A kettészakítottság és terror időszaka. 1938-1939

1938 ősze sorsdöntő, korszakfordulóvá vált mind Csehszlovákia, mind Kárpátalja számára. Miután 1938. október 5-én Edvard Beneš, akit 1935.december 14-én választottak meg köztársasági elnökké, önként lemondott tisztségéről, és Zsolnán megalakult a legelső autonóm szlovák kormány Jozef Tiso vezetésével, október 8-án az új csehszlovák kabinet kénytelen kelletlen deklarálta Podkarpatszka Rusz autonómiáját is.

Megalakult az első tartományi autonóm kormány,⁴⁹⁹ három párt, a helyi ruszin, a ruszofil, illetve az ukrán politikai irányzatot képviselve, Bródy András miniszterelnökkel az élen. Miniszterelnöksége azonban nem tarthatott sokáig, miután 1938 nyarán a prágai kormánytól az autonómiakövetelésekkel együtt a ruszinok számára az államalkotó nemzetekkel egyenlő jogok biztosítását kérte, majd az autonómia létrejöttével a régió további cserébe négy, korábban a Hajdúdorogi Egyházmegye kötelékébe tartozó parókiát nyert. Новое установленіе границь епархій въ ЧСР. Душпастырь. Рочникъ XIV. /ceпт.-октоберъ 1937/число 9-10. c. 236.

498 Barcza György Róma, 1934. november 23-án kelt és Kánya Kálmán külügyminiszterhez intézett levele.

MOL. K-34. 1934. 61.cs. 34. tétel. 232.o.

499 1938. október 8-án Ungváron a kormányzói hivatalban Hrabár Konstantin kormányzó és dr. Párkányi Iván jelenlétében a kommunista párt kivételével a kárpátaljai parlamenti képviselők és szenátorok megválasztották a Kárpátaljai Minisztériumot Bródy András, miniszterelnökkel az élen, aki közoktatásügyi miniszter is lett. A miniszterek: dr. Bacsinszky Ödön törvényszéki bíró – belügyminiszter; dr. Fenczik István, volt teológiai tanár – földművesügyi miniszter; Révay Gyula, a polgári iskolák tanfelügyelője – posta- és vasútügyi államtitkár; Dr.

Pjescsak igazságügyi miniszter, Volosin Ágoston, tanítóképzői igazgató – egészségügyi államtitkár. A csehszlovák Miniszteri Kabinet 1938, okt. 11-én elismerte a minisztériumot azzal a kikötéssel, hogy a kül-, bel- és a pénzügy a föderáció közös ügye marad. Bendász István. Kárpátaljai specialitás. 3. Kárpáti Igaz Szó. 1992.

március 3. 3.o; KTÁL. fond. 117. opisz 1, od. zb., 327. szt.1.

96 sorsát eldöntő népszavazást követelt, amivel nyilvánvalóan szembe került a csehszlovák kormánykörök érdekeivel. 1938. október 25-én a német megszállók nyomására, illetve Volosin Ágoston, az egészségügyi miniszter aknamunkája⁵⁰⁰ eredményeként Bródyt

„államárulás” címén letartóztatták, vizsgálati fogságra vetették a prágai fogházba, ahonnan majd csak 1939 elején szabadult.

Október 26-án Volosin így léphetett színre a kisebbséget alkotó ukranofilek nevében, és frissen szerzett miniszterelnöki hatáskörét mindjárt felülmúlva a tartomány nevét 1938.

december 30-án Karpatszka Ukraina névre módosította.⁵⁰¹ Ugyanakkor bár a csehszlovák Sirovy miniszterelnök nevezte ki a tartományi kormány élére, a legutóbbi kutatások tükrében, Volosin mégis tisztában volt azzal, kinek tartozik ezért hálával. Néhány nappal később a prágai német nagykövetségen A. Henke ügyvivőt kérte arra, adja át a Führer és birodalmi kancellárnak a kárpátukrán nép legmélyebb köszönetét szabadságáért, a Kárpáti Ukrajna függetlenségéért.⁵⁰² Volosin mentségére szolgáljon, hogy 1938 őszén nem láthatta át, milyen mérvű hatalommal, illetve mennyire kiszámíthatatlan, imperialista hódító politikával áll szemben a hitleri Németország képében, azaz, hogy kinek kínálja fel Kárpátalját. Ahogyan megtévesztett papi személyként nem láthatta át a radikális nacionalizmusban rejlő veszélyeket sem. Mindenesetre 1938. november 1-én a Bécsbe tartó Volosin a prágai Palast hotelben újra találkozott A. Henkével, akivel ismertette „keménykezű programját.”⁵⁰³

Miután azonban november 5-én, az első bécsi döntés értelmében a magyar honvédség csapatai megkezdték a bevonulást Ungvár-Munkács-Nagyszőlőstől délre fekvő magyarlakta területekre, az Ungvárról távozni kényszerülő Volosin Husztra helyezte át új székhelyét.

