Olvasóvá nevelés a könyvtárban, könyvtári órák
5.3. g OmbOs P éter : A digitális generáció
5.3.6. Összegzés helyett
Egy, nyilvánvalóan kiemelkedően fontos adat nem került még elő, noha való-színűleg erre kíváncsiak a legtöbben – laikusok és szakemberek egyaránt.
Természetesen a többség az olvasók – nem olvasók arányára, másként megfo-galmazva, az olvasás gyakoriságára kíváncsi – joggal. Az alábbiakban korábbi hazai és nemzetközi adatokhoz mérnénk a jelenlegi eredményeket. Ami nem könnyű, mert hol a korosztályi besorolás, hol a föltett kérdés különbözött a jelenlegitől, így az számok nem állíthatók egymás mellé direkt módon. Az összehasonlítások azonban így is tanulságosak lehetnek.
Mindenekelőtt nézzük meg ezt az adatsort a korábbi reprezentatív méréseknél:
Az olvasás gyakorisága 1964 1985 2000 2005
Az utóbbi 12 hónapban egyetlen könyvet sem olvasott
41 38 52 60,2
Az utóbbi 12 hónapban egy könyvet elolvasott 36 22 23 7,5 Negyedévenként legalább egy könyvet elolvasott 36 23 13 15,9 Havonként átlagosan legalább egy könyvet
elolvasott
23 17 12 16,4
Összesen 100 100 100 100,0
Fontos, hogy ezek az arányok a felnőtt lakosságra vonatkoznak, gyermekekre vonatkozó adataink külön nincsenek. Ahogy azt már többen leírták, látványosan követhető a romlás, bár – s ezt más kutatások is megerősítették – a sokat olvasók aránya az elmúlt két évtizedben megint emelkedni látszik.
Nyilván izgalmas kérdés, hogy nemzetközi összehasonlításban hova helyezhe-tők ezek az adatok. Nem a gyakoriságot, hanem a hetente olvasásra (illetve inter-netezésre) fordított időt vetette össze a NOP World 2005-ös vizsgálata:148
147 Sándor Klára: Olvasáskutatás. Eger : Eszterházy Károly Főiskola, 2011.
148 A NOP World Culture Score Index adatai (2005) Forrás:
https://www.prnewswire.com/news-releases/nop-world-culture-scoretm-index-examines-glo bal-media-habits-uncovers-whos-tuning-in-logging-on-and-hitting-the-books-54693752.html [2018. 12. 27.]
Olvasással töltött idő
(órában) Internetezéssel töltött idő
(órában)
India 10,7 Taiwan 12,6
Thailand 9,4 Thailand 11,7
China 8,0 Spain 11,5
Philippines 7,6 Hungary 10,9
Egypt 7,5 China 10,8
Czech Republic 7,4 Hong Kong 10,7
Russia 7,1 Poland 10,6
Sweden 6,9 Turkey 10,6
France 6,9 Brazil 10,5
Hungary 6,8 Egypt 10,3
Talán némi meglepetést okoz, hogy nemcsak az utóbbi, de az előbbi kérdésnél is ott vagyunk a világranglista első tíz helyezettje között. (A mérés mikéntjéről nem sokat tudunk, s így az adatokat is nehéz értékelni.)
Kifejezetten fiatalok olvasási szokásait akarta feltárni a Szonda Ipsos 2013-as vizsgálata.
Az MTI/MTVA adatai az Ipsos Zrt. eredményei alapján. Forrás: http://cultura .hu/aktualis/mennyit-olvasnak-a-fiatalok/ [2018. 12. 27.]
Az eredmény a korábbi adatok ismeretében nem meglepő, bár mutat eltérése-ket a nagyjából ugyanekkor készült, középiskolásokat érintő vizsgálattal:149
0% 5% 10% 15% 20% 25% 30% 35% 40% 45%
Kevesebb, mint évi 1 Évente 1 Félévente 1 Negyedévente 1 Havonta legalább 1
Hány könyvet olvasol évente?
fiú lány
A különbségek két dologból adódhatnak:
– Más a megkérdezett korosztály, s a 18–25 évesek között nem kevesen lehet-nek, akik már nem iskolások.
– A kategóriák különböznek. Utóbbi esetben a ’ritkábban mint havonta’ és a
’soha’ kategória között három további is van, s az ezeket megjelölők aránya nem is kevés, közel 50%.
És lássuk akkor a jelenlegi, reprezentatív mérés eredményét, a 3–17 évesekre (18. életévüket nem betöltöttekre) vonatkozóan:
Az olvasás gyakorisága
Egyet sem olvasott az utóbbi 12 hónapban 33,8%
1-3 könyvet elolvasott az utóbbi 12 hónapban 33,3%
Legalább egyet negyedévenként 18,8%
Havonként legalább egy könyvet elolvasott 11,8%
Nem tudja / nem válaszol 2,3%
149 Gombos Péter – Hevérné Kanyó Andrea – Kiss Gábor: A netgeneráció olvasási attitűdje : 14–18 évesek véleménye könyvekről, olvasásról, irodalomról – egy felmérés tanulságai. Új Pedagógiai Szemle, (65) 1–2. 2015. 52–66. p.
