrség passzivitása miatt toloncoltak ki nem egy görög katolikus lelkészt parókiájáról, és a felkorbácsolt indulatok további tápot kaptak. A Ruszinszkói Magyar Hírlap nemcsak azt hozta le, hogy a főszolgabíró arra figyelmeztette a népet, a lelkész bántalmazása törvénybe ütköző cselekedet, hanem a falubeli skizmatikus magabiztos válaszát is: „Mi nem félünk senkitől, magyarok már nincsenek, a csehek a mi testvéreink, ők velünk tartanak. [...] Hiába perelnek a görög katolikusok, az ítélet ugy sem lesz soha sem végrehajtva.”³⁰¹

Az elszántságot így további tettek követték: 1921. évi október 3-án, miközben Chira esperes az erdésznél tartózkodott, a skizmatikusok az elfoglalt templom harangszavára, 40 szekérrel odaálltak a paplak elé. Kihordtak minden bútordarabot, élelmet, illetve a lelkész családját is arra kényszerítették, üljön fel az egyik szekérre, majd a szomszédos Irholcra szállították át őket, minden ingóságukkal együtt.³⁰² A skizmatikusok a falubeli csendőröket is kőzáporral fogadták, kettejüket meg is sebesítve. A délutáni órákban a szomszédos Dombóról,

298 Исторія брутальности въроломників в Нересницъ. Наука. Рочникъ ХХІІ. Ужгородъ. 19-го iюнія 1921.

число 24. сторона 3.

299 Sizmatikus terror Nyéresházán. Ruszinszkói Magyar Hírlap. II. évf. /1921.október 9./ 230. sz. 2.

300 Chira Kornél Papp Antalhoz Nyéresházán, 1921. augusztus 8-án intézett leveléből. KTÁL. fond. 151, opisz.7., od.zb. 498., sztr. 19.

301 Sizmatikus terror Nyéresházán. Ruszinszkói Magyar Hírlap. II. évf. /1921.október 9./ 230. sz. 2.

302 Uo.

61 illetve Taracközről kiérkező kisegítő karhatalmi erők végül 10 főt letartóztattak, az esperes ingóságait visszaszállították, és további 10 csendőrt hagytak hátra a nyugalom biztosítására.³⁰³

A nyéresházi templom visszaszerzéséért egy évig folyó elkeseredett küzdelem eredményeként a hatóságoknak végül engedniük kellett. Hiszen a két évvel korábban kiadott rendelkezés engedélyezte ugyan a szabad áttérést egyik vallási felekezetből a másikba, illetve újhitű egyházközségek létrehozását, azonban tiltotta a régi egyházi vagyon elidegenítését, kivéve, ha az egész falu áttért.³⁰⁴ Hogy e törvény betűjét távolról sem tartották be, hanem azt sajátosan értelmezték, azt a kárpátaljai ortodox egyház 20. századi formálódásának és terjedésének történetét kutató Danilec sem tagadja, hanem a történeti hűséghez híven hozza az eseményeket. Bevett gyakorlattá vált ugyanis, írja, hogy azon községekben, ahol a szakadárok hívei kerültek többségbe, ott a görög katolikus lelkészt, ingóságaival együtt kiszállították a falu határába, helyébe pravoszláv papot hozattak és vele szenteltették újra a templomot, mint pl. Nagy Lucskán, Bustyaházán, Nyéresházán és Bedőházán, ahol véres rendőri összecsapásokra is sor került.³⁰⁵ Nyéresháza esetében Pesek iskolaügyi referens, hosszú egy évi halogatás után, 1922. május 8-án végre azt nyilatkozta, hogy a skizmatikusok kötelesek visszaszolgáltatni a községi templom kulcsait a jogos tulajdonosoknak.

