Tényállás
Egy gyógyszer gyártással foglalkozó Zrt. munkavállalója konferenci-ára Seattle-be utazik. A konferencia díja 3000 USD. A repülő kedden reggel 5-kor indul és vasárnap reggel 8-kor landol Budapesten. A repü-lőjegy ára étkezést tartalmaz, oda-vissza 280 000 Ft-ba került. A konfe-rencia kedden délután kezdődik és pénteken este ér véget. A dolgozó szombaton nem végez munkát, megnézi a fontosabb turista látványos-ságokat. A munkavállaló 600 000 forintos tárgyhavi munkabére mel-lett 40 dollár napidíjat kap, átváltási árfolyam 300 Ft/USD. Öt éjsza-kára a szállás díja 400 dollár volt, amit a dolgozó bankkártyával fizetett ki és a bank 126 000 Ft-ot emelt le a bankszámláról. A dolgozó igazo-lással rendelkezik, hogy a kiküldetés alatt Magyarországon biztosított.
FeladaT
1) Állapítsa meg, Magyarországon, vagy Amerikában kell a magán-személynek
a) adót és
b) járulékot fizetnie?
2) Számolja ki napidíj összegét és döntését jogszabályi hivatkozások-kal alátámasztva indokolja.
3) Összegezze és táblázatban foglalja össze
a) a munkavállaló adott hónapban megszerzett valamennyi jöve-delmét, adóköteles és adómentes juttatásait
b) az adók és járulékok alapját, számítását indokolja
c) a jövedelmeket terhelő egyéni és céges adókat és járulékok összegét
d) az összevonás alá eső jövedelemmel kapcsolatosan a céget ter-helő költséget
e) a konferenciával összefüggésben felmerült költségeket
Felhasználandó Jogszabályok
1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról (Szja) 4. § (2a) Nem keletkezik bevétel
a) valamely személy által a tevékenységében közreműködő magánszemély részére biztosított olyan dolog (eszköz, berende-zés, jármű, munkaruházat stb.) használatára, szolgáltatás (világí-tás, fűtés stb.) igénybevételére tekintettel, amelynek használata, igénybevétele a munkavégzés, a tevékenység ellátásának ható-körében, a tevékenység ellátásának feltételeként történik (ideértve azt is, ha ez iskolarendszeren kívüli képzés, betanítás, valamint a biztonságos és egészséget nem veszélyeztető munkavégzés fel-tételeinek a munkavédelemről szóló törvény előírásai szerint a munkáltató felelősségi körébe tartozó biztosítása), abban az eset-ben sem, ha a dolog, a szolgáltatás személyes szükséglet kielégí-tésére is alkalmas, és a tevékenység hatókörében történő haszno-sítás, használat, igénybevétel mellett egyébként az igénybevétel során nem zárható ki a magáncélú hasznosítás, használat, igény-bevétel, kivéve, ha e törvény a hasznosítást, használatot, igénybe-vételt vagy annak lehetőségét adóztatható körülményként hatá-rozza meg, valamint
7. § (1) A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a következő bevételeket:
q) a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó utazási jegy ellenértékét,
ideértve a szokásosan a jegy árában felszámított étkezés ellenérté-két is, továbbá a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó szállás ellen-értékét, ideértve a szokásosan a szálláshely árában felszámított reg-geli étkezés ellenértékét is;
3. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez II. Igazolás nélkül, költségként elszámolható tételek * 7. külföldi kiküldetés esetén
b) az a) pontban nem említett esetben a külföldi kiküldetésre tekin-tettel megszerzett bevétel 30 százaléka, de legfeljebb a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló kormányren-delet szerint naponta elszámolható összeg;
285/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elis-mert költségekről
2. § Az Szja tv. 3. számú melléklet II. Igazolás nélkül elszámolható költségek fejezet 7. pont b) alpontja szerinti költség napi 15 eurónak megfelelő forintösszeg.
3. § (1) A kiküldetés időtartama az indulás és az érkezés tényle-ges időpontja között eltelt idő. Az időtartam megállapítása szem-pontjából az országhatár átlépését, légi és vízi út esetén az indulás szerinti időpontot egy órával megelőzően, illetőleg az érkezést egy órával követően kell alapul venni azzal, hogy az adott kiküldetés-ben töltött teljes (24 órás) napokhoz hozzá kell adni a tört napokon kiküldetésben töltött órák számának 24-gyel való osztásával kiszá-mított napokat úgy, hogy a fennmaradó tört rész – amennyiben az legalább 8 óra – egész napnak számít. Amennyiben a kiküldetésben töltött idő 24 óránál rövidebb, de a 8 órát eléri, az egy egész napnak
számít, kivéve, ha a (2) bekezdés rendelkezése szerinti választható számítási módszer alkalmazási feltételei fennállnak.
49/1979. (XII. 6.) MT rendelet a Magyar Népköztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között Washingtonban, az 1979. évi február hó 12. napján aláírt, a jövedelemadók területén a kettős adóztatás elke-rüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló egyezmény kihirdetéséről
14. Cikk – Nem önálló munka
(1) A 15. Cikk (Nyugdíj) és a 16. Cikk (Közszolgálat) rendelkezése-inek fenntartásával, a fizetés, a bér és más hasonló térítés, amelyet az egyik Szerződő Államban illetőséggel bíró személy nem önálló munkáért kap, csak ebben az Államban adóztatható, kivéve, ha a munkát a másik Államban végzik. Amennyiben a munkát ott vég-zik, úgy az ezért kapott térítés ebben a másik Államban adóztat-ható.
(2) Tekintet nélkül az (1) bekezdés rendelkezéseire, az a térítés, ame-lyet az egyik Szerződő Államban illetőséggel bíró személy a másik Szerződő Államban végzett nem önálló munkáért kap, csak az elő-ször említett Államban adóztatható, ha
a) a kedvezményezett a másik Államban a vonatkozó adózási évben nem tartózkodik összesen 183 napot meghaladó időszakban vagy időszakokban, és
b) a térítést olyan munkaadó fizeti vagy olyan munkaadó nevében fizetik, aki nem bír illetőséggel a másik Államban, és
c) a térítést nem a munkaadónak a másik Államban levő telephelye vagy állandó berendezése viseli.
(3) Tekintet nélkül e cikk előző rendelkezéseire, az a térítés, amely az egyik Szerződő Állam vállalkozása által a nemzetközi
forgalom-ban üzemeltetett hajó vagy légijármű rendes állományának tag-jaként végzett nem önálló munkáért jár, csak ebben a Szerződő Államban adóztatható.
2015. évi XXIX. törvény a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a szociális biztonságról szóló Egyezmény kihirde-téséről
5. cikk – Biztosításra vonatkozó rendelkezések
(2) Abban az esetben, ha egy munkavállalót, akit az egyik Szerződő Állam területén székhellyel rendelkező munkáltatója szokásosan ezen Szerződő Állam területén foglalkoztat, ideiglenesen kiküld a másik Szerződő Állam területére, a munkavállaló kizárólag az első Szerződő Állam jogszabályainak hatálya alá tartozik, mintha az első Szerződő Állam területén foglalkoztatnák, feltéve, hogy a másik Szerződő Állam területén történő munkavégzés időtartama várhatóan nem haladja meg az öt évet. Ezen bekezdés alkalmazása során azon munkavállaló esetében, akit az Amerikai Egyesült Álla-mok területéről küldenek ki egy, az Amerikai Egyesült ÁllaÁlla-mok- Államok-ban székhellyel rendelkező munkáltatótól Magyarország területére, ezen munkáltatót és a munkáltató leányvállalatát – az Amerikai Egyesült Államok jogszabályai szerint – egy és ugyanazon munkál-tatónak kell tekinteni, feltéve, hogy a munkavégzés a jelen Egyez-mény hiányában az Amerikai Egyesült Államok jogának hatálya alá tartozna.
Megoldás
1) Adóztatás
a) Illetőség és jövedelem adózásának helye
A magánszemély magyar állampolgár, magyar illetőséggel bír. Konfe-renciára utazik, ezért az egyesült államokban állandó lakóhellyel nem rendelkezik, illetősége nem változik.
Utazását és a kiküldetés teljes költségét a magyar munkáltató finan-szírozza, ezért a jövedelme utáni adókötelezettséget a magyar. szabályok szerint kell megítélni. Az Egyesült Államokkal kötött kettős adózás elke-rülésére vonatkozó egyezmény mely a 49/1979. (XII 6) MT rendelettel került kihirdetésre a nem önálló munkára tekintettel kifizetett jövedelmek adózáról úgy rendelkezik, hogy fizetés, a bér és más hasonló térítés, ame-lyet egy magyar illetőséggel bíró személy nem önálló munkáért kap, csak Magyarországon adóztatható, kivéve, ha a munkát az Egyesült államok-ban végzik. Esetünkben a munkát Seattleben végzik, ezért meg kell vizs-gálni, hogy a munkavégzés helyén lehet-e adóztatni a jövedelmet.
Egy magyar illetőséggel bíró személy Amerikában végzett nem önálló munkáért kap, csak Magyarországon adóztatható, ha
a) a magánszemély Amerikában az adózási évben nem tartózko-dik összesen 183 napot meghaladó időszakban vagy időszakok-ban, és
b) a térítést a magyar munkaadó fizeti vagy olyan munkaadó nevé-ben fizetik, aki nem bír illetőséggel Amerikában, és
c) a térítést nem a munkaadónak a másik Államban levő telephelye vagy állandó berendezése viseli.
Mindezek alapján mivel a magyar illetőségű magánszemély adózta-tása a magyar Szja tv szabályai alapján történik, mivel nem tartózko-dik 183 napot meghaladóan az Egyesült Államokban és a költségeket is a magyar munkáltatója viseli.
b) Biztosítás helye
A 2015. évi XXIX. törvény Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a szociális biztonságról szóló Egyezmény 5. cikk (2) bekezdésének első fordulata szerint, ha egy munkavállalót, akit az egyik Szerződő Állam területén székhellyel rendelkező munkáltatója szokásosan ezen Szerződő Állam területén foglalkoztat, ideiglenesen kiküld a másik Szerződő Állam területére, a munkavállaló kizárólag az első Szerződő Állam jogszabályainak hatá-lya alá tartozik, mintha az első Szerződő Állam területén foglalkoztat-nák, feltéve, hogy a másik Szerződő Állam területén történő munka-végzés időtartama várhatóan nem haladja meg az öt évet. Tekintettel arra, hogy a példában szereplő munkavállaló kiküldetés keretében tar-tózkodik a konferencián továbbra is a magyar társadalombiztosítási rendszer hatálya alatt marad.
2) Napidíj számítása 1. nap 24 - 5 + 1 = 20 óra 2-5. napok = 4 nap 6. nap 8 + 1 = 9 óra
Törtnapok számítása 20 + 9 - 24 = 1 nap + 5 óra Napidíjra jogosult: 5 napra
A 285/2011. (XII.22) Korm. rendelet 3. §-a értelmében a napidíj szá-mításakor az indulás és az érkezés tényleges időpontja között eltelt időt kell figyelembe venni. Légi közlekedésnél hozzá kell adni 1-1 órát az indulás előtt és az érkezést követően, majd a kiküldetésben töltött teljes (24 órás) napokhoz hozzá kell adni a tört napokon kiküldetés-ben töltött órák számának 24-gyel való osztásával kiszámított napo-kat úgy, hogy a fennmaradó tört rész – amennyiben az legalább 8 óra
– egész napnak számít. Amennyiben a tört idők összeszámításakor a kiküldetésben töltött idő 24 óránál rövidebb, de a 8 órát eléri, az egy egész napnak számít. Mindezek alapján csak 5 napra jár napidíj annak ellenére, hogy a kiküldetésben töltött idő az első és utolsó napon is meghaladta a 8 órát.
3) ae) számítások elvégzése
Megnevezés Mérték Összeg
Munkabér 600 000
Napidíj 60 000
Repülőjegy 280 000
Szállás 126 000
Konferencia díja 780 000
Adóalap 642 000
Szja 15% 96 300
Tb . járulék 18,5% 118 770
Szociális hozzájárulás adó 15,5% 99 510
Szakképzési hozzájárulás 1,5% 9 630
Összevont jövedelem költsége 769 140
Konferencia költsége 1 253 140
Számításhoz szükséges magyarázat
a) A jövedelem adóalapjának meghatározásakor csak az adóköte-les jövedelmeket kell figyelembe venni. Esetünkben ez a munka-bér, és a napidíj adóköteles része. Ez utóbbit úgy tudjuk kiszámí-tani, hogy a napidíj 30%-át, de maximum 15 Eurot lehet levonni mind az adó, mind a járulék alap számításánál. Mivel a napidíj összegének 30%-a 12 Euro, ezért a napidíj adókötelezettségének kiszámításánál a napidíj 30%-a vonható le az adóalapból.
Ez 52 000 × 0,30 = 15 600 Ft.
b) A konferenciával kapcsolatos költségeknél a repülőjegy az Szja törvény 7.§ (1) bekezdés q) pontja alapján nem minősül bevétel-nek, továbbá a konferencia költsége a 4. § (2a) alapján szintén mentesül az adó alól, ezért ezeket a kiadásokat nem kell az adó-alap számításánál figyelembe venni.
c) A jövedelmeket terhelő egyéni és céges adók és járulék össze-gének meghatározásakor az adóköteles jövedelmeket terhelő kötelezettségeket kell meghatározni. Ez a munkabér és a napi-díj adóköteles része együttesen. Az így kiszámított adóalap után az adókat és járulékokat az aktuális mértékek szorzataként álla-pítom meg.
d) Az összevont jövedelmet terhelő költség kiszámításakor vala-mennyi bruttó adóköteles jövedelemhez (és nem az adóalaphoz) kell hozzáadni azokat az adókat melyeket az adóalapra vetítve a Társaságnak kell megfizetnie. Ez a szociális hozzájárulás adó és a szakképzési hozzájárulás együttes összege.
e) A konferencia költségénél azokat a kiadásokat nem kell figye-lembe venni melyek akkor is felmerültek volna, ha a dolgozó nem utazik a konferenciára. Ez esetünkben csak a munkabér és a munkabér után fizetendő szociális és szakképzési hozzájáru-lás összege. A konferencia költségét úgy tudjuk meghatározni, hogy a napidíj, repülőjegy, szállás és a konferencia díjához hozzá adjuk a napidíj adóköteles része után fizetendő szociális hozzájá-rulás adót és a szakképzési hozzájáhozzájá-rulás összegét.