A pedagógia és a missziós lelkület összefonódása

Chira Sándor társadalmi szerepének fontossága, úgy tűnik, mégsem politikai látásmódjában, avagy a KNP tagságában keresendő, hanem sokkal inkább abban a nagyon mély hatásban, amelyet részben a szeminaristák lelki vezetőjeként, részben más egyházi szolgálatai során a társadalom különféle rétegeire gyakorolt.

Ezt szolgálta hitbuzgalmi szónoklataival, Prohászka püspök egykori nagy hatású prédikációit idézve, amelyeket szeminarista korában nem egyszer hallhatott a budapesti Egyetemi templomban. Úgy tűnik, az ungvári katedrális népszerű prédikátora a nagy magyar apostolóriás tanulékony és tehetséges tanítványának bizonyult. „Igen képzett, briliáns szónok volt.⁴³⁹- vallja róla későbbi kezelőorvosa. „Kiváló szónok volt – írják halála után a deres hajú egykori tanítványai is – Mindig megértette hallgatói lelkivilágát, akár a kispapokhoz szólt, akár a papjaihoz, vagy akár az egyszerű néphez. Alapos, univerzális teológiai tudással rendelkezett.”⁴⁴⁰ Templomi beszédeiben mindig tanított. Az evangéliumi igazságokat könnyen érthető történelmi életpéldákkal támasztotta alá,⁴⁴¹ „beszédeit, nemcsak a nők, de a férfiak is könnyes szemmel hallgatták”.⁴⁴² Különösen a fiatal korosztály nyelvén értett jól.

„Prédikációi meggyőzőek és felejthetetlenek voltak, - vallja egyik paptársa, fiatal kispap korát idézve.⁴⁴³

Nyilván szónoki tehetsége, illetve a mély buzgalmú beszédei miatt évről-évre az ungvári történelmi várban működő szemináriumban ő tartotta meg az éves, hagyományosan

439 Dumniccsal György dr., egykori kezelőorvosával, Ungvár, 2012. szept. 17-én készített interjúból.

440 Ungvár, 1984. jún. 26-án, Chira Sándor halálának egy éves évfordulója alkalmából kelt, belső használatú egyházmegyei nekrológ. Kézirat. Budapest. Puskás-gyűjtemény.

441 Chira Sándor 1936. évi Krisztus mennybemenetele ünnepén mondott prédikációja az Ungvári görög katolikus katedrálisban. KTÁL. fond. 151., opisz. 25., od. zb., 3218. szt. 1-4.

442 Dumnics Györggyel Ungváron, 2012. szeptember 17-én készült interjúból.

443 Vaszkó András 2004 februárjában kelt vallomása. Kézirat. Budapest. Puskás-gyűjtemény; Пекар А. OSBM.

Епископ Александр Хира. с.3.

86 szeptemberi, 50-60 létszámú papi lelkigyakorlatokat.⁴⁴⁴ Később a tanítók, a papnék, az ungvári, illetve tágabb körben, a vidéki értelmiség számára,⁴⁴⁵ mégpedig ruszin és magyar nyelvű rekollekciókat egyaránt tartott.⁴⁴⁶

A hallgatóságára mindig mély hatást gyakorló szónoki tudását tovább is adta, amikor – már rektori minőségében – a katolikus erkölcs- és lelkipásztorkodástan mellett a kispapoknak szónoklattant is tanított.⁴⁴⁷

Papi lelkülete, mely a budapesti központi papneveldében formálódott és töltődött, majd a skizma mozgalommal szembeni szellemi harcban érlelődött tovább, kiteljesedni látszik a szemináriumi tanítás éveiben. A Duspasztir már 1930-ban azt írta, hogy „mély elhivatottsága korszakos változást eredményezett, a papnevelde lelki élete megújult, elmélyült”.⁴⁴⁸ A szeminárium lelki igazgatója ugyanis, aki ugyanakkor egyháztörténelmet tanított,⁴⁴⁹ következetesen betartatta a kispapokkal az általa megszabott napirendet:

rendszeresítette a reggeli elmélkedést, az esti lelkiismeretvizsgálatot, a heti szentgyónást, a naponkénti szentmisehallgatást és szentáldozást. Ritkán hagyta ki a közös esti csendes beszélgetéseket, a napi eredmények összegzését, amikor megadta a másnap reggeli elmélkedés témáját is. Hogy lelki érettségüket segítse, a kispapokat nem egyszer irodájába invitálta személyes és bensőséges, amolyan „atyai beszélgetésre”.⁴⁵⁰ Tanítványai évtizedekkel később vallják, hogy mindig „mindenben a lényegre törekedett. Sohasem kalandozott el, sem beszédben, sem tetteiben. Az „ad rem” nála nem puszta szó volt. Gondolkodásában modern, kerülte az üres külsőségeket, a felesleges pompát. Úgy volt aszkéta, hogy ezzel nem tüntetett.”⁴⁵¹

Utóbbiról tanúskodhatott rektori lakószobája is. Az 1939 nyarán, kiköltözésekor készült leltárból derül ki ugyanis, hogy a szerény berendezési tárgyak közül mindössze egy ötágú csillár és egy kelim-szőnyeg mellett állt ott a „Chira-tulajdon” megjegyzés. A

444 Chira Sándor Gebé Péter püspöknek 1926. szeptember 10-én, illetve Sztojka Sándor püspöknek 1932.

szeptember 7-én, 1933. szeptember 8-án, 1935. szeptember 10-én kelt jelentései az 50-70 közötti létszámmal megtartott papi lelkigyakorlatokról. KTÁL. fond. 151., opisz. 24., od. zb., 30. szt.11,28, 40, 56.

445 1937. április 7-én, Örömhírvétel ünnepén Nagyszőlősön, majd Huszton április 17-18-án az értelmiség számára tartott konferenciát. Пасхальнъ реколлекціъ учительства. Миссійный въстник. Рочник VII. 1937.

/Апръль-май-юній/ Число 4-6. с. 70.

446 Ужгородська греко-католицька интелигенція. Душпастырь. Рочникъ XV./октобер 1935/ число 10. с.

77-78.

447 Kimutatás az ungvári gör.kath. papnevelőintézet, és püspöki Theologiai Lyceum elöljáróinak és tanárainak a Csehszlovák államtól kapott állami járandóságairól. KTÁL. fond. 151., opisz. 18., od. zb., 1848. szt. 9.

448 Папски отличия въ Ужгородъ. Душпастырь. Рочникъ VII./1930. август-септембръ/ число 8-9. 226.

449 Kivonat az Ungvári papnevelde 1930. február 13-i Kari ülésének jegyzőkönyvéből. KTÁL. fond. 151., opisz.

13., od. zb., 1750. szt. 7.

450 Пекар А. Епископ Александр Хира. Раб божий. с.2.

451 Ungvár, 1984. jún. 26-án, Chira Sándor halálának egy éves évfordulója alkalmából kelt, belső használatú egyházmegyei nekrológ. Kézirat. Budapest. Puskás-gyűjtemény.

87 Prohászka-sorozat 14 darabját, a Remek írók sorozatának 52, illetve az Élet könyvei 30 kötetét sem tartotta meg magánál – pedig a leltározási könyv értelmében ezek a rektori szoba tartozékai voltak –, inkább átadta a szemináriumi „ifjúsági könyvtárnak”.⁴⁵² A rövid összehasonlítás kedvéért Marina Gyula (1893-1987), szemináriumi kollégája – később kanonok társa, majd kárpátaljai kormányzói biztos – mielőtt 1944 őszén, a szovjet csapatok közeledte miatt, sietve elhagyta Ungvárt, igencsak értékes ingóságairól, drága bútorokról, nagy értékű szőnyegekről,⁴⁵³ illetve a később felvett leltár⁴⁵⁴ értelmében herendi és hollóházi porcelánról rendelkezett.

