Tényállás
Németh Zsolt munkavállaló 2020. február 10-én kezdett Új-Zélandon, ahol azonos munkakörben kiküldetésben dolgozik tovább. Munkabé-rét megemelték a kiküldetés időtartamára 1 200 000 Ft-ra. (A hónap 28 napos, 9-én utazással telt a napja, összesen 7 munkanapot dolgo-zott Magyarországon és 13-at külföldön.) A kiküldetést megelőzően 900 000 Ft volt az alapbére (munkabére). A külföldi megélhetési költ-ségek különbözetére havi 300 000 Ft-ot kap, lakhatását a munkáltató fizeti, melynek díja forintra átszámítva havi 400 000 Ft.
FeladaT
Számolja ki, a februári bérszámfejtéshez kapcsolódóan a magyar adó és társadalombiztosítási kötelezettséget, mind a munkavállalói, mind a munkáltatói részt. Számítását szöveges indokolja.
a) Számolja ki Zsoltnak kell-e adót fizetnie akkor, amikor elkészíti a magyar személyi jövedelemadó bevallását, figyelemmel arra, hogy Új-Zélandon megfizetett adó forintra átszámított összege 2 500 000 Ft volt. Mennyiben módosul a fizetendő adó összege, ha Új-Zélandon megfizetett adó összege 2 800 000 Ft, válaszát írásban indokolja.
b) Változtat-e az adó és járulékkötelezettségen, ha a munkavállaló a külföldi munkavégzés alatt fizetés nélküli szabadságot kér, mert lehetőséget kap arra, hogy a szingapúri anyacéggel létesít-sen munkaviszonyt és az alapján dolgozzon Új-Zélandon?
Felhasználandó Jogszabályok
1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról (Szja)
7. § (1) A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a következő bevételeket:
q) a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó utazási jegy ellenértékét, ideértve a szokásosan a jegy árában felszámított étkezés ellenérté-két is, továbbá a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó szállás ellen-értékét, ideértve a szokásosan a szálláshely árában felszámított reg-geli étkezés ellenértékét is;
29. § Az összevont adóalap az adóévben adókötelezettség alá eső valamennyi önálló, nem önálló tevékenységből származó, valamint egyéb bevételből megállapított jövedelem, továbbá átalányadózás esetén az egyéni vállalkozói, a mezőgazdasági kistermelői bevétel-ből az átalányban megállapított jövedelem. Ha a jövedelem után a magánszemély kötelezett a szociális hozzájárulási adó megfize-tésére (kivéve, ha az költségként elszámolható, vagy azt számára megtérítették), a megállapított jövedelem 85 százalékát kell jövede-lemként figyelembe venni.
32. § (1) Ha az adóévi összevont adóalapnak olyan jövedelem is részét képezi, amely után a magánszemély külföldön jövedelemadó-nak megfelelő adót fizetett, – ha nemzetközi szerződésből más nem következik – a számított adót csökkenti a jövedelem után külföldön megfizetett adó 90 százaléka, de legfeljebb e jövedelem adóalapjára az adó mértékével megállapított adó. Nem vehető figyelembe kül-földön megfizetett adóként az az összeg, amely törvény, nemzetközi szerződés rendelkezése vagy külföldi jog alapján a jövedelem után fizetett adó összegéből a magánszemély részére visszajár.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezését az átalányadózást választó magánszemélynek azon bevétele alapján átalányban megállapított jövedelmére kell alkalmaznia, amelyre vonatkozóan külföldön a személyi jövedelemadónak megfelelő adót fizetett.
46. § (1) Eltérő rendelkezés hiányában az összevont adóalap adóját, valamint a vállalkozói személyi jövedelemadót – az adóbevallás-ban történő utólagos elszámolással – adóelőlegként kell megfizetni.
(2) Nem terheli adóelőleg:
e) a jövedelemszerzés helye szerint olyan államból származó jöve-delmet, amellyel nincs Magyarországnak a kettős adóztatás elkerü-léséről szóló egyezménye
azzal, hogy az a)-e) pontokban említett jövedelmek adóját a magán-személy az adóbevallásban állapítja meg és az adóbevallás benyúj-tására nyitva álló határidőig fizeti meg.
