Tényállás
Az adóügyi illetőségnek kiemelkedő jelentősége van egy magánsze-mély jövedelmének adóztatásánál, amelyhez különböző szemponto-kat kell figyelembe venni. A következő magánszemélyek illetőségének megítéléséhez az alábbi tényeket és körülményeket ismerjük:
a) Nagy Péter
Magyar állampolgár
Feleségével együtt augusztus 1-én Svájcba költözik
Svájci munkaviszonyt létesít a cégcsoport egyik leányvállalatnál
Magyar állandó lakóhelyét július 31-én bérbe adja és augusztus 1-től Svájcban bérel egy garzonlakást
Augusztus 1-től a svájci szabályok szerint ott illetőséget szerez
Üzleti tárgyalásokra szinte minden hónapban 2-3 napra Magyar-országra utazik
Bankszámlával minkét országban rendelkezik
b) Szabó Csilla
Magyar állampolgár
Miskolcon él, ahol állandó lakóhellyel rendelkezik
Nincs párkapcsolata
Szeptembertől március 20-áig Németországban dolgozik kikül-detésben egy német tanácsadó cégnél
A német helyi szabály belföldi illetőségűnek tekinti
A német cég gazdasági munkáltatónak minősül, ezért a pro-jekten eltöltött idő alatt jövedelme Németországban adózik, annak ellenére, hogy Csilla magyar munkaviszony alapján, kiküldetésben dolgozik Németországban
c) Petr Pavlík
Szlovák állampolgár
Bejelentett lakcíme a szüleinél van, Pozsonyban
Győrben is van egy lakása, mivel ott dolgozik munkaviszony-ban
Szüleit havonta rendszeresen látogatja
Több mint 183 napot tartózkodik Magyarországon
d) Kis Katalin
Regionális pozícióban lévő gazdasági vezető egy lengyel tár-saságnál
4 országért felel, (Lengyelország, Magyarország, Szlovákia, Ausztria) valamennyi országban fizikailag is munkát végez, de a Lengyelországban töltött napok száma meghaladja a 183 napot
Lengyelországban lakást bérel a munkáltatója számára, a többi országban, ha szükséges hotelben száll meg, de sok esetben Magyarországról ingázik
Igyekszik munkáját úgy beosztani, hogy havonta legalább két hétvégét Magyarországon töltsön a családjával, előtt és utána 1-2 napot Magyarországról dolgozik
Férje és két kiskorú gyermeke Budapesten él egy II. kerületi lakásban
Magyar állampolgár
e) Josef Francz
Osztrák állampolgár
Feleségével közös családi házban Grazban van az állandó lakó-helye
Februártól elvállalja egy magyar Társaság ügyvezetői pozícióját
Ausztriában is dolgozik időnként, egy társaság igazgatótanácsá-nak tagja
A feleség Ausztriában dolgozik, de a hétvégeket és az ünnepe-ket gyakran Magyarországon tölti
Az ügyvezetőnek a magyar cég lakást bérel
f) Horváth Klára
Egy magyar társaság gazdasági vezetője
Lehetőséget kap arra, hogy Kenyában dolgozzon kiküldetés-ben januártól
Férjével együtt költözik
Márciusig a magyar cégtől kiküldetésben végzi a munkát
Júliusban szabadságon vannak Magyarországon
Augusztustól EMEA vezető pozíciót kap és az amerikai anya-céggel köt munkaszerződést
A munkát fizikailag továbbra is Kenyában látja el
Budapesti lakásukat márciustól bérbe adják
December 1-én kijelentkezik a magyar állandó lakóhelyéről
g) John Smith
Amerikai állampolgár
Családjával 3 évre Magyarországra költözik
Egy magyar multinacionális Társaságnál ügyvezetői pozíciót lát el, kiküldetésben
A magyar Társaság havi 3000 dollárért bérel egy villát a család részére a Budai hegyekben
Amerikai lakásukat kiadják
Befektetéseik Amerikában vannak, rendszeresen jelentős összegű osztalék és kamat jövedelmet kapnak
FeladaT
Állapítsa meg a magánszemély illetőségét a magyar Személyi jövede-lem adóról szóló törvény (továbbiakban Szja) alapján, amennyiben a magánszemély több országban illetőséggel bír szükség esetén vizs-gálja meg a kettős adózást elkerülő egyezmények illetőségre vonat-kozó cikkét.
