Olvasóvá nevelés a könyvtárban, könyvtári órák
5.2.9. Közgyűjtemények az olvasásfejlesztésért, jó gyakorlatok
Az olvasásfejlesztésben, az írott kultúra közvetítésében hagyományosan kulcsz-szerepe van a könyvtáraknak, függetlenül a hordozótól, az írásmű rögzítésének és terjesztésének technológiájától. A könyvtáraknak, ha meg akarják őrizni szere-püket, a dokumentumok gyűjtésén és rendelkezésre bocsátásán kívül egyre több figyelmet kell fordítaniuk az oktatásra, az olvasáskultúra és az információs mű-veltség fejlesztése területén. A gyűjteményszervezésben az elektronikus informá-cióknak is helyet kell kapniuk, a könyvtárak információs kapuk, amin keresztül elérhető a felhalmozott tudás.87 A könyvtárak feladata, hogy választékot, kínálatot tárjanak a társadalom elé, amely alkalmas arra, hogy felkeltse az érdeklődést és új hangsúlyokat jelöljön ki, ráirányítva a figyelmet a sikerességhez szükséges alap-készségekre. 88
A könyvtárak számos módszertani újítással, rendezvények szervezésével, kü-lönféle intézményekkel való együttműködési programokkal alkalmazkodnak a megváltozott környezethez. A könyvtár olvasásnépszerűsítő programjainak vala-mennyi korosztály a célcsoportja. A még olvasni nem tudó gyermekek számára szervezett meseolvasó, játékos, zenés programokat a szülők bevonásával szervezik meg. Az iskolai könyvtárakkal, oktatási intézményekkel együttműködve bevon-ható a teljes iskoláskorú korosztály. A közoktatás az iskolai könyvtárak mellett szükségszerűen a közkönyvtárakban működő szolgáltatásokra is támaszkodik.
A könyvtárak többsége kialakítja saját programkínálatát, figyelembe véve a helyi adottságokat, lehetőségeket. Olvasáspedagógiai célokat szolgáló közös program lehet a könyvajánlások készítése kedvenc olvasmányokról, ami megosztható a gyermekkönyvtár és az iskolai könyvtár honlapján, vagy közzétehető az iskolai új-ságban. Szervezhető a könyvtárban író-olvasó találkozó, olvasmány- vagy filmél-ményekhez kapcsolódó beszélgetés, vagy biblioterápiás foglalkozások. A könyv-tárlátogatók, tanulók aktív bevonásával valósíthatók meg különféle irodalmi és illusztrációs pályázatok, irodalmi alkotások dramatizálása. Az ötletek, tapasztala-tok és eredmények közzétételével a könyvtárak nagyban segíthetik egymás mun-káját, színesíthetik saját programkínálatukat.
Szélesebb kört vonnak be, és nagyobb tömegeket mozdítanak meg az orszá-gos rendezvények. A programok teljes időtartama alatt, hatékony
marketingte-87 Csík Tibor: Olvasásfejlesztés, olvasásnépszerűsítés a könyvtárban. Könyv és Nevelés, (13) 2.
2011. 16–29. p.
88 Varga Katalin: Olvasni izgalmas, olvasni érdemes, olvasni kell! Könyv Könyvtár Könyvtáros, (21) 2. 2012. 18–26. p.
vékenységgel támogatva, országszerte zajlanak különféle rendezvények, számos intézmény együttműködésében. Hatásuk hosszabb távon mérhető eredményeket mutat az olvasásnépszerűsítés területén, frissülnek, megújulnak a könyvtári prog-ramok. Hátrányuk, hogy ezek a rendezvények kampányjellegűek, sok esetben for-rás hiányában nincs folytatása a kezdeményezéseknek.
A 2001. évi Ünnepi Könyvhéttől 2002. évi Ünnepi Könyvhét zárásáig terje-dő iterje-dőszakban zajlott az Olvasás Éve elnevezésű programsorozat Magyarországon.
A kampányt a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése kezdeményez-te, angol példa alapján. Angliában 1998 szeptemberétől 1999 augusztusáig tartott az „olvasás éve”. A rendezvény programigazgatója, Liz Attenborough a tapaszta-latokról szólva egyértelműen eredményesnek ítélte a kezdeményezést, amelynek egyik jelentős eredményeként említette, hogy ez idő alatt számos olvasócsoport alakult.
