Tényállás
Magyar magánszemély egy projekten végzett kiemelkedő teljesítmé-nyére tekintettel 5 000 000 forint nettó kifizetésben részesül, melyért befektetési jegyet kíván vásárolni. Adózás szempontjából mikor jár jobban, ha ETF (exchange taraded fund) befektetést vásárol, melyre osztalék jövedelmet kap, vagy a kereskedelmi banknál hagyományos befektetési jegyet vásárol?
FeladaT
Feltételezve, hogy a várható hozam évi 3% lesz és a magánszemély öt éven keresztül nélkülözni tudja a befektetett pénzét, tegyen javaslatot arra is, hogy érdemes-e tartós befektetési szerződést kötnie. Az egyes jövetelelem jogcímek szerinti adókötelezettségét foglalja össze. Az öt év alatt képződő jövedelmet terhelő adók összegét hasonlítsa össze.
Van-e különbség az adózásban, ha a magánszemély éves viszonylat-ban csak 3 500 000, vagy amennyiben évi 5 000 000 forintos munka-viszonyból származó jövedelemmel rendelkezik, vagy ha egyáltalán
nincs összevonás alá eső jövedelme, mert KATA hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó?
Felhasználandó Jogszabályok
1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról (Szja)
65. § (1) Kamatjövedelemnek minősülnek – figyelemmel a (3)-(3b) és az (5)-(6a) bekezdés rendelkezéseire is – a következők:
b) a nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott, a tőkepiacról szóló törvényben ilyenként meghatározott hitelviszonyt megteste-sítő értékpapír, kollektív befektetési értékpapír esetében – figyelemmel a (6) bekezdés rendelkezéseire is
ba) a kamatra és/vagy hozamra való jogosultság megszerzése szempontjából meghatározott időpontban történő tulajdonban tar-tás alapján a magánszemélynek kamat és/vagy hozam címén kifi-zetett (jóváírt) bevétel,
bb) a beváltáskor, a visszaváltáskor, valamint az átruházáskor [ide nem értve a kollektív befektetési értékpapírnak a tőkepiacról szóló törvény szerinti tőzsdén, valamint bármely EGT-államban, továbbá a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tag-államában működő tőzsdén történő átruházását] a magánszemélyt megillető bevételből – függetlenül attól, hogy az miként oszlik meg nettó árfolyamérték és felhalmozott kamat vagy hozam címén elszá-molt tételekre – az árfolyamnyereségre irányadó rendelkezések sze-rint megállapított rész;
67/B. § (1) E törvény külön rendelkezéseitől eltérően tartós befek-tetésből származó jövedelemnek minősül a (2)-(9) bekezdés rendel-kezéseiben foglalt feltételek és adókötelezettség mellett pénzösszeg
befektetési szolgáltatóval, hitelintézettel megkötött tartós befekte-tési szerződéssel történő lekötése révén, a magánszemélyt a lekö-tés megszűnésekor, megszakításakor megillető bevételnek – ide nem értve abból az árfolyamnyereségnek minősülő részt [67/A.
§ (9) bekezdés], de ideértve különösen a befektetésben lévő pénz-ügyi eszköznek, külföldi fizetési eszköznek a lekötés megszűné-sekor, megszakításakor irányadó szokásos piaci értékét, valamint a szerződés megszűnése, megszakítása időpontjára megállapított betéti kamatkövetelést is – az említett rendelkezések szerint lekötött pénzösszeget meghaladó része (e § (4)-(5) bekezdésének alkalmazá-sában: lekötési hozam). A tartós befektetési szerződés arra vonat-kozó külön megállapodás, hogy a felek az említett jövedelem tekin-tetében az e § szerinti adózási szabályokat alkalmazzák.
(5) Az adó mértéke
a) nulla százalék az ötéves lekötési időszak utolsó napjára, b) 10 százalék, ha a magánszemély
ba) a lekötést nem hosszabbítja meg, a hároméves lekötési időszak utolsó napjára,
bb) a lekötést a lekötési nyilvántartásban lévő pénzügyi eszköznek, pénzösszegnek egy részére nem hosszabbítja meg, az e résszel ará-nyos, a hároméves lekötési időszak utolsó napjára,
bc) a lekötést a kétéves lekötési időszakban szakítja meg, a megsza-kítás napjára,
c) 15 százalék, ha a magánszemély a lekötést az elhelyezést köve-tően a hároméves lekötési időszak vége előtt szakítja meg, a meg-szakítás napjára
megállapított lekötési hozam után.
2018. évi LII. törvény a szociális hozzájárulási adóról (Szocho)
1. § (1) Szociális hozzájárulási adó (a továbbiakban: adó) fizetési kötelezettség áll fenn a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerint összevont adó-alapba tartozó adó (adóelőleg) alap számításnál figyelembe vett jövedelem után.
(5) Az (1)-(4) bekezdésen túl adófizetési kötelezettség keletkezik c) az osztalék [Szja tv. 66. §]
2. § (1) Az adó mértéke az adóalap 15,5 százaléka, az 1. § (4) bekez-désben foglalt esetekben a juttatások adóalapként meghatározott összegének 15,5 százaléka.
