KÖTETBEN MEGJELENT TANULMÁNYOK
5. TANULMÁNYOK
5.2.4. Az olvasási képesség megalapozása, a kisgyermekkori olvasóvá nevelés
Az iskoláskort megelőző időszakban a gyermek fejlődését a környezetéből ér-kező különféle ingerek feldolgozása, a tapasztalat, a játék általi személyiségfejlődés és tanulás határozza meg. Az olvasástanulás akkor lesz eredményes, ha a gyermek az iskolakezdés időpontjában rendelkezik azokkal a készségekkel, amelyek az olva-sás elsajátításához nélkülözhetetlenek. Ezeknek a készségeknek megfelelően fejlet-teknek kell lenniük, illetve jól kell működniük együtt. A gyermek készségfejlesz-tése optimális esetben már magzati korban elkezdődhet, a prenatális akusztikai ingereknek bizonyítottan pozitív hatása van a csecsemő fejlődésére. A ritmikus mozgás, beszéd, zene, éneklés, mondókázás a csecsemő érzékszervi és értelmi fej-lődését segítik. Elsősorban a szülő szerepe döntő ebben az életkorban. Az
inger-55 Nahalka István: Korreferátum a PISA-felmérések eredményeinek értékeléséről. Új Pedagógiai Szemle, 2002. (52) 4. 48–51. p.
56 Csapó Benő – Csépe Valéria (szerk.): Tartalmi keretek az olvasás diagnosztikus értékeléséhez.
Budapest : Nemzeti Tankönyvkiadó, 2012. 312 p.
szegény családi környezet azonban korán megalapozhatja a későbbi olvasási és tanulási nehézségeket, hosszabb távon az iskolai kudarcokat. Ezért fontos, hogy a hátránykompenzálás a korai intézményi nevelésben (bölcsődében, nevelőotthon-ban, korai fejlesztő központokban), illetve a nevelés egyéb színterein (pl. könyv-tárban, művelődési házak közösségi programjaiban) is megjelenjen.
A Ringató és Kerekítő foglalkozások kidolgozott jó gyakorlatok a korai zenei, anyanyelvi nevelés területén. A Ringató családi művészeti nevelési program. Köz-ponti eleme a zenei élménynyújtás, hogy a részt vevő felnőttek és gyerekek átél-jék a közös játék és éneklés örömét. Mintát ad a szülők számára, hogy hogyan kezdődhet a családban a zenei nevelés. A harminc perces foglalkozások légköre oldott, felépítése, tartalma előre tervezett, de rugalmasan alkalmazkodik az adott helyzethez. A dalok, mondókák sok ismétléssel könnyen megtanulhatók. A fog-lalkozásokon mindig élő énekszó, vagy pár perces hangszerjáték csendül fel, zenei felvételeket nem alkalmaznak. A tanítás nem a kicsinyeknek szól, hanem a felnőt-teknek. A gyerekek semmiféle feladatot nem kapnak a foglalkozásokon, nem elvá-rás, hogy teljesítsenek valamit. Ebben az életkorban kitartó figyelemről egyáltalán nem beszélhetünk, a közös éneklés, a játék, a mozgás áll a középpontban. Gondo-san válogatják a foglalkozások igényes zenei anyagát. Az egyszerű mozgással kísért ölbeli játékok nagy része a magyar néphagyományban gyökerezik. Ezek mindig kétszemélyes játékok, a felnőtt és a kisgyermek bensőséges kapcsolatát tükrözik, még a kisebb óvodások is szívesen játsszák az ilyeneket. Ide tartoznak a lovagol-tatók, hintázlovagol-tatók, sétállovagol-tatók, allovagol-tatók, kéz-kar-láb-játékok stb. Valamennyi ölbeli játéknak kezdete van, fokozódó feszültsége, majd végül csattanója, örömteli ol-dódása. A kisgyermek életkorának megfelelő művészeti nevelés valósul meg ezek-ben a mozgásos-énekes vagy mondókás játékokban. Szintén az ölbeli játékokra és mondókákra alapoznak a Kerekítő baba-mama foglalkozások, melyeket J. Kovács Judit drámapedagógus indított el.