A Nagy Könyv egy országos felmérés és programsorozat volt Magyarországon 2005-ben, melynek célja az országosan legnépszerűbb regény megválasztása, vala-mint az olvasás népszerűsítése volt. Az Egyesült Királyságban 2003-ban szervezett The Big Read c. rendezvényen alapul, és Németországban is sor került rá 2004-ben (itt előre kiválasztották azt a kétszáz művet, amelyekre szavazni lehetett). Magyar-országon a szavazás a száz legnépszerűbb könyvre 2005 február végén kezdődött:
bárki bármilyen, magyarul kiadott regényt beküldhetett. 1400 könyvtár, 500 könyvesbolt és 1300 iskola vett részt a versenyben különféle programokkal.
Családi Olvasás Éve az OSZK Könyvtári Intézetének 2010. május 30-tól 2011. március 31-ig tartó kampánya. A könyvtár a PISA legfrissebb kutatására hívta fel a figyelmet, mely szerint, míg 40 évvel ezelőtt a felnőtt népesség 60 szá-zaléka olvasott, napjainkban már csak 40 százalék állítja ezt magáról. Aki lemarad az olvasásban, azt könnyebben fenyegeti a funkcionális analfabetizmus, a nyelvi elszegényedés. A mozgalom célja, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy az olva-sásban való lemaradás súlyos kulturális hátrányt eredményez. A család az olvasás megismertetése és megszerettetése szempontjából az első, megalapozó és motiváló közeg, a szülői tudatosság, a szülői példa egy életre szólóan meghatározó tényező.
A program erősíteni kívánja a család egységét, családi olvasójegyet lehet váltani a könyvtárakba, a könyvtárban családtörténeti kutatásokat lehet végezni, családi ünnepeket, születésnapokat a könyvtár épületében lehet tartani, vagy digitalizálni lehet a családi fotótárat.
A könyvtárak olvasásfejlesztő munkáját nagymértékben támogatta a TÁMOP 3.2.4 „Tudásdepó-Expressz” – A könyvtári hálózat nem formális és informális képzési szerepének erősítése az élethosszig tartó tanulás érdekében. Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum Nevelési Tudásdepó az olvasóvá neveléshez és a digitális kompe-tenciák fejlesztéséért című projektje ennek a pályázatnak a keretében az olvasásfej-lesztéshez és az információs műveltség megszerzésének támogatásához vállalta
or-szágos szolgáltatások létrehozását. A pályázat keretében létrehozott Olvasás Portál a szakirodalmi, gyermek- és ifjúsági irodalmi, valamint tankönyvi adatbázis mel-lett olvasásfejlesztést, illetve digitális kompetenciákat fejlesztő mintaprogramokat is közzétesz. A mintaprogramok mindegyike a nem formális és informális tanulást szolgálja, és könyvtárakban megvalósítható. A legváltozatosabb témaköröket öle-lik fel, és tartalmaznak minden szükséges elemet a megvalósításhoz (célok, eszkö-zök, feladatok, részletes óratervek, értékelés stb.). A projekteket pedagógusok és könyvtárosok dolgozták ki, egységes szerkezetben, folyamatos szakértői támogatás mellett. A programok mindegyike adaptálható, továbbfejleszthető. A portálon a megvalósítással kapcsolatos tapasztalatokat is megosztják.
5.2.10. Felhasznált irodalom
Adamikné Jászó Anna: Miért nem tudnak a gyerekek jól olvasni? Taní-tani, 2.
1997. 18–23. p.
Adamikné Jászó Anna: Új hangsúlyok az anyanyelvi nevelésben. Magyartanítás, (43) 1. 2002. 16–17. p.
Balázsi Ildikó et al.: PIRLS és TIMMS 2011. Budapest : Oktatási Hivatal, 187 p.
Benczik Vilmos: Az olvasás alkonya. In: Olvasni jó! Tanulmányok az olvasás fon-tosságáról. Budapest : Pont K. 7–14. p.
