A csehszlovák vallás- és nemzetiségipolitika

A hivalkodó antiklerikalizmusáról ismert első csehszlovák kormány egyrészt teljes vallásszabadságot hirdetett, másrészt az egyháznak az államtól való elválasztását, illetve a nemzeti csehszlovák egyház kialakítását szorgalmazta. Nemcsak a kormánykörök, hanem az egyetemek, a sajtó, a cseh nemzeti demokrata párt körei deklaráltan ellenségesek voltak a katolicizmussal szemben.²⁴⁶ A megszállt, majd megszerzett Felső Magyarországon és Kárpátalján a katolikus egyházban – jogosan – a magyarság védőbástyáját látva, a „Jánus-arcú” prágai kormány mindkettő megtörésére törekedett. Az új keletű Szlovákia területéről elűzte a magyar püspököket, zár alá vette az egyházi vagyont, a katolikus iskolákat államosította, és mindent elkövetett, hogy eltávolítsa az egyházi vezető állásokból a magyarokat, illetve a magyarhű szlovákokat.²⁴⁷

Kárpátalján a Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye esetében „az egyházi uniót a magyar uralom maradványának”²⁴⁸ tekintve, a huszita szellemiségű prágai kormány legkomolyabb ellenfelét a magyar szellemiségű és a lakosság döntő részére meghatározó befolyással bíró papságban látta. Az egyházmegye komoly társadalmi, szellemi és anyagi bázisa, egyrészt komoly véderőt jelentett, másrészt a cseh adminisztráció számára mielőbbi leküzdendő akadályt. A frontális támadásnak nem lehetett esélye, hiszen a munkácsi püspökség, még az Eperjesi és a Hajdúdorogi Egyházmegyék leválása után sem veszített tekintélyéből: 320 parókiával, 683 filiával, (közülük 154 filiális templommal is) rendelkezett, illetve 451.305 hívőt és 408 papot számlált,²⁴⁹ saját sajtóorgánumával,²⁵⁰ kiadóval, kiépített Rendezés alatt.[R.M. fordítása]

246 Bővebben: Bohdan Cywinski. Tűzpróba. Egyház, társadalom és állam Közép-Kelet-Európában. I. Gyökerek.

Pázmány Péter Katolikus Egyetem. Piliscsaba. 1999. 162-163.o.

247 László T. László. Egyház és állam Magyarországon . 197.o.

248 Daras Gábor dr. A rutén kérdés tegnap és ma. Magyar Nemzeti Szövetség, Bp. 1938. 51.o.

249 A munkácsi egyházmegye 1915. évi sematizmusának anyagára támaszkodva hozza a többi adatot Chira Sándor kései dolgozatában. [tovább Chira-jegyzet]. UBSZ KHL. C-2260. III. k. melléklet. 44-45.o. [R. M.

fordítása]; 1920. december 2-án Papp Antal püspök már mintegy 5000 hívőjéről tesz említést a Masaryk államelnökhöz címzett levelében. KTÁL. fond. 151., opisz. 7., od. zb., 499. szt. 1.

250 Az 1921-ben Volosin által indított egyházmegyei Blahovisznik. Пекар В. Атанасій. Нариси. т.II. с.225.o.

51 intézményi rendszerével. A másfél évszázados múltra visszatekintő egyházmegyei szeminárium, illetve az Alumneum és a Konviktus kollégiumok mellett a férfi- és női tanítóképző, a Szent Erzsébet és az ungvári bazilita kollégiumok, nemcsak a papság, hanem a régió értelmiségét is színvonalasan képezték, nevelték. A korabeli mély hitbuzgalmi élet másik szemléletes megnyilvánulása a nagy tömegű népi búcsúk és zarándoklatok népszerűsége volt. Még a legnépszerűbb Máriapócsi kolostor határral való leválasztása sem gördíthetett akadályt a búcsúkhoz szoktatott népi vallásosságnak, mert a megmaradt munkácsi Csernek-hegyi, az ungvári, a kisbereznai, a miszticei, illetve a huszt-baranyai kolostorok²⁵¹ továbbra is a népi búcsúk és zarándoklatok központjai maradtak.