Az életkornak megfelelő anyanyelvi szint jelentős mértékben felelős az olvasási folyamat elsajátításáért. Kiemelt jelentősége van a megfelelően fejlett beszédper-cepciónak, kimutatható, ha a gyermek beszédpercepciós fejlődése elmarad vagy zavart mutat, megnehezíti az olvasás- és írástanulást, ebből következően általában a tanulást is. 57 A beszédészlelésen alapul a beszédmegértés, ami az asszociációs szint működését teszi lehetővé, aktivizálva a mentális lexikont. Mindezek a készsé-gek és a szókincs is eredményesen fejleszthetők képeskönyvek nézegetésével, me-seolvasással, diafilmvetítéssel, rövid történetek elmondásával és megbeszélésével,
57 Gósy Mária: A problémamentes olvasás- és írástanítás feltételei és lehetőségei. In: III.
Logopédiai Napok Konferencia : Sopron, 1997 : Az olvasás, írástanulás folyamatának kérdései, problémái különböző szakmai megközelítésből – a NAT bevezetésének időszakában. [szerk.
Földes Tamás, Márkné Ettlinger Zsuzsanna, Závoti Józsefné]. [Sopron] : [s.n.], [1998].
7–23. p.
a gyermek életének eseményeiről való beszélgetéssel. A kétéves kisgyermekek már képesek adekvát módon használni a könyvet: megfelelő irányban tartják, fóku-szálnak a képre. Ebben a korban a legjobb mesélési forma a közös képnézegetés, a tárgyak megnevezése, a történetmesélés a képekhez kötődően. Ezek a tevékeny-ségek közvetlenül hatnak a fantáziára, kreativitásra és a belső képalkotó készségre is, szemben pl. a filmnézéssel. A mesehallgatás során belső kép teremtődik, ezáltal lesz nagyobb élmény a gyermek számára a mese, és később nagyobb kedvvel fog olvasni is. Fontos a figyelem és az emlékezet fejlesztése is. A vizuális észlelés, az alakzatok felismerése, azonosítása és felidézése a betűtanulást készíti elő. 2–3 éves koruktól a gyerekek általában már mondatokban beszélnek, kezdik megfelelően alkalmazni a nyelvtani szerkezeteket. A szóbeli kommunikáció ezért megerősödik, a tudatos anyanyelvi készségfejlesztés hatékonysága ugrásszerűen megnő. Folya-matosan bővül, gazdagodik a szókincs, a gyermek mondanivalóját képes lesz sza-batosan, érthetően megfogalmazni, azaz megszilárdul a szóbeli kifejezőképesség.
A meseolvasásnak óriási szerepe van a gyermek személyiségfejlődésében, képes-ségének, fantáziájának, kreativitásának alakulásában. A környező világ, a média, a különféle infokommunikációs technikák nagy tömegben közvetítik az informá-ciót, a kész képi ábrázolások azonban gátolják a belső képalkotás képességének kialakulását. A figyelem, a koncentráció, a gondolkodási folyamatok megfelelő működéséhez, az információk feldolgozásához időre van szükség. A filmekben az események, a képek gyorsan követik egymást, többnyire erre nincs lehetőség.
A kisgyermekekben a feldolgozatlan információk gyakran vezetnek szorongáshoz, nyugtalansághoz. A belső feszültségek oldásában fontos szerepe van a mesének.
Minden gyermek igényli a mesét, szeret mesét hallgatni. A mese, a mítosz minden kultúrában jelen van: a jó és a rossz ellentéte, a varázslat, a mágikus hatalmak.
A felolvasott mese ritmusa, dallama felszabadítja a fantáziát. Az ismétlődések, jellegzetes mintázatok a mesében a felismerés örömét adják a mesehallgatónak.
A belső képalkotás, a képzelet szükséges ahhoz is, hogy a gyermek elmélyülten tudjon játszani. Ezek a készségek az eredményes tanulást, a későbbi iskolai sikere-ket is megalapozzák. A meseválasztás fontos. Az egészen kis gyerekeknek, ha már rövid ideig képes lekötni figyelmüket a könyv, egyszerű képeskönyveket adjunk kézbe, egyoldalas rajzokkal, amelyek saját környezetükhöz, mindennapi életük-höz kapcsolódnak, tárgyakat, személyeket, jeleneteket ábrázolnak. Közös képné-zegetés, a tárgyak megnevezése, felismertetése, hangutánzás, egyszerű mondókák, dallamok ismétlése mind jól előkészítik a mesehallgatást. Két-három éves korban rövidebb állatmesék, napi eseményekhez kapcsolódó történetek is lekötik a gyere-keket, akár fejből, akár könyvből mesélve, sok képpel illusztrálva. Míg kezdetben az együttes tevékenységen van a hangsúly, a belső képalkotás képességének fejlő-désével válik élvezetessé a mesehallgatás. Az a gyerek, aki figyelemmel, élvezettel, elmélyülten tud mesét hallgatni, motiváltabb lesz az önálló olvasásra is. Több
szöveget, kevesebb képet tartalmazó mesét már a négyévesek is végighallgatnak.
Öt-hat éves kortól kialakul az elvont gondolkodás, ekkor fokozatosan áttérhe-tünk a rövidebb-hosszabb népmesékre, mesefeldolgozásokra, bonyolultabb cse-lekményű tündérmesékre. Fontos, hogy a mesékből ne hagyjuk ki az ijesztőnek talált részleteket – a gyermekek ezáltal képesek saját belső félelmeiket, feszültsége-iket megtestesíteni, átélni és feloldani.58 A történetmesélésbe épített dramatikus elemek, az események eljátszása is segíti a mese átélését, a képzelet fejlődését.
A klasszikus gyermekirodalom mellett fontos szerepe van a kortárs irodalomnak, a prózai és lírai műveknek egyaránt. Tapasztalatok szerint a kortárs irodalom mind nyelvezetében, mind tematikájában sokkal közelebb áll gyermekeinkhez, ezáltal könnyebben megtalálják az utat az irodalomhoz.59
Azok a gyerekek, akiknek rendszeresen olvasnak, később maguk is olvasó fel-nőttekké válnak. A szülői példának, a család közös tevékenyégének kulcsszerepe van. Erre épül az a cseh program, mely az All Europe Reads to Kids projekthez kapcsolódik. Az olvasásnépszerűsítő program a kisgyermekes családokat célozza meg. Célja, hogy a szülőkben tudatosítsa, az óvodákkal, iskolákkal együttműköd-ve nagyon sokban segíthetik gyermekük értelmi és érzelmi fejlődését azáltal, hogy napi 20 percen át, mindennap hangosan felolvasnak nekik. Az olvasás beépül a család mindennapi tevékenységeinek sorába, ezáltal nemcsak az olvasóvá nevelés megvalósulását célozza, hanem pozitív hatással van a gyermek egészséges szemé-lyiségfejlődésére, társas kapcsolatainak megerősítésére is.60
A családi nevelés mellett az óvoda is fontos színtere az olvasóvá nevelésnek.
Különösen fontos szerepe lehet a jól megalapozott nevelési programoknak a hát-ránykompenzáció területén, még az iskoláskor előtti években. Szerencsés esetben az óvoda építhet a gyermek családból hozott ismereteire, kialakult szokásaira, szá-mos területen együttműködhet a szülőkkel, vagy új tevékenységeket vezethet be.
Az óvodai nevelésben a mese szinte mindig csoportfoglalkozásként jelenik meg. A személyes kontaktus szerepe más formában jelenik meg mesélő és mese-hallgató között, ugyanakkor tág teret kap a dramatizálás, szemléltetés, csoport- és szerepjáték, a közös beszélgetés.
Az óvodai nevelés során módszeresen fejleszthetők azok a készségek és képes-ségek, amelyekre szükség van az olvasás és az írás elsajátításához. Ilyenek például a beszédészlelés, a beszédértés, a beszédprodukció, a nyelvi tudatosság, az emléke-zet, a vizuális készségek, az irányfelismerés és a finommotorikus működés. Sokat
58 Vekerdy Tamás: Meséljünk gyermekeinknek! docplayer.hu/2292558-Meseljunk-gyermeke inknek.html [2017.12.01.]
59 Gődény Andrea, G.: Az olvasók birodalma: az olvasóvá nevelés jelenkori esélyei és lehetőségei.
Könyv és Nevelés, (16) 1. 2014. 32–41. p.
60 Béres Judit – Katrušáková, Eva: Minden cseh olvas a gyermekeknek. Könyv Könyvtár Könyvtáros, (26) 2. 2017. 28–29. p.
vitatott kérdés, hogy az óvodában eszközzel vagy eszköz nélkül történjen a mesé-lés. Kiscsoportos gyermekeknek a belső képalkotás még nem megy könnyen, ezért különböző eszközökre lehet szükség a szemléletesség fokozásához. A szemlélte-tőeszköz különösen fontos lehet a vegyes korösszetételű csoportokban, amikor az óvodapedagógus nagyoknak szóló, hosszabb terjedelmű, bonyolult szerkezetű mesét mond. Ilyenkor a kicsik figyelmét jól megválasztott eszközök segítségével köthetjük le, képzetüket konkrétabbá tehetjük. A nagyok gondolkodása azonban egyre inkább halad a konkréttól az elvont felé, a szemléltetés nélküli verbális be-mutatás segíti a belső képalkotás, a fantázia fejlődését. Abban az esetben pedig, ha a mentális képalkotást irányított kérdésekkel is támogatjuk, hozzájárulunk a szövegértés hatékonyságának növeléséhez is. 61
A kiscsoportosok megismerő tevékenységében még nagyon fontos a ritmikus mozgás. A mondókák, zenei hatású szövegek, gyermekversek levezethetik a gyer-mek mozgásos feszültségét. A 3–4 éves gyergyer-mekek szókincse, figyelme, emléke-zete még nem elég fejlett az össemléke-zetettebb, hosszabb mesék befogadásához. Ezért ajánlott zenei lüktetésű, halmozó láncszerű mesék, mondóka mesék alkalmazása ebben a csoportban. Az egyenes vonalú, egy szálon futó reális mesék, amelyek a gyermek környezetében élő, hozzá hasonló hősökről szólnak, segítik az óvodás gyermek szocializációját. A meseszövegekben az ismétlések, ismétlődő cselek-ményfolyamatok biztonságot nyújtanak. Középső csoportban bővül a figyelem terjedelme, jobban tudnak koncentrálni a gyermekek, erősödik az oksági össze-függések felismerésének képessége. A tárgyi emlékezet még erős, de nincs szükség feltétlenül szemléltetésre, egyre inkább elég önmagában a szóbeli közlés a megér-téshez. A gyermekek képzelete, szókincse, beszéde rohamosan fejlődik, ennek a korosztálynak már bonyolultabb szerkezetű mesék is választhatók. Nagycsoportos gyermekeknél már jellemző az elvont fogalmi gondolkodás, figyelmük koncent-rált, szándékos. Képzeletük is fejlődik, kialakul a belső képalkotás képessége.
A mesélést az óvodában rendszerint ráhangolás, előkészítés előzi meg. Ez tör-ténhet képek segítségével, beszélgetéssel, a célja mindig a mesehallgatáshoz meg-felelő légkör megteremtése, a figyelem felkeltése. A meséről való beszélgetés bizto-sítja a teljes megértés visszacsatolását, az anyanyelvi készségek, a beszédprodukció és a logikus gondolkodás fejlesztését. 62
Óvodáskorban a mese elsősorban a szóbeli közlés révén hat, de fontos szerepe van a könyvből olvasásnak is. A könyv illusztrációi, különösen a kisebbeknél, szemléltetnek, segítik a megértést. Maga az írásbeliséggel való találkozás is pozitív hatású, erősíti a motivációt, annak ellenére, hogy a gyermek még nem tud olvasni.
61 Szinger Veronika: Interaktív mesemondás és meseolvasás az óvodában a szövegértés
fejlesztéséért. Anyanyelv-pedagógia, 2009. (2) 3. http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php
?id=184 [2018. 12. 27.]
62 Demény Piroska: A mesetanítás lehetőségei az óvodában. Magiszter, (8) 2. 2010. 5–14. p.
Nagycsoportban, a megfelelően fejlett anyanyelvi készségek birtokában, a pasz-szív mesehallgatás egyre inkább interaktív tevékenységgé alakul. A mese előzetes tudást hív elő, a gyermek mondanivalóját beszédkészsége és szókincse révén pon-tosabban meg tudja fogalmazni, kérdései vannak, amire válaszokat vár. A magyar óvodapedagógiai gyakorlat a mese egyfolytában való elmondását preferálja, nem szakítja meg a mesélést kérdésekkel, beszélgetéssel. Ez a fajta mesélés biztosítja az esztétikai élmény érvényesülését, a gyermektől figyelmes, passzív befogadó, hall-gató viselkedést vár el. Az USA és több európai ország óvodáiban azonban bevett gyakorlat az a szövegértésre nagy hangsúlyt helyező felolvasási vagy mesemondási mód, amely megengedi, hogy megszakítsuk a szöveg olvasását. Az interaktív olva-sás társas interakció gyerek és felnőtt között, a beszélgetés folyamatos a mese előtt, közben és után. Az interaktív olvasás a gyakorlatban többféle módon is megvaló-sulhat, a beszélgetés mellett dramatizálás, vagy rajzos tevékenységek is kiegészít-hetik. Nagy előnye, hogy kapcsolatot teremt a szöveg és a gyermek előzetes tudása között, és eredményesen fejleszti a magasabb szintű gondolkodási képességet.63