Bogyó Katalin, Cs. – Dömsödy Andrea (szerk.) : Könyvtárhasználati ötlettár - játékos feladatok. Budapest : KTE, 2017. 294 p.
Boronkai Dóra: A szövegértő olvasás szintjei és lehetséges feladattípusai. Magyarta-nítás, (46) 4. 2005. 15-25. p.
Csapó Benő – Csépe Valéria (szerk.): Tartalmi keretek az olvasás diagnosztikus értékeléséhez. Budapest : Nemz. Tankvk., 2012. 312 p.
Csík Tibor: Olvasásfejlesztés, olvasásnépszerűsítés a könyvtárban. Könyv és Nevelés, (13) 2. 2011. 16–29. p.
Csík Tibor: Az olvasási készség összefüggése a könyv- és könyvtárhasználattal a 2011-es PIRLS-vizsgálatban. In: Médiatudatosság az oktatásban : konferenciakötet.
/[szerk. Nagy-Király Vivien]. – Budapest : OFI, 2013. 87–94. p.
Dán Krisztina: A könyvtárra alapozott olvasásfejlesztés lehetőségei a kerettantervek-ben. Budapesti Nevelő, (36) 3. 2001. 19–28. p.
Dán Krisztina: Olvasásfejlesztés a kerettantervekben. Könyv és Nevelés, (3) 2.
2001. 10–23. p.
Dán Krisztina: Olvasásfejlesztés és könyvtár a kerettantervekben. Fordulópont, (4) 2. 2002. 92–104. p.
Erdélyi Margit: Olvasás és szövegértés. Dunaszerdahely : Media Nova, Nap. 2013.
170 p.
Gombos Péter: Hiányok és tartalékok az európai olvasás- és szövegértés-tanításában.
Új Pedagógiai Szemle, (63) 7–8. 2013. 121–125. p.
Gombos Péter: Irodalomtanítás és/vagy olvasóvá nevelés. In: Kié az olvasás? Ta-nulmányok az olvasóvá nevelésről. Budapest : Magyar Olvasástársaság, 2014.
71–78. p.
Gombos Péter (szerk.): Kié az olvasás? : Tanulmányok az olvasóvá nevelésről. Buda-pest : Magyar Olvasástársaság, 2014. 127 p.
Gombos Péter – Kiss Gábor (szerk.): Már tudok olvasni? : Tanulmányok az értő ol-vasásról. [közread. a Magyar Olvasástársaság], Kaposvári Egyetem. Kaposvár : KE, 2014. 135 p.
Gombos Péter: Az Olvasó-társ mozgalom Magyarországon. Könyv és Nevelés, (13) 2. 2011. 64-69. p.
Gósy Mária: A beszédészlelés és a beszédmegértés fejlesztése. Budapest : Nikol, 2012.
44 p.
Gósy Mária: A szövegértő olvasás. Anyanyelv-pedagógia, (1) 1. 2008.
http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=25 [2018.12.27.]
Gósy Mária – Imre Angéla: Beszédpercepciós fejlesztő modulok. Budapest : Nikol, 2007. 169 p.
Gődény Andrea, G.: Tankönyv és olvasásfejlesztés. Könyv és Nevelés, (11) 3. 2009.
54–61. p.
Grüning, Christian: Az eredményes tanulás titka : Hogyan javíthatunk olvasási és tanulási képességeinken? ford. Kocsor Ferenc. Budapest : Partvonal, 2011. 171 p.
Hock Zsuzsanna: A francia gyakorlat az olvasás népszerűsítésére. Könyv és Nevelés, (10) 4. 2008.
Hock Zsuzsanna: Olvasásünnep - kampányok nélkül. Könyv és Nevelés, (11) 1.
2009. 39–43. p.
Horváth Zsuzsanna – Felvégi Emese: Még mindig tudok olvasni! : Szövegértés érettségizőknek és felnőtteknek. Budapest : Helikon, 2006. 127 p.
Józsa Gabriella – Józsa Krisztián: A szövegértés, az olvasási motiváció és a stratégia-használat összefüggése. Magyar Pedagógia, (114) 2. 2014. 67–89. p.
Józsa Krisztián (szerk.): Az olvasási képesség fejlődése és fejlesztése. Budapest : Di-nasztia, 2006. 295 p.