Mindenekelőtt vessük össze ezt a felnőttek eredményeivel:
Az olvasás gyakorisága
Egyet sem olvasott az utóbbi 12 hónapban 50%
1-3 könyvet elolvasott az utóbbi 12 hónapban 28,9%
Legalább egyet negyedévenként 13,2%
Havonként legalább egy könyvet elolvasott 6,9%
Nem tudja / nem válaszol 1,1%
Ezúttal nem foglalkozunk azzal a ténnyel, hogy ezek a számok lényegesen jobban mutatnak a legutóbbi (2005-ös) felméréskor tapasztaltaknál.
A fiatalabb korosztály eredményeitől való eltérés két helyen látványosabb:
– Az iskolásoknál (és az óvodásoknál) kevesebb a soha nem olvasó (illetve, akiknek soha sem olvasnak).
– A felnőtteknél több az „elit olvasó”, a havi egy könyvet „fogyasztó”.
Kérdés persze, hogy a 3–5 évesek mennyit rontanak vagy épp javítanak az ösz-szképen. Nos, érdekes módon a soha nem olvasók esetében a 6–9 és a 10–13 éves korosztály közötti eredményt hozták, amelyek amúgy nagyon közel vannak egy-máshoz – vagyis e korcsoport nélkül sem lenne gyökeresen más a fenti táblázat.
Ugyanakkor a havonta legalább egy könyvet elolvasók között szignifikánsan magasabb az arányuk:
Lehet-e afféle összegző megjegyzést, tapasztalatot megfogalmazni egy ilyen átfogó, a korábbiaknál is gazdagabb, árnyaltabb kutatás kapcsán? Miközben a részletek ismertetésekor tettem ilyen állításokat, leírtam következtetéseket, néhol
még a javítás-javulás lehetséges módjára, útjára is utaltam, itt, most nem tennék ilyet. Érdeklődéstől, kutatási területtől is függően nyilvánvalóan mindenki szá-mára más adatok jelentettek, jelentenek újdonságot, vagy épp erősítették meg korábbi sejtéseiket, tapasztalataikat, eredményeiket.
Természetesen – ahogy arra tanulmányában Tóth Máté150 is felhívta a figyel-met – a most birtokunkba jutott adatok sok feladatot, elemző munkát adnak még, a közreadott információk, összefüggések csak a kezdetét jelentik az alapo-sabb vizsgálatoknak, amelyek lehet, hogy eltartanak a következő hasonló mérésig.
Erre azonban szerencsére nem kell sokat várni, hiszen 2019-ben a jelenlegi kuta-tás megismétlődik. Az pedig egyrészt a jelenlegivel könnyebben összehasonlítható adatokat is megmutat majd, másrészt egy újabb mérföldkövet is kapunk, hogy megfigyelhessünk tendenciákat, jelenségeket a magyarországi olvasáskultúra vál-tozásait illetően.
5.3.7. Felhasznált irodalom
Baranyai Katalin (moderátor): Kerekasztal-beszélgetés irodalomtanításról, tan-könyvszerkesztésről, és sorozatokról. Új Pedagógiai Szemle, (67) 2017. 112–
123. p.
Gombos Péter: Gárdonyi és az iskolai irodalom. Somogy, (41) 3. 2013. 29–30. p.
Gombos Péter: Kamaszlányok a világ megmentéséért: „Fehér disztópia” – egy műfaj sikertörténete. Fordulópont, (14) 57. 2013. 41–54. p.
Gombos Péter: Kortárs gyermekirodalom az alsó tagozaton I. Tanítás-Tanulás, (10) 2. 2012. 4. p.
Gombos Péter: Még egyszer a digitális bennszülöttek olvasási szokásairól. Új Peda-gógiai Szemle, (65) 7–8. 2015. 97–101. p.
Gombos Péter: „Ó, mondd, te mit választanál!” : A tanár felelőssége és lehetőségei a kötelező olvasmányok kiválasztásában. Könyv és Nevelés (11) 2. 2009. 43–48. p.
Gombos Péter – Hevérné Kanyó Andrea – Kiss Gábor: A netgeneráció olvasási attitűdje : 14–18 évesek véleménye könyvekről, olvasásról, irodalomról – egy fel-mérés tanulságai. Új Pedagógiai Szemle, (65) 1–2. 2015. 52–66. p.
150 Tóth Máté: A magyar lakosság olvasási és könyvtárhasználati szokásai 2017-ben.
Gyorsjelentés egy országos reprezentatív lakossági felmérés eredményeiből. Könyvtári Figyelő, (64) 1.
2018. 45–60. p.
Greenfield, Patricia: Technology and informal education. What is taught, what is learned. Science, (323) 5910. 2009. 68–71. p.
Gyarmathy Éva: Ki van kulturális lemaradásban? [online] Az Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesületének honlapja. cop. 2012. 01. 05. http://www.os ztalyfonok.hu/cikk.php?id=1018 [2014.01.14.]
Karvalics László, Z.: A közös tartalomról. Előadás: Az olvasás sokfélesége. Konfe-rencia az olvasás népszerűsítéséért. Budapest : 2012. június 2.