2018. évi LII. törvény a szociális hozzájárulási adóról (Szocho)
1. § (1) Szociális hozzájárulási adó (a továbbiakban: adó) fizetési kötelezettség áll fenn a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerint összevont adó-alapba tartozó adó (adóelőleg) alap számításnál figyelembe vett jövedelem után.
3. § (1) Adó fizetésére kötelezett az a személy, aki az Szja tv. szerint nem önálló tevékenységből származó jövedelmet juttat (e bekezdés alkalmazásában ideértve a külföldi kifizetőt). Amennyiben az Szja tv. szerinti nem önálló tevékenységből származó jövedelem kül-földi kifizetőtől származik és a Tbj. szerint járulékalapot nem képez, az adó fizetésére kötelezett személy a természetes személy.
28. § A Tbj. szerinti foglalkoztató az adófizetésre kötelezett termé-szetes személytől a termétermé-szetes személlyel tett egybehangzó nyi-latkozata alapján átvállalhatja az 1. § (1)-(3) bekezdése szerinti adó megfizetését és bevallását (ideértve az adó utólagos megtérítését is), ha a természetes személy kifizetőnek nem minősülő külföldi mélytől a foglalkoztatóval fennálló jogviszonyára tekintettel sze-rez jövedelmet. A fizetési és bevallási kötelezettség átvállalásának további feltétele a természetes személy nyilatkozata arról, hogy a kötelezettség teljesítéséhez szükséges adatokat a foglalkoztató ren-delkezésére bocsátja. Az átvállalt kötelezettség teljesítéséért a fog-lalkoztató és a természetes személy egyetemlegesen felelnek.
Megoldás
a) Februári bérszámfejtéshez szükséges adatok
Megnevezés Mérték Összeg
Munkabér febr. 10ig 315 000
Munkabér febr. 10től 780 000
Megélhetési költség 195 000
Szállás 260 000
Adó előleg alapja 315 000
Járulék alapja 957 857
Szja 15% 47 250
Nyugdíj járulék 10% 95 786
Egbizt . járulék 7% 67 050
Munkaerőpiaci járulék 1,5% 14 368
Szociális hozzájárulás adó 17,5% 167 625
Szakképzési hozzájárulás 1,5% 14 368
Számításhoz szükséges magyarázat
Munkabér Magyarországon és ÚjZélandon adóztatható része: Új-Zélanddal nincs kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmény, ezért meg kell vizsgálni, hogy a magyar szabályok szerint a jövedelem adóz-tatható-e Magyarországon.
A jövedelem szerzés helye munkaviszonyból származó jövedelem ese-tében a tevékenységvégzés szokásos helyének fekvése szerinti állam.
Ez esetünkben február 10-ig Magyarország, és azt követően Új-Zéland.
Ezért a munkabért a munkanapok alapján arányosítani szükséges.
A munkáltatónak, az Új-Zélandról származó jövedelemből (Szja tv 46 § (1) bekezdés e) pontja alapján) nem kell Szja előleget levonni. A mun-káltató „megakasztja” az adóelőleg levonását és a munkavállalónak év végén az adóbevallásában kell kiszámítania az adókötelezettséget. Az összevont adóalap adójából a külföldön igazoltan megfizetett adó 90%-át levonhatja – mely nem haladhatja meg a jövedelemre jutó magyar adót.
Munkabér magyar része: munkabér × magyar munkanap ÷ összes munkanap
Munkabér Új-Zélandi része: munkabér × külföldi munkanap ÷ összes munkanap
A megélhetési költség különbözete csak a külföldi napokra jár, ezért azt arányosítani kell és a jövedelem külföldről származónak minősül, mert kizárólag arra tekintettel illeti meg a munkavállalót.
A lakhatás az Szja törvény 7. § (1) bekezdés q) pontja lapján mentes az adó alól.