Edvard Beneš (1885-1948) csehszlovák külügyminiszter tehát nem kevesebbre vállalkozott, minthogy, a kortárs pap, Marina Gyula szavaival „[...] a Püspök és a mögötte szorosan felsorakozó 500-nál is több papjának befolyását” megtörje, „mégpedig a régi római módszerrel: Divide et impera!”²⁵² Mindjárt a megszállás után elárasztva Kárpátalját galiciai és birodalmi emigránsokkal, amely beözönlés, Daras Gábor kifejezésével, mindjárt „bábeli nyelvzavart,”²⁵³ illetve megosztást teremtett, a társadalom életében vezető szerepet játszó görög katolikus papságon belül is. És a csehszlovákiai uralom kezdetén ez volt a cél.

Az ukrán nyelvet a Galíciából, Bukovinából és Szovjet-Ukrajnából bevándorolt emigránsok hozták be, és amíg az ukrán irányzat elsősorban a radikális és demokratikus körökre támaszkodott, addig a görög katolikus papság nagyobb része és a konzervatív rétegek inkább az orosz irányzat mellett tartottak ki. Az ukrán irányzat a Proszvita nevű egyesületbe tömörült, amellyel szemben az orosz irányzat a Duchnovics társaságot teremtette meg, amelyek ádáz szellemi harcot vívtak egymással. Prága sokáig az ukrán irányzatot támogatta, hogy gyöngítse az orosz irányzatot, mely mögött sok magyarbarát elem is állott. Majd évekkel később, az Oroszországgal kötött szerződés és a németek ukránbarát politikája miatt Prága már inkább az orosz irányzattal kacérkodott.²⁵⁴

Az egyház ellen indított sokrétű és politikailag rafinált támadás másik eszköze az ungvári Skolnij Otgyel, avagy az Iskolai Ügyosztály felállítása volt, melynek csehesítő propagandája, Marina Gyula tapasztalata szerint, a görög katolikus papság ellen irányult.²⁵⁵ A

251 Пекар A. Нариси. т.II. с.294, 358-371.o;Юлій Гаджега.Греко-католическая церковь на Под.[карпатской]

Руси. In: Подкарпатская Русь за годы 1919-1936. 2-ге перевидання. Ужгородъ.1936. с. 94.

252 Marina Gyula. Ruténsors – Kárpátalja végzete. 74.o.

253 Daras Gábor. A rutén kérdés tegnap és ma. 45.o.

254 Az 1938. november 28-án készült magyar külügyminisztériumi összefoglalóból. MOL. K-63. 1938. 7.cs.

42.t.4.o.

255 Marina Gyula. id. m. 69.o.

52 megosztás politikájának legfőbb tartalmi részét a pánszláv eszme, illetve az azzal felvértezett ortodox egyház felkarolása, utóbbi erőszakos térnyerésének részrehajló támogatása képezte.

A cseh közigazgatási közegek, karöltve a pravoszláv pópákkal, faluszerte hozzáláttak a „komitik” megalapításához. Szinte minden faluban akadt néhány „munkakerülő dologtalan, akik némi baksissal megkenve […] elégedetlenségüket fejezték ki a helybeli görög katolikus pap ellen […], – írja a kortárs Marina Gyula.²⁵⁶ Míg fiatalabb kollégája, a bazilita Pekár Atanáz további kiegészítő információval szolgál, mondván, hogy a pravoszláv agitáció kiinduló pontja mindig a falu kocsmája volt. Itt a pálinka és a célzott agitáció hatására a legnagyobb hangadókból verbuválták össze azt a néhány elégedetlenkedőt, akik rövidesen a papok, illetve az öntudatos görög katolikusok legádázabb fenyegetői, majd támadói lettek, és mindenre kaphatók voltak: az ablakok betörésétől a hívek fizikai bántalmazásáig, mindenre: a termés vagy istálló felgyújtására, állatcsonkításra,²⁵⁷kutak megmérgezésére, stb.

Végeredményben a kormányzat részéről a pravoszlávia favorizálása, hol rejtett, hol nyílt pártolása, a felzaklatott ruszinság két ellenséges táborra szakadása, illetve a cseh csendőrség utasított passzivitása folytán Kárpátalján újra napirendi eseményekké váltak az erőszakos templomfoglalások, a hitükhöz ragaszkodó görög katolikusok terrorizálása, megfélemlítése, illetve a papság elleni brutalitás fellépések.

Chira Sándor, akinek szelleme a piarista gimnáziumban, majd a Pázmány Péter Tudományegyetem Hittudományi Karán pallérozódott, és aki ifjúkora óta és folyamatában szemlélhette a ruszinság megideologizált izgatását, pláne az új keletű, képzetlen, és főként minden istenhitet meghazudtoló, primitív gyűlöletkeltéssel fellépő és lázító pravoszláv papság működését, nem hagyhatta szó nélkül a nyers brutalitású zaklatásokat, jogtipró templom- és egyéb egyházi ingatlanfoglalásokat. Eleinte újságcikkeiben, évtizedekkel később pedig egy ruszin nyelvű összefoglaló egyháztörténeti dolgozatban külön is kitért a csehszlovák valláspolitika gyakorlatára, a következő leszűrődött tömör véleményét vetve papírra. „A csehek pánszláv álmokkal és Róma iránti gyűlölettel telve akarták Podkarpatská Ruszban megvalósítani az „el Rómától!”tendenciózus jelszavukat. Kijátszották adujukat: az ortodoxia orosz, szláv hit, a Katolikus, uniós Egyház, magyaron.”²⁵⁸

256 Uo. 76.o.

257 Пекар В. Атанасій. Нариси історії церкви Закарпаття. т.1. с.113.

258 Chira Sándor egyháztörténeti jegyzete. [tovább Chira-jegyzet]. UBSZ KHL. C-2260. III. k. melléklet. 44-45.o. [R. M. fordítása, Mellékletek, 36.o.]

53 A rendkívüli módon, a KGB irattárában mindmáig ismeretlenül, egy idegen aktában lapuló dolgozatban²⁵⁹ a szerző 28 évi papi pályafutása távlatából értelmezi és láttatja, többek között, a csehszlovák korszak skizma mozgalmát, és annak pártfogóiról megjegyzi: „Az állami hivatalnokok, a finánszok, a postások, a csendőrség és hasonlók váltak a pravoszlávia misszionáriusaivá, – írja, és a lényegre tapintva folytatja – miközben ők maguk felekezeten kívüliek maradtak”.²⁶⁰ A skizma mozgalom a századforduló óta ugyanis politikai indíttatású volt és maradt, és hol az orosz birodalom eszmei térnyerésének, hol a cseh állam helyezkedési politikájának eszközeként szította a megosztást, lazítva nemcsak az évszázados egyházi kötelékeket, hanem erősen gyengítve a nép erkölcsi tartását is. Ám a mindennél erősebb cél, Illés professzor szavaival „a püspöknek és a magyar érzelmű papságnak a nép előtti diszkreditálása”²⁶¹ volt.

A prágai kormányzat számára az elsőszámú ellenség Papp Antal püspök lett, aki főként magyarsága, korábbi egyházmegyei intézkedései,²⁶² különösképpen az állampolgári hűségesküről való lemondása miatt került kiszolgáltatott, szorult helyzetbe.²⁶³ 1920. október 11-én Edvard Beneš (1884-1948) csehszlovák külügyminiszter, miközben az ungvári püspöki palotában bekvártélyozott Paris tábornoknál tett tisztelgő látogatást, Papp Antal püspökkel is zárt ajtók mögötti, német nyelvű tárgyalást folytatott, mely végül a miniszter durva kirohanásával zárult, amikor kilátásba helyezte: Rómában el fogja érni, hogy a „jó ruszin nép egy saját püspököt kaphasson”.²⁶⁴

259 Chira püspök 1948 tavasz-nyarán íródott egyháztörténeti kézirata az NKVD által beszervezett, majd szintén perbefogott és elítélt ügyvéd - ügynök nevén Iván Szmutnij - vizsgálati anyagában van elzárva mindm.

Bővebben: Riskó Marianna. Chira Sándor /1897-1983/ püspök ismeretlen jegyzete a KGB-levéltár rejtekében.

In: Miles Christi évkönyv MMXIV. Pánczél Hegedűs László szerk. 203-2015.

