Eredmények, hatások, visszajelzések

A helyi középiskolák tanulóinak olvasóként való bevonása érdekében nagyon fontos a tanárok és az iskolavezetés támogatásának a megnyerése, hiszen rajtuk mú-lik, hogy a diákjaik részt vehetnek-e a rendezvényünkön. Pécsett az első két egyete-men szervezett élő könyvtár sikerén felbuzdulva több könyvtárostanár is megkereste a szervezőket azzal, hogy az ő iskolájukban is rendezzenek saját, mini élő könyvtárat.

Így jutott el a rendezvény a pécsi Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskola iskolai témanapjára 2015 decemberében, ahol a diákok számára fölkínált fejlesztő programlehetőségek közül az élő könyvtár vonzotta a legtöbb látogatót. A Radnó-tiban szervezett 4,5 órás mini élő könyvtár egy meleg, egy látássérült, egy zsidó, két Krisna-tudatú hívő és két józan szenvedélybeteg (ex-drogfüggő) könyvet kínált.

Azóta ez az iskola ismét meghívta az élő könyvtárat, s 2017. december 6-án immá-ron közel háromszáz olvasója volt az iskolai témanap keretében egyik programként kínált élő könyvtárnak. Az itt megvalósult élő könyvtárak bestsellerei a meleg és leszbikus könyvek voltak, utána következett a két cigány, majd a goth és a józan szenvedélybeteg könyv. A negyedik helyre a látássérült könyv került, s ő könyvel-hette el a legtöbb, négyszeri hosszabbítást is. A Krisna-tudatú könyvekre fejenként 7 kölcsönzés jutott. Mivel a zsidó könyv szombat lévén csak egy órára tudott rendel-kezésre állni, neki összesen 2 kölcsönzése és 7 olvasója volt, a második rendezvényen ő sajnos nem állt rendelkezésre, helyette viszont volt japán könyv. A program sike-rét jelzi, hogy szinte minden esetben előfordult a kölcsönzések meghosszabbítása, az egyetlen negatív olvasói visszajelzés pedig az volt, hogy csalódott, aki a túlzott érdeklődés miatt nem jutott hozzá a vágyott könyvekhez a rendezvény ideje alatt.

Az alkalom pozitív tapasztalatain felbuzdulva a szervezők elhatározták, hogy a jö-vőben többször is próbálkoznak majd „kihelyezett” élő könyvtárak rendezésével.

2016. december 7-én pl. Komlóra települtek ki, a Nagy László Gimnáziumba, ahol több osztálynyi diák, kb. 138 fő találkozott az élő könyveinkkel, a bestsellerek pedig ismét a PeMeL könyvei lettek, utánuk következtek a józan szenvedélybetegek, majd a vak könyv. Az egyéb fogyatékkal élők (pl. siket, kerekesszékes mozgássérült) és a krisnás könyv kevesebb érdeklődőt vonzottak.⁴³

43 2017. március 17-én a pedagógusok és a diákok kérésére másodjára vittünk élő könyvtárat a Nagy László Gimnáziumba. Erről a rendezvényről készített kisfilmet Kasza Fruzsina Élő könyvtár Komlón címmel: https://www.youtube.com/watch?v=OEdnn_EBgho [2018.12.27.]

Az olvasói érdeklődésre egyik alkalommal sem volt panasz, a meghívott kö-zépiskolákból a vártnál és az iskolák előzetes visszajelzéséhez képest is sokkal több diák jött el, méghozzá olyan mértékben, hogy bizonyos időpontokban, amikor nagyobb számban érkeztek az olvasók, alig győztük kiszolgálni őket élő könyv-vel. Az egyetemisták (főleg az egykori FEEK hallgatói) is képviseltették magukat, de összegyetemi viszonylatban (ahogy a rendezvény reklámozása történt) ez ele-nyésző érdeklődést jelent. Összességében jóval nagyobb érdeklődés mutatkozott a program iránt és több érdeklődő jött el, mint amit vártunk.

