beszédpercepció: A fonetika, illetve a pszicholingvisztika részterülete, szű-kebb értelemben beszédészlelés, tágabb értelemben beszédmegértés. Fontos ku-tatási terület az olvasás-írás tanítás megalapozása szempontjából, valamint diag-nosztikai alapot teremt a várható olvasási zavarok korai felderítéséhez.
biblioterápia (→irodalomterápia): A biblioterápia az olvasás és az írás (egyé-ni vagy csoportos formában nyújtott, képzett facilitátor által támogatott) segítő kapcsolat keretében való, interaktív használata. Az alkalmazott szövegek men-tálhigiénés eszközként szolgálnak, amelyek ösztönzik a terapeuta/facilitátor és a résztvevők közti dialógust. Gyakori, szinonimaként használt megnevezése az iro-dalomterápia, mivel az alkalmazott szöveg leggyakrabban valamilyen klasszikus vagy kortárs szépirodalmi mű (vers, novella, regény vagy annak részlete). A biblio-terápia (biblio/poetry therapy) azonban ennél tágabb jelentésű, bármilyen könyvvel és szöveggel végzett segítést, kísérést jelent, amibe beletartozik a résztvevők saját írásaival (pl. naplójával, fiktív levelével, kreatív írásgyakorlatban készült versével), és sokféle, nem szépirodalmi szöveggel (pl. dalszövegekkel, lektűrrel, filozófiai szövegekkel, terápiás és haszid történetekkel) vagy más, szövegként, történetként kezelhető anyaggal (pl. film, fotó, álom) való munka is. A biblioterápiában hasz-nált anyagok segítségével a kliensek máshogy kezdenek viszonyulni önmagukhoz, a többi emberhez és a világhoz, ami új érzéseket, attitűdöket és változásra való motivációt hoz létre. Alkalmas a legkülönbözőbb nemi, életkori és társadalmi csoportokból származó, egészséges egyének személyiségének, önismeretének gaz-dagodását, mentális egészségvédelmét, jóllétét támogató-ösztönző foglalkozások módszereként, de fontos segédeszköze lehet betegek gyógyulásának, állapotuk ja-vításának vagy szintentartásának is.
helyezési tartomány: a PISA-mérés mintavételi eljárásából származó hiba mi-att nem állapítható meg az országok pontos helyezése, csupán helyezési tartomá-nyok. Ezért azokat a legfelső és legalsó helyezéseket adják meg, amelyek között az egyes országok végeztek az OECD-tagországok, illetve a részt vevő összes ország között.
IEA (International Association for the Evaluation of Educational Achievement):
Nemzetközi Pedagógiai Teljesítményértékelési Társaság. Nemzetközi empirikus pedagógiai kutatások koordinálására 1961-ben Belgiumban bejegyzett társaság, amely kormányzatoktól független. Tagjai oktatáskutatással foglalkozó intézmé-nyek és egyetemi intézetek a világ 50 országából. Hazánk 1968 óta a tagja.
irodalomterápia (→biblioterápia) kamishibai (→papírszínház)
KIP-módszer: Komplex Instrukciós Program. Az itt használt csoportmunka jellemzően inhomogén összetételű csapatokkal számol, a csoportokon belül bi-zonyos ideig kötött szerepeket töltenek be a tagok (például kistanár, beszámoló, írnok, anyagfelelős, időfelelős).
kompetenciamérés: az országos felmérésbe minden 6., 8. és 10. évfolyamon tanuló diák részt vesz. A feladatlapok kitöltése kötelező és teljes körű. A kom-petenciamérés során a szövegértési képességeket és a matematikai eszköztudást mérik, a természettudományos ismeretek feltérképezésére itt nem kerül sor.
mentális lexikon: A mentális lexikon az elmében egy olyan nagy kapacitású tár, melynek segítségével előhívjuk, megtanuljuk és megértjük a nyelv szavait.
A mentális szótár a pszicholingvisztika kutatási területe, egy feltételezett tár, amely az egyén által megismert szavak mentális tárolását, valamint a tárolás rendszerező elvét és az előhívás mechanizmusait foglalja magában.
mesepedagógia: a hagyományos mesemondás és gyakran más kreatív, inter-aktív technikák ötvözése a különböző korosztályú gyermekek pedagógiájában.