260 Chira- jegyzet. 47.o. Mellékletek. 36.o.

261 Illés József. Helyzetjelentés a ruthén kérdésről. MOL. K-64. 1922. -33. 159.o.

262 A betű- és a naptárreformban játszott szerepét nemcsak az unió ellenségei nem tudták neki megbocsátani.

„Több szlavofil munkácsi pap Zsatkovics volt kormányzó felhasználásával följelentést tett Rómában” Papp Antal püspök ellen, kérve annak feltétlen elmozdítását, mondván, hogy a püspök nem tud ruszinul, elrendelte a Gergely naptárt, eltörölte a cirill betűket, nem látogatja a hitközségeket, így ő az oka a mindinkább terjedő skizma mozgalomnak. Illés József. Helyzetjelentés a ruthén kérdésben. MOL. K-64. 1921. 3cs. 41. tétel. 1921-VII-14. 5.o; Ezzel szemben Marina Gyulánál az áll, hogy Papp Antal önként megtanulta és folyékonyan beszélte a népies ruszin nyelvet, és bár nagy szóbőségre nem tett szert, kiejtése magyaros volt, évente négyszer mondott ruszinul szentbeszédet, amelyeket maga írt, majd betanulva mondta el. Marina Gyula. id.m. 63.

263 Antal püspök helyzetét csak tovább nehezíthette a kisszámú, mégis vele szembehelyezkedő papi csoportosulás. Illés József értesülései szerint Sztripszky Hiador, a későbbi magyar és ruszin bibliográfus, néprajzkutató, nyelvész és irodalomkutató, illetve Zseltvai Viktor, tanítóképzői tanár, később a Volosin Ágoston vezette Keresztény Néppárt tagja és a Szvoboda újság szerkesztője, 1921 szeptemberében „[... ] azt a hírt terjesztették, hogy a papság lemondásra fogja kényszeríteni a püspököt, mert az ő magyarbarát politikája az oka, hogy a cseh államhatalom tönkre akarja őket tenni. Papi körökből tudom, hogy tényleg készült ilyen mozgalom,”- írja Illés professzor, folytatva azonban, hogy az 1921. szeptember 6-7. megtartott papi gyűlésen

„[...] a papság a püspökkel minden tekintetben szolidárisnak vallotta magát”. Illés József. Helyzetjelentés a ruthén kérdésben. MOL. K-64. 1921. 3cs. 41. tétel. 1921-41-507. 6.o.

264 Marina Gyula. id.m. 73.o.

54 Antal püspök mégsem adta fel a küzdő kiállást. Két-háromhetente ostromolta a kormányzatot tiltakozó memorandumokkal,²⁶⁵ követelve az erőszakkal elfoglalt templomok és egyházi ingatlanok visszaadását jogos tulajdonosaiknak, a papság és hívek üldözésének megszüntetését, többször kilátásba helyezve, hogy a Népszövetséghez fordul jogorvoslatért.

Az 1920. december 2-én kelt és Tomáš Garrique Masaryk (1850-1937) csehszlovák államelnökhöz intézett memorandumában nyíltan nevén nevezte a tűrhetetlen helyzetet, mondván, hogy „[...] a ruszin nemzet egyháza és vallása: FORMÁLIS ÜLDÖZÉSNEK VAN KITÉVE”,²⁶⁶ majd egy hónappal később még mindig arról értesítette az elnököt, hogy memorandumára semmilyen reagálás nem történt.²⁶⁷ Miután azonban a püspök kihangsúlyozta, hogy „a magyar bolseviki forradalom és a román megszállás idején [...]

mindenben megvédetett a gör.kath.egyház joga,” miközben a csehszlovák államvezetéssel szemben hiábavaló az egyház minden kísérlete jogai érvényesítésére,²⁶⁸ a kormányzat válasza nagyon is megfontolt volt. 1921 februárjában Beneš már Rómában, Pietro Gasparri, XII Pius pápa bíboros-államtitkáránál (*1852 †1934, 1907–1934) követelte Papp Antal lemondatását, Novák István, eperjesi püspökével együtt.²⁶⁹ A politikus számításait kezdetben Illés József (1871-1944) jogtudós professzor, egyetemi tanár és a MÁGOSZ világi elnöke²⁷⁰ húzta keresztül, akit XV. Benedek pápa (*1854 †1922, 1914–1922) a minisztert megelőzően hosszabb kihallgatáson fogadott, és aki átadta a munkácsi egyházmegye részletes helyzetjelentését tartalmazó memorandumát. A benne foglaltak „a pápára olyan hatással voltak, hogy az Illés után audienciára jelentkező Beneš cseh külügyminisztert nem fogadta.” A