A hosszú eseménysorozat hatására az ifjú Chira Sándor a sajtóban hallatta hangját, amivel kezdetét vette bizonyos sajtóapostolkodása is. A «Кръпковърый» (Erőshitű), avagy később a „Мароморошанин» (Máramarosi) álnevek alatt a korabeli egyházmegyei Blahovisznikben, illetve a Szvobodában (a Nauka utódja) szólalt meg nem egyszer a görög katolikus hívek szócsöveként, illetve az állami vallási politika nyílt bírálójaként.

Az 1922. évi cikkei a nyéresházi, illetve az irhóci eseményeket érintették, ezért soraiból nyomon lehet követni, rekonstruálni a korabeli történéseket. A nyéresházi templomkulcsainak visszaadásakor pl., megjelent maga Pesek is, a taracközi főszolgabíró kíséretében, illetve Chira Sándor sem csupán érzelmi okokból, sokat szenvedett apja fiaként, hanem hivatalos minőségben is, a püspöki titkárság képviseletében, illetve a püspöki rezidencia háznagyaként volt jelen.

Cikkében elismeri, hogy Nyéresházán a skizmatikusok kerültek létszámbeli fölénybe, de mindjárt oda is veti: „Terrorral és gyújtogatással, a kutak petróleummal való szennyezésével könnyű többséget szerezni.” Azt sem hagyja szó nélkül, hogy a kitáruló

303 KTÁL. fond. 63, opisz.2., od.zb. 113., sztr. 23.

304 Podkarpatszka Rusz kormányzóságának 1920. június 15-én kelt rendelkezése. KTÁL. fond 28, opisz. 5., od.

zb. 10., szt. 8.

305 Данилець Юрій. id.m. 101-102.

62 templomajtóval a bizottság elé mily beszédes látvány tárult: a literes boros flaskó az oltáron, a hanyagul odavetett, összegyűrt miseruhák, illetve – kuriózumként – egy magyar trikolorral kifestett ortodox kereszt.³⁰⁶Nemcsak a térdre boruló, falakat csókoló hívek fakadtak örömkönnyekre a visszakapott templomban. A hosszas megpróbáltatástól megrendült és megszólalni nem képes Chira Kornél helyett végül Sándor fia tartotta meg a rövid ünnepi prédikációt, amelyben mindjárt keresztényi megbocsátásra szólította fel a híveket a megtévedt falubeli skizmatikusokkal szemben. A rövid beszéd célba ért: a templomban az addig kettészakadt falubeliek kibékültek, és a nyilvánvaló kudarcot valló pravoszláv pópa elhagyta a falut. Az igazsághoz tartozik azonban, hogy később az ortodoxia mellett mégis kitartó falubeliek csoportja saját templomuk építésébe fogott.³⁰⁷

A nyéresházi görög katolikusok esete azonban sikertörténet maradt az egész régióban.

Chira Sándor lelkes, ruszin nyelvű felhívást intézett a többi, a skizma által kettészakadt egyházközséghez két külön cikkben, illetve lapban³⁰⁸: „Nézzétek a nyéresházi görög katolikus hívek példáját. Ne féljetek megvallani: görög katolikus hitű vagyok! Szervezzétek meg magatokat! Kérjetek és követeljetek, [mert] templomainkat elrabolták! – A hit alázatával, mégis az igazságért való kiállásra is buzdít. – Tűrni tűrjetek, de egyúttal Istent is kérleljétek, és ne aludjatok! Jogotokat érvényesítsétek! Mindannyin kövessétek a győztes nyéresházi híveket!”³⁰⁹

Érthető hát, ha Papp Antal püspök elismerése sem késett. Chira Kornél esperest hősies lelkipásztori kitartásáért a püspöki konzisztórium tanácsadójává,³¹⁰ míg irodai írnokának vehemenciáját látva, 1922. július 22-től Chira Sándort kinevezte lelkipásztorrá a darázsfészekké vált Máramarosba, mégpedig a Nyéresházával szomszédos Irhócra, szülőfalujába,³¹¹ ahol ekkor már 1,5 éve a skizmatikusok Racin papja foglalta le a templommal együtt a parókiális házat, telket, iskolát, magához ragadva az egyházközségi pénztárat, illetve anyakönyveket. A püspök, aki még 1922 telén is hiába írt fel Ehrenfeld Péter, alkormányzóhoz, követelve az irhóci templom és egyházközsége törvény biztosította

306 Кръпковърый. Отобрали церков нересницьку от схизматиков и передали гр. кафтоликам. Свобода.

Рочникъ ХХІІІ. Ужгородъ. 21 мая 1922. число 40. сторона 3. [R.M. fordítása]

307 Греко-восточное правдолюбіе. Благовісник. Рочникъ III. Ужгородъ. 15 септембра 1923. число 18, сторона 275. [R.M. fordítása]

308 Кръпковърый. Отобрали церков нересницьку от схизматиков и передали гр. кафтоликам. Свобода.

Рочникъ ХХІІІ. Ужгородъ. 21 мая 1922. число 40. сторона 3.

309 Кръпковърый. Нересницкъ греко-католики побъдили схизматиков. Благовъстник. Рочникъ. 11.

Ужгородъ. мая 1922. число 5, сторона Cторона 11-12.

310 Новый коизисторіальный совътник в Епархіи Мукачевской. Благовъстник. Рочникъ.II. Ужгородъ. мая 1922. число 5, сторона 13.; [R.M. fordítása]

311 Chira Sándor egyházi személyi lapjából. KTÁL. fond 21., opisz. 9., od. zb. 620., szt. 17.

63 védelmet,³¹² igencsak bízhatott fiatal papja rátermettségében, ha mindjárt első lelkipásztori kinevezésével ily kemény helyzet és kihívás elébe állította.

Egy évvel korábban Chira Kornél, Irhócon tett esperesi látogatását követően, jelezte püspökének, „minden jel arra vall, hogy Nagylucska és Irhóc ikertestvérek lettek”, és nem hinné, hogy a püspöknek lenne olyan papja, akivel az irhóciak meg lennének elégedve.³¹³ Nyilván nem sejtette, hogy épp saját fia lesz az, akinek meg kell majd birkóznia Irhóc rákfenéjével. 1921. január 30-án ugyanis az irhóci templomba betoppant az izai Kabalyuk, az izai, 1913. évi skizma per főalakja, ³¹⁴ aki önhatalmúlag misét tartott ott, majd azt követően kevés híján verekedést provokált a két táborra szakadt hívek között.³¹⁵ Ettől fogva a templom kulcsai a skizmatikusok kezébe kerültek.³¹⁶ Röviddel ezután Andrej Racin,³¹⁷ Amerikából hazarendelt pópa³¹⁸ felbujtására a pravoszláv hívek erőszakkal eltávolították otthonából az idős és beteg Egresi Mihály görög katolikus parókust (1910-1921),³¹⁹ akivel régóta nem voltak megelégedve, és aki még egy rövid táviratban értesítette püspökét elmeneteléről:

„Helyzetem tarthatatlan A sizmatikusok erőszakos felszólítására kénytelen vagyok Irholczot elhagyni Kérek gyors intézkedést Egress,”³²⁰ majd röviddel drasztikus kilakoltatása után, bedőházi kollégájának szomszédos parókiáján, meghalt.³²¹

312 Papp Antal Ungvár, 1921. február 2-án kelt levele Ehrenfeld Péter alkormányzóhoz. KTÁL. 151. fond, opisz.

7., od. zb. 500., szt. 7.

313 Chira Kornél a munkácsi püspökhöz Nyéresháza, 1921. január 3-á kelt levele. KTÁL. 151. fond, opisz. 7., od. zb. 500., szt. 1-2.

314 Az izai, 1913. évi skizma per főalakja. R.M.

315 Chira Kornél espreres, akik Papp Antal Irhóc oldallagos ellátásával bízott meg, megírta püspökének, hogy az ottani főszolgabíró megígérte neki: a pravoszláv pópa bemenetelét az irhóci templomba csendőri karhatalommal fogja megakadályozni, ígéretét azonban nem váltotta be: „.. a pópa nyugodtan végezhetett szertartásokat a templomban, izgatva az Egyház látható feje, Méltóságod és papjaink ellen, átkokat szórva reájuk.” KTÁL. 151.

fond, opisz. 7., od. zb. 500., szt. 31.

316 Papp Antal Ungvár, 1921. február 2-án kelt levele Ehrenfeld Péter alkormányzóhoz. KTÁL. 151. fond, opisz.

7., od. zb. 500., szt. 7.

317 Andrej Racin az ugocsai Felsősárdon született, görög katolikus családban, majd Amerikába emigrált, ahol idővel kántor lett, majd három hónapos lelkipásztori tanfolyam elvégzése után a pravoszláv Dzubaj Alekszander püspök pappá szentelte. Hazatérve szülőföldjére a máramarosi Zádnyán, Kovácsréten, Rókamezőn pravoszlávvá szentelte a görög katolikus templomokat, majd Irhócra jött. Kezdetben „pravoszláv” hitűként tűnt fel, majd a huszita cseh nemzeti egyház misszionáriusaként a községbeli skizmatikusok nagy részét megnyerte annak.

Батюшка Андрей Рацин. Благовісник. Рочник ІІІ. Ужгород, 1 марта 1923. число 5. сторона 76-77.

318 Цъна одного крещенія: голова духовника! Благовісник. Рочник ІІІ. Ужгород, 1 юлія 1923. число 13 и 14. сторона 218.

319 „A beteg lelkészt 1921. IV. hó 8-án az ágyból húzta ki egy 150-200 főnyi csőcselék Rácin ottani skizmatikus pópa felbujtására”. Kánya Miklós külügyminiszter helyettes Budapest, 1921. június 7-én gróf Somssich József szentszéki követnek Rómába továbbított levelének melléklete. MOL. K-105. 41.cs. 332. o. – Az idős papot a skizmatikusok a parókiára betörve, ágyában támadták meg, majd erőszakkal szekérre ültetve kivitték a falu határába. Един апостол схизмы. Свобода. Рочникъ ХХІІІ. Ужгородъ. 8 –го октобра 1922. число 66.

сторона 3. [R.M. fordítása] fond 151, opisz. 7,od.zb. 671. sztr.13.

320 A távirat keltezése: Taracköz. 1921. 04.03. KTÁL. fond 151, opisz. 7,od.zb. 500. sztr.25.

321 Мароморошанин. Насильственое поступованя схизматиков. Свобода. Рочникъ ХХІІІ. Ужгородъ. 3 –го децембра 1922. число 74. сторона 2- 3. [R.M. fordítása] ; Az 1920-as években „legalább 6 görögkatolikus pap

64 Fiatal utóda, Chira Sándor az 1923. október 1-ig tartó irhóci szolgálata rövid 14 hónapja alatt³²² már nem költözhetett a községi parókiára, egykori szülőházába. A templomukból kiszorult, de kitartó görög katolikus híveivel már csak a községi állami iskola tantermében tarthatta meg az istentiszteleteket.³²³ Irhócra úgy kellett átjárnia hívei lelki szolgálatát ellátni. – De honnan is? Esetenként a szomszédos Nyéresházáról, ami egyik leveléből valószínűsíthető,³²⁴ és már csak azért is kézenfekvő, mert a szomszédos parókián lévő édesapját nyilván sűrűn látogathatta, és onnan akár gyalog is megtehette az utat Irhócra.

