Tényállás
Szabó Zsolt 2020. novembertől magasabb pozícióba lép, ugyanis meg-üresedett egy állás az Egyesült Arab Emirátusokban. Annyi informá-ciót kapott, hogy az Emirátusokban nem kell adót és járulékot fizet-nie. Zsolt közel áll a nyugdíjhoz ezért, ha nem túl drága, szeretné, ha továbbra is Magyarországon biztosított maradna. Segítsen Zsoltnak eldönteni az új munkakör elvállalásakor mire kell figyelnie adó és járu-lék vonatkozásában. Választási lehetősége van, hogy az arab céggel kössön helyi szerződést, vagy magyar munkaszerződés alapján vál-lalja el a munkát kiküldöttként. A munkaszerződés tervezetében 1,2 millió forintnak megfelelő bérjövedelem és a külföldi lakhatásra havi plusz 500 000 forintnak megfelelő összegű juttatás szerepel. Ameny-nyiben magyar jogviszonyban maradna és a tevékenységet kiküldetés-ben látná el, a magyar társaság által kiszámlázható költség az 1,7 mil-lió forintot nem haladhatja meg. Az ajánlat 3 évre szól, a munkavégzés helye kizárólag Dubai.
FeladaT
a) A megadott jövedelmek alapján példával szemléltesse, hogy arab és magyar munkaviszony esetében milyen kötelezettsége keletkezik a magánszemélynek és/vagy a munkáltatónak, figye-lemmel arra, hogy a céget terhelő költség nem haladhatja meg az 1,7 millió Ft-ot. Mekkora összegű lehet a magyar munkabér ilyen feltételek mellett?
b) Adjon alternatív javaslatot arra vonatkozóan, hogyan tarthatja fenn a magánszemély a magyar biztosítását az állami rendszer-ben és milyen költséget jelent ez a magánszemélynek.
c) Készítsen egy összefoglaló javaslatot, hogy melyik megoldást válassza a magánszemély.
Felhasználandó Jogszabályok
2013. évi CLXI. törvény a Magyarország Kormánya és az Egyesült Arab Emírségek Kormánya között a jövedelemadók területén a kettős adóztatás elke-rüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló, Dubaiban, 2013. április 30. napján aláírt Egyezmény kihirdetésérő
15. Cikk – Munkaviszonyból származó jövedelem
1. A 16., 18., 19. és 21. cikkek rendelkezéseinek fenntartásával a fize-tés, a bér és más hasonló díjazás, amelyet az egyik Szerződő Állam-ban belföldi illetőségű személy munkaviszonyra tekintettel kap, csak ebben az államban adóztatható, kivéve, ha a munkát a másik Szerződő Államban végzi. Amennyiben a munkát ott végzi, úgy az ezért kapott díjazás adóztatható ebben a másik államban.
2. Tekintet nélkül az 1. bekezdés rendelkezéseire, az a díjazás, ame-lyet az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű személy a másik Szerződő Államban végzett munkára tekintettel kap, csak az elsőként említett államban adóztatható, ha:
(a) a kedvezményezett a másik államban nem tartózkodik egyfoly-tában vagy megszakításokkal összesen 183 napnál hosszabb idő-szakot az adott adóévben kezdődő vagy végződő bármely tizenkét hónapos időtartamon belül, és
(b) a díjazást olyan munkaadó fizeti, vagy azt olyan munkaadó nevében fizetik, aki nem belföldi illetőségű a másik államban, és
(c) a díjazást nem a munkaadónak a másik államban lévő telephe-lye viseli.
3. Tekintet nélkül e cikk előző rendelkezéseire, az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű személy által, a másik Szerződő Állam vállalkozása által a nemzetközi forgalomban üzemeltetett hajó vagy légi jármű fedélzetén végzett munkáért kapott díjazás csak abban a másik Szerződő Államban adóztatható.
4. Tekintet nélkül e cikk előző rendelkezéseire, a fizetés, a bér, a juttatás és más díjazás, amelyet az egyik Szerződő Állam másik Szerződő Államba kihelyezett, belföldi illetőségű munkavállalója valamely Szerződő Állam légi vagy hajózási vállalkozásának felső-vezetői beosztásában kap, csak abban a Szerződő Államban adóz-tatható meg, amelyben a vállalkozás belföldi illetőségű.
