Tényállás
Ausztriában munkaviszonyban dolgozó magánszemély osztrák befek-tetési alapokba fektette megtakarításait. A magánszemély a munkavi-szonya alapján Ausztriában biztosított, ott fizeti a járulékokat. Az alap-tól származó információ szerint osztalék, árfolyamnyereség és kamat jogcímen szerzett jövedelmet. Az osztrák banknál a magánszemély osztrák lakcíme volt megadva. A bank valamennyi jövedelemből 25%
adót vont le. A magánszemély Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkezik, felesége és két kiskorú gyermeke Budapesten él, akikhez
szinte minden hétvégén hazalátogat. Ausztriában kapott fizetésének nagy részét a család megélhetésére fordítja.
FeladaT
a) Állapítsa meg, hogy az osztrák bank a befektetési jegyek után kifizetett jövedelmekből jogszerűen vonta-e le az osztrák adót?
b) A magánszemélynek melyik országban és milyen mértékű adót kell fizetnie?
c) Van-e különbség a magánszemély adózását érintően, ha a hoza-mokat már egy olyan időpontban írják jóvá számára amikor a magánszemély Magyarországra hazaköltözik és Ausztriában már nem biztosított.
Felhasználandó Jogszabályok
1976. évi 2. törvényerejű rendelet a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztár-saság között a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem-, a hozadéki és a vagyon-adó területén Bécsben, 1975. február 25-én aláírt egyezmény kihirdetéséről
10. Cikk – Osztalék
(1) Az osztalék, amelyet az egyik Szerződő Államban illetőséggel bíró jogi személy a másik Szerződő Államban illetőséggel bíró sze-mélynek fizet, a másik államban adóztatható.
(2) Ez az osztalék mindamellett abban a Szerződő Államban, amely-ben az osztalékot fizető jogi személy illetőséggel bír, ennek az államnak a joga szerint megadóztatható; az adó azonban az oszta-lék bruttó összegének 10%-át nem haladhatja meg.
Ez a bekezdés nem érinti a jogi személy adóztatását azon nyereség vonatkozásában, amelyből az osztalékot fizetik.
(3) A jelen cikkben használt „osztalék” kifejezés részvényekből, élvezeti részvényekből vagy élvezeti jegyekből, bányarészjegyek-ből, alapítói érdekeltségből vagy nyereségrészesedést biztosító más jogokból – kivéve a követeléseket – származó jövedelmet, valamint egyéb társasági érdekeltségből származó olyan jövedelmet jelent, amely annak az államnak az adójoga szerint, amelyben a nyeresé-get felosztó jogi személy illetőséggel bír, a részvényekből származó jövedelemmel azonos elbírálás alá esik.
11. Cikk – Kamat
(1) A kamat, amely az egyik Szerződő Államból származik és ame-lyet a másik Szerződő Államban illetőséggel bíró személynek fizet-nek, csak a másik államban adóztatható.
(2) Az ebben a cikkben használt „kamat” kifejezés állami kölcsö-nökből, kötvényekből, még akkor is, ha azok a földterületre bejegy-zett jelzálogjoggal vannak biztosítva vagy nyereségrészesedéssel vannak kiállítva és mindenfajta követelésből származó jövedel-met, valamint minden más olyan jövedelmet jelent, amely annak az államnak az adójoga szerint, amelyből származik, a kölcsönből származó jövedelemmel azonos elbírálás alá esik.
2018. évi LII. törvény a szociális hozzájárulási adóról (Szocho)
5. §. (4) A szociális biztonsági rendszerek koordinálásról szóló ren-deletek hatálya alá tartozó, másik tagállamban vagy az Európai Unió intézményei által biztosított személy jövedelme után nem kell adót fizetni. Az adó-fizetési kötelezettség alóli mentességet a termé-szetes személy az illetékes külföldi hatóság által kiállított, a másik tagállamban vagy az Európai Unió intézményénél fennálló biztosí-tást tanúsító igazolással igazolja.
Megoldás
a) Annak eldöntése érdekében, hogy az adott jövedelem hol adóz-tatható meg kell állapítani a magánszemély adóügyi illetőségét. Fel-tételezhető, hogy a magánszemély mindkét országban rendelkezik állandó lakóhellyel ezért azalapján az illetőséget nem lehet eldönteni.