500 Volosin még államtitkárként, Révai miniszterrel együtt 1938. október 24-én felkeresték a prágai német követséget, kérve a birodalom segítségét, hogy járjanak közbe a ruszin-orosz irányzat képviselői, Bródy és Fenczik hatalomból való eltávolításában, egy tisztán ukrán autonóm kormány létrehozásában. Közbenjárásuk eredményes lett, mivel Volosinék érdekei egybeestek Hitler akkori terveivel. Zselicky Béla. Kárpátalja a cseh és szovjet politika érdekterében 1920-1945. Napvilág. Bp. 1998.40.o.

501 Урядовий Вістник Правительства Підкарпатської Русі. Рік вид. 1. Хуст. 31 грудня 1938. число 6; A régió átnevezése azonban jogilag nem volt megalapozott, a névváltozás ugyanis a tartománygyűlés illetékessége lett volna. A Karpatszka Ukrajna elnevezést az 1920-as évek végétől a kommunisták, illetve az ukrán nacionalisták használták, történelmi hagyománya azonban nem volt, csupán utóbbiak politikai illúzióját fejezte ki, akik megálmodták a Kárpátokban az „ukrán Piemontot”. Иван Поп. Энциклопедия Подкарпатской Руси.

с. 197.

502 Státni Úsředni archiv České Republiky, AA.k.28., 438023. In: М.Алмашій, Д.Поп, М. Шарга.

Підкарпаторусинський народ. 9.o; Тэрэбэш Иво. План Альфреда Розенберга. In: Ruszinok a második világháború utolsó éveiben. I. Archi+Med. Budapest. 2015. 92.o.

503 Volosin programjának része volt az is, hogy Ungváron német konzulátus nyíljon, hangsúlyozván, hogy a város a Kárpáti Ukrajna része; német instruktorok bevonásával akarta kormányozni a tartományt; azonnali tárgyalásokba fogni a gazdasági problémák kapcsán, hogy a cseh gazdasági hatást mielőbb a német váltsa fel.

Uo.

97 Innentől a féktelen ukránosítás szelleme jellemezte parancsuralmi rezsimjét,⁵⁰⁴ amelynek rövid időn belül erőszak gépezetét is megteremtette.

November 9-én ugyanis galíciai vezetéssel és a német náci SS mintára felállították a Kárpáti Szics Népi Védelmi Szervezetet, ismertebb nevén, a Szics Gárdát.⁵⁰⁵ Igaz, egy Amerikába menekült, Sztahi nevű, galíciai származású szics-gárdista nyilatkozata szerint a hírhedtté vált gárda megteremtésének ötlete nem Volosintól eredt, hanem a galíciaiaktól, akik a helyi nacionalistákkal együtt hozták létre az alakulatot.⁵⁰⁶ A Gárda külső jeleiben is, uniformisában, illetve a felemelt kezű köszönésformában is a német náci Waffen-SS-t idézte, csak épp a „Heil Hitler” helyett az „Éljen Ukrajna” volt használatban.⁵⁰⁷ Tagjai nyíltan hangoztatták, hogy csapataikat német pénzen szerelték fel, fizetésüket is onnan kapják, mert Hitler meg fogja valósítani az ukrán államot.⁵⁰⁸ A Szicset négy SS-tiszt instruktálta, és tiszti vezérkarát galíciai ukrán, hivatásos harcosok, korábbi lengyelországi és galíciai terrorakciók résztvevői⁵⁰⁹ alkották.⁵¹⁰

Nyilvánvaló nyomásukra, illetve Volosin újabb rendelkezése nyomán november 18-án a galíciai határ közelében, a Rahó fölötti, mintegy 1300 méter magas Dömény-havas tetején, a Terenténen internáló tábort állítottak fel, egy másikat a Huszttal szemben fekvő Tiszakirván.⁵¹¹ Innentől kezdve, különösen a hírhedtté vált Dumenben, találhatta magát bárki, akit dezertőrnek, külföldi menekültnek, de főként a kormány számára politikailag megbízhatatlannak minősítettek, azaz bárki, aki nem vallotta magát ukránnak, illetve kitartott ruszinsága, különösen magyarsága mellett. Magyar gazdák és ruszin parasztok, valamint nem egy görög katolikus pap⁵¹² egyaránt megjárták a Dömény-havast.

504 Maradék tartományában ukrán lett az államnyelv, illetve zászlaja az ukrán nemzeti kék-sárga lobogó.

505 A Karpatszka Szics félkatonai védelmi szervezet főparancsnoka Klimpus Dmitro, helyettese Román Iván volt.Célja:az államellenes propaganda felszámolása, és Podkarpatszka Rusz kormányának támogatása.

Szabályzatát Révai Julij miniszter hagyta jóvá 1938. nov. 10-én. Fedinec Cs.A kárpátaljai magyarság. 298.o.

506 Спогади колишнього січовика. Закарпатська Правда. № 69. 24 березня 1990р. с.4. .

507 Тэрэбэш Иво. План Альфреда Розенберга. In: Ruszinok a második világháború utolsó éveiben. I.