2019. évi CXXII. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről
48 . § (1) Az a belföldi nagykorú természetes személy, aki nem saját jogú nyugdíjas, és
a) a 3. § és a 6. § szerinti biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony-ban nem áll,
b) a 17. § alapján a biztosítás nem terjed ki rá, vagy c) a biztosítása szünetel,
nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövede-lem szerzése céljából 22 százalék nyugdíjjárulék fizetésének vállalása mellett megállapodást (a továbbiakban: szolgálati idő és nyugdíjala-pot képező jövedelem szerzése céljából kötött megállapodás) köthet.
(2) Az (1) bekezdés szerinti megállapodás szolgálati időre és nyug-díj alapjául szolgáló átlagkereset megszerzésére külön-külön nem köthető meg.
(3) A szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése cél-jából kötött megállapodás esetén a járulékfizetés alapja a megálla-podást kötő személy által megjelölt jövedelem, de legalább a meg-állapodás megkötése napján érvényes minimálbér összege. Ha a megállapodást a minimálbér összegének figyelembevételével kötik meg, annak változása esetén a megállapodás alapján fizetendő nyugdíjjárulékot a változást követő hónap 12. napjáig kell a módo-sított összeg alapján megfizetni. Így kell eljárni akkor is, ha a meg-állapodást kötő személy az általa megjelölt jövedelmét módosítja.
Ha a megállapodást kötő személy, kedvezményezett javára kötött megállapodás esetén a kedvezményezett a megállapodás időtar-tama alatt biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban áll, a meg-állapodás alapján történő járulékfizetési kötelezettség szünetel.
(4) Szolgálati idő szerzése érdekében megállapodást (a továbbiak-ban: szolgálati idő szerzése céljából kötött megállapodás) köthet a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér alapulvéte-lével számított 22 százalék nyugdíjjárulék fizetésével az a nagykorú személy, aki
a) felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás kereté-ben folytatott tanulmányoknak (ideértve a doktoranduszképzést is) Tny. 41. §-a szerint figyelembe vehető idejét,
b) a társadalombiztosítási öregségi teljes nyugdíjhoz a Tny.-ben meghatározott húsz év szolgálati idő, vagy – az igénylőre irány-adó öregségi nyugdíjkorhatár 1997. december 31-e utáni betöltése esetén – az öregségi résznyugdíjhoz előírt tizenöt év szolgálati idő elérése érdekében kizárólag az öregségi résznyugdíjra vagy öreg-ségi teljes nyugdíjra jogosultsághoz szükséges hiányzó szolgálati idejét, legfeljebb azonban öt naptári évet
kívánja szolgálati időként elismertetni.
(5) A (4) bekezdés szerinti esetekben a megállapodás alapján fizetendő nyugdíjjárulék alapja a szolgálati időként elismerhető időszak naptári napjainak és a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér harmincad részének szorzata. Ha a (4) bekezdés a) pontja szerinti meg-állapodást a minimálbér alapján kötötték és a minimálbér változik, a megállapodás alapján fizetendő nyugdíjjárulékot a változást követő hónap 12. napjáig kell a módosított összeg alapján megfizetni.
Megoldás
a) Adó és járulékkötelezettség kiszámítása
Megnevezés Mérték Arab
jogviszony
Magyar jogviszony
Munkabér 1 200 000 1 025 641
Szállás 500 000 500 000
Adó alapja 0 0
Járulék alapja 0 1 025 641
Szja 15% 0 0
Tb . járulék 18,5% 0 189 744
Kötelező egészségbiztosítás 8 000 0
Szociális hozzájárulás adó 15,5% 0 158 974
Szakképzési hozzájárulás 1,5% 0 15 385
Nettó jövedelem 1 692 000 1 335 897
Céget terhelő költség 1 700 000 1 700 000
Számításhoz szükséges magyarázat
Adókötelezettség: Arab és vagy magyar jogviszony bármelyike esetén, a magánszemélynek Magyarországon nem keletkezik adófizetési kötele-zettsége tekintettel 2013. évi CLXI. törvény 15. cikkében foglalt rendelke-zésekre. Eszerint ugyanis a fizetés, a bér és más hasonló díjazás, amelyet
az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű személy munkaviszonyra tekintettel kap, csak ebben az államban adóztatható, kivéve, ha a munkát a másik Szerződő Államban végzi. A magánszemély illetőségéről nincs pontos információ, de a magyar szabályok szerint magyar illetőségű-nek számít. Azonban figyelemmel arra, hogy a magánszemély Dubaiban végzi a munkát bármilyen 12 hónapos időtartamon belül valószínűleg az ott tartózkodás meghaladja a 183 napot és a költségeket az arab társaság viseli, ezért a jövedelem adóztatási joga az Arab Emirátusokat illeti meg.
