Tényállás
Mr. Silva brazil állampolgár egy amerikai tulajdonú cég brazil leány-vállalatánál dolgozik. Az amerikai céggel 2020. január 1-től 3 évre szóló kiküldetési szerződést kötött, mely alapján expat státuszban, kikülde-tés keretében ellátja a magyar leányvállalt ügyvezetői pozícióját. Fele-ségével és 9 éves lányával Magyarországra költözik. Az Egyesült Álla-mokban Mr. Silva a kiküldetés előtt nem dolgozott, ezért nem tartozik a céges társadalombiztosítás hatálya alá. A kiküldetési szerződése sze-rint a következő jövedelmekben részesül:
Alapbér bruttó 6000 USD/hó
COLA megélhetési költség 1000 USD/hó Lakhatás támogatása 4000 USD/hó Gyerek iskoláztatási költségei 10 000 USD Magyar nyelvoktatás 44 USD/hó
Költöztetés januárban kifizetett díja 20 000 USD
A számfejtés során hipotetikus adó címén havi 1200 USD-t visszatarta-nak a magánszemélytől. A fogadó cég a magyar társaság nevére szóló számlák alapján közvetlenül fizeti a lakhatást, a gyerekek iskolázta-tási költségét az amerikai iskolával kötött szerződés alapján, a magyar nyelvtanárt, és köteles gondoskodni az ügyvezető magyar adókötele-zettségének teljesítéséről.
Ezen felül Mr. Silva 2021. márciusban kapta meg a brazil munkáltató-jától az előző évre vonatkozó jutalmát, mely 20 000 USD volt.
FeladaT
Készítsen egy éves kalkulációt az amerikai társaság részére, melyben kimutatja a magánszemély, valamint a küldő és a fogadó társaságot terhelő adók összegét. Számolja ki az éves magyar adókötelezettséget USD-ben, milyen jövedelmek után kinek (az amerikai munkáltatónak, a magyar fogadó társaságnak vagy a magánszemélynek) keletkezik fizetési kötelezettsége. Vizsgálja meg keletkezik-e biztosítási köte-lezettség, döntését írásban indokolja. A magánszemélyt terhelő adó összegét a magyar cégnek kell megfizetnie ezért, ha szükséges végez-zen bruttósítást.
Felhasználandó Jogszabályok
2019. évi CXXII. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről, valamint 2020. első felében hatályos 1997.
évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
Belföldi:
Magyarország területén a polgárok személyi adatainak és lakcímé-nek nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint bejelen-tett lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár, a bevándorolt és a letelepedett jogállású, valamint a menekültként vagy oltalmazott-ként elismert személy,
a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy (a továbbiakban: a szabad mozgás és tartózkodás jogá-val rendelkező személy), aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról
szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint a hontalan.
Külföldi: az a természetes személy, aki nem minősül belföldinek.
A biztosítás nem terjed ki:
a magyar jogszabályok szerint be nem jegyzett külföldi munkál-tató által Magyarország területén foglalkoztatott, harmadik állam állampolgárságával rendelkező és külföldinek minősülő vállalóra, ha a munkavégzésre kiküldetés, kirendelés vagy munka-erő-kölcsönzés keretében kerül sor, feltéve, hogy e munkavégzés a két évet nem haladja meg; e rendelkezés ismételten nem alkalmaz-ható ugyanarra a munkavállalóra, ha az előző belföldi munkavég-zés befejemunkavég-zésétől számítva három év nem telt el;
Különös szabályok a járulékkötelezettségek teljesítésére vonatkozóan A magyar jogszabályok szerint bejegyzésre nem kötelezett külföldi foglalkoztató (a továbbiakban: külföldi vállalkozás) javára biztosí-tási kötelezettséggel járó jogviszony keretében munkát végző fog-lalkoztatott részére kifizetett járulékalapot képező jövedelem ala-pulvételével a külföldi vállalkozás a 19. § (2)-(3) bekezdéseiben meghatározott nyugdíjjárulékot, valamint egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot állapít meg és von le.
A külföldi vállalkozás a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony-nyal összefüggő bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettsé-get az Air. szerinti pénzügyi képviselő, valamint adózási ügyvivő útján, ennek hiányában közvetlenül saját maga teljesíti. Ha a kül-földi vállalkozás a járulékkötelezettséget közvetlenül teljesíti, a biz-tosítás kezdetét megelőzően köteles bejelentkezni az állami adóha-tóságnál, és kérelmezni, hogy az állami adóhatóság foglalkoztatói minőségében vegye nyilvántartásba.
