Tényállás
Oliver Olsen norvég állampolgár, 2019-ben Magyarországra költözött, feleségével. Olsen úr 2021-ben a Consulting cégcsoport magyarországi leányvállalatának, a Consulting Magyarország Kft. ügyvezető igaz-gatója és emellett a Consulting szlovák leányvállalat vezetője. Olsen úr a munkáját tisztségviselőként, megbízás alapján látja el a Consul-ting Magyarország Kft-nél, díjazását a magyar leányvállalattól kapja mely évi bruttó 10 millió Ft. Olsen úr a szlovák leányvállalatnál mun-kaszerződés alapján heti 20 órát dolgozik, amelyért forintra átszámítva évi bruttó 5 millió Ft-ot kap. A leányvállalat szlovák személyi jövede-lemadó címén 950 000 Ft adóelőleget vont le, annak ellenére, hogy az év folyamán Olsen úr összesen 210 munkanapot dolgozott, melyből csak 90 munkanapot (mely egyben naptári nap) töltött Szlovákiában, mivel a feladatot távmunkában Magyarországról látta el. Szlovák tar-tózkodása alatt a repülőjegyet, a szállását a magyar vállalat fizette szá-mára, amelyet számlákkal igazolt és amelyre ebben az évben 300 0000 Ft-ot kapott meg a cégétől. A külföldi utakkal együtt járó kiadásokat a
magyar leányvállalat átszámlázza a szlovák cégnek. Norvégiából rész-vény befektetései után 8000 Norvég korona (NOK) osztalékot kapott, melyből 20 % adót levontak. Norvégiában lévő lakását kiadja melyből évi 36 000 NOK jövedelme származik. (Norvég korona átváltási árfo-lyam 33 Ft/NOK.
FeladaT
a) Állapítsa meg Olsen úr illetőségét.
b) Határozza meg Olsen úr jövedelmei az Szja törvény alkalmazá-sában milyen besorolás alá tartoznak.
c) Hol kell Olsen úrnak adózni az egyes jövedelmek után?
d) A NAV elkészíti a személyi jövedelemadó bevallás tervezetét, melyet Olsen úr elfogad, helyesen tette-e? Döntését jogszabályi hivatkozással támassza alá.
e) Milyen adójogi következménnyel jár, hogy a magyar cég fizeti Olsen úr utazását Szlovákiába?
f) Indokolja meg, melyik országban lesz Olsen úr biztosított, hol és melyik Társaság köteles a járulékokat megfizetni a foglalkozta-tók és a magánszemély szempontjából is vizsgálja meg a kérdést.
g) Vizsgálja meg, hogy az osztalék után Magyarországon keletke-zik-e adókötelezettsége a magánszemélynek. Döntését jogszabá-lyi hivatkozással támassza alá.
h) Éves szinten számolja ki a foglalkoztatókat és a magánszemélyt terhelő Magyarországon fizetendő adó és járulék összegét és számolja kik a magyar adó alól mentesített jövedelem összegét is.
(Szja, szociális hozzájárulás, járulék, szakképzési hozzájárulás- a Szocho mértékét 15,5%-kal vegye figyelembe)
Felhasználandó Jogszabályok
199 5. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról (Szja)
7. § (1) A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a következő bevételeket:
g) a magánszemélynek adott olyan összeget (utalvány értékét) – ide-értve hivatali, üzleti utazás esetén az utazásra, a szállás díjára, kül-földi kiküldetés esetén az utazásra, a szállás díjára szolgáló összeget is -, amellyel szemben a magánszemély a juttató részére közvetle-nül köteles bizonylattal elszámolni, vagy – ha a kiadást a magán-személy előlegezi meg – ezt a juttató utólag, bizonylattal történő elszámolás alapján a magánszemélynek megtéríti azzal, hogy ez a rendelkezés egyébként nem alkalmazható olyan kiadások esetén, amelyeket e törvény nem ismer el a magánszemélynél költségnek;
2019. évi CXXII. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről
27. § (1) Járulékalapot képező jövedelem
a) az Szja tv. szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem, a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, a szakképzési munkaszer-ződés alapján ténylegesen kifizetett pénzbeli juttatás, a felszolgálási díj, az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj, b) az a) ponttól eltérően, ha nemzetközi szerződés alapján Magyar-országnak nem áll fenn adóztatási joga, vagy kettős adózást kizáró egyezmény hiányában adóelőleg megállapítási kötelezettség nem keletkezik,
ba) az alapbér, de legalább a tárgyévet megelőző év július hónapjára a Központi Statisztikai Hivatal által a teljes munkaidőben
alkalma-zásban állók tekintetében közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset, vagy
bb) a tevékenység ellenértékeként a tárgy hónapban megszerzett – munkaviszony esetében a tárgyhónapra elszámolt – jövedelem, ha az nem éri el a ba) alpont szerinti összeget.
1996. évi C. törvény a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között a kettős adóztatás elkerülésére és az adóztatás kijátszásának megakadályozására a jövedelem- és a vagyonadók területén Pozsonyban, 1994. augusztus 5-én aláírt Egyezmény kihirdetéséről
15. Cikk – Nem önálló munka
1. A 16., 18., 19. és 20. Cikkek rendelkezéseinek fenntartásával a bér, a fizetés és más hasonló térítés, amelyet az egyik Szerződő Állam-ban belföldi illetőségű személy nem önálló munkáért kap, csak ebben az Államban adóztatható, kivéve, ha a munkát a másik Szer-ződő Államban végzik. Amennyiben a munkát ott végzik, az abból származó térítés ebben a másik Államban adóztatható.
2. Az 1. bekezdés rendelkezéseire való tekintet nélkül az a térítés, amelyet az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű személy a másik Szerződő Államban történő nem önálló munkáért kap, csak az elsőként említett Államban adóztatható, amennyiben a követ-kező feltételek mindegyike teljesül:
a) a kedvezményezett bármely tizenkét hónapos időszakon belül egyfolytában vagy megszakításokkal nem tölt összesen 183 napnál többet a másik Államban;
b) a térítést olyan munkáltató fizeti, vagy olyan munkáltató nevé-ben fizetik, aki nem belföldi illetőségű a másik Államban; és
c) a térítést nem a munkáltatónak a másik Államban lévő telephelye vagy állandó bázisa viseli.
67/1981. (XII. 16.) MT rendelet a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Norvég Királyság Kormánya között Oslóban az 1980. évi október hó 21. nap-ján aláírt, a jövedelem- és a vagyonadók területén a kettős adóztatás elkerülé-séről szóló egyezmény kihirdetéelkerülé-séről
6. Cikk – Ingatlan vagyonból származó jövedelem
(1) Az ingatlan vagyonból származó jövedelem abban a Szerződő Államban adóztatható, amelyben ez a vagyon fekszik.
(2) Az „ingatlan vagyon” kifejezést annak a Szerződő Államnak a jogszabályai szerint kell meghatározni, amelyben ez a vagyon fek-szik. Ez a kifejezés minden esetben magában foglalja az ingatlan vagyon tartozékait, a mező- és erdőgazdasági üzemek élő és holt fel-szerelését, azokat a jogokat, amelyekre a földtulajdonra vonatkozó magánjogi rendelkezések nyernek alkalmazást, az ingatlan vagyon haszonélvezeti jogát és az ásványlelőhelyek, források és más termé-szeti kincsek kiaknázásáért vagy kiaknázásának jogáért járó változó vagy állandó térítésekre vonatkozó jogokat; tengeri hajók és légijár-művek nem tekintendők ingatlan vagyonnak.
(3) Az (1) bekezdés rendelkezései alkalmazandók az ingatlan vagyon közvetlen használatából, bérbeadásából, haszonélvezetéből vagy használatának minden más formájából származó jövedelemre.
10. Cikk – Osztalék
(1) Az osztalék, amelyet az egyik Szerződő Államban illetőséggel bíró társaság a másik Szerződő Államban illetőséggel bíró személy-nek fizet, ebben a másik Államban adóztatható.
(2) Mindazonáltal ez az osztalék abban a Szerződő Államban, amely-ben az osztalékot fizető társaság illetőséggel bír, ennek az Államnak a jogszabályai szerint megadóztatható, de az így megállapított adó nem haladhatja meg az osztalék bruttó összegének 10 százalékát.
Ez a bekezdés nem érinti a társaság adóztatását azon nyereség után, amelyből az osztalékot fizetik.