Chira Sándor közéleti szereplése főként papi hivatásából, mély elköteleződéséből forrásozott. Spirituális, illetve tanári elfoglaltsága mellett ugyanis önként felvállalta az ungvári városi közkórház betegeinek rendszeres látogatását. A kórházban kápolnát szentelt, amelyben, mintegy legfőbb lelki orvosságként, elhelyezte a Szent Eucharisztiát. Ettől kezdve a kórházi kápolna az általa indított Szenvedők imaapostolságának központjává vált.⁴⁵⁵ 1928.

december 1-től már hivatalosan is megkapta a kórház lelkipásztori kinevezését.⁴⁵⁶

Hasonló buzgalommal és belső indíttatásra vállalta fel elsőként a börtönpasztorációt is, az ungvári börtönfoglyok rendszeres látogatását. Joszif Opravil börtönigazgató, cseh tisztviselő létére sem tudott ellenállni az energikus fiatal pap hatásának: kápolnát építtetett a börtönben, ahol az első szentmisét a megrendült és hálás foglyok körében Chira Sándor 1929.

február 17-én mutatta be.⁴⁵⁷

A többéves odaadó szolgálat gyors egymásutánban magas elismeréseket aratott. Gebé püspök 1930. április 10-vel a püspöki konsisztórium tanácsadójává választotta,⁴⁵⁸ illetve, a következő tanév kezdetével, a szemináriumi irodalmi kör vezetőjévé is,⁴⁵⁹ ahol tovább kamatoztathatta a Budapesti Központi Szeminárium irodalmi körében szerzett tapasztalatait.⁴⁶⁰

452 Chira Sándor 1939. július 15-én készült leltár átadása Német Sándor szemináriumi tanárnak. KTÁL. fond.

151., opisz. 18., od. zb., 1715. szt. 37.

453 Marina Gyula kanonok Ungváron, 1944. október 22-én kelt és Romzsa püspöknek címzett búcsú levele.

KTÁL. fond. 151., opisz. 21., od. zb., 1047. szt. 3-4.

454 Uo. 5-6.

455 Папски отличия въ Ужгородъ. Душпастырь. Рочникъ VII./1930. август-септембръ/ число 8-9. 226;

Пекар. Епископ Александер Хира. Раб божий. c. 3.

456 Chira Sándor 1932 szeptemberében készült Curriculum Vitae-ből. KTÁL. fond. 151.,opisz. 13.,od. zb., 1511.

szt. 111.

457 Каплиця въ вязницъ Ужгородской. Благовъсникъ. Рочникъ IX. /мартъ 1929/ число 3. c. 48.

458 Персональны въсти. Душпастырь. Рочникъ VII./1930. aприлій/ число 4. 108; Chira Sándor 1932. évi Curriculum Vitae. KTÁL. fond. 151., opisz. 13., od. zb., 1511. szt. 111.

459 Епархіальны новости. Душпастырь. Рочникъ VII./1930. ноябръ/ число 11. 312.

460 Chira Sándor 1916 telén, II. éves teológusként írta meg az „Elveszett, mint a zsidó lánya” elbeszélését, amely nem maradt fenn ugyan, azonban a budapesti papnevelde évkönyvében ma is ott szerepel, hogy ezt az írását

88 Róma látókörében a neve valószínűleg 1925-ben, a Szent Jozafát Társulat alapításakor tűnt fel először, majd, Gebé püspök felterjesztésére, a Szentszék 1930. május 29-vel pápai káplán címmel díjazta sokrétű szolgálatát.⁴⁶¹

Ugyanez év tavaszán, Húsvét közeledtével a dél-franciaországi La Grand Combe szénbányáiban dolgozó ruszin vendégmunkások vallásuk szerinti papot kértek Gebé püspöktől. A választás nyilván nem véletlenül esett Chira Sándorra.⁴⁶² A kéthetes útról a Duspásztirban jelentetett meg lelkes beszámoló cikket. A 14 ezer, zömében római katolikus lakosú La-Grand Combé bányászvároskában, mely nagyságra Huszthoz, vagy Nagyszőlőshöz hasonló, írja, mintegy 300 lelket számláló kárpátaljai görög katolikus vendégmunkás is él.

Leplezetlen örömmel nyilatkozik arról, hogy a helyi római katolikus templomban megtartott görög katolikus liturgiáin csehek és szlovákok, szerbek és horvátok is részt vettek. Cikkében kitér arra is, hogy a bányát működtető társaság igazgatója, illetve mérnökei hithű katolikusok, betartják az ünnepeket, a vendégmunkások számára modern szállást építettek, a családosoknak külön szállást, illetve gyerekenként családtámogatást biztosítanak. Ezért, írja, több ruszin vendégmunkás, felmondva a munkát más francia vagy belga bányában, inkább La-Grand Combéra váltott, mondván, „itt ismerik az Istent és a lelket, máshol pedig nem bánnák a lelket is kihajtani.”⁴⁶³ Cikkéből derül ki az is, hogy missziós útja végén Lourdes-ba, illetve Lisieux-ba is ellátogatott. Az viszont már csak a levéltári forrásból válik ismertté, hogy a kéthetes misszió költségei 4000 koronára rúgtak, amelynek fedezetét a kárpátaljai kormányzóság bár felvállalni látszott, az elmaradt második rész kiutalását már Sztojka Sándor püspök igyekezett behajtani a helyhatóságnál. ⁴⁶⁴

Ennek ellenére a missziós utak folytatódtak, és nemcsak a ruszin vendégmunkások, hanem La Grand Combé plébánosai, sőt, Chira Sándor 1933. évi nagyböjti pasztorálását követően Párizs püspöke is örömteli háláját fejezte ki Sztojka püspöknek Rudolf Zhánel, apostoli megbízott útján, megjegyezve, mennyire értékes ez a szolgálat a kis görög katolikus

elfogadták „tagsági dolgozatnak.” A Budapesti Növendékpapság Magyar Egyház Irodalmi Iskolájának Évkönyve. Budapesti Központi Szeminárium könyvtára.

461 Папски отличия въ Ужгородъ. Душпастырь. Рочникъ VII./1930. август-септембръ/ число 8-9. 226;

Chira Sándor 1932 szeptemberében készült Curriculum Vitae. KTÁL. fond. 151., opisz. 13., od. zb., 1511. szt.

111.

462 Наші въсти. Душпастырь. Рочникъ: VII /1930. юній-юлій/ число 6-7. 188.

463 Наші русскіе върники въ Франціи. Душпастырь. Рочникъ VII./1930.август-септембръ/ число 8-9. 223-224.

464 Sztojka Sándor püspök Ungvár, 1933. március 27-én az Iskolaügyi Osztály vallási megbízottjához intézett levele. KTÁL. fond 151., opisz 13., od. zb., 2664. szt. 14.

89 közösség számára, hiszen a nagy orosz emigráció következtében Franciaország nagyobb városaiban „a keleti egyház lelkipásztorai nem egyesültek.”⁴⁶⁵

A franciaországi missziós utak mégsem köthetők csak Chira Sándor személyéhez, ahogyan azt Pekár elintézi egyetlen lelkes mondatával és jókora túlzással, mondván, hogy nagyböjti útjait „évente rendszeresítette”.⁴⁶⁶ A levéltári források tanúsága szerint ugyanis mindössze három útjáról beszélhetünk: az elsőre bizonyítottan 1930. Nagyböjtjében, míg az utolsó, harmadikra 1933 tavaszán került sor.⁴⁶⁷ Legutóbbi útjáról Sztojka püspöknek küldött részletes beszámolójában⁴⁶⁸ írja, hogy három eddigi útjából ez a legszerencsésebb, most részesült a legkedvesebb fogadtatásban, és hogy a rendelkezésére bocsátott autóval nemcsak a ruszin híveket járhatta körbe, akiknek zöme az ugocsai Nagyszőlős környéki falvakból, illetve Máramarosból származnak, hanem a szlovák, magyar, szlovén és lengyel vendégmunkások lelki igényeit is ellátta, sőt, egy német munkást is talált. – Hogy is sejthette, hogy e rövid fiatalkori tapasztalat milyen mély és rendkívüli folytatást kap majd időskori kemény száműzetés éveiben! – A La Grand Combé-i szolgálata befejeztével püspöke tovább delegálta Rómába, ahol a hitterjesztők négynapos konferenciáján vett részt.⁴⁶⁹ Ez volt ez első vatikáni útja.⁴⁷⁰ 1934-től a franciaországi missziós szolgálatot már a fiatalabb, Strasszburgban végzett és a francia nyelvet is kifogástalanul bíró kollégája, Murányi Miklós, majd 1936-tól dr. Minya Lajos folytatta.⁴⁷¹