KÖTETBEN MEGJELENT TANULMÁNYOK
5. TANULMÁNYOK
5.1.4. Biblioterápiás könyvlisták, olvasókörök, gyermekkönyv- gyermekkönyv-tári szolgáltatások
A szülő, nagyszülő, gondozó általában szeretné a legjobb tudása szerint segí-teni a gyermek fejlődését, de ebben gyakran tanácsra, útmutatásra szorul. A szü-lőknek, gondozóknak szóló családi literációs programoknak és olvasmánytanács-adásnak számos jó gyakorlata létezik. Ha végigtekintünk a nemzetközi palettán, a kínált programok, a nyomtatott és elektronikus kiadványok, olvasmánylisták általában a kisgyermekek családban való olvasásra nevelésének segítését tűzik ki célul, illetve a válsághelyzetben vagy hátrányos helyzetben lévő gyermekek olvas-mányokkal való segítésével, fejlesztésével, integrációjával kapcsolatos támogatást adnak, esetleg a neveléshez szükséges szakirodalmat ajánlják a szülőknek és a pe-dagógusoknak. Ide sorolhatjuk a gyermek- és ifjúsági irodalmat rendszerező, te-matikus olvasmányajánló listákat, amelyek problématerületenként és korcsopor-tonként adnak tanácsot abban, hogy nehéz nevelési helyzetekben mit olvassunk, mivel segíthetünk. Gyakori, hogy az említett olvasmánytanácsadásokat, könyv-listákat biblioterápiás szolgáltatásnak nevezik. Mivel a biblioterápia űzése azon-ban külön képzéshez és végzettséghez kötött, vagyis nem olyasmi, amire bármely könyvtárost biztathatnánk, érdemes e helyütt néhány bekezdést szentelni az ezzel kapcsolatos meghatározásnak. Mi is a biblioterápia és mi az, ami ebből mindenki számára elérhető, ajánlható – akkor is, ha nincs ilyen irányú speciális képzettsége?
A biblioterápia az olvasás és az írás segítő kapcsolat keretében való (vagyis szakember által facilitált), interaktív használata, amely kísérni, támogatni tudja a legkülönbözőbb nemi, életkori és társadalmi csoportokból származó, egészséges vagy beteg egyének személyiségének gazdagodását, mentális egészségvédelmét, jóllétét, s fontos kiegészítő eszköze lehet gyógyulásuknak, állapotuk javításának vagy szintentartásának.22
Különösen az Amerikai Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban van hagyománya annak, hogy a nyomtatott vagy elektronikus formában elérhető, szakemberek által összeállított, mentális egészséggel, pszichológiai problémákkal
21 Béres Judit – Eva Katrušaková: Minden cseh olvas a gyermekeknek. Könyv Könyvtár Könyvtáros, (26) 2. 2017. 28–29. p.
22 Lásd erről bővebben: Béres Judit: „Azért olvasok, hogy éljek” Az olvasásnépszerűsítéstől az irodalomterápiáig. Pécs : Kronosz, 2017. 15–50. p.
kapcsolatos, tanácsadó szakirodalmakat vagy szépirodalmi műveket ajánló tema-tikus könyvlistákat (bibliotherapy booklist) kínálnak, amit gyakran biblioterápiás szolgáltatásként említenek. A szakirodalom ezt a közvetett módon megvalósu-ló, az emberi életminőséget javítani képes olvasmányokra irányuló választás se-gítésével kapcsolatos, nem terápiás keretben megvalósuló támogatást informális biblioterápiának nevezi (informal bibliotherapy). Ide sorolhatóak a szülőknek, pe-dagógusoknak szóló olvasmánytanácsadó listák is, valamint ebben a keretben is értelmezhető a magányos (önsegítő) olvasás. E kategóriába tartozik még az olva-sóvezetés (readers’ guidance), amikor a könyvtáros az olvasó igényeihez és korábbi kedvelt olvasmányaihoz mérten ad tanácsot és segít megtalálni a következő olvas-nivalót (read alike). Ezeknek az olvasmányajánlási módoknak a biblioterápiaként való felfogása vitára adhat okot, hiszen nem valósul meg a szó szoros értelmében vett facilitált, pszichológiai intervenció.