2018. évi LII. törvény a szociális hozzájárulási adóról (Szocho)
3. § (1) Adó fizetésére kötelezett az a személy, aki az Szja tv. szerint nem önálló tevékenységből származó jövedelmet juttat (e bekezdés alkalmazásában ideértve a külföldi kifizetőt). Amennyiben az Szja tv. szerinti nem önálló tevékenységből származó jövedelem kül-földi kifizetőtől származik és a Tbj. szerint járulékalapot nem képez, az adó fizetésére kötelezett személy a természetes személy.
(6) Kirendelés esetén az adófizetési kötelezettséget a kirendelést elren-delő (ideértve a külföldi kifizetőt is) teljesíti. A kirendelés alapján fog-lalkoztató személy teljesíti az adófizetési kötelezettséget, ha a kiren-delést elrendelővel megállapodott arról, hogy a természetes személy foglalkoztatásához kapcsolódó munkabért és közterheket ő fizeti.
Megoldás
a) Adózásnál figyelembe veendő szempontok
Mr. Silva brazil állampolgár családjával 3 évre Magyarországra költö-zik ezért magyar illetőségűnek minősül. Jövedelme a Magyarországon végzett tevékenysége következtében Magyarországról származik, ezért a munkáért kapott díjazás teljes egészében Magyarországon adózik.
A lakhatást a fogadó cég biztosítja, ezért az a kiküldetésre tekintettel adott és így adómentes juttatás.
A gyermek oktatására fordított kiadás egyes meghatározott juttatás, de mivel Mr. Silva nem minősül Tbj belföldi személynek a juttatás után Szocho fizetési kötelezettség nem merül fel.
A magyar nyelvoktatásra fordított kiadás adómentesen elszámolható, mivel a tevékenység végzéséhez szükséges feltétel.
A jutalom mivel az a korábbi évi tevékenységre tekintettel kerül kifize-tésre Magyarországon nem adóztatható, tekintettel arra, hogy Mr. Silva
abban az időszakban nem volt magyar illetőségű és nem Magyarorszá-gon végezte a munkáját.
A hipotetikus adó, a magyar adó alapjának számításakor levonásba helyezhető, ugyanis az az összeg nem áll a magánszemély rendelke-zésére.
Előző évi jutalom 20 000
Adóalap 89 600 10 000
Szja 15% 13 440 1 770
Brazíliával nincs Magyarországnak kétoldalú szociális biztonságra vonatkozó megállapodása, ezért a brazil magánszemély Tbj törvény alkalmazásában külföldinek minősül. A munkát Magyarországon kiküldetés keretében végzi, de mivel a szerződése 3 évre szól, nem lehet alkalmazni a 2 éves mentességi szabályt. Ennek következtében a
magánszemély foglalkoztatójától származó Szja előleg alapját képező jövedelem után Tb járulék és Szocho fizetési kötelezettség keletkezik.
Ezt fő szabályként az amerikai munkáltatónak kell teljesíteni, de ha ennek nem tesz eleget, akkor a magánszemély egyetemlegesen felelős.
A magyar társaság nem minősül a magánszemély foglalkoztatójá-nak ezért az általa kifizetett jövedelmek után járulékot nem kell fizet-nie, azonban a magánszemélyt terhelő adó és járulék átvállalása a kül-földi munkaviszonyra tekintettel történik, ezért a magyar kifizetőt Szocho kötelezettség terheli.
c) Bruttósítás
A szerződés értelmében a fogadó magyar társaság köteles az adóha-tóság részére befizetni a magánszemélyt terhelő adókat, a magánsze-mély adófolyószámlájára. Miután a magyar cég kifizetőnek, de nem foglalkoztatónak minősül, ezeket a jövedelmeket csak oly módon utal-hatja át, hogy abból levonja az Szja előleget. Ennek következtében a nettó jövedelmet fel kell bruttósítani, azaz a jövedelem összegét el kell osztani (100 – 15)-tel és meg kell szorozni 100-zal.
A számítás ellenőrzése: bruttó jövedelem – Szja előleg =Nettó jöve-delem: 35 313 – 5297 = 30 016
Figyelemmel arra, hogy a magyar társaság kifizetőnek minősül és munkaviszonyra tekintettel jövedelmet juttat, a társaságnak szociá-lis hozzájárulás adó fizetési kötelezettsége keletkezik. Ennek mértéke június 30-ig kifizetett jövedelmek után 17,5% míg ezt követően 15,5%.
Magánszemélyt terhelő kötelezettségek bruttósítása Összege
Magánszemélyt terhelő Szja 13 440
Magánszemélyt terhelő Tb. járulék 16 576
Magánszemély nevében fizetendő adók összesen 30 016
Bruttósított jövedelem 35 313
Társaság által levonandó Szja 5 297