Biztosítási kötelezettség
Arab jogviszony esetén a magánszemélyre nem terjed ki a magyar biztosítási kötelezettség, tekintettel arra, hogy olyan országban kötött szerződés alapján végzi a munkát, amely állammal Magyarországnak nincs kétoldalú szociális egyezménye.
Magyar jogviszony esetén a magyar munkáltató foglalkoztatónak minősül és a járulékalapot magyar adóalap hiányában a munkaszer-ződésben meghatározott alapbér után kell meghatározni. Figyelemmel arra, hogy a munkavállaló magasabb pozícióba kerül ezért nem a meg-előző 12 havi alapbért kell a járulék alapjának megállapításakor figye-lembe venni. A lakhatásra kapott összeg nem képezi a járulék alapját.
A magyar bérjövedelem összegét a céget terhelő összes kiadásból kell meghatározni oly módon, hogy az fedezetet nyújtson a lakhatásra és a céget terhelő adókra is. Ennek megfelelően az arab munkabért el kell osztani 1,19-el mely a 15,5% Szocho és 1,5% Szakképzési hozzájárulás összegére is fedezetet biztosít.
b Alternatív javaslat a magyar biztosítás fenntartására
Arab jogviszony esetén a magánszemély köteles Magyarországon egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni mely alapján jogosult a nem pénzbeli egészségügyi szolgáltatások igénybevételére.
Nyugellátásra jogosító szolgálati idő megszerzése érdekében lehe-tősége van megállapodást kötni a lakóhely szerinti nyugdíjbiztosítási igazgatóságnál. A járulék fizetés mértéke 22% a megállapodás napján érvényes minimálbér összege után, vagy a magánszemély által meg-határozott jövedelem összege után.
Megnevezés Mérték Arab
jogviszony
Magyar jogviszony
Munkabér 1 200 000 1 025 641
Szállás 500 000 500 000
Adó alapja 0 0
Járulék alapja 0 1 025 641
Szja 15% 0 0
Tb . járulék 18,5% 0 189 744
Kötelező egészségbiztosítás 8 000 0
Szociális hozzájárulás adó 15,5% 0 158 974
Szakképzési hozzájárulás 1,5% 0 15 385
Nettó jövedelem 1 692 000 1 335 897
Céget terhelő költség 1 700 000 1 700 000
Önkéntes nyugdíj minimum 35 420 0
Nettó jövedelem a minimum
nyugdíj alapján 1 656 870 1 335 897
Önkéntes nyugdíj maximum 225 641 0
Nettó jövedelem a maximum
nyugdíj alapján 1 466 649 1 335 897
Számításhoz szükséges magyarázat
Az összehasonlítás érdekében az önkéntes alapon vállalható nyugdíj-befizetés alapját a minimálbér alapján és a magyar jogviszony járulék-alapjára érdemes kiszámítani, mert így látható, hogy a magánszemély nettó jövedelmére az egyes befizetések milyen hatást gyakorolnak.
c) Összefoglaló javaslat
A számításból látható, hogy amennyiben csak a szolgálati idő meg-szerzése fontos a magánszemély számára, akkor elegendő a minimál-bér alapján megkötni a megállapodást és az alapján fizetni a kisebb önkéntes nyugdíjjárulékot. Figyelemmel arra, hogy a magánszemély közel áll a nyugdíj korhatárhoz megfontolandó, hogy ne csupán szol-gálati időt növelje, hanem a nyugdíj alapját képező befizetések összege is növekedjen tekintettel arra, hogy ez befolyásolja a majdani nyugdíj összegét.
A magyar munkaviszony előnye, hogy a magánszemély pénz-beli egészségbiztosítási ellátásra is jogosult. Ez akkor bír jelentőség-gel, ha a magánszemély szeretné kizárni annak kockázatát, hogy egy esetleges betegség esetén jövedelem nélkül maradjon. Figye-lemmel arra, hogy a táppénz összege jelentősen korlátozott, nem biztos, hogy érdemes választani ezt az opciót. A munkaviszony további előnye, hogy a befizetésekkel járó adminisztrációt a mun-káltató bonyolítja, míg a megállapodás szerint fizetendő járulékot a magánszemélynek kell teljesítenie. Az adminisztráció ellenére az arab jogviszony és a megállapodás alapján történő befizetés tűnik kedvezőbb megoldásnak.