Az olvasói kérdőívre választ adó olvasók részéről kizárólag pozitív visszajel-zések érkeztek. Arra a kérdésre, hogy mit adott nekik a könyvek olvasása, a sze-mélyes párbeszéd és az egyéni életutak megismerésének lehetőségét emelték ki a legtöbben. Sokakat motivált olvasásra az előítéletek és sztereotípiák mögött húzó-dó valós tartalom és információk megismerésének a vágya. Az olvasók általában a könyvek hétköznapi életvitelére, szokásaira és a társadalmi kirekesztettséggel vagy az akadályoztatottsággal, negatív diszkriminációval kapcsolatos személyes élmé-nyükre voltak kíváncsiak. A könyvek legjobb tulajdonságai közül a nyitottságot, közvetlenséget, őszinteséget és a felvállalás képességét emelték ki.

A könyvek kérdőíveinek általános tapasztalata szerint mindenkinek pozitív élmény volt, hogy olvasták. Többen kiemelték, hogy az olvasásnak ugyanúgy volt önismereti és megerősítő funkciója, mint ahogy jelen volt az információ-adás és a képviselt téma hiteles megismertetésének, az ismeretterjesztésnek, vé-leményformálásnak a vágya is. A bestsellerek hiányolták az elegendő pihenés lehetőségét. Eredetileg szerepelt a forgatókönyvben a minimum öt perces szü-net, ami a könyvnek jár, de ezt az olvasói tömegekkel szemben nem tudtuk tartani. Sok diáknak egyszerűen nem volt türelme kivárni a sorát, hogy hozzá-jusson a vágyott könyvhöz, inkább letettek az adott téma olvasásáról vagy azt választották, hogy többen olvasnak egy könyvet egyszerre. Érdekes fejlemény, hogy voltak ugyan egyéni olvasások, a többség azonban zavarában, félelmében, bizonytalanságában inkább a páros vagy kiscsoportos olvasást választotta. Színe-sítette az olvasási eseményeket, hogy több élő könyv is kölcsönözte és olvasta a társait, illetve a szervező hallgatók között is akadt, aki beült olvasónak, amikor tehette. Az első évben volt olyan hallgató, aki egyszerre teljesített szolgálatot a kölcsönzőpultban (ami a legnehezebb munka) és punk-rocker élő könyvként.

E kettő, mint kiderült, nem kivitelezhető egyszerre.

Kölcsönzési statisztika 2014-ben

Népszerűségi

sorrend A könyv témája A könyv

származása Kölcsönzések

száma Megjegyzések

1. leszbikus PeMeL 10 (33 olvasó)

-2. krisnás pécsi

magánszemély 8 (26)

-2. goth egyetemi

hallgató 7 (26)

-3. cigány (3 pld.) Romológia Tanszék (PTE

9. punk-rocker PTE hallgató 4 (8)

-10. enyhe értelmi

-12. siket SINOSZ 2 (5) jeltolmáccsal

1 órán át volt elérhető,

hosszabb kölcsönzési

idővel

Hangsúlyozni kell, hogy a kölcsönzések száma nem a könyvek értékét és té-májának fontosságát vagy érdekességét minősíti. A kölcsönzési statisztika számai az olvasók érdeklődését és olvasási kedvét, illetve merészségét és kíváncsiságát jel-lemzik, sőt, mivel az olvasók fele 16-17 éves középiskolás, életkori, érdeklődésbeli sajátosságot is mutat. A középiskolásokhoz képest szerény (egyenként 2-3 %-os) arányban képviseltették magukat a 18-27 év közöttiek és az idősebb olvasók, egé-szen 69 éves korig. A kölcsönzési arányok sem mutatnak tiszta képet, hiegé-szen nem volt egyenlő terhelés az olyan könyveknél, akik rövidebb ideig álltak rendelkezés-re, de akkor folyamatosan olvasták őket, illetve ahol egy témára több példány is rendelkezésre állt, vagy egyéni helyett kiscsoportos olvasások valósultak meg.

