Tényállás
Egy osztrák munkavállaló családjával Ausztriában él és dolgozik munkaviszonya alapján 3200 Euro fizetést kap. Ezen kívül 13-14. havi munkabér illeti meg. 2021. január 1-től elvállalja a magyar leányvál-lalt gazdasági vezetését 3 évre kiküldetésben, azzal a feltétellel, hogy minden pénteken otthon dolgozik. (ez 50 munkanap az évi 248 lehet-séges munkanapból) Hétfőn reggel autóba ül és Magyarországon folytatja. 30 nap szabadságát otthon és a spanyol tengerparton tölti.
A magyar cég gazdasági munkáltatónak minősül az integrációs teszt alapján. Bére nem változik, de a magyar cég lakást bérel a gazdasági vezető részére havi 300 000 forintért és fizeti a cégautóval kapcsola-tos költségeket.
FeladaT
a) Állapítsa meg a magánszemély adóügyi illetőségét.
b) Állapítsa meg a jövedelem milyen adójogi kategóriába sorolható.
c) Határozza meg a jövedelem honnan származik és Magyarorszá-gon korlátozottan, vagy teljes egészében adóztatható.
d) Döntse el a jövedelem adóztatható-e Magyarországon. Melyik országnak van adóztatási joga a kettős adózást elkerülő egyez-mény alapján.
e) Amennyiben Magyarországon kell adót fizetni, számolja ki éves viszonylatban a magyar és az osztrák adóalap összegét.
Az Euro átváltási árfolyama – a könnyebb számolás érdekében – 300 Ft.
f) Keletkezik-e Szja és szociális hozzájárulási adó kötelezettsége a magyar cégnek? A magánszemély Ausztriában biztosított és ezt az osztrák hatóság által kiállított kiküldetésre vonatkozó A1-es dokumentummal tudja igazolni.
Felhasználandó Jogszabályok
1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról (Szja)
7. § (1) A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a következő bevételeket:
g) a magánszemélynek adott olyan összeget (utalvány értékét) – ide-értve hivatali, üzleti utazás esetén az utazásra, a szállás díjára, kül-földi kiküldetés esetén az utazásra, a szállás díjára szolgáló összeget is -, amellyel szemben a magánszemély a juttató részére közvetle-nül köteles bizonylattal elszámolni, vagy – ha a kiadást a magán-személy előlegezi meg – ezt a juttató utólag, bizonylattal történő elszámolás alapján a magánszemélynek megtéríti azzal, hogy ez a
rendelkezés egyébként nem alkalmazható olyan kiadások esetén, amelyeket e törvény nem ismer el a magánszemélynél költségnek;
1. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez – Az adómentes bevételekről
8.37. kifizető, külföldi székhelyű jogi személy, egyéb szervezet által biztosított személygépkocsi magáncélú használata, továbbá azzal összefüggésben úthasználatra jogosító bérlet, jegy juttatása;
1976. évi 2. törvényerejű rendelet a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köz-társaság között a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem-, a hozadéki és a vagyon-adó területén Bécsben, 1975. február 25-én aláírt egyezmény kihirdetéséről
15. Cikk – Nem önálló munka
(1) A 16., 17. és 18. Cikkek fenntartásával a fizetés, a bér és más hasonló térítés, amelyet az egyik Szerződő Államban illetőséggel bíró személy nem önálló munkáért kap, csak ebben az államban adóztatható, kivéve, ha a munkát a másik államban végzik. Ameny-nyiben a munkát ott végzik, úgy az ezért kapott térítés a másik államban adóztatható.
(2) Tekintet nélkül az (1) bekezdésre, az a térítés, amelyet az egyik Szerződő Államban illetőséggel bíró személy a másik Szerződő Államban végzett nem önálló munkáért kap, csak az először emlí-tett államban adóztatható, ha
a) a térítést olyan munkaadó fizeti vagy olyan munkaadó nevében fizetik, aki nem bír illetőséggel a másik államban, és
b) a térítést nem a munkaadónak a másik államban levő telephelye vagy állandó berendezése viseli és
c) a kedvezményezett a másik államban a vonatkozó adózási évben összesen nem tartózkodik hosszabb ideig, mint 183 nap.
2019. évi CXXII. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről
IX. fejezete a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló rendeletekhez 8995. §
Megoldás
a) Illetőség megállapítása
Munkanapok és naptári napok meghatározása adóéven belül:
Ausztriában végzett munka 50 nap
Magyarországon végzett munka 248 – 50 – 30 = 168 nap
Magyarországon töltött naptári napok 168 nap (mely egyben egyenlő a magyar munkanapok számával is)
Magyarországon kívül töltött naptári napok 365 – 168 = 197
Az Szja törvény alapján mivel a magánszemély kevesebb mint 183 napot tartózkodott Magyarországon, nem tekinthető magyar illetőségűnek, mivel Ausztriában rendelkezik állandó lakóhellyel és a családja is ott él, ott van a létérdekeinek a központja. Mindezek alapján osztrák illetőséggel bír.
a. Jövedelem minősítése
Nem önálló tevékenységből származó jövedelem, mivel a magánsze-mély tevékenységét munkaviszonyban látja el.
b . Jövedelemszerzés helye
Mivel a magánszemély osztrák illetőségű, adókötelezettsége a Magyar-országról származó, vagy az egyezmény szerint Magyarországon adóztatható jövedelemre terjed ki. (Korlátozott adókötelezettség)
Jövedelemszerzés helye a tevékenység szokásos helye. Mivel a tevé-kenységet két országban is végzi, a magyar szabály a munkanapokkal
arányos adóztatásról rendelkezik. Az adózás eldöntéséhez meg kell vizsgálni, hogy a kettős adózást elkerülő egyezmény alapján a jövede-lem hol adóztatható.
c. Adóztatási jog
Az 1976. évi törvényerejű rendelettel kihirdetett magyar-osztrák egyez-mény 15. cikke alkalmazandó. Eszerint a nem önálló munkára tekintettel megszerzett valamennyi bevétel az illetőség országában, vagy ha a tevé-kenység ettől eltér akkor a tevétevé-kenység végzése helyén adóztatható. Ez alapján az osztrák munkanapok csak Ausztriában adóztathatók. Mind-azonáltal a magyar napokra jutó jövedelem mivel a magyar társaság gaz-dasági munkáltatónak minősül, Magyarországon adóztatható.
d . Magyarországon adóztatható jövedelem
Összes jövedelem: 14 hó × 3200 Euro × 300 Ft= 13 440 000 Magyarországon adóztatható:
13 440 000 × 168 ÷ (248-30) munkanap = 10 357 431
Ausztriában adóztatható: 13 440 000 – 10 357 431=3 082 569 Ft
e . Szociális hozzájárulási kötelezettség
A magyar cégnek nem keletkezik szociális hozzájárulás fizetési kötele-zettsége, melynek indoka a következő
a lakásbérlet után nem keletkezik adófizetési kötelezettség az Szja tv 7. § (1) bekezdés g) pontja alapján, mivel a magánsze-mély kiküldetésben dolgozik a magyar cégnél. A szociális hoz-zájárulási adónak nem alapja az a jövedelem, amely után nem keletkezik Szja fizetési kötelezettség.
a cégautó használata az Szja törvény 1. számú mellékletének 8.37 pontja alapján mentesül az adó alól, mivel a cégnek
cég-autó fizetési kötelezettsége keletkezik. A szociális hozzájárulási adónak nem alapja az a jövedelem, amely után nem keletkezik Szja fizetési kötelezettség ezért a cégautó juttatás után nem kell szociális hozzájárulás adót sem fizetni.
Szociális hozzájárulás adót azért sem kell fizetni, mivel a magánszemély Ausztriában biztosított, a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet alapján lehetősége van Ausztriában biztosítottnak maradni annak elle-nére, hogy részben kiküldetésben dolgozik, mivel ezt az oszt-rák hatóság A1-es kiállításával igazolta.