(3) Az e cikkben használt „osztalék” kifejezés részvényekből, bánya-részvényekből, alapítói részvényekből vagy nyereségrészesedést biztosító más jogokból – kivéve a követeléseket – származó jöve-delmet, valamint egyéb társasági jogokból származó olyan jövedel-met jelent, amely annak az Államnak az adójoga szerint, amelyben a nyereséget felosztó társaság illetőséggel bír, a részvényekből szár-mazó jövedelemmel azonos adóztatási elbírálás alá esik.
Megoldás
a) Illetőség megállapítása
Olsen úr magyar illetőséggel bír, mivel a magánszemély több mint 183 napot tartózkodott Magyarországon, csak Magyarországon rendelke-zik állandó lakóhellyel és a családja is itt él.
b) Jövedelmek minősítése
Nem önálló tevékenység: a magyar IPO cégben betöltött tisztségvise-lői jogviszony és a szlovák céggel kötött munkaviszony is ide tartozik Osztalék: a norvég befektetések után
Önálló tevékenység: a lakásbérbeadás
c) Adóztatási jog eldöntése jövedelem jogcímenként
Magyar ügyvezetői díjazás: A magyar Szja törvény alapján a vezető tisztségviselő díjazása nem önálló munkából származó jövedelemnek minősül. A jövedelem szerzés helye az Szja törvény meghatározása szerint Magyarország, de mivel nem önálló munkáról beszélünk és Olsen úr két országban is dolgozik, meg kell vizsgálni, hogy a vezető
tisztségviselésért járó díjazás az egyezmény alapján teljes egészében Magyarországon adóztatható-e vagy sem.
Az 1996. évi C. törvény a Szlovákiával megkötött kettős adózás elke-rüléséről szóló Egyezmény 15. cikke alapján fő szabályként a magyar illetőségű magánszemély jövedelme az illetőség országában adóztat-ható, kivéve, ha a munkát Szlovákiában végzi. Tekintettel arra, hogy a magyar ügyvezető Szlovákiában munkavállaló meg kell vizsgálni, hogy a szlovák munkanapok alapján van-e joga Szlovákiának adóz-tatni a magyar ügyvezetésért kapott díjazást. Mivel Olsen úr Szlováki-ába nem tartózkodott 183 napnál hosszabb ideig és a magyar ügyveze-tés vonatkozásában a szlovák cég nem visel költséget, és feltételezhető, hogy a szlovák cég a magyar ügyvezetői tevékenység tekintetében nem tekintendő gazdasági munkáltatónak sem, a jövedelem teljes egé-szében Magyarországon adóztatható.
Szlovák munkaviszony: a magyar illetőségű személy Szlovákiában vég-zett tevékenysége akkor adóztatható Szlovákiában, amikor a munkát ott végzi. Tekintettel arra, hogy Szlovákiában való tartózkodás nem haladta meg a 183 naptári napot, de mivel a munkadíjat a szlovák munkáltató fizette, a munkaviszony alapján kifizetett jövedelem csak olyan arányban adózik Szlovákiában, amilyen arányban a munkavállaló a munkát fizika-ilag ott végezte. A Magyarországon a szlovák cég javára végzett munka után a magánszemélynek Magyarországon kell Szja előleget fizetnie.
Osztalék: A Norvégiával megkötött kettős adózás elkerüléséről szóló Egyezmény 10. cikke alapján az osztalék, amelyet a Norvégiában ille-tőséggel bíró társaság Magyarországon illeille-tőséggel bíró személynek fizet, Magyarországon adóztatható. Mindazonáltal ez az osztalék Nor-végiában is megadóztatható, ahol az osztalékot fizető társaság illető-séggel bír, de az így megállapított adó nem haladhatja meg az osztalék bruttó összegének 10 százalékát.
Lakásbérbeadás: A Norvégiával megkötött kettős adózás elkerüléséről szóló Egyezmény 6. cikke alapján ingatlan vagyonból származó jövede-lem, ideértve az ingatlan bérbeadásából származó jövedelmet is abban a Szerződő Államban adóztatható, amelyben ez a vagyon fekszik.
d) Bevallás tervezet
Sajnos nem fogadhatja el, mivel van olyan jövedelme is mely külföld-ről származik. Mivel Olsen úr magyar illetőséggel bír teljeskörű adókö-telezettsége merül fel, azaz valamennyi külföldről származó jövedel-mét be kell vallania még abban az esetben is, ha a jövedelem a kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmény alapján nem Magyarországon adóztatható. Ez utóbbi esetben csak tájékoztató adatként kell feltün-tetni, így a kettős adózás elkerülhető.
e) Utazási költségek adózása
A magyar Társaságnak az utazási költségeket a 08-as adatszolgáltatás-ban le kell jelentenie, mint külföldön adóztatható jövedelem, ugyanis ezt a jövedelmet a külföldi cég nevében fizette ki. Az utazás és a szál-lás Magyarországon az Szja tv 7. § g) pont alapján adómentes lenne, de mivel a hivatali utazásra vonatkozó szabály ez esetben nem alkalmaz-ható, ezért az egyezmény alapján kell eldönteni, hogy ez a jövedelem melyik országban adóztatható. Tekintettel arra, hogy az utazási költ-ség megtérítése azonos módon kezelendő, mint a bér és más hasonló térítés, a szlovák egyezmény 15. cikke alapján e jövedelmet Szlovák Köztársaságnak áll jogában adóztatni.
f) Biztosítási kötelezettség
Miután a magánszemély 2 tagállam területén is jogviszonyban áll és munkát végez, meg kell vizsgálni, hogy melyik országban keletkezik a
biztosítási kötelezettség. A magánszemély a tevékenységét nem kikül-detésben, hanem több jogviszony alapján és több ország területén látja el, állandó lakóhelye Magyarországon van, és a tevékenység jelentős részét is Magyarországon végzi. Ezért fő szabályként Magyarországon lesz biztosított. A1-es igazolás 2 évre kérhető, mely folyamatosan hosz-szabbítható. Ez azt jelenti, hogy a Szlovák munkáltatónak Magyaror-szágon, mint biztosítottat foglalkoztató be kell jelentkeznie és meg kell fizetnie a járulékokat. Amennyiben ezen kötelezettségének a munkál-tató nem tesz eleget, a munkavállalót egyetemleges felelősség terheli.
A szlovák munkáltatónak a Tbj 87.§. értelmében magyar tb járulékot kell fizetni. A járulék alapja a Tbj 27. §. alapján a Szlovákiában adóz-tatható jövedelemből a szlovák jog hatálya alatt kötött munkaszerző-désben rögzített alapbér, de legalább a tárgyévet megelőző év július hónapjára a Központi Statisztikai Hivatal által a teljes munkaidőben alkalmazásban állók tekintetében közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset.
A Magyarországon adóztatható rész után pedig az adóelőleg alap-jául szolgáló összeg után kell a járulékokat megfizetni. Mivel a biz-tosítással járó jogviszonyból származó, tárgyhónapra eső jövedelem egy része Magyarországon, másik része külföldön adóztatható, járu-lékalapként az Szja adóelőleg alapját képező jövedelmet és a tárgyhavi alapbér összegének azon időszakra (naptári napokra) vonatkozó ará-nyos részét kell együttesen figyelembe venni, amelyben a jövedelem külföldön adóztatható. Az átszámlázott lakhatás és utazási költség mivel annak összege nem Magyarországon adózik és a szerződésben meghatározott alapbérnek sem része, ezért nem képez magyar járulék alapot sem. Szakképzési hozzájárulás kötelezettség nem merül fel kül-földi munkáltató esetében.
g) Osztalék utáni adókötelezettség vizsgálata
Az osztalék jövedelem a Norvégiával kötött egyezmény alapján Norvégiában legfeljebb 10%-ban adóztatható. Ez azt jelenti, hogy a Magyarországon esedékes adóból az egyezményben foglalt mértékű adó beszámítható. A Norvégiában levont 20 % és az egyezmény sze-rinti 10 % különbözetét a Norvég adóhatóságtól van lehetőség vissza-igényelnie.
h) Magyar adókötelezettség kiszámítása
Megnevezés Mérték Magyar
megbízás
mentesített 0 5 142 857 0
Járulék alapja:
adóelőleg alapja 10 000 000 2 857 143 0
Járulék alapja: alapbér 0 1 232 877 0
Járulékalap összesen 10 000 000 4 090 020 0
Külföldön megfizetett
beszámítható adó 0 0 26 400
Szja 15% 1 500 000 528 571 13 200
Tb . járulék 18,5% 1 850 000 756 654 0
Szociális hozzájárulás
adó 15,5% 1 550 000 633 953 0
Szakképzési
hozzájárulás 1,5% 150 000 0 0