265 Uo. 94.o.

266 „ Idegenből idemenekült bolseviki és anarchisztikus szellemű moskofil politikai és vallási agitátorok járják be egyházmegyénk falvait s nemzeti szervezkedés ürügy alatt az államhatalom, főleg a közigazgatás itteni tényezői, közegei által egyrészt passive szemlélt, másrészt megengedett, sőt sok esetben egyenesen helyeselt, támogatott féktelen agitációt fejtenek ki egyházunk, vallásunk, papjaink és hiveink ellen.” A püspök kihangsúlyozta azt is, hogy „a magyar bolseviki forradalom és a román megszállás idején [...] mindenben megvédetett a gör.kath.egyház joga,” miközben a csehszlovák államvezetésnél hiábavaló az egyház minden kísérlete jogai érvényesítésére. Papp Antal püspök Masaryk csehszlovák államelnöknek, 1920. november 5-én fogalmazódott memorandumának piszkozata. KTÁL. fond. 151., opisz. 7., od. zb., 244. szt. 1.

267 Papp Antal püspök Masaryk csehszlovák államelnöknek, 1921. január 5-én címzett levele. KTÁL. fond.

151., opisz. 7., od. zb., 499. szt. 5.

268 Papp Antal püspök Masaryk elnökhöz, 1920. november 5-én írt memorandumából. KTÁL. fond. 151., opisz.

7., od. zb., 244. szt. 2.

269 Salacz Gábor. A magyar katolikus egyház... 26.o. Botlik József. Hármas kereszt alatt. 234.o.

270 Illés József dr., született Huszton, 1871-ben, görög katolius papi családból származott, nagyapja, Illyasevics György, a máramaros megyei Nagybocskón volt görög katolikus lelkész, apja, Illés Jenő huszti járási bíróként működött. Illés József jogtörténész, a Pázmány Egyetem magyar alkotmány ás jogtörténet tanára, később dékánja, 1913-tól táblabíró, és ez évben szülővárosa, Huszt országgyűlési képviselővé választotta; az MTA tagja (1915-től levelező, 1936-tól rendes), a Magyarországi Görög Katolikusok Országos Szövetségének egyik alapító tagja, majd világi elnöke, 1919-1920-ban a rutén ügyek szakértőjeként a magyar békedelegáció tagja. 1921 óta minden évben megfordult Rómában, ahol XV. Benedek pápa, majd XI. Pius pápa külön kihallgatáson fogadta.

In: A Magyar Tudományos Akadémia Tagjai 1825-2002. II.k. 569-570;

http://byzantinohungarica.hu/sites/default/files/magosz_1927_illes_jozsef_opt.pdf

55 professzor joggal vélhette, hogy ezzel a Papp Antal ellen „indított politikai hajsza és intrika a legilletékesebb helyen élét vesztette.”²⁷¹ – De mint rövidesen kiderült: a püspök helyzetét végérvényesen megerősíteni nem sikerült. A cseh kormány ugyanis nem tágított kitűzött céljától, mivel, Salacz jogos megállapításával, „Papp puszta jelenléte élő tiltakozás volt az új uralom ellen”.²⁷²

A püspök ellen ezért több vonalon indult támadás. Chira Sándor kései dolgozatában kitér Masaryk államelnöknek arra az 1921 szeptemberében lezajlott ungvári látogatására is, amelynek során Papp Antal kivédhetetlenül megvádolhatóvá vált, mivel a körülmények szorításában nem állt módjában tisztelegni a rangos látogató előtt.²⁷³ A püspököt azonban leginkább a skizma továbbterjedése aggasztotta. Főként azt követően, hogy 1921 augusztusában Kárpátaljára megérkezett a szerb egyház küldötteként Dositheus (Doszifej) Niš főpásztora, és a skizma kiindulási helyén, a Huszt közelében fekvő Izán, felszentelte a Szent Miklós templomot, Kabalyuk Olekszijt kinevezte az izai kolostor igumenjének, majd a kolostorban megtartották az első kárpátaljai pravoszláv zsinatot és megalakították a Kárpátorosz Keleti Pravoszláv Egyházat. Az augusztus 19-i alakuló gyűlés határozata ékes bizonyítéka a korabeli csehszlovák egyházpolitika tendenciózusságának. A zsinati határozatban kiemelten megköszönték Tomas Masaryk és Edvard Beneš közreműködését a Podkárpatska Rusz pravoszláv egyházának fejlődésében.²⁷⁴