Józsa Krisztián – Fiala Szilvia – Józsa Gabriella: A klasszikus és a kortárs szövegek feldolgozásának hatása az olvasás affektív tényezőire. Anyanyelv-pedagógia, (10) 1. 2017.
Kiss Éva – Ladányiné Sütő Tünde – Zsolnai Józsefné Mátyás Mária: Kísérlet az általános iskolai olvasás és szövegértés tanításának újragondolására. In: Tanulmá-nyok a pedagógia világából : Írások a Neveléstudományi Műhelyből /[szerk.
Bognárné Kocsis Judit]. Veszprém : PE MFTK, 2014. 9–44. p.
Kópisné Gerencsér Krisztina: Olvasástanulás egy életen át. Magiszter, (5) 2.
2007. 70–75. p.
Megújuló tankönyv : Konferenciakötet. /[fel. szerk. Pálfi Erika]; [kiad. az] Oktatás-kutató és Fejlesztő Intézet. Budapest : OFI, 2016. 190 p.
Molnár Éva, D. – Molnár Edit Katalin – Józsa Krisztián: Az olvasásvizsgálatok eredményei. In: Mérlegen a magyar iskola. /szerk. Csapó Benő; [szerzők B.
Németh Mária et al.]. Budapest : Nemz. Tankvk., 2012. 17–81. p.
Nagy Attila (szerk.): Olvasásfejlesztés iskolában és könyvtárban : A Magyar Olva-sástársaság, a sárospataki Városi Könyvtár és az MKE Zempléni Könyvtárosok
Szervezetének konferenciája Sárospatak, 1999. május 28–30. Sárospatak : Vár.
Kvtár, 1999.
Nagy Attila: Az olvasásfejlesztésről. In: Gombos Péter (szerk.): Kié az olvasás?
Tanulmányok az olvasásra nevelésről. Budapest : HUNRA, 2014. 116–127. p.
Nagy Attila – Imre Angéla – Köntös Nelli (szerk.): Az olvasás össztantárgyi fela-dat. Szombathely : Savaria Univ. Press, 2011. 291 p.
Nagy Attila: Stagnálás, romlás vagy olvasásfejlesztés? Iskolakultúra, (11) 5. 2001.
47–51. p.
Nagy Attila: „Több lettem : s a gyermekem is több lesz”: esettanulmány egy olvasás-fejlesztési programról. Könyv és Nevelés, (1) 2. 1999. 3–14. p.
Nagy József: Az olvasásképesség pszichikus komponensrendszere. Iskolakultúra, (26) 2. 2016. 119–130. p.
Nagy József: Olvasástanítás: a megoldás stratégiái kérdései. Iskolakultúra, (14) 3.
2004. 3–25. p.
Nagy József: A szóolvasó készség fejlődésének kritériumorientált diagnosztikus feltér-képezése. Magyar Pedagógia, (104) 2. 2004. 123–131. p.
Nagy József: A szóolvasó készség fejlődésének kritériumorientált diagnosztikus feltér-képezése. In: Józsa Krisztián (szerk.): Az olvasási képesség fejlődése és fejleszté-se. Budapest : Dinasztia Tankönyvkiadó, 2006. 91–106. p.
Pallos Zsuzsanna (összeáll.): Olvasáskompetencia, motiváció és stratégiák. Könyv és Nevelés, (9) 4. 2007. 93. p.
Péterfi Rita: Olvasásfejlesztés itthon és külföldön : bevált módszerek, kipróbálásra érdemes ötletek. Könyv és Nevelés, (10) 4. 2008. 38–45. p.
Péterfi Rita: Az olvasásfejlesztés nemzetközi tapasztalatai : három kontinens olva-sásfejlesztő programja. Könyv és Nevelés, (14) 1. 2012. 12–26. p.
Péterfi Rita: Olvasóközpontú olvasásfejlesztés. Könyvtári Figyelő, (17) 3. 2007.
436–448. p.
Steklács János: Ki tud jól olvasni? avagy úton az olvasás-jelenség megértése felé.
Fordulópont, (8) 4. 2006. 51–59. p.
Steklács János: Olvasás, olvasástanítás, problémák és megoldások a nagyvilágban és itthon : 1–2. rész : mitől sikeresek a finnek?, hallgassuk meg őket, mit mondanak!
Tanítás – tanulás, (6) 1. 2008. 24–25.p.; (6) 2. 2008. 18–19. p.
Steklács János: Olvasási stratégiák tanítása, tanulása és az olvasásra vonatkozó meggyőződés. Budapest : Nemzedékek Tudása Tankvk., 2013. 199 p.
Steklács János: Az olvasástanításról jövőidőben, feltételes módban (javaslatok az olvasástanítás, olvasás-pedagógia holisztikus megújítására az ADORE-projekt eredményei alapján). Könyv és Nevelés, (11) 3. 2009. 13–21. p.
Steklács János: A szövegértő olvasás tanítása és fejlesztése a metakognícióra épülő olvasásstratégiai módszerrel. Tanítás – tanulás, (5) 4. 2007. 32–33. p.
Steklács János: Tanítás-tanulás az ADORE-olvasástanítási kör modelljével : ho-gyan fejlődjön jobban tanítványaink olvasásértési képessége? Tanítás – tanulás, (7) 6. 2010. 14–15. p.
Steklács János – Szabó Ildikó – Szinger Veronika: Nemzetközi BaCuLit projekt az olvasáskészség össztantárgyi fejlesztéséért. Könyv és Nevelés, (13) 3. 2011.
41–48. p.
Steklács János – Szabó Ildikó – Szinger Veronika: Olvasási nehézségekkel küzdő tizenévesek kezelésének vizsgálata az Európai Unióban. Anyanyelv-pedagógia, (1) 3–4. 2008.
Steklács János – Szabó Ildikó – Szinger Veronika: Olvasási nehézségekkel küzdő tizenévesek tanítása Európában (ADORE-jelentés). Anyanyelv-pedagógia, (3) 4. 2010.
Szabó Ildikó – Szinger Veronika: ISIT: Távoktatási tanártovábbképző program az össztantárgyi olvasásfejlesztésért. Anyanyelv-pedagógia, (8) 3. 2015.
Szenczi Beáta: Olvasási motiváció: definíciók és kutatási irányok. Magyar Pedagó-gia, (110) 2. 2010. 119–140. p.
Sztanáné Babics Edit: Az olvasási képesség fejlődése az olvasástanulás kezdeti sza-kaszában. Baja : Eötvös J. Főisk. K., 2011. 125 p.
Sztanáné Babics Edit: Az olvasási készség fejlesztéséről. Új Pedagógiai Szemle, (51) 7–8. 2001. 180–184. p.
Sztanáné Babics Edit: Személyiségfejlesztés, képességfejlesztés kisiskolás korban : Az értő olvasás képességének fejlesztése az iskolaérettségtől az olvasásértés megala-pozásáig. In: Tanulmányok a képességfejlesztés témaköréből. /[szerk. Sztanáné Babics Edit]. Baja : Eötvös J. Főisk., 2002. 103–164. p.
Tóth Beatrix: A szövegértés fejlesztését elősegítő tényezők. Képzés és Gyakorlat, (5) 2. 2007. 16–32. p.
Tóth István, H.: Az olvasni tudás fejlesztéséhez. Módszertani Közlemények, (45) 2. 2005. 67–74. p.
Tóth László: Az olvasás pszichológiai alapjai. Debrecen : Pedellus, 2002. 152 p.
Török Tímea: A szavak olvasásától a stratégiahasználatig, avagy miként fejleszthető a magyar olvasástanítás. Iskolakultúra, (24) 7–8. 2014. 123–125. p.
Varga Katalin: Innováció, fejlesztések a pedagógiai információellátásban : Az Or-szágos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum könyvtárfejlesztési programja. In: Korsze-rű könyvtár : Finanszírozás, gyarapítás, menedzsment. /szakmai tanácsadók [!szerk.] Dán Krisztina, Fehér Miklós. Budapest : Raabe, 2005. C 1.9 (1–22. p.) Zentai Péter László: Az Olvasás Éve Magyarországon. Könyv és Nevelés, (4) 2.
2002. 14–17. p.