IV. Szovjet impérium- és rendszerváltás. A mártírium kezdete
3. A titkos püspökszenteléstől Romzsa püspök vértanúságáig
Az 1944 végétől 1945 tavaszáig lezajlott papi letartóztatások, az egyházmegye első vértanújának halála, a folyamatos politikai nyomás, illetve különösen az 1945. április 12-én Lembergben Joszif Szipij metropolita, püspökei,725 a szemináriumi kispapság, majd mintegy 700 görög katolikus galíciai pap letartóztatásának726 hatására Romzsa püspökben megerősödött a belátás: a látható és támadható püspök mellett az egyházmegyének máris szüksége van láthatatlan, rejtett püspökre is, netán többre.
1945 februárjában, majd szeptemberében is – míg a határok átjárhatók voltak – Tódor püspök megbízásából Punykó Sándor püspöki titkár két ízben is felkereste Nyíregyházán Dudás Miklós püspököt, Miskolcon pedig Papp Antal érseket, tájékoztatva őket a munkácsi egyházmegye helyzetéről, illetve kérve az információk továbbítását a Szentszék felé.727 De voltak más, szinte regénybe illő közlési utak is: egybehangzó tanúsítás szerint az egyházi jelentéseket a kispap Legeza Sándor is segített – édesanyja által, zsömlébe belesütve – átcsempészni a határon Nyíregyházára, ahol ezeket átadta Dudás Miklós megyéspüspök bátyjának, Dudás Bertalan OSBM kezébe.728
Az igen körülményes, több pápai nunciatúra útján is továbbítandó püspöki kérés729 végül mégis célba ért. Domenico Tardini (1888-1961), a Rendkívüli Egyházi Ügyek Kongregációjának felelős bíboros államtitkára 1945. szeptember 28-án tudatta a Keleti Egyházak Kongregáció vezetőjével, Eugène Tisserant (1936-1959) bíborossal, hogy „Mons.
Romzsa, a Déli Kárpátok egyetlen püspöke a deportálás nagy veszélyében lévén sürgős, soron kívüli jogot kér, hogy jómaga titokban szenteljen fel két püspököt az orosz, déli-kárpát területre.”730 XI. Piusz pápa gyorsan reagált. Tardini bíboros már 1945. október 17-én arról értesítette Tisserant bíboros kollégáját, hogy a Szentatya a munkácsi egyházmegyés „Mons. Alessandro Chirát ippiai címzetes püspökké való szentelésre jelölte.”731 Ennek titkos voltát a Vatikánban is
725 Joszif Szlipij metropolitával majdnem egyidejűleg, 1945 április közepén tartóztatták le munkatársait is:
Mikita Budka (1877-1949) káptalani vikáriust április 11-én, Mikola Csárnecskij (1884-1959) Volhinia apostoli vizitátorát április 15-én, Hrihorij Homisin (1867-1945) sztanyiszlávi püspököt, illetve segédpüspökét, Iván Lyatisevszkijt (1929-1957) április 15-én, valamint nagyszámú papot. Володимир Сергійчук. Нескорена церква. c. 21; Мученики – джерело чудотворної сили. Місія «Постуляційний центр беатифікації і канонізації святих УГКЦ.» [ é.n.] c. 3, 6,18,
726 Punykó-emlékirat. 21.o.
727 Puskás László. Megalkuvás nélkül. Boldog Romzsa Tódor élete és vértanúhalála. 129.o.
728 Dudás Bertalan OSB és Legeza Sándor szóbeli közlését Puskás László atya adta tovább Budapest, 2012.
augusztus 13-i beszélgetés során.
729 Puskás László. Megalkuvás nélkül. Boldog Romzsa Tódor élete és vértanúhalála. 129.o.
730 Archivio storico della Congregazione per le Chiese Orientale. Fondo . Mons. Chira.prot.6139/45. Kivonat.
Puskás-gyűjtemény.
731 Uo. prot. 6675/1943.
138 elővigyázatossággal kezelték, mivel Tisserant bíboros kizárólag a Konzisztóriális Kongregáció elnökét értesítette a pápa döntéséről.732
A Rómával egyre nehezedő és körülményes kapcsolattartás miatt 1946. január 29-én a prágai pápai nuncius 1946. január 29-én még csak annyit tudott közölni Tisserant bíborossal, hogy Romzsa püspök valószínűleg megkapta az instrukciókat, merthogy egyetlen mondattal tudott választ adni: „Teljesítve lesz 1945. december 30-án.”733 Mára elfogadott tény, hogy ez lett Chira Sándor titkos püspökké szentelésének dátuma, illetve, hogy Romzsa Tódor a legmélyebb titokban ugyan, mégis a Szentszék tudtával és meghatalmazásával végezte a szentelést. Tardini bíboros majd csak félévvel később, 1946 júniusában értesíthette a Rendkívüli Egyházi Ügyek Kongregációját a szentelésről.734
Máig kérdéses azonban, ki lehetett a másik papi személy, akit Romzsa püspök Chira Sándorral együtt szentelt püspökké. Bendász István kanonok, az egyházmegye elkötelezett kutatója Orosz Péterről állítja, hogy püspökké volt szentelve, de már 1944. december 19-re teszi a titkos szentelés dátumát.735 Ezt veszi át Puskás László is,736 a vértanú Orosz Péter életrajzírója.
Mindenesetre a szovjet állambiztonságiak szemében Chira prelátus már vezető kanonokként is az egyházmegye második kulcsemberének számított. Ezért az ő megdolgozására különösen is odafigyeltek, bevetve rábeszélést, figyelmeztetést, fenyegetést.737
1946 tavaszán még csak І. Turjanica, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke kérette be külön, hogy rábírja az orosz pravoszlávia elfogadására. Az akkor lezajlott beszélgetés részletei emlékiratában maradtak fenn, amelyet megfelelő forráskritikával kell kezelnünk, figyelembe véve egyrészt, hogy az említett párbeszéd és annak lejegyzése között bő tíz év telt el, másrészt, hogy a Visszaemlékezések a még mindig földalatti egyház megerősítését voltak hivatva szolgálni. Valószínűleg ez a magyarázata a katolikus egyházról szóló hosszas és ékesszóló fejtegetésének, amelyben az egyház kétezer év hibái mellett kiemelkedő érdemeit is méltatja „az ő nagy pápáiban, püspökeiben, papjaiban, szerzeteseiben [...], sok milliót számláló hívében”, valamint hosszasan kifejti, miért viseltet „a pápa
732 Uo. prot. 275/1943.
733 Uo. prot. 809.
734 Archivio storico della Congregazione per le Chiese Orientale. Fondo. Mons. Chira. prot. 4060/46.
735 Bendász István- Bendász Dániel. Helytállás és tanúságtétel. 1994. 78.o.
736 Puská László. Ilyeneké az Istene országa. 59.o.
737 Chira Sándor Visszaemlékezései. 9-12, 15-20.o; Dr. Dumniccsal, Chira Sándor kezelőorvosával Ungváron, 2012. szeptember 17-én készített interjúból.
139 Őszentsége iránt feltétlen hűséggel és szeretettel.”738 Nehezen képzelhető, bár cáfolni sem tudjuk, hogy ez a hosszú monológ Turjanica hivatalában ilyen terjedelemben el is hangzott.
Joggal feltételezhető azonban, hogy a börtön-, illetve a száműzetésben töltött hosszú évek során az emlékek mélyebb tartalmat kaptak, és 1957-ben, ezek lejegyzésekor, nem annyira az elhangzottak szó szerinti fennmaradása, mint sokkal inkább a távoli szülőföldön működő földalatti egyház papjai és hívei megerősítését szolgáló püspöki bíztatás volt a mélyebb cél.
Ezért kap különös hangsúlyt az említett monológ folytatása: „Erre az egyházra, mint édesanyára, büszke vagyok. Hozzá és az ő látható feje, Krisztus földi helytartója, a pápa Őszentsége iránt feltétlen hűséggel és szeretettel viseltetem. A pápa Őszentségétől, katolikus hitemtől, egyházam iránti hűségemtől el nem tántoríthat semmiféle börtön, semmi kínzás, még a halál sem. És nincs a földnek az a kitüntetése, aranya vagy más kincse, ha mindjárt hegyekként gördítenék is a lábam elé, melyeknek kedvéért én a hitemet, egyházamat elhagynám. Én ezt a meggyőződést nem holmi dajkamesékből, hanem immár 25 éves papi életem édes tapasztalataiból és hosszú-hosszú évekre visszatekintő tanulmányaimból merítettem.”739 Akár 25, akár 35 éves papi tapasztalatból születtek az itt leírtak, annyi bizonyos, bennük Chira püspök személyes hitvallása maradt az utókorra.
A leírás alapján mindezek hallatára Turjanica összecsapta a tenyerét. Válaszában azonban az ügynök szólította meg Chira prelátust: „Ön még fiatalember, Kárpátalján nagyon jó reputációja van. Önnek a pravoszláviában a helye.” Azt követően azonban, hogy erre az ajánlatra Chira Sándor határozott, és a tőle megszokott képszerű hasonlatú „lóhátról szamárhátra nem ereszkedem”740 elutasítással reagált, már a hírhedt SZMERS741 katonai kémelhárító különítmény vette célba még ugyanazon év augusztusában. A Visszaemlékezésekben szereplő SZMERS kihallgatás során, órákon át püspökéről, annak vatikáni kapcsolattartásáról faggatták, majd kémkedésre szólították fel. A pallérozott elme adta higgadt és határozott elutasítás dühödt reakciót váltott ki ugyan, egyelőre mégis szabadon
738 Chira Sándor. Visszaemlékezések. 16-19.; Bendász István-Bendász Dániel. 1994. Helytállás és tanúságtétel.
135-136.o.
739 Chira Sándor. Visszaemlékezés. 15-19.o.
740 Chira Sándor. Visszaemlékezés. 20.o.
741 „SZMERS” – „halál a kémekre” rövidítése. – A Szovjetunió Honvédelmi Népbiztossága és Haditengerészeti Népbiztosság alatt működő Főigazgatóság fő feladata a kémkedés; a szabotázs; a terrorizmus, a külföldi hírszerző szolgálatok, a Vörös hadsereg és Flotta egységeiben és intézményeiben tevékenykedő szovjetellenes elemek; az árulók, a dezertőrök... elleni harc volt. 1946 májusában a „Szmers” osztagokat átszervezték, tagjai a szovjet MGB által életre keltett különleges ügynökségekben folytatták tevékenységüket.” Vaszilij Mitrohin é.n.
KGB-lexikon. A szovjet titkos szolgálat kézikönyve. Alexandra kiadó. Pécs. 369.360.o.
140 engedték. A titkos püspök azonban „közeli letartóztatása lidércnyomásával tért haza a Bezpekáról, de még lereferált püspökének a történtekről.”742
A szovjet állami gépezet azonban csak kivárt, miközben az alsópapság megdolgozásával próbálkozott tovább. 1946. első felében újabb 4-5 papot letartóztattak, és elítélték,743 mert nem voltak hajlandók megtagadni a Római Szentszék iránti hűségüket. A vallásügyi megbízottak azonban nem adták fel, hogy megtalálják a betervezett
„kezdeményező csoport” húzó emberét, aposztáló és vezér egyéniséget. Ezért küldték ki Kárpátaljára a lembergi zsinat kulcsfiguráját, a hírhedtté vált dr. Havrilo Kosztelnyiket, aki 1946. augusztus 27-én, a hagyományos Munkács-Csernekhegyi Nagyboldogasszony napi búcsú vigíliáján, már Chira Sándor kanonoki lakásán bizonygatta az orosz ortodoxia nagy előnyeit.744 Ezt megelőzően a Kijevből érkező egyházügyi felelős, úgy Romzsa püspöknek, mint Chira kanonoknak megtiltotta a búcsún való puszta megjelenést is.745A baziliták csernekhegyi kolostorát pedig már tavasz óta pravoszláv szerzetesek uralták.746
A fennmaradt Chira-emlékiratban a Kosztelnyikkel lezajlott párbeszéd meglehetősen rácáfol a galíciai történészek mentegetésére, hogy a szakadár pap átállása csupán egyházmentési kísérlet volt. A beszélgetés egyszersmind jól jellemzi az aposztata papok gondolkodás- és magatartásmódját.
- Doktor úr, mint teológiai tanár nem érzi, nem látja, milyen lealacsonyító a görög katolikus papságra, hogy olyan alacsony szintű kollégákhoz, mint amilyenek a pravoszláv papok, kell leszállnia?
- Mi majd felemeljük őket magunkhoz.
- Szerintem ők fogják Önt is a maguk szintjére lerántani.
- Ugyan, ugyan, kanonok úr! Ön nem látja, micsoda nagyhatalommal áll szemben? Tudja-e, hogy önöktől elveszik a lakásokat, a püspöki palotát is. A püspökhöz nem is megyek. Hát gondolja meg a dolgot, mentse meg paptársait, mentse meg családjaikat!
742 Chira Sándor. Visszaemlékezés. 11-12. o.
743 Стефан Бендас, Даниїл Бендас. Священники-мученики, сповідники вірності. c. 381.
744 Chira Sándor. Visszaemlékezés. 22-25.o.; Zseltvai Viktor 1947.október 3-án felvett kihallgatási jegyzőkönyve. Kárpátaljai Területi Állami Levéltár /tovább: KTÁL/. 2558 fond. 1. opisz, 5392. mappa. 128.o.
745 1947 nyarán a kárpátaljai görög katolikus egyház likvidálására G. Karpov által összeállított rendelkezések egyike arról szólt, hogy a görög katolikus papságnak – beleértve a káptalan tagjait is – tiltsák meg a bárminemű mozgást, kiküldetést a megyében. ГАРФ. ф.6991., оп.1., д. 32., с. 67-70. In: Хресною дорогою. Збірник документів і матеріалів. Місіонер. Львів. 2006. с. 477-479.
746 Holovács József segédpüspök tanúvallomása Ungváron, 1990. november 28-án. In: Riskó Marianna. A Kárpátaljai Görög Katolikus Egyház kálváriája 1944-től a legalitás visszanyeréséig a visszaemlékezések tükrében. Magyar Egyháztörténeti Vázlatok. Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség. Budapest.
1995/1-2. 183.o.
141 - Lakásainkat elveszik akkor is, ha hittagadókká válnánk.
- Kanonok úr, ne áhítozzék a vértanúságra. Az középkori, nem mai, nem modern gondolat!
- És az örök élet, doktor úr?!
- Á, az örök élet?! – gunyoros grimasz az arcán... lesajnáló kézlegyintés.”747
Ezzel zárja Chira Sándor a 10-15 perces párbeszéd leírást, folytatásként hozva a másnapi Kosztelnyik szereplést a munkácsi zárdánál, katolikus papi ornátusban, de Róma és a pápaság ellen prédikálva. Kíséretében már megjelentek az első kárpátaljai aposztata-jelöltek is. Köztük az a Kontratovics Iréneusz is, akiről Bendász István megjegyzi, hogy Romzsa püspök tisztában volt beépített ügynöki kilétévvel, aki „hetente többször is feljön a püspöki palotába szaglászás céljából.”748 Hogy a Chira emlékirat mennyire a korabeli jelennek, a földalatti egyház bíztatására szólt, jól mutatja az emlékirat ékesszóló folytatása: „De a pápaság, de Róma áll, él, s nemhogy Kontratovics, de még a Sátán sem fogja megdönteni. A katolikus egyház fönnmaradását az Úr Jézus megfellebbezhetetlen ígérete biztosítja, a pravoszlávia pedig csak a moszkvai pátriárka és pisztolyos diakónusai, rabláncokat csörgető porkolábjai támogatásán nyugszik! Ó, siralomra méltó aposztatáink! Miért nem vettétek észbe a Szentírás óvását: „átkozott legyen, ki emberek hatalmába helyezi bizalmát! Dixi in excessu meo: omnis homo mendax!”749
A sztálini gépezet, tapasztalva a munkácsi görög katolikus egyházvezetés hajthatatlan kitartását, ugyanakkor a pravoszláv egyház minden állami támogatottság dacára elégtelen kárpátaljai „missziós” sikereit,750 arra a belátására jutott, hogy amíg áll az egyházmegyei hivatal, addig a kárpátaljai uniós papságot megtörni, és híveikkel együtt a pravoszláviára kényszeríteni meddő próbálkozás. 1947. második felében az államhatalom számára a helyzet sürgetővé vált. I. Romer, az Orosz Pravoszláv Egyházügyi Hivatal kárpátaljai meghatalmazottja 1947. október 1-én a megyei vezetés felé éles hangon jelentette: „Romzsa püspököt és helyettesét, Chirát, így vagy úgy, de haladéktalanul meg kell fosztani attól a
747 Chira Sándor. Visszaemlékezés. 24-25.o.
748 Bendász István. Öt év a szögesdrót mögött. Egy kárpátaljai görög katolikus pap naplója a Gulágban.
Összukrajnai Állami Kárpáti Kiadó. Ungvár-Ужгород.2012. 49. o.
749 Chira Sándor. Visszaemlékezés. 27-28.o.
750 Az USZSZK Egyházügyi Hivatalának felelősének 1947. évi jelentéséből. KTÁL. R-1490 fond. 1. opisz, 2.
od.zb. 1.o.
142 lehetőségtől, hogy Róma felé vonják Kárpátalja majd másfél millió szovjet polgárát. Meg kell akadályozni, hogy tovább folytassák államellenes, hazafiatlan tevékenységüket.”751
Hogyan született meg a galíciaitól eltérő, mégis hatékony egyház-megsemmisítő terv, mely az egyházmegye lefejezését vette célba, az Szudoplatov, a korabeli szovjet elhárítás egyik vezető tisztjének terjedelmes, a korabeli szovjet vezetés és a vele összefonódott titkos szolgálat működését leleplező írásában olvasható. Maga Nyikita Hruscsov volt az, aki Szergej Szavcsenko, az ukrán állambiztonsági miniszter segítségével azt bizonygatta Sztállinnak, hogy „az ukrán unitus egyház érseke, Romzsa aktív együttműködésben áll a [galíciai nacionalista] bandita mozgalom vezéreivel, illetve kapcsolatban áll a Vatikán titkos küldötteivel,” így hát komoly veszélyt jelent a régió politikai stabilitására. Az ukrajnai pártvezér, aki a nyomaték kedvéért „érseki” rangot kölcsönzött a munkácsi püspöknek, megrágalmazva a harcos ukrán nacionalizmus pártolásával a politikamentes Tódor püspököt, a Kreml uránál arcátlanul indítványozta a kárpátaljai görög katolikus egyházi vezetőség likvidálását, szabad kezet kérve ennek végrehajtására. A jól irányzott indítvány célba talált, a diktátor mindjárt egyetértett azzal, hogy itt az ideje megszüntetni a „Vatikán e terrorfészkét”.752
A hatalmi ambíciókat dédelgető Hruscsov parancsára 1947. október 27-én így sújtott le az orvtámadás Tódor püspökre. Csakhogy Szavcsenko embereinek gyilkos tervébe hiba csúszott.753 A megjátszott autóbalesetet „rosszul készítették elő”, – vallja az egykori NKVD-tiszt –, mert a püspök csak megsérült, de életben maradt. A bepánikolt Hruscsov pedig bevetette a kivédhetetlen fegyverét, Ungvárra küldve Szávcsenkót, és vele Majranovszkijt, az NKVD titkos toxikológiai laborjának vezetőjét, hogy tegyenek pontot a Romzsa Tódor megsemmisítés ügyre. Ez úton került a munkácsi kórházba beépült betegellátó-ügynöknő754 kezébe az a halálos kuráre mérget tartalmazó fiola, amely 1947. november 1-én a már gyógyulófélben lévő püspök azonnali halálát okozta,755 kiváltva a hívek megdöbbenését.756
751 Посисень Галина. Як розпинали унію на Закарпатті? Карпатський край. 19 грудня 1991. №35. с.13
752 Павел Судоплатов. Спецоперации. Лубянка и Кремль. 1930-1950 годы. Олма-Пресс. Москва. 1977. c.
413-414.
753 Bővebben: Chira Sándor. Visszaemlékezés. 31-33; Puskás László. Megalkuvás nélkül. 224-228.o.
754 A sebesült püspök féltő-gondoskodó ápolását végző bazilita nővérek egyike, Teofila 1990-ben szánta rá magát, hogy a nyilvánosság elé tárja a munkácsi kórházban lejátszódott gyilkosság körülményeit, a beépült ügynök betegápolló-takaritónő összejátszását dr. Bergmann Ábrahámmal. Pekár is lejegyezte egy névtelen szemtanú vallomását. Bővebben: Puskás László. Megalkuvás nélkül. 234-236.o; Athanasius B. Pekar OSBM.
„Tanúim lesztek”. 34-40.o.
755 Павел Судоплатов. Спецоперации. Лубянка и Кремль. c. 414.; Chira Sándor Visszaemlékezés. 35.o;
Puskás László. Megalkuvás nélkül.234-236.o.
756 Bővebben: Chira Sándor Visszaemlékezései. 35-39.o; Bendász István-Bendász Dániel. Helytállás és tanúságtétel. 1994. 140-141.o.;
143 A kemény vallásüldözés, és vele a vasfüggöny mögötti egyházak vértanúsága a sztálini diktatúra kiterjedésével minden közép-európai országban megjelent. Ennek első jeleként, írja Szabó Ferenc, tartóztatták le Joszif Szlipij galíciai metropolitát 1945-ben, Alojzije Stepinać zágrábi érseket 1946-ben, majd Josef Beran prágai érseket és Mindszenty Józsefet 1949-ben.757 Romzsa Tódor püspök esetében azonban a sztálini hatalmi gépezet radikálisabb lépésre szánta el magát, amely Hruscsov karrierizmusa, illetve primitív félelme számlájára írható, amiért a nyugat-ukrajnai területeken nem tudott felmutatni Sztálinnak eredményes szovjetizálási folyamatot.
Ami azonban az NKVD számára szokványos, bevett gyakorlatnak számított, arra a munkácsi egyházmegye történetében nem volt precedens: első ízben fordult elő, hogy püspöke erőszakos halált halt. Ezzel a lefejezett egyházmegye maradék kormányzóságának, főként a láthatatlan és papjai számára is titkos püspökének mélyen fontolóra kellett vennie, hogyan készítse fel az egyházat a vélhetően gyorsan bekövetkező földalatti létre, illetve hogyan nézzen szembe saját vértanúsorsa lehetőségével.