Tényállás
Egy magyar magánszemély Argentínában élt és több éven keresz-tül megtakarításait befektetési jegyekben tartotta. 2020. júniusában Magyarországra visszaköltözött és ezt követően eladta az Argentin brókere közreműködésével a befektetési jegyeket. A 40 000 Argen-tin pesoért vásárolt befektetési jegyeit 48 000 pesoért értékesítette. Ez forintra átváltva 310 000 forintos beszerzési árnak és 322 000 forintos eladási árnak felelt meg. Az argentin alapkezelő 35% adót levont a magánszemélytől.
FeladaT
Segítsen kitölteni a magánszemély magyar adóbevallását, mert sze-retné visszakapni az adót, ha lehetséges.
Felhasználandó Jogszabályok
1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról (Szja)
8. § (1) Az e törvény hatálya alá tartozó jövedelem után az adó mér-téke – ha e törvény másként nem rendelkezik – az adóalap 15 szá-zaléka.
(2) Belföldi illetőségű magánszemély által megszerzett külön adózó jövedelem esetében az adót csökkenti a jövedelem után külföldön megfizetett adó. Ha e törvény másként nem rendelkezik, a fize-tendő adó – nemzetközi szerződés hiányában – a külföldön meg-fizetett adó beszámítása következtében nem lehet kevesebb az adóalap 5 százalékánál, és nem vehető figyelembe külföldön megfi-zetett adóként az az összeg, amely nemzetközi szerződés rendelke-zése vagy külföldi jog alapján a jövedelem után fizetett adó össze-géből a magánszemély részére visszajár.
2018. évi LII. törvény a szociális hozzájárulási adóról (Szocho) 1. §. (5) Az (1)-(4) bekezdésen túl adófizetési kötelezettség keletkezik d) az árfolyamnyereségből származó jövedelem [Szja tv. 67. §]
Megoldás
A magyar állampolgár magyar adóügyi illetőséggel bír ezért a világjö-vedelme után Magyarországon adókötelezettsége keletkezik. A befek-tetési jegyek amennyiben nyilvános kibocsátásúak, akkor a kamatra vonatkozó szabályok szerint adóznak. Ez azt jelenti, hogy az
értéke-sítésből származó jövedelem után Magyarországon 15% Szja-t kell fizetni. Mivel Magyarország és Argentína között nincs egyezmény a kettős adózás elkerülésére, az értékpapír ügylet során keletkezett jöve-delem után esedékes magyar adóból levonható a külföldön megfize-tett adó. Azonban a keletkezett jövedelem után Magyarországon mini-mum 5% adót minden esetben be kell vallani és meg kell fizetni.
Miután az árfolyamnyereség összege után Szocho kötelezettség keletkezik, amennyiben a magánszemélynek nincs más összevonás alá eső jövedelme az árfolyamnyereség után 15,5% Szocho-t is kell fizet-nie. Argentínában kifizetett árfolyamnyereség összegének kiszámítása a következő.
Megnevezés Mérték Összeg
Szerzési érték 310 000
Eladási ár 322 000
Adóalap 12 000
Szja 15% 1 800
Külföldön megfizetett adó 35% 4 200
Magyar Szja 5% 600
Szocho 15,5% 1 860
Árfolyamnyereség számítása
Tényállás
Egy magyar magánszemély kereskedelmi banknál nyilvánosan for-galmazott kollektív befektetési jegyeket vásárolt 10 000 Euro értékben (1000 db 10 Euros befektetési jegyet) Az Euro/Ft átváltási árfolyama a vásárlás napján 250 Ft volt. A befektetési jegyek mögött autóipari
részvények álltak. Egy típushiba bejelentését követően a részvények ára 10%-ot zuhant. A magánszemélynek pénzre volt szüksége, eladta a befektetési jegyeket 9000 Euro összértéken. Szerencsére a magánsze-mélynek forintra volt szüksége és az eladáskori Euro átváltási árfo-lyam 300 Ft/Euro volt.
FeladaT
Számolja ki a magánszemély magyar személyi jövedelemadó kötele-zettségét, és adja meg a jövedelem jogcímét!
Felhasználandó Jogszabályok
1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról (Szja)
5. § (1) A jövedelem megállapítása során a bevételt és a költséget forintban kell meghatározni.
(7) A külföldi pénznemben keletkezett bevételt, felmerült kiadást, valamint bármely bizonylaton külföldi pénznemben megadott, az adó mértékének meghatározásához felhasznált adatot a 6. § rendel-kezéseinek figyelembevételével a Magyar Nemzeti Bank (a továb-biakban: MNB) hivatalos devizaárfolyamának, olyan külföldi pénznem esetében, amely nem szerepel az MNB hivatalos deviza-árfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfo-lyam alapulvételével kell forintra átszámítani.
67. § (1) Árfolyamnyereségből származó jövedelem az értékpapír átruházása (ide nem értve a kölcsönbe adást) ellenében megszerzett bevételnek az a része, amely meghaladja az értékpapír megszerzé-sére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos
költ-ségek együttes összegét. Nem minősül árfolyamnyereségből szár-mazó jövedelemnek az említett különbözetből az a rész, amelyet e törvény előírásai szerint más jövedelem megállapításánál kell figye-lembe venni.
Megoldás
A magánszemély kamat jogcímen szerzett jövedelmet. A bevétel forintra átszámított összegéből le kell vonni a megszerzésre fordí-tott összeg forintra átválfordí-tott értékét. Ennek következtében annak elle-nére, hogy a magánszemély Euróban 10% veszteséget szenvedett el a magyar Szja kiszámításakor mégis adóköteles jövedelme keletkezett.
Ez az átváltási szabályból következik, ugyanis mind a szerzési érté-ket, mind az eladáskorit az aznapi árfolyamon kell forintra átváltani.
Ennek következtében az Euro forint árfolyam növekedéséből szár-mazó jövedelem is adókötelezettség alá esik.
Megnevezés Mérték Összeg
Szerzési érték 2 500 000
Eladási ár 2 700 000
Adóalap 200 000
Szja 15% 30 000
Nyugdíj adózása
Tényállás
Szabó János 65 éves közgazda szeptember 16-án betöltötte a nyugdíj-korhatárt. Mivel 22 éves korában kezdett el dolgozni 43 év szolgálati időt szerzett. A magyar nyugdíjfolyósító igazgatóság értesítése szerint havi 320 000 forint állami öregségi nyugdíjban részesül. Ezen kívül magánnyugdíj pénztári tag volt és a pénztár-szolgáltatásból is szár-mazik jövedelme, melyet járadék formában vesz igénybe havi 120 000 forint összegben.
FeladaT
Tájékoztassa tanácsadói levél formában a magánszemélyt, hogy a havi járandóságok összegét be kell-e vallania a nyugdíjba vonulás évében és az azt követő években, válaszát jogszabályi hivatkozásokkal támassza alá.
Felhasználandó Jogszabályok
1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról (Szja)
11. § (1) A magánszemély az adóját – ha az adót nem a kifizető álla-pítja meg – önadózással állaálla-pítja meg, a megállapított adóról beval-lási kötelezettségét a (2) bekezdés rendelkezése szerint adóévenként teljesíti. A magánszemély jogosult az összevont adóalapja adójának külön törvény szerint meghatározott részéről rendelkező nyilatko-zatot adni.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a magánszemély az adóévben egyáltalán nem szerzett bevételt, vagy
kizárólag olyan bevételt szerzett, amelyet nem kell bevallania. Nem kell bevallani azt a bevételt,
a) amelyet a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni, kivéve a 7. § (1) bekezdés m) pontja szerinti jövedelmet akkor, ha a magánszemély más okból is köteles a személyi jövedelemadó-bevallási kötelezettség teljesítésére;
1. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez – Az adómentes bevételekről
1.2. a nyugdíj, a nyugdíjban részesülő magánszemélyt megillető a) baleseti járadék,
b) jövedelempótló kártérítési járadék, feltéve, hogy a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte;
Megoldás
Tisztelt Szabó Úr!
A Személyi jövedelemadóról szóló többször módosított 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban Szja) 1. számú mellékletének 1.2 pontja értelmében a nyugdíj adómentes jövedelemnek minősül. Az Szja tör-vény 11. § (3) a bekezdése alapján az adómentes jövedelmet nem kell bevallani, miután az egy olyan jövedelem, amelyet a jövedelmek kiszá-mításánál nem kell figyelembe venni.
Tekintettel arra, hogy Önnek két jogcímen is származik jövedelme a nyugdíjba vonulást követően meg kell vizsgálni, hogy a törvény alkal-mazásában mi tekinthető nyugdíjnak.
A nyugdíj fogalmát az Szja törvény értelmező rendelkezései között találjuk meg. Eszerint nyugdíjnak minősül többek között a társadalom-biztosítási nyugellátásról szóló törvényben meghatározott saját jogú
nyugellátás, valamint a magánnyugdíjpénztár által nyújtott nyugdíj-szolgáltatás (ideértve a magánnyugdíjpénztár járadéknyugdíj-szolgáltatására jogosult magánszemélyt megillető, biztosítóintézettől vásárolt jára-dékszolgáltatást is).
Mindezen összefüggések alapján megállapítható, hogy Önnek a nyugdíj és a magánnyugdíj pénztárból kapott járadék összege mentes az adó alól, azt sem a nyugdíjba vonulás évében, sem azt követő évek-ben nem kell bevallania.
Amennyiben kérdése merül fel a leírtakkal kapcsolatosan kérem keres-sen minket.
Üdvözlettel:
Az Ön adótanácsadója