Antal püspök 1921 szeptemberében azzal indult apostoli körútjára a forrongó Máramarosba, hogy személyes jelenlétével és az élőszó meggyőző erejével megerősítse a megfélemlített és elbizonytalanodott híveit. Nem egy helyen a falu népe, felekezettől függetlenül, elébe sereglett, hogy áldását kérje, azonban a skizma által már kettészakadt helységekben a püspököt több inzultus is érte.Husztbaranyán, az akkor még bazilita szerzetesek birtokában lévő baranyai kolostornál, a skizmatikusok terve az volt, „hogy a püspököt megölik és mindjárt birtokba veszik a kolostort és a templomot.”²⁷⁵ A huszt-baranyai atrocitás részleteiről nyilván nemcsak Illés professzor értesítette a magyar külügyet. A korabeli sajtó máris lehozta.

271 Illés József. Helyzetjelentés a ruthén kérdésben. MOL. K-64. 1921. 3cs. 41. tétel.

272 Salacz Gábor. A magyar katolikus egyház a szomszédos államok uralma alatt. Auróra. München. 1875. 26.o.

273 A megállapodás értelmében Papp Antal Prágában tette volna tiszteletét Masaryk elnöknél, különben a püspök nem hagyta volna el Ungvárt az államelnök látogatásakor. Utóbbi eredeti tervében Ungvár és Kőrősmező is szerepelt, de egy vasúti baleset miatt az elnök, különvonat helyett, végül Kassa felől érkezett meg, és Kőrősmező lekerült a napirendről. Az ungvári látogatás pár órásra sikeredett, a püspök pedig Kőrősmezőről már nem érhetett vissza Ungvárra. Chira-jegyzet. 43-44.o. Mellékletek. 35.o.

274 Юрій Данилець. Православна церква на Закарпатті у першій половині ХХ століття. Карпати. Ужгород.

2009. с. 89.

275 Taracközön, Huszton és Husztbaranyán is, de ezek közül az utóbbi volt a legkomolyabb. Illés József helyzetjelentés MOL. K-64. 1921. 3cs. 41. tétel. 1921-41-507. 8.o.

56 Több kortárs pedig, köztük a püspök közvetlen munkatársai, Chira Sándor és Marina Gyula (1893-1987) is, akik első kézből informálódhattak a történtekről, bár évtizedekkel később, mégis részletes leírást hagytak hátra, illetve korunk szakirodalma is feldolgozta már a témát.²⁷⁶

1921. év folyamán a kárpátaljai vallási helyzet súlyosságát felmérő magyar külügyminisztérium is értesítette vatikáni rendkívüli követét, gróf Somssich Józsefet (1864-1941), hogy a követség útján tudassa a Szentszékkel, mennyire komoly veszély fenyegeti a rutén népet.²⁷⁷ A revizionista magyar állampolitika számára ugyanis alapvető fontosságú volt a leszakadt országrészek utóélete, ezért azt megfelelő csatornákon és fokozott figyelemmel kísérte, különösen a politikai és egyházi élet prominens személyeit. A magyar külügy, akárcsak a Szentszék jól értesültsége a kárpátaljai politikai, illetve a görög katolikus egyház szorult helyzetéről részben Illés professzor érdemének,²⁷⁸ részben más forrásközlőknek²⁷⁹ tudható be. Illés József a máramarosi papsággal, illetve az egyházmegyei kormányzósággal való szoros kapcsolata, illetve megbízható kárpátaljai hírforrásai révén a ruszinság helyzetéről rendszeresen informálta a magyar külügyminisztériumot, illetve, Papp Antal püspök kérésére,²⁸⁰ a Szentszéket is.