Felhasználandó Jogszabályok
1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról (a továbbiakban: Szja) 3. § E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a követ-kező:
2. Belföldi illetőségű magánszemély:
a) a magyar állampolgár (kivéve, ha egyidejűleg más államnak is állampolgára, és belföldön nem rendelkezik a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvényben meg-határozott lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel);
b) az a természetes személy, aki a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és a három hónapot meghaladó tartózkodáshoz való jogát az adott nap-tári évben – a ki- és beutazás napját is egész napnak tekintve – leg-alább 183 napig Magyarország területén gyakorolja;
c) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodá-sáról szóló törvény hatálya alá tartozó letelepedett jogállású, illetve hontalan személy; továbbá
d) az a)-c) pontban nem említett természetes személy, akinek da) kizárólag belföldön van állandó lakóhelye;
db) létérdekei központja belföld, ha egyáltalán nem vagy nem csak belföldön rendelkezik állandó lakóhellyel;
dc) szokásos tartózkodási helye belföldön található, ha egyáltalán nem vagy nem csak belföldön rendelkezik állandó lakóhellyel, és létérdekei központja sem állapítható meg;
azzal, hogy a létérdekek központja az az állam, amelyhez a magán-személyt a legszorosabb személyes, családi és gazdasági kapcso-latok fűzik, továbbá az állandó lakóhely az olyan lakóhely, ahol a magánszemély tartós ottlakásra rendezkedett be és ténylegesen ott lakik. Nem változik az állandó lakóhely, ha a magánszemély ideig-lenes jelleggel huzamosabb ideig külföldön tartózkodik.
3. Külföldi illetőségű magánszemély: a belföldi illetőségű magán-személynek nem minősülő természetes személy, valamint – a 2.
pont c) alpontjában foglaltaktól eltérően – a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II.
törvény 35. § (1) bekezdésének e) pontja hatálya alá tartozó lete-lepedett jogállású személy, feltéve, hogy bármely 12 hónapos
idő-szakban – a ki- és beutazás napját is egész napnak tekintve – keve-sebb, mint 183 napot tartózkodik Magyarország területén.
Megoldás a) Nagy Péter
Az Szja tv 3. § 2. pontja alapján Péter magyar illetőséggel bír, miután magyar állampolgár. Svájcban augusztus 1-től svájci illetőségű, ezért az illetőséget a Svájccal kötött 2013. évi CLXIII. törvény a kettős adó-zás elkerüléséről szóló egyezmény 4. cikke alapján kell eldönteni. A 4.
cikk 2. a) pontja alapján Péter magyar illetősége augusztus elsején megváltozik, ugyanis csak abban az államban tekinthető belföldi ille-tőségűnek, amelyben állandó lakóhellyel rendelkezik, mely esetünk-ben Svájcban van. Péternek van magyar lakcíme is, de mivel a magyar lakása számára nem elérhető, ezért azt állandó lakóhelyként nem lehet figyelembe venni. Ugyanis állandó lakóhely az a hely, ahol tartós ott-lakásra rendezkedett be és ténylegesen ott is lakik. Nem változtatna az illetőségen az sem, ha a magyar lakás elérhető lenne és az üzleti utakon ott tartózkodna, ugyanis, ha mindkét államban rendelkezik lakóhely-lyel, akkor az egyezmény szerint csak abban az államban tekintendő belföldi illetőségűnek, amellyel személyi és gazdasági kapcsolatai szo-rosabbak (a létérdekek központja). Mivel felesége a külföldi mun-kavégzés alatt Svájcban él és a munkaviszony is Svájcban van ezért augusztustól az egyezmény alapján Svájci illetőségűvé válik.
b) Szabó Csilla
Az Szja tv 3. § 2. pontja alapján Csilla magyar illetőséggel bír, miután magyar állampolgár. A német szabályok alapján ott is illetőséggel bír ezért meg kell vizsgálni a Németországgal megkötött 2011. évi
LXXXIV. törvény a kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmény 4. cik-két, mely szerint, ha mindkét országban állandó lakóhellyel bír, akkor meg kell vizsgálni a következő szempontot, a létérdekek központját.