Bajzáth Mária (mesepedagógus) Népmesekincstár Mesepedagógiai módszere a nép-mesében és a népköltészeti alkotásokban találta meg azt a nevelési és oktatási lehetőséget, amellyel a test, a lélek és az értelem egyaránt fejleszthető. A módszer alapját a mesehallgató gyerekek életkori sajátosságai, az őket foglalkoztató kérdé-sek és a mesék összekapcsolása képezi. Ezt egészítik ki a mondókák, népi játékok, népdalok, találós kérdések, valamint a mozgás, a kézművesség, az alkotás. Kerekes Valéria (meséléskutató, az ELTE Tanító- és Óvóképző Kar Neveléstudományi In-tézet oktatója) Mesét Másként módszere a népmese és a drámapedagógia eszköze-inek együttes használata révén hoz felszínre érzelmeket. A részt vevő gyerekek a szabad játékuk során maguk választhatják ki, hogy az adott meséből melyik hely-színt vagy szereplőt építik be a különböző játékaikba. A mese befogadása és a vele való, művészi elemekkel átszőtt játékok támogatják az óvodás gyermekek érzelmi, anyanyelvi és esztétikai nevelését. Létezik integráltan nevelhető fogyatékkal élők pedagógiájára alkalmazott változata is (pl. az Én Belső Szín-Házam).
meseterápia: a meseterápiás módszerek alapja, hogy a mesék szimbolikus vá-laszt adnak minden olyan kérdésre és problémára, amellyel életünk során szembe-kerülünk, ezért a mesét a segítő/fejlesztő/terápiás munka eszközeként
alkalmaz-hatjuk, gyakorlatilag bármilyen korosztálynál (gyermekeknél és felnőtteknél is).
Hazánkban többféle meseterápiás módszer ismert, amelyek kiképzést is biztosí-tanak. Antalfai Márta (klinikai szakpszichológus, kiképző pszichoterapeuta, mű-vészetpszichoterapeuta, Jungi analitikus) dolgozta ki az analitikus pszichológiai alapokon álló Kincskereső Meseterápia módszerét, amelyben a népmesék a szemé-lyiségfejlődés megközelítéséből kerülnek elemzésre, ami segít felismerni és átélni a személyiségfejlődés egy-egy állomásához kötődő kríziseket és komplexusokat, hogy feloldhatóvá váljanak az elakadások. Boldizsár Ildikó (néprajzos meseku-tató, meseterapeuta) Metamorphoses Meseterápiás Módszere a világ hagyományos népmesekincséből kiindulva, a mesékben rejlő kód tudatosításával ad viselkedés- és gondolkodásbeli mintákat az egyes élethelyzetekben, - válságokban, életszaka-szokban jelentkező problémák megoldásához, a mesélést követő feldolgozás során készítve elő a lehetséges jövőbeli választásokat. Juhász László (pszichológus) fej-lesztette ki a Mesehős komplex mesediagnosztikai- és terápiás módszert: a projektív eljárás során a vizsgálati személyek instrukciók alapján önállóan elkészítik saját meséjüket. A kínálkozó sokféle diagnosztikai lehetőség a narratív pszichológia eszközrendszerén, a tartalmak és gyakoriságuk elemzésén alapul.
metakogníció: A saját tudásunkról rendelkezésre álló tudás, amelyet a hosszú távú emlékezetben tárolunk, saját tudásunk működtetésének ellenőrzése.
olvasási stratégia: Az olvasási folyamatnak, a folyamat módszerének, eljá-rásának a tudatos tervezése, kivitelezése, ellenőrzése és monitorizálása, valamint a választott olvasási mód elemeinek elnevezése. A legfontosabb stratégiák közül néhány: a séma (előzetes tudás) aktiválása, szövegvizsgálat, anticipáció, következ-tetés, összefoglalás, szintetizálás. Az olvasási stratégiák használata közvetlen össze-függésben áll a szövegértéssel.
papírszínház (→kamishibai): A kamishibai japán eredetű szó, jelentése pa-pírszínház (papír: kami, színház: shibai). A papa-pírszínház a mesekönyveket, törté-neteket színházzá alakítja, nagyméretű illusztrált lapok, egy keret és az „előadó”
segítségével. A lapok mindegyikén a történet egy-egy epizódja jelenik meg, me-lyet a mesélő a közönséggel szembefordulva ad elő. A keretben megjelenő képek egyszerűek, messziről is jól láthatóak. A szöveg többnyire rövid, közelít a színházi szövegek struktúrájához, a dialógusokra helyezi a hangsúlyt és kevés leíró részt tartalmaz. Ez utóbbi szerepét a képek veszik át.
PIRLS (Progress in International Reading Literacy Study) és TIMSS (Trends in International Mathematics and Science Study) összetartozó vizsgálatok: a PIRLS Nemzetközi Szövegértés-vizsgálat. A nemzetközi tanulói teljesítménymérést 2001
óta ötévente szervezi meg az IEA (International Association for the Evaluation of Educational Achievement) a 4. évfolyamos tanulók szövegértési képességeinek és az azzal összefüggő háttértényezőknek a vizsgálatára. A TIMSS Nemzetközi Matematika és Természettudomány Trendvizsgálat. A 4. és 8. évfolyamos tanulók képességeit vizsgálja a matematika és a természettudomány terén.
PISA-vizsgálat (Programme for International Student Assessment): Nemzet-közi Tanulói Teljesítménymérés Programja. 2000 óta három évente ismétlődő, 15 éveseket mérő vizsgálat. A kutatás kezdeményezője az OECD, a legfejlettebb államokat tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet. A PISA monitorozó jellegű felméréssorozat, amely három területen (matematika, termé-szettudomány és szövegértés) vizsgálja a tanulók képességét.
reciprok tanítás: Kooperatív technika. Általában négyfős csoportban dolgoz-nak a résztvevők, kötött szerepekkel: a jós, a kérdező, a tisztázó és az összefoglaló.
RWCT (Reading and Writing for Critical Thinking): A programot az Amerikai Egyesült Államok néhány kutatója kezdeményezte 1998-ban, Magyarországon a HUNRA támogatásával adaptálták. A program konstruktivista tanuláselméleten alapszik és hármas tagolásban valósul meg (RJR – ráhangolódás, jelentésteremtés, reflektálás). Az RWCT módszerei aktív módon alakítják a tanulók tudását, amely nemcsak a tárgyi tudás gyarapítására helyezi a hangsúlyt, hanem a kognitív ké-pességek fejlesztése is előtérbe kerül. A módszer támogatja a kooperatív tanulást, lehetőséget teremt a diákoknak érvek megfogalmazására és azok megvédésére, megvitatására társaikkal.
szerep a falon: Egy, a történet szempontjából fontos szereplő (leginkább em-ber) körvonalai kerülnek fel egy csomagolópapírra. A körvonalon belül kapnak helyet a figura belső tulajdonságai, a körvonalon kívül pedig a külső tulajdonsá-gai. Ezeket közös döntés alapján fogalmazzuk meg. A csomagolópapírt szerencsés felakasztani, megőrizni, hiszen a feldolgozás során újabb információkat is kapha-tunk a szereplőről, vagy megváltozhat a véleményünk vele kapcsolatban.
szoborjáték: Egy fontos pillanatot fotóként/szoborként jelenítenek meg cso-portok. Közöttük lehet olyan, aki „csak” szobrász, rendező. Legyen olyan pillanat, amikor nem mozdulnak a szoborcsoport tagjai. Ha vannak kérdéses részletek, érintésre „feloldhatjuk” egy szereplő mozdulatlanságát, és választ kaphatunk tőle egy-egy kérdésre. (A kérdések ne zártak legyenek!)
szövegértés: az egyén és a társadalom számára fontos írott szövegek megér-tését és használatát jelenti. Az IEA meghatározása szerint: olyan írott nyelvi ala-kok megértésének és használatának a képessége, amelyeket a társadalom elvár, és amelyeknek az egyén jelentőséget tulajdonít. A fiatal olvasók sokféle szövegből képesek jelentést alkotni. Olvasnak, hogy tanuljanak, hogy részt vegyenek az olva-sók közösségeiben, az iskolában és a hétköznapokban, valamint olvasnak pusztán kedvtelésből.