Komáromi Gabriella: A gyermekkönyvek titkos kertje. Budapest : Pannonica, 1998.
Kósa Éva: A média szerepe a gyerekek fejlődésében. In: Mindentudás Egyeteme, 5.
kötet. Budapest : Kossuth, 2006. 165–187. p.
Kovács Marianna – Stiblár Erika: A népmese megélésének szerepe az olvasóvá ne-velésben. In: Gombos Péter (szerk.) Kié az olvasás? : Tanulmányok az olvasóvá nevelésről. Budapest : Magyar Olvasástársaság, 2014. 40–51. p.
Nagy Attila – Péterfi Rita: Olvasás, könyvtár- és számítógép-használat. Gyorsje-lentés a TÁRKI és az OSZK 2005-ös vizsgálatáról. Könyvtári Figyelő, (52) 1.
2006. 9–45. p.
Nagy Attila: Az olvasás mint kiváltság? Adatok és töprengés A Nagy Könyv akció ürügyén. Magyar Tudomány, (167) 9. 2006. 1113–1119. p.
Nagy Attila: Háttal a jövőnek? Középiskolások olvasás- és művelődésszociológiai vizs-gálata. Budapest : Országos Széchényi Könyvtár – Gondolat, 2003.
Nagy Attila: Vázlat közelmúltunk olvasáskultúrájának állapotáról. In: Szávai Ilona (szerk.): Az olvasás védelmében. Budapest : Pont, 2010. 111–121. p.
Nyitrai Ágnes: A mese és a képeskönyv a legkisebbek életében, fejlődésében. Kisgyer-meknevelő, (8) 1. 2014. 25–26. p.
Nyitrai Ágnes: A mesélés jelentősége kisgyermekkorban. In: Gyöngy Kinga (szerk.):
Első lépések a művészetek felé I. : A vizuális nevelés és az anyanyelvi-irodal-mi nevelés lehetőségei kisgyermekkorban. Budapest : Dialóg Campus, 2015.
324–368. p.
Péterfi Rita: Mikszáth vagy Meg Cabot? In: Szávai Ilona (szerk.): Az olvasás vé-delmében. Budapest : Pont, 2010. 123–134. p.
Podráczky Judit – Nyitrai Ágnes: „Ezek a mai szülők!” – Kisgyermekekkel foglal-kozó pedagógusok szülőképének néhány jellegzetessége. Képzés és Gyakorlat, (13) 1–2. 2015. 359–373. p.
Rinyu Zsolt: A tudományos-fantasztikus irodalom helyzete Magyarországon. Könyv és Nevelés, (4) 4. 2002. 76–83. p.
Sándor Klára: Olvasáskutatás. Eger : Eszterházy Károly Főiskola, 2011.
Sólyom Barbara: A középiskolások szüleinek infokommunikációs eszközhasználattal kapcsolatos attitűdjei. Új Pedagógiai Szemle, (67). 2017. 85–102. p.
Szabó Sára, G. – Gombos Péter: A képregény. In: Cserhalmi Zsuzsa – Forgács Anna – Pála Károly – Sándor Csilla (szerk.): Irodalom – Tanári Kincsestár:
segédanyagok és ötletek a tanórához, Budapest : Raabe (Tanári kincsestár) 21.
kiegészítő kötet, 2005. szeptember, 1–22. p.
Szilágyiné Gálos Ildikó: Az olvasóvá nevelés megalapozása óvodás kortól kisiskolás korig. Budapest : Szeretve Tanulni OE, 2008.
Szinger Veronika: Interaktív mesemondás és meseolvasás az óvodában a szövegértés fejlesztéséért. Anyanyelv-pedagógia, (2) 3. 2009.
http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=184 [2017. 12. 10.]
Tóth Máté: A magyar lakosság olvasási és könyvtárhasználati szokásai 2017-ben.
Gyorsjelentés egy országos reprezentatív lakossági felmérés eredményeiből. Könyv-tári Figyelő, (64) 1. 2018. 45–60. p.
Turai Julianna: Irodalmi pedofília : Interjú Dr. Steklács Jánossal, KF-TFK Humán Tudományok Intézetének intézetigazgató főiskolai tanárával, olvasáskutatóval.
Hetek, (13) 41. 2009. 10. 09. http://www.hetek.hu/hatter/200910/irodalmi _pedofilia [2017. 12. 12.]
Varga Richárd: A netgeneráció és az irodalomtanítás. In: Finta Gábor – Fűzfa Balázs (szerk.): Az irodalomtanítás innovációja. Szombathely : Savaria Press, 2012. 166–176. p.
Voglné Nagy Zsuzsanna – Lippai Edit – Nagy Viktória: Digitális bevándorlók és bennszülöttek – a digitális tudásmegosztás és interaktivitás lehetőségei. Iskolakul-túra, (24) 1. 2014. 57–63. p.
Zóka Katalin: A meseválasztás kérdései az óvodában : A népmese helye az óvodai irodalmi-anyanyelvi nevelésben. Könyv és Nevelés, (9) 2. 2007. 43–51. p.