Életvitelszerűen azonban nyilvánvalóan a szintén közeli Kökényesen /Ternove/ lakhatott, ahová gondos püspöke, az irhóci szolgálattal egyidejűleg, kisegítő, kápláni szolgálatra nevezte ki az akkor 75 év fölötti Gorzó Elek (1885-1928) idős, szintén nőtlen parókus mellé.³²⁵

Azonban, hogy mennyire nem volt veszélytelen az Irhócon való megjelenése, ottani hívei pasztorálása, arra a Blahovisznik egyik korabeli rövid tudósítása világít rá. Miután a falubeli, cseh nemzetiségű, iskolai tanár kérésére Sándor atya megkeresztelte a tanár újszülött leányát, az ortodox Rácin pópa, feldühödve mellőzöttségén, a községházán hangoztatta megkésett fenyegetődzését: „Szerencséje volt (Chirának), hogy gyorsan távozott, különben később fej nélkül ment volna el!”³²⁶

Az irhóci Rácin bátran és nem egyszer tett a fentihez hasonló parlagi stílusú kijelentéseket, hisz a többi ortodox pópához hasonlóan az állami hatóság támogatását élvezve, védett helyzetben tudhatta magát. Hogy a fenyegető kijelentések mennyire valós veszélyhelyzeteket takartak, megsejthető abból is, hogy ugyanez év novemberében Chira Sándor 11 ezer korona értékű életbiztosítási szerződést kötött az egyházmegyei pénztári alapnál 20 évre, azzal, hogy, ha nem érné meg az 1943. június 30-át, az összeget utalják át az egyházmegyei árvaszéki alapba.³²⁷

esett halálos áldozatul és néhány százra tehető ebben a vallási villongásban meghalt, vagy megsebesült hívek száma”. Marina Gyula. nm. 94.o.

322 A püspökségi papi nyilvántartás számára készült, Chira Sándor saját kezűleg kitöltött személyi lapjából.

KTÁL. fond 21, opisz. 9,od.zb. 620. sztr.10.

323 Досталисьме вульховську церковь! Благовісник. Рочник VI. Ужгород, 1 децембра 1926. число 12.

сторона 10.

324 A dr. Egresi Gyula ügyvéd pénzbeli követeléseiről az irhóci egyházközséggel szemben szóló, püspöknek címzett levelét Chira Sándor 1923. január 21-én Nyéresházáról keltezi, tanácsot és segítséget kérve, miből fizesse ki a templom és a parokiális iskola korábbi renoválására felhasznált összeget, amikor az egyházközség köztudottan semmilyen anyagiak felett nem rendelkezik. KTÁL. fond 151, opisz. 7,od.zb. 671. sztr.13.

325 Bendász István-Bendász Dániel. Helytállás és tanúságtétel. A Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye hitvalló és meghurcolt papjai. Budapest. Kairosz. 2014. 70.o.

326 Цъна одного крещенія: голова духовника! Благовісник. Рочник ІІІ. Ужгород, 1 юлія 1923. число 13 и 14. сторона 218.

327 Хира Александер. Смиренное предложение от 16.11.1923. KTÁL. fond 151, opisz. 7,od.zb. 1447. sztr.1.

65 Miközben Rácin pópa zavartalanul folytatta a lefoglalt anyakönyvek arcátlan meghamisítását, a korábbi vallási élet bevett gyakorlatainak teljes felrúgását, elvetve akár a házasság szentség kiszolgáltatásának addigi komoly előfeltételeit, vagy akár, amerikai példára, iskolai sztrájkot kezdeményezve.³²⁸ A pópa ötévi önkényeskedése több évtizedre kihatott, különösen pótolhatatlan kárt okozva az anyakönyvezés terén.³²⁹

Az irhóci görög katolikusok küldöttsége ezért fáradhatatlanul kilincselt, hol a kormányzói, hol a nagyszőlősi körzeti hatóságoknál, hogy visszaszerezzék jogtalanul elrabolt templomukat és parókiájukat, anyakönyveiket, illetve az egyházközségi kasszájukat.

Miközben papjuk, Chira Sándor az írott szó erejével küzdött, cikkeiben teregetve ki a távolról sem pártatlan nagyszőlősi zsupáni referens irhóciaknak odavetett cinikus válaszait, mondván, hogy a panaszosokat nem köteles csendőrökkel megvédeni, hiszen „a templomban még [!]

nem történtek sebesülések”,³³⁰ avagy: ha lelkészüknek nincs hol laknia, béreljenek neki lakást.

– „[...] és nem is az idegen bátyuska számára!”³³¹– fakad ki érzékletesen Sándor atya – ezúttal névtelenül –³³² újabb újságcikkében. A névtelenség nyilvánvalóan nem volt véletlen, hiszen a cikkben a szerző élesen bírálja az állami egyházi politikát. Irhóc és Nagylucska történéseivel ostorozza a hatóságokat, amelyek megtartják ugyan a hatósági kirakat tárgyalásokat, színleg elismerve a görög katolikus egyházközségek törvényes követeléseit, majd mégsem szereznek érvényt a határozatoknak, hanem fellebbezési jogot és főként időt biztosítanak a skizmatikusoknak, illetve a pópáknak, akik zavartalanul bitorolják tovább a templomhasználati jogot.³³³ A perek pedig elhúzódnak: 1-2, akár 3 évig is, ahogy az Mokra, Alsókálinfalván, Irhócon, Nagykirván, Bedőházán, és több más község esetében történt, folytatja a felsorolást³³⁴

Chira Kornél 1925. évi, már Gebé Péter püspökhöz írt levelének egyetlen elejtett mondatából derül ki, hogy az irhóci templom visszaszerzéséért Sándor fia megjárta a korabeli csehszlovák igazságszolgáltatás adta utakat és lehetőségeket, de „egymagára maradva

328 Атьоць Андрей Рацин. Свобода. Рочникъ ХХІV. Ужгородъ. 22-го августа 1923. число 32. сторона 2.

329 Az irhóci templom 1944. évi leltárkönyvi bejegyzéséből derül ki, hogy a skizmatikus jogbitorlás 5 éve alatt nemcsak az egyházi anyakönyvek borítója semmisült meg, hanem, hogy az 1896-1918 közötti születési, illetve az 1909-1942 közötti házasságkötési anyakönyvek is. 1944. június 22-én kelt irhóci templom leltárkönyve.

KTÁL. fond 151, opisz. 24, od.zb. 1048. sztr. 20.

330 Як обороняе правду и право севлюшскій жупанат. Свобода. Рочникъ ХХІV. Ужгородъ. 1-го апръля 1923. число 12. сторона 2.

331 Церковна политика. Свобода. Рочникъ ХХІІІ. Ужгородъ. 5 –го новембра 1922. число 70. сторона 2.

332 Bendász István kanonok nemcsak preciz kutatóként, hanem Chira Sándor közeli barátjaként állította össze paptársa megjelent cikkeinek listáját, ezért hitelesnek tekintjük. Annál is inkább, hogy a nevezett cikk, névtelensége ellenére, stílusával is árulkodik szerzőjéről.

333 Мароморошанин. Насильственное поступованя схизматиков. Свобода. сторона 3.

334 Мъра нового режима. Свобода. Рочникъ ХХV. Ужгородъ. 22-го мая 1924. число 21. сторона 1.

66 elvesztette a pert.”³³⁵ A levélíró itt Papp Antal püspök korabeli tehetetlenségére, a hatóságok felé intézett követeléseinek eredménytelenségére utalhatott. Annyi azonban bizonyos, hogy az irhóci templom esetében nem ismétlődött meg a szomszédos nyéresházi templom viszonylag gyors sikere, és majd csak 1925. december 17-én került vissza az irhóci görög katolikusok tulajdonába.³³⁶ Félévvel később, 1926. május 1-től Gebé Péter püspök Chira Kornélt nevezte ki irhóci parókusnak,³³⁷ de oldallagosan egy ideig továbbra is el kellett látnia Nyéresháza lelki szolgálatát.³³⁸ Miközben fia, Sándor a kökényesi parókián folytatta küzdelmes szolgálatát, itt azonban már társakat keresve és találva a Gebé püspök által a hitterjesztés missziós feladatával megbízott bazilita szerzetesek személyében.

In document Riskó Marianna Chira Sándor (1897-1983), a Munkácsi Görög katolikus Egyházmegye püspökének élete és vértanúsága (Pldal 59-67)