Járulék alapját adóelőleg hiányában a megelőző 12 havi alapbér képezi a külföldön töltött naptári napok arányában. Nem képezi a járulék alapját a megélhetési költség különbözetére kapott térítés.
b) Éves jövedelem bevallása
Éves jövedelem kiszámítása 2,5 millió külföldi adó
2,8 millió külföldi adó Munkaviszonyból származó jövedelem 1 215 000 1 215 000 A kettős adózást kizáró egyezmény
hiányában külföldön is adózott jövedelem 15 975 000 15 975 000
Összevont adóalap 17 190 000 17 190 000
Számított adó 2 578 500 2 578 500
Külföldön megfizetett adó legfeljebb
a külföldön megfizetett adó 90%a 2 250 000 2 396 250 Kifizető által levont adóelőleg 182 250 182 250 Adózó terhére mutatkozó fizetendő adó 146 250 0 Abban az esetben, ha a munkavállaló 2 800 000 Ft adót fizetett Új-Zélandon, akkor figyelemmel a munkáltató által levont adó összegére a magánszemélynek 123 750 Ft visszaigényelhető adója keletkezne. Ez a törvényi előírás alapján nem lehetséges, mert a levonás nem halad-hatja meg a külföldi jövedelemre jutó adó összegét, mely esetünkben 1 597 5000 × 0,15 = 2 396 250 Ft. Ennek eredményeként a Magyarorszá-gon végzett munkára jutó adó nem igényelhető vissza.
c) Járulék kötelezettség vizsgálata Szingapúr jogviszony esetén A munkavállalónak szingapúri munkáltatóval megkötött szerző-dés alapján Új-Zélandon végzett tevékenysége alapján nem keletke-zik Magyarországon biztosítási kötelezettsége. A Tbj törvény és 2020.
július 1-től hatályos új Tbj törvény is alapelvként rögzíti, hogy bizto-sítási jogviszony e törvény erejénél fogva a magyar jogviszony, a kül-földi nem egyezményes országban kötött jogviszony esetén pedig a Magyarországon végzett munka, vagy az Európai közösségi rende-let és vagy kétoldalú egyezmény hatálya alá tartozik a munkavállaló.
Mivel a magánszemély Szingapúrban fizikailag nem végez munkát ott valószínűleg tb járulékfizetés nem keletkezik. Továbbá a munkálta-tónak Magyarországon sem kell a Tbj törvény alapján járulékot fizet-nie. A magánszemély szolgálati időt önkéntes alapon vásárolhatna Magyarországon annak érdekében, hogy a nyugdíj számításakor a külföldön töltött időt is figyelembe lehessen venni. Az egészségbizto-sítási hozzájárulást mivel a magánszemély véglegesen nem hagyta el Magyarországot, köteles fizetni.
Az Új-Zélandon végzett munka után nem keletkezik Szja előleg fizetési kötelezettség ezért az adót csak év végén az adóbevallásban kell megfizetni. Az Szja mellett meg kell vizsgálni, hogy 15,5% Szo-cho fizetési kötelezettség ezesetben keletkezik-e. Figyelemmel arra, hogy a bevallás készítésének időpontjában már 15,5 % a Szocho mér-téke nincs jelentősége, hogy 2020. június 30-ig még 17,5% volt az adó mértéke. Adófizetésre kötelezett személynek a jövedelmet szerző ter-mészetes személy minősül. Az adót mindaddig meg kell fizetni, amíg a természetes személy Szocho tv 1. § (1)-(3) bekezdés (összevonás alá eső jövedelme) és az 1. § (5) bekezdés a)-e) pontja szerinti jövedelme (forrásadós jövedelme) a tárgyévben el nem éri a minimálbér össze-gének huszonnégyszeresét. Amennyiben a Szocho-t a magánszemély köteles viselni, akkor mind az Szja mind a Szocho alapjaként a jövede-lem 0,87%-át kell figyejövede-lembe venni. Tekintettel arra, hogy a törvény nem csak azon jövedelmek figyelembevételét engedi meg melyek után Magyarországon ténylegesen történt Szocho fizetés, ezért – mivel az összevonás alá eső jövedelem összege meghaladja a Szocho minimum korlátot a magánszemélynek Szocho kötelezettsége nem keletkezik.