276 Papp Antal püspököt és kíséretét az 1921. szeptember 21-én meglátogatott husztbaranyai kolostori templomnál az izai pravoszlávok kőzáporral és romlott tojások dobálásával fogadták. A püspök fejének célzott követ Sztojka Sándor püspöki titkár keze fogta fel. „A támadók között pravoszláv papok [is] voltak!”- írja Chira Sándor. Amikor a püspök a templom előtt felállított szószékre lépett, a hívek közé befurakodott pravoszlávok egy hangon kiáltozták:„Le a magyaronnal!” A püspök életét a Husztról kiérkezett lovas bandérium mentette meg, segítve a görög katolikus búcsúsokat, akik letépve templomi zászlóikat, csupasz rudakkal és keresztekkel ostromolták meg és verték szét a támadókat. Chira- jegyzet. 48.o. Mellékletek. 36.o.; Marina Gyula. id.m. 76-77.o.; Botlik József. Hármas kereszt alatt.231.o. ; Юрій Данилець. id.m.105.o.

277 Részletezve a „minden képzeletet felülmúló terror”-t, illetve sorolva a falvakat, ahol formális betöréssel elrabolták a templomokat: Alsóbisztra, Alsóselisztye, Iza, Herincse, Keselymező, Lipcse, Talaborfalva, Zárnya, Ujbárd, Husztköz, Kricsfalva, Husztsófalva, Irhóc, Széleslonka, Uglya, Csománfalva, Nagylucska, Gorond.

Kánya rk. követ és megh. miniszter Budapest, 1921, június 7-én kelt levele Somssich Józsefhez. MOL. K-105., 41.cs. 327-333. o.

278 A Bereg vármegyei alispán 1921. évi értesítését arról, hogy a skizmatikusok három népes községben, Nagylucskán, Gorondon és Újdávidházán erőszakkal elfoglalták a görög katolikus templomokat, és hogy Bilke a skizma negyedik tűzfészke, a magyar külügy szintén továbbította szentszéki rendkívüli követének, gróf Somssich Józsefnek. MOL. K-105. 1921-1930. 41.cs. 345.o.

279 Mivel a revizionista magyar állampolitika számára alapvető fontosságúak voltak a felmerülő egyházpolitikai kérdések, ezért megfelelő csatornákon és fokozott figyelemmel kisérték a Trianonnal leszakadt országrészek utóéletét, különösen a politikai és egyházi élet prominens személyeit.

280 „A püspök sógora, Hudáki nagykállói görög katolikus paróchus útján üzente, hogy szükségesnek tartja a szentszéknél közvetlen és személyes interventiómat. E célból megbízó levelet állított ki számomra, mely felhatalmazott, hogy nevében és helyette, mint „Orator” járjak el a következő fontos kérdéseken: 1. Hogy Ungvárról a szemináriumát ne helyezzék át Olmützbe vagy Prágába, ahogy a cseh kormány szándékolja.[...] 2.

Hogy Dozifel /Dositheus/ nisi püspök működésének és a skizmatikus mozgalomnak újabb nagy veszélyére Róma figyelmét felhívjam. [...] 3.Hogy tavaly a papság számára küldött nagyobb pénzbeli segélyt, [...] ez évre is kieszközöljem. 4/Hogy a püspöknek az ősz folyamán tett egyházmegyei körútjáról és a megyei papságnak ungvári nagygyűléséről részletes információt adjak.” Illés József. Helyzetjelentés a ruthén kérdésben. 1922. április.

MOL. K-64. 1922-33. 297.o.

57 Az 1922. január 20-án, XV. Benedek pápához benyújtott memorandumában Illés professzor számadatokkal is érzékeltette a szakadárság arányait, nevesítve 29 érintett helyiséget. Illés közlése szerint a legdrasztikusabb eltolódás a pravoszlávia felé a máramaros megyei Herincsén és Talaborfalván mutatkozott, ahol a teljes község vált skizmatikussá,

57 Az 1922. január 20-án, XV. Benedek pápához benyújtott memorandumában Illés professzor számadatokkal is érzékeltette a szakadárság arányait, nevesítve 29 érintett helyiséget. Illés közlése szerint a legdrasztikusabb eltolódás a pravoszlávia felé a máramaros megyei Herincsén és Talaborfalván mutatkozott, ahol a teljes község vált skizmatikussá,

In document Riskó Marianna Chira Sándor (1897-1983), a Munkácsi Görög katolikus Egyházmegye püspökének élete és vértanúsága (Pldal 51-59)