Áthidaló megoldásként egy rövid életű, de fontos kísérlet indult el 1951-ben az Illinois Egyetemen, amelynek az volt a célja, hogy kombinálja az olvasóvezetés és a tájékoztatás feladatait a pszichológiai tanácsadással. A kísérlet keretében négy tanácsadó könyvtárost (counselor librarian) képeztek ki annak érdekében, hogy a szakmájukból kifolyólag természetes információadói szerepkör gyakorlásán túl felkészültséget szerezzenek az interperszonális készségek területén, a személyre szóló olvasmánylisták készítésében, a kliensek reakcióinak megfigyelésében, at-titűdváltozásának, motiváltságának, döntésképességének támogatásában, illetve olvasmányaik önmagukra alkalmazásának segítésében.
Ide tartoznak az olvasókörök, olvasóklubok is, amelyek természetüknél fogva könyvközpontúak. Sok olvasó van, akit kielégít a magányos olvasás és annak a megtapasztalása, hogy van egy-egy számára fontos, sorsfordító könyv, amely saját életére alkalmazva új irányok keresésére ösztönzi. Vannak azonban olyanok is, akiknek segítségre van szükségük a nekik szóló könyvek felfedezésében és olvas-mányaik magukra való alkalmazásában, s végül vannak, akik érzéseik, gondolataik egymással való megosztásának az inspiráló, társas élményét keresve mennek az ol-vasókörbe. Az olvasókör az informális és interperszonális tanulás egyik lehetséges és fontos helye, ahol a legkülönbözőbb hátterű és érdeklődésű emberek jöhetnek össze és oszthatják meg egymással a közös olvasmányhoz (többnyire klasszikus vagy modern szépirodalomhoz és szórakoztató irodalomhoz) kapcsolódó érzé-seiket, gondolataikat. Az olvasókör tagjai között folyó eszmecserében egy olyan szellemileg inspiráló légkör alakulhat ki, amelyben mód van a személyes vélemény kifejtésére, a nézetek ütköztetésére, megvitatására, az értékek tisztázására, új szem-pontok megismerésére is.23
A biblioterápia-közeli szolgáltatások közé tartoznak azok is, amelyek a problé-mával, sérüléssel, betegséggel küzdő gyermekek esetében egyenrangú partnerként
23 Uo. 27–28. p.
tekintenek a gyermek gondozójára mint olyan laikusra, aki a gyermek „olvasáste-rapeutája” lehet, vagyis az olvasás segítségével az otthoni környezetben sokat tehet a gyermek érzelmi fejlődéséért, pszichés segítéséért, képessé válhat a gyermekne-velés konfliktusainak, kihívásainak sikeresebb kezelésére, a jobb döntéshozatalra, és még súlyos pszichés vagy tanulási problémák esetén is hozzájárulhat a gyermek kezeléséhez, fejlesztéséhez. Ugyanakkor arra is föl kell hívni a figyelmet, hogy a gondozó felnőtt otthoni segítőként való aktivitása semmiképp sem pótolhatja, csak kiegészíti az erre képzett szakemberek által nyújtott fejlesztést és terápiás segítséget.
A külföldi jó példák közül kiemelhető Waibel-Duncan projektje, aki a klini-kai ellátásban megforduló krónikus beteg vagy bántalmazás, zaklatás miatt trau-matizált 2–7 éves gyermekek kognitív terápiás segítésére javasolja biblioterápiás gyermekkönyvtári szolgáltatások létrehozását, ami Magyarországon sajnos még nem elterjedt. A projekt keretében két intézmény szolgáltatásfejlesztése valósult meg az amerikai Pennsylvania Államban. Az egyik a kórházi kezelés alatt álló, kró-nikus beteg gyermekek családjainak átmeneti otthont biztosító Danville-i Ronald McDonald House szülőszállása, amely lehetővé teszi, hogy a családtagok a hosszas kezelésre szoruló, beteg gyermek közvetlen közelében lehessenek, és szeretetükkel, jelenlétükkel segíthessék, kísérhessék a gyógyulás folyamatát. A másik intézmény a bloomsburgi The Women’s Center of Columbia-Montour Counties anyaottho-na, amely a családon belüli erőszak, bántalmazás, zaklatás áldozatainak – többnyi-re anyáknak és gyermekeiknek – nyújt átmeneti otthont krízisintervenciós kör-nyezetben, ahol a bántalmazottak elfogadásban, megbecsülésben, támogatásban részesülnek pozitív énképük fejlesztése és talpraállásuk előkészítése érdekében.
A biblioterápiás gyermekkönyvtári szolgáltatás e két intézményben azzal nyújt lelki támogatást a nehéz helyzetben lévő családoknak, hogy a személyiségfejlődés kríziseivel, az élet nehézségeivel való megküzdésre és a traumák feldolgozására fókuszálva kínál válogatott gyermekirodalmat (pl. Eric Carle: A House for Hermit Crab, Sylvia Long: Hush Little Baby, A. Giles és G. Parker-Rees: Giraffes Can’t Dance). A könyvtár a betegséggel, kórházi kezelésekkel, bántalmazással, erőszak-kal kapcsolatos, szorongást keltő élményeket, traumákat ellensúlyozandó barát-ságos, biztonságos légkört biztosít a szülő és gyermeke számára a tartalmas, nyu-godt, önfeledt együttlétekhez, a közös, örömteli olvasásokhoz és beszélgetésekhez.
A könyvtárban kínált otthonos tér és benne a könyvek, történetek abban erősítik meg a gyermeket, hogy a világ minden leküzdhetetlennek tűnő baj, akadály és sérelem ellenére is lehet biztonságos, értékekkel teli hely, ahol nem vagyunk egye-dül a problémáinkkal, s ahol képesek leszünk kilátástalan helyzetünkből fölállni, hiszen vannak körülöttünk társak, akikben meg lehet bízni, akiktől szeretetet, támogatást lehet kapni az élet folytatásához. A program arra vállalkozik, hogy
az olvasás segítségével fejleszti a részt vevő gyermekek önbecsülését, önkifejező, problémamegoldó és megküzdési képességét.24
A betegség és veszteség miatt traumatizált gyermekek és felnőttek segítésére alkalmasak a gyermekek és felnőttek számára írt, személyre szóló, problémacent-rikus terápiás történetek. Ezekből többek között a magyar Mosoly Alapítvány módszertani kiadványainak Az aranytök című kötetében olvashatunk válogatást, illetve felhasználási útmutatókat és a mesék alkalmazásának végeredményeit be-mutató esettanulmányokat.25
A gyermek életében megjelenő veszteségélmények normális mederben tartá-sa és feldolgozásuk segítése komoly kihívás, és a személyiségfejlődés szempont-jából is lényeges, hiszen életünk során számtalanszor – nem csak halálesetek miatt – élünk át veszteségélményt, amit mindig hasonló lélektani folyamatok útján tudunk feldolgozni. Sok családnak segítségre van szüksége abban, hogy megértesse a gyermekkel az elmúlás fogalmát, átsegítve őt a gyászmunkát nor-málisan kísérő szomorúságon, bűntudaton, haragon. A veszteségélményekhez való természetes, átélő viszonyulás gyakran a felnőttek számára is nehéz, hi-szen a társadalmainkban gyakran tapasztaljuk a fájdalom, a betegség, a vesz-teség tabusítását, magánüggyé és magányos küzdelemmé téve ezeket, elvéve a veszteségélmény feletti fájdalom őszinte átélésének, megosztásának és sikeres leküzdésének lehetőségét.
A normál gyászmunka támogatásában kíséri a szülőt Singer Magdolna Bol-dogan éltek, míg meg nem haltak… és azután? című foglalkoztató könyve, illetve a tanatológia nagy klasszikusa, Polcz Alaine gyermeki gyászfeldolgozásról szóló Meghalok én is? című könyve. Nagyon hasznos Czomba Magdolna könyvtáros kortárs gyermekirodalmi listája is, amely számos jó ötletet ad a szülőnek és a pedagógusnak a veszteségélményekkel való megküzdés támogatásához.26 A szü-lő halálának és betegségének feldolgozását támogató problémafelvető gyermeki-rodalmi példák közül két fontos hazai példát emelnék ki: Bátky András Morci című kisregényét, amelyben egy kisfiú és az apukája küzd az édesanya halálának feldolgozásával, illetve Tóth Krisztina Anyát megműtötték című könyvét, amely a gyermek szemszögéből enged bepillantást a közeli családtagok súlyos betegségével kapcsolatos tabuk világába.
24 Waibel-Duncan, M. K.: Creating Bibliotherapeutic Libraries for Pediatric Patients and Their Families: Potential Contributions of a Cognitive Theory of Traumatic Stress. Journal of Pediatric Nursing, 1. 2010. 25–27. p.
25 Davis, Nancy – Simms, Laura – Korbai Hajnal: Az aranytök. Terápiás történetek és mesék traumát átélt gyerekeknek. 1. köt. Bp. : L’Harmattan – Mosoly Alapítvány, 2010.
26 Czomba Magdolna: Vigasztaló gyermek(irodalom). A veszteségélmény feldolgozásának lehetőségei kortárs gyermekirodalmi alkotások segítségével. In: Gombos Péter – Vörös Klára (szerk.):
Könyv és lélek: Biblioterápiai tanulmányok. Bp. : Magyar Olvasástársaság, 2015. 56–63. p.
A gyermeki veszteségélmények témájához ajánlható támogató olvasnivaló az ausztrál klinikai szakpszichológus, Shona Innes könyvsorozatából Az élet olyan, mint a szél című, magyarul is olvasható kötet.27 A Varró Dániel fordításában ol-vasható, rövid verses történetek alkalmat teremtenek, hogy apropójukon elbe-szélgessünk a gyerekekkel az őket foglalkoztató kérdésekről, élethelyzetekről, ta-pasztalati úton mutatva meg nekik az olvasás segítő, lelki jóllétünket előmozdító funkcióját. Ez döntő élmény lehet a későbbi olvasóvá válás szempontjából.
A szülőknek szóló, pszichológiai szempontból megalapozott olvasmányta-nácsadás szándékával készültek a gyermekpszichológus Gerlinde Ortner magyar fordításban is elérhető, Gyógyító mesék és Új gyógyító mesék című válogatásai, ame-lyek a gyermeki konfliktusok, félelmek, agresszió, bizonytalanság leküzdésének segítéséhez nyújtanak alapvető ismereteket és ajánlanak konkrét meséket a 3–7, illetve 6–10 éves gyermekek szüleinek.28 Hasonlóképpen a közvetlen pszichológi-ai tanácsadás céljából készültek a pszichológus Kádár Annamária Mesepszicholó-gia című kötetei, amelyek az érzelmi intelligencia gyermekkori fejlesztéséhez, az életkori sajátosságoknak megfelelő meseválasztáshoz, valamint a kényes nevelési helyzetek adekvát kezeléséhez kínálnak elméleti támpontokat és hozzájuk ren-delt konkrét meseajánlásokat a szülőknek. Kádár jól használható, korcsoportokra és témakörökre bontott listákat készített magyar és külföldi szerzők meséiből, mellettük pedig közli saját szerzeményű Tündérbogyó meséit, amelyek hitelesen szólnak a mai világban felnövekvő gyerekek élményvilágáról és problémáiról.29 Természetesen nem hagyhatóak említés nélkül a két ismert hazai meseterapeuta, Boldizsár Ildikó és Bajzáth Mária által szerkesztett, tematikus válogatások, ame-lyek a gyermek és a felnőtt olvasók számára egyaránt kínálnak az önismeret és az emberismeret fejlesztésére alkalmas meséket a nemzetközi népmesekincsből, amelyek esetében a szülőknek szóló tanácsadás mint törekvés áttételes módon jelenik meg.
Nemcsak szülőként, hanem pedagógusként, könyvtárosként is hálásak lehe-tünk azért, ha valaki szakszerű útmutatással lát el a gyermekkönyvek egyre bővülő
27 A Kolibri Kiadó könyvTárs sorozatának további kötetei: A barátság olyan, mint a mérleghinta; Az internet olyan, mint a pocsolya; A játszótér olyan, mint a dzsungel.
28 Ortner, Gerlinde: Gyógyító mesék, avagy hogyan segítsen a szülő a gyermeknek a félelem és agresszió leküzdésében. Bp. : Móra, 2011. (Korábbi kiadása 2005-ben jelent meg a Magyar Könyvklubnál) és U.ő: Új gyógyító mesék, avagy hogyan segítsen a szülő a gyermeknek a konfliktusok, a félelem és a bizonytalanság leküzdésében. Bp. : Móra, cop. 2011.
(Korábbi kiadása más fordításban, 2001-ben jelent meg a Magyar Könyvklubnál)
29 Kádár Annamária: Mesepszichológia. Az érzelmi intelligencia fejlesztése gyermekkorban.
[Budapest] : Kulcslyuk, cop. 2013. Bp. : Kulcslyuk, 2012.; Uő.: Mesepszichológia 2. Útravaló kényes nevelési helyzetekhez. [Budapest] : Kulcslyuk K., cop. 2014., valamint Kádár Annamária – Kerekes Valéria: Mesepszichológia a gyakorlatban. Az önbecsülés és a küzdőképesség megalapozása gyermekkorban. Budapest : Kulcslyuk, 2017.
piacát illetően. Ezen a piacon ma már nagyon sok szövegében és képanyagában is színvonalas kiadvány jelenik meg, ugyanakkor gyakori a silány minőség is, jó marketinggel és tetszetős külsővel, így nem biztos, hogy ki tudjuk szűrni, ami igazán értékes. Az utóbbi tizenöt évben számos olyan fórum jött létre, ahol utá-naolvashatunk a legfrissebb gyermek- és ifjúsági irodalomról szóló kritikáknak és könyvajánlóknak, megismerhetjük a mérvadó hazai és külföldi szerzők munkás-ságát, hogy nagyobb biztonsággal tudjuk eldönteni, mit vegyünk meg vagy köl-csönözzünk ki gyermekeink épülésére. Az e célra készült, legismertebb fórumok a Csodaceruza nyomtatott folyóirat és a hozzá tartozó honlap, a Bárka online folyó-irat Papírhajó című melléklete, a Könyvmutatványosok című gyermekkönyv ajánló blog, illetve a már nem frissülő Meseutca című honlap. Ezek a fórumok abban segítik a szülőket és a pedagógusokat, hogy megerősítést kapjanak olvasmányvá-lasztásaikat illetően, illetve tudomást szerezzenek a minőségi újdonságokról.
2014-ben, Illés György jóvoltából jelent meg az a nyomtatott tanácsadó kézi-könyv, amely teljes áttekintést próbál adni a rendkívül gazdag, magyar gyermek- és ifjúsági irodalomról. A kiadvány azzal a szándékkal készült, hogy eligazítsa a szülőket, a pedagógusokat és a könyvtárosokat, s hiánypótló jelleggel a hazai iro-dalomtörténetírásban eddig elhanyagolt szegmensről szól.
Kiváló, hiánypótló ötletként és széles körben megvalósítható kezdeményezés-ként említhető a Pest Megyei Könyvtár 2014 tavaszán indult szülőképző prog-ramsorozata Szülői értekezlet az olvasásról címmel. Péterfi Rita olvasásszociológus, könyvtáros információgazdag, barátságos hangvételű ismeretterjesztő előadásai a szülőkkel, nagyszülőkkel, pedagógusokkal igyekeznek megosztani azon módsze-reket és tudnivalókat, amelyek segítségével bármilyen életkorú gyermek számára vonzó tevékenységgé, pozitív élménnyé tehető az olvasás. Az előadásokhoz kap-csolódóan elkészült egy gyerekkönyvtári olvasmányajánló toplista is, amely továb-bi hasznos információkkal, tanácsokkal látja el az érdeklődőket. Az előadás utazó változata számos helyen hallható országszerte: óvodákban, iskolákban, könyvtá-rakban, nyugdíjas klubokban, könyvtáros szakmai rendezvényeken. Szerencsés lenne, ha az ország minél több pontján átvennénk ezt a jó gyakorlatot, hiszen az ilyen irányú képzésre és tanácsadásra mindenütt nagy szükség van.