Mivel Csilla egyedülálló, ezért a családi kapcsolata alapján nem lehet döntést hozni. Gazdasági kapcsolatát vizsgálva, bár munkaviszonya Magyarországon van, de a német cég javára dolgozik ezért ez a szem-pont sem egyértelmű, ezért a következő ismérv a szokásos dási hely. Csilla a kiküldetés idején végig Németországban tartózko-dik, mely időtartam meghaladja a 183 napot. Ennek következtében a kiküldetés idején Csilla német illetőséggel bír.
c) Petr Pavlík
Petr feltételezés szerint Szlovák illetőséggel bír. Az Szja tv 3. § 2. pontja alapján Petr magyar illetőséggel is rendelkezik, miután uniós tagor-szágban állampolgár és több mint 183 napot Magyarországon tölt, ahol munkaviszonyban áll. A Szlovákiával megkötött 1996. évi C. tör-vény a kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmény 4. cikke alapján, ha a magánszemély mindkét országban állandó lakóhellyel bír, melyet rendszeresen használ, akkor meg kell vizsgálni a következő szempon-tot, a létérdekek központját. Mivel Petr egyedülálló, és kereső nagy-korú személy, a szülői kapcsolat alapján nem lehet döntést hozni.
Gazdasági kapcsolata Magyarországon van, ezért az ideérkezés első napjától magyar illetőségűnek tekintendő.
d) Kis Katalin
Katalin magyar állampolgár ezért magyar illetőségűnek számít. Mivel Lengyelországban is illetőségűnek tekintik, az 1996. évi XCV. törvény a kettős adózás elkerüléséről szóló Lengyelországgal kötött egyezmény 4.
cikke alapján, ha a magánszemély mindkét országban állandó
lakóhely-lyel bír, melyet rendszeresen használ, akkor meg kell vizsgálni, hol van a létérdekeinek központja. Családi kapcsolata Magyarországon van, akik-kel rendszeresen tartja a kapcsolatot. Ezért annak ellenére, hogy lengyel munkaviszonyban áll és ott több mint 183 napot tartózkodik, az Egyez-mény alapján magyar illetőségűnek számít, tekintettel arra, hogy a csa-ládi kapcsolat erősebb kötelék, mint a gazdasági kapcsolat.
e) Josef Francz
Josef feltételezhetően osztrák illetőségű. A magyar szabályok alap-ján viszont magyar illetőségűnek számít amennyiben a Magyarorszá-gon töltött napok száma meghaladja a 183 napot. Az 1976. évi 2. tör-vényerejű rendelet az Ausztriával kötött kettős adózás elkerüléséről kimondja, ha a magánszemély mindkét országban rendelkezik állandó lakóhellyel (a magyar bérelt lakás is annak számít adózás szempontjá-ból) akkor a létérdekek központját is meg kell vizsgálni. Mivel a férj és a feleség is ingázik a két ország között és Josefnek mindkét országban van jogviszonya, ezért a létérdekek alapján nem lehet az illetőséget meghatározni. A szokásos hely lesz a döntő. Ezért, ha Josef több mint 183 napot Magyarországon tölt, akkor az egyezmény szerint is magyar illetőségű lesz, ha kevesebbet akkor pedig osztrák illetőségű marad.
f) Horváth Klára
Klára magyar állampolgár ezért magyar illetőségűnek számít. Kenyá-val nincs a kettős adózás elkerülésére vonatkozó egyezménye Magyar-országnak, ezért a többi információnak nincs jelentősége, azok nem befolyásolják a magyar illetőséget.
g) John Smith
John amerikai állampolgár és mint ilyen megtartja az amerikai illetősé-get. Ugyanakkor a magyar szabályok szerint mivel csak Magyarorgon rendelkezik állandó lakóhellyel ezért magyar illetőségűnek szá-mít. A 49/1979. (XII. 6.) MT rendelet 1. cikk 2 bekezdése alapján az Egyesült államok úgy adóztathatja állampolgárait (ideértve az Egye-sült Államok esetében a volt állampolgárokat is), mintha az Egyez-mény nem lépett volna hatályba. Ennek következtében John amerikai illetőségű marad.