(2) Az 1. § (5) bekezdés a)-e) pontja esetében az adót addig kell meg-fizetni, amíg a természetes személy 1. § (1)-(3) bekezdés és az 1. § (5) bekezdés a)-e) pontja szerinti jövedelme a tárgyévben eléri a mini-málbér összegének huszonnégyszeresét (a továbbiakban: adófize-tési felső határ).
Megoldás Osztalék
Az alternatív befektetési alap után kapott osztalék jövedelem az Szja törvényben osztalékként adózik. Az adó mértéke 15%. Az osztalék jövedelmek után bizonyos esetekben 15,5% Szocho-t is kell fizetni.
A törvény úgy rendelkezik, hogy az osztalékjövedelem után a Szocho-t mindaddig meg kell fizeSzocho-tni, amíg a Szocho-természeSzocho-tes személy más jogcí-men szerzett összevonás alá eső és forrásadós jövedelme együttesen el nem éri a tárgyévben a minimálbér összegének a huszonnégyszere-sét. Ez 2020-ban például azt jelenti, hogy a minimálbér 161 000 forintos
összegét figyelembe véve, ameddig a magánszemély jövedelme nem éri el a 3 864 000 forintot, addig a különbözetre Szocho fizetési kötele-zettsége keletkezik. Nem kell a Szocho-t megfizetni abban az esetben, ha a magánszemély az EGT államában működő a tőkepiacról szóló törvény szerint elismert szabályozott piacnak minősülő tőzsdére beve-zetett értékpapírral rendelkezik és erre az értékpapírra az adott tagál-lam joga szerint a hozam osztalék jogcímen kerül megállapításra.
Kamat
Hagyományos befektetési jegy hozama a beszerzési értéknél magasabb áron történő visszavásárlásból eredő árfolyamnyereség, mely nyilvá-nos ügyletek esetében speciális módon a kamatra irányadó rendelke-zések szerint adózik. Ez azt jelenti, hogy a kereskedelmi bank, azaz a kifizető köteles az árfolyamnyerségből levonni a 15% Szja-t. Más adó ezt a jövedelmet nem terheli és az adóbevallásban sem kell feltüntetni.
Ellenőrzött tőkepiaci ügylet (ETÜ)
A kollektív befektetési értékpapírok tőzsdei értékesítése esetén az átruházás során elért árfolyamnyereség ellenőrzött tőkepiaci ügy-letből származó jövedelemnek minősül adózási szempontból, így az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelemre és nem a kamatjövedelemre vonatkozó szabályokat kell a jövedelem adójá-nak megállapításakor alkalmazni. Amennyiben a kollektív befekte-tési értékpapír átruházása nem tőzsdén, hanem OTC piacon történik, akkor az átruházás során megszerzett jövedelem a kamatadó hatálya alá tartozik. Az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem után az adó mértéke 15%. Az ellenőrzött tőkepiaci ügylettel össze-függésben a bankot adó levonási kötelezettség nem terheli. Az adót a magánszemély az adóbevallásában állapítja meg, valamennyi ügyle-ten elért nyereség és veszteség figyelembevételével. Amennyiben az ügylet veszteséggel zárul, az adóévi veszteség három évben
elhatá-rolható. Az ETÜ-ből származó jövedelem után Szocho fizetési kötele-zettség nem keletkezik.
Tartós befektetési számla
Tartós befektetési szerződésből származó jövedelmet (ideértve pl. az osztalékot, kamatot, árfolyamnyereséget) terhelő személyi jövedelem-adó -kötelezettség mértéke
15 százalék, ha a magánszemély a lekötést az elhelyezést köve-tően a hároméves lekötési időszak vége előtt szakítja meg, a megszakítás napjára megállapított lekötési hozam után.
10 százalék, ha a magánszemély
- a lekötést nem hosszabbítja meg a hároméves lekötési idő-szak utolsó napjára,
- a lekötést a lekötési nyilvántartásban lévő pénzügyi eszköz-nek, pénzösszegnek egy részére nem hosszabbítja meg, az e résszel arányos, a hároméves lekötési időszak utolsó napjára, - a lekötést a kétéves lekötési időszakban szakítja meg, a
meg-szakítás napjára,
nulla százalék az ötéves lekötési időszak utolsó napjára.
A tartós befektetésből származó jövedelmet a magánszemélynek nem kell bevallania, ha az adójának mértéke nulla százalék. Egyéb esetben az adót a magánszemély az adóbevallásában állapítja meg, és a beval-lás benyújtására nyitva álló határidőig fizeti meg.
Megne
lem 750 000 750 000 750 000 750 000 750 000 750 000 Szja 15% 112 500 112 500 112 500 112 500 112 500 0
Szocho 15,5% 116 250 59 830 0 0 0 0
A táblázat adataiból megállapítható, hogy a Kata hatálya alá tartozó vállalkozónak, illetve, ha a magánszemély jövedelme nem éri el a mini-málbér 24-szeresét, akkor Szocho kötelezettség keletkezik. Ennek elke-rülése érdekében a döntésnél fontolóra kell venni a befektetési jegy TBSZ számlán való kezelését. Ezzel ugyanis nem csak a Szocho fizetés hanem az Szja fizetési kötelezettség is lenullázható. Ez utóbbi abban az esetben, ha öt éven keresztül a számlán tartja a befektetést.