Gazdasági kapcsolata Ausztriában van, de mivel családja Magyaror-szágon él, a legszorosabb családi kapcsolat alapján a magánszemély magyar illetőségűnek minősül az Ausztriával megkötött kettős adózás elkerülésére vonatkozó 1976. évi 2. tvr. alapján. Az Egyezmény alap-ján a befektetésen realizált jövedelem a következő jogcímeken és mér-tékben adóztatható Ausztriában.
Osztalék: amelyet egy Ausztriában illetőséggel bíró jogi személy egy Magyarországon illetőséggel bíró személynek fizet, Magyarországon adóztatható. Ez az osztalék abban a Szerződő Államban, amelyben az osztalékot fizető jogi személy illetőséggel bír, ennek az államnak a joga szerint megadóztatható. Az adó azonban az osztalék bruttó összegé-nek 10%-át nem haladhatja meg. Abban az esetben, ha osztrák részvé-nyekre tekintettel kapta a magánszemély az osztalékot, az osztrák adó levonása ugyan jogszerű volt, de a mérték tekintetében nem, tekin-tettel arra, hogy az osztalék utáni adó mértéke nem haladhatja meg a 10%-ot.
Kamat: amely Ausztriából származik és amelyet egy magyar illető-séggel bíró személynek fizetnek, csak Magyarországon adóztatható.
Ennek a szabálynak az értelmében Ausztriának nincs joga a kamatjö-vedelemből adót levonni.
Árfolyamnyereség: az Egyezmény 13. cikke alapján az értékpa-pír elidegenítésből származó jövedelem abban a Szerződő Államban adóztatható, amelyben az elidegenítő illetőséggel bír, mely
esetünk-ben Magyarország, tehát az osztrák adó ebből a jövedelemből sem vonható le jogszerűen, tehát a levont adó visszaigényelhető.
b) A külföldön levont adót az adóbevallásban fel kell tüntetni, de csak az Egyezményben meghatározott mértékben. A külföldön „túlvont”
adót a forrásország adóhatóságánál lehet adóvisszatérítési eljárás kere-tében visszaigényelni. Ehhez szükséges lehet egy magyar illetőségiga-zolás beszerzése a magyar adóhatóságtól, továbbá kérhetik a haszon-húzói nyilatkozatot is.
Mindezek alapján az osztrák kibocsátók által a kifizetett osztalékot Magyarországon be kell vallani. Magyarországon a jelenleg érvényes adókulcs 15%, melyből levonható az egyezmény szerinti adókulcs (10%), tehát a Magyarországon fizetendő adó 5%. A 15% mértékű túlvont adó visszatérítését a magánszemély az osztrák adóhatóság-nál kezdeményezheti. A kamat és árfolyamnyereség után a 15% adót Magyarországon kell bevallani és megfizetni. A magyar adóbevallás-ban nincs lehetőség az Ausztriáadóbevallás-ban levont adó feltüntetésére, azt az osztrák adóhatóságtól kell visszaigényelni.
Szocho fizetési kötelezettsége a magánszemélynek Magyarorszá-gon nem keletkezik, miután a magánszemély Ausztriában biztosított.
Ezt a biztosítási jogviszonyt az osztrák egészségügyi hatóság által kiál-lított igazolással kell egy esetleges adóellenőrzés során bizonyítani.
c) Abban az esetben, ha a magánszemély Ausztriában már nem biztosított a forrásadós jövedelmek megszerzésének időpontjában, akkor az oszta-lék és az árfolyamnyereség után 15,5 % Szocho fizetési kötelezettség kelet-kezik. Ezt a Szocho-t nem kell megfizetni az árfolyamnyereség összege után amennyiben az ellenőrzött tőkepiaci ügylet keretében keletkezett.
Továbbá az osztalék után sem kell, ha EGT tagállamban működő szabá-lyozott piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapír után került az osztalék megállapításra az osztrák jog szerint.
Szocho fizetési kötelezettsége a forrásadós jövedelem után mind-addig keletkezik a magánszemélynek ameddig a Magyarországon adóköteles összevonás alá eső jövedelem és a forrásadós jövedelem együttes összege el nem éri a minimálbér 24-szeresét. Mivel a magán-személynek Magyarországon nincs jogviszonya, nem zárható ki, hogy Szocho fizetési kötelezettsége felmerülhet a nem tőzsdei értékpapírok osztalék/árfolyamnyereség jövedelmével kapcsolatban.