Archi+Med. Budapest.2015. 94.o.; М.Алмашій, Д.Поп, М. Шарга. Підкарпаторусинський народ. Факти.

Частина друга. Серія «Бібліотека русина». Товариство «Знання України». Ужгород. 2010. c. 14.

508 MOL. K-28. 59.t. II.r. 1938-P-17 704: 5-6. Botlik József. Egestas Subcarpathica. 219.o.

509 Тэрэбэш Иво. План Альфреда Розенберга.94.o.; М.Алмашій, Д.Поп, М. Шарга. Підкарпаторусинський народ. c. 14.

510 A Szics Gárda soraiban főként galíciai menekültek voltak, akik az Ukrán Nacionalisták Szervezete (OUN) vezette A. Melnyik elnök felhívására készek voltak „nemzeti energiájuk maximumát adni az Ukrán Kárpáti államért”. 1939 elejére a Szics Gárda „papíron” mintegy 10 ezer tagot számlált, kaszárnyáiban azonban csak két ezer körüli tagja tartózkodott, és fegyvere is legfeljebb háromszáz tagjának volt. Тэрэбэш Иво. План Альфреда Розенберга. 95.o.

511 Botlik József. Hármas kereszt alatt. 252.o; Bendász István. Kárpátaljai specialitás. 4. Kárpáti Igaz Szó. 1992.

március 7. 4.o.; Fedinec Cs. A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája. 30.o.;

512 A letartóztatott Kabáczy Rudolf Rezső szerednyei parókust 14 hétig tartották fogva a Dumen-táborban, majd kétévi börtön ítéletét magyarországi kitoloncolásra módosították. Így került Ungvárra, és majd csak a magyar visszarendeződés után tért vissza Szerednyére. Paszulyka Jenő, terebesfehérpataki (Gyilove) parókust szintén a

98 A papok börtönbe, illetve a Dumenbe kerülhettek akár csak azért, mert megtagadták az ukrán zászlók templomi megszentelését, akár, mert nem járultak hozzá, hogy a templomban agitáljanak a fiatalság szics-gárdai csatlakozásáért.⁵¹³ Minya János, feketeardai (Nagyszőlősi járás) parókust még 1938. november 13-án a vasárnapi mise előtt elfogták, és felfegyverzett őrök között több falun át való gyalogoltatás után a nagybereznai börtönbe zárták, ahonnan majd csak 1939. március 13-án szabadult.⁵¹⁴ Hogy ez mennyire nem volt egyedi eset azt a Bendász István kanonok gyűjteményében lévő korabeli Ruszin nevű napilap tudósításai igazolják. „Nagyberezna mellett 56 papot dolgoztattak az útépítésen [..] – írja a lap – Pisztraházán az ukrán terroristák bombát dobtak a görög katolikus templomra [...], felgyújtották a parochiális istállót. Minden leégett.”⁵¹⁵

„Az ukrán terror féktelenül dühöngött. – írja a kortárs Bonkáló is – Megszűnt a rend, a fegyelem, a jogbiztonság. Kárpátalja lakossága faji és felekezeti különbség nélkül alig várta, hogy megszabaduljon a szics-gárdisták rémuralmától. Öt hónapig szenvedett Kárpátalja népe, mert a Volosin-kormány az Erdős-Kárpátokat ukrán Piemontnak szánta. – kihangsúlyozva azonban, hogy – A ruténekből hiányzik az ukrán nacionalista szellemiség.”⁵¹⁶

Hasonlóképpen nyilatkozott utólag a Duspásztirban Ilniczky Sándor nagyprépost is:

”Hasonló csapás még nem érte az Isten által megmentett egyházmegyénket [...] – írta – A politikai ukranizmus, mely öt hónapon át fojtogatta népünket, örök időkre rossz emlékként marad meg mind lelkészeinkben, mind híveinkben, mert üldözte az ártatlanokat, teljesen ártatlanul fogta le és börtönbe juttatta magát Kohutics Tódor kanonokot és püspöki vikáriust, [...] együtt más tiszteletbeli egyházi és civil személyekkel együtt, és – mintegy folytatva Bonkáló gondolatát – nagy számban megkínozta a legegyszerűbb ruszin parasztjainkat csak azért, mert nem támogatták a számunkra és népünk számára ellenséges, idegen és gyűlölt ukrán szeparatizmus ideológiájával átitatott rezsimet.”⁵¹⁷

Dumenből szabadult Volosin közbenjárására. Bendász István-Bendász Dániel 2014. Helytállás és tanúságtétel.

193, 306.o.

513 Kosszej Györggyel Ungvár, 2012. augusztus 14-én készült interjúból.

514 Bendász István-Bendász Dániel 2014. Helytállás és tanúságtétel. 266-267.o.

515 Bendász István. Kárpátaljai specialitás. 4.rész. Kárpát Igaz Szó. 1992. március 7. sz.

516 Bonkáló. id.m. 41.o.

517 Илницкій А. Колесо иторіи обернулося. Душпастырь. Рочникъ XVI. Ужгородъ. януарь-августъ 1939., число 1-8. с. 3.

99