Ami a kiegészítő programlehetőségeket illeti, az élő könyvekkel való beszél-getésnél semmi sem bizonyult érdekesebbnek. Az első évben sokan kipróbálták az interaktív sarok kritikai gondolkodást fejlesztő játékait is, többen ültek le a zenei sarokba gitárral és kannával kísért cigány dalokat tanulni, és a Speciál Pécs vakvezető kutyás programja is több érdeklődőt vonzott, akik kimehettek a kutyá-val a forgalomba közlekedni és boltba vásárolni (Földesi Mihály filmjének utolsó jelenetében ez látható).⁴⁴ Népszerű volt a Fogd a Kezem Alapítvány kézműves standja, ahol nézelődni és vásárolni is lehetett a fogyatékkal élők által készített ékszerekből, apró használati tárgyakból. Egyedül a kiállítás volt az, ami (talán a résztvevők átlagéletkoránál fogva) nem hozta lázba a közönséget. A kiállítás az Új Esély Alapítvány mélyszegénységről szóló fotókiállításának anyagát, Kalmár Lajos cigány életképeit, a Világ Világossága Alapítvány kézműves tárgyait, valamint a Fogd a Kezem Alapítvány pártfogoltjainak rajzait mutatta be. Az élő könyveket rendelkezésre bocsátó partnerszervezetek információs standjai is gazdagok és fon-tosak voltak. Ezekről semmiképpen nem kellene lemondani, inkább azon érde-mes gondolkodni, hogyan tegyük vonzóbbá, olvasóbarátabbá, ugyanakkor mégis ízlés- és szemléletformálóvá a kiegészítő programokat.

Az élő könyvtár 2014 óta egyértelműen és töretlenül siker. A kölcsönzőpult előjegyzései, valamint az olvasói és az élő könyvektől visszakapott visszajelző kér-dőívek szerint 2014-ben 182 fő, 2015-ben 125 fő, 2016-ban 138 fő olvasott élő könyvet a rendezvény 4 órája alatt. 2017-ben a fiatal olvasók létszáma már elérte a 300 főt is 4 óra alatt, ami elgondolkodtató a középiskolás korosztály „hagyomá-nyos” könyvtárlátogatási és olvasási hajlandóságát ismerve. Úgy tűnik, az ilyen tí-pusú rendezvény alkalmas lehet arra, hogy felkeltse a fiatalok érdeklődését, hiszen a tanáraik visszajelzéseiből tudjuk, hogy egy-egy ilyen „emberi találkozás”, amit az élő könyvtár tesz lehetővé, nyitottabbá, érdeklődőbbé teszi a fiatalokat az olvasás, a könyv és a könyvtár missziója iránt is (nem beszélve arról, hogy megtapasztalják

44 Élő Könyvtár – megszólal a könyv! Földesi Mihály filmje: https://www.youtube.com/watch

?v=hYdvB-CsazY [2014. 05.01.]; ugyanerről a rendezvényről készült Élő könyvtár Pécsett címmel Kaufman Balázs filmje: https://www.youtube.com/watch?v=hYdvB-CsazY [2018.12.27.]

a személyes tartalmú, valós idejű, valódi emberekkel való beszélgetés jó hatásait).

Általában a diákok maguk szokták kérni, hogy legyen még náluk élő könyvtár, ha egyszer már szereztek benne tapasztalatot. Ez mindenképpen biztató jel.

Kölcsönzési statisztika 2015-ben

Népszerűségi

sorrend A könyv témája A könyv

származása Kölcsönzések

száma Megjegyzések

1. queer PeMeL 17 olvasás

2. transznemű magánszemély 11 olvasás az utolsó olvasása külföldi diákok egy

6. vak Világ Világossága

Alapítvány 4

6. muszlim magánszemély 4

6. meleg PeMeL 4

7. enyhe értelmi

fogyatékos Fogd a Kezem

Alapítvány 2

7. punk rocker magánszemély 2

7. siket SINOSZ jelnyelvi tolmáccsal,

csak 1 órán át volt

A kölcsönzési statisztika alapján elmondható, hogy továbbra is a szexuális másság iránt mutatkozott a legnagyobb érdeklődés, ez után nyomban a szenve-délybetegség következett. Utánuk a vallási és etnikai másság következett, végül a fogyatékkal élők. Az enyhe értelmi fogyatékos könyv kapcsán többen bevallották, hogy azért nem kölcsönzik, mert félnek, hogy nem tudnak vele szót érteni. Az

et-től való félelem alaptalan volt, hiszen az adott élő könyv rutinos, rendszeres sze-replője baranyai élő könyvtáraknak, iskolákban, fesztiválokon és a mi élő könyv-tárainkban is többször megfordult már e szerepben, ami nem lenne lehetséges, ha nem volna kommunikációra képes személy. Várakozásainkkal ellentétben kitűnt, hogy a fiatal olvasókat nem érdekli a saját korosztályuk szubkultúráinak kérdése, hiszen egyik évben sem voltak különösebben kíváncsiak a punk-rockerre. Kivételt képez ez alól, ha a könyv olyan titokzatos szubkultúrát képvisel, mint a goth.

A goth fiú 2014-ben a legolvasottabb könyvek közé tartozott.

Az olvasók átlagéletkoráról ebben az évben is elmondható volt, hogy többségé-ben (43%) a 17 éves középiskolások voltak jelen a rendezvényen, míg a 16 évesek a teljes résztvevői kör 16%-át tették ki. Más korosztályok, például a 18–27 évesek, valamint az annál idősebb felnőttek egyenként 3-5 %-át tették ki az olvasóknak.

Ez az arány nem ad teljesen pontos képet az olvasók koráról, hiszen 8% nem töl-tött ki életkort a visszajelző kérdőíven, illetve többen egyáltalán nem töltöl-tötték ki a kérdőívet. 2015-ben az is növelte az olvasások számát, hogy a könyvek egymást is kölcsönözték és olvasták. A másik örvendetes esemény, amely növelte az olvasói létszámot és fölfelé húzta a huszonévesek részvételi arányát, egy három napos fa-lukutató terepgyakorlatot végző német diákcsapat látogatásának volt köszönhető, akik a görlitzi főiskoláról érkeztek. A német diákok kíváncsian és nyitottan fogad-ták az élő könyvek olvasásának lehetőségét, így azért, hogy lehetőségük adódjon a könyvtár kipróbálására, a rendezvény utolsó fél órájában megengedtük, hogy kivételesen nagyobb csoportban (kb. 15-20 fő) olvassanak, azaz a kertben kötet-len beszélgetést folytassanak a leszbikus és a transznemű könyvvel. Az olvasáshoz szótárat (német nyelven beszélő magyar hallgatót) biztosítottunk, aki tolmácsolt.

Azok közül, akik 2015-ben olvasóként kérdőívet töltöttek ki, szinte mindenki ötösre értékelte a könyvtárat. Hárman elégedetlenek voltak a katalógussal, ami va-lószínűleg a kölcsönzőpultnál bekövetkezett torlódásnak, a türelmetlen egymásra várakozásnak és a közben elsikkadó információknak volt köszönhető. Hosszabb távon célszerű bevezetni egy olyan faliújságot, amelyen folyamatosan látható, hogy mely könyvek vannak éppen kikölcsönözve, melyek szabadok, milyen sza-bályok vonatkoznak a könyvtárhasználatra és így tovább. Egy ilyen tábla központi helyen való kifüggesztésével az olvasók egyidőben többen is tájékozódhatnak a rendelkezésre álló lehetőségekről, s elkerülhető a kölcsönzőpultnál való torlódás.

Az élő könyvek kérdőívei alapján nagyon jó volt az élő könyvtár, mindenki ötösre osztályozta az élményt és hasonlóképpen pozitívan vélekedett az olvasóiról is. Egyedül a megváltozott munkaképességűek értékelték hármasra a könyvtárat, mivel mindkét évben kevesellték az olvasóik létszámát. Az első évben még arra gyanakodtunk, hogy nem eléggé figyelemfelkeltő vagy specifikus a katalóguscé-dulájuk, de a második évben kiderült, hogy sajnos általában a téma iránt mutat-kozik érdektelenség. Hiába ajánlgattuk az olvasóknak ezt a témát, úgy tűnt, hogy

a fiatalok számára sokkal ígéretesebb megtudni valamit egy ex-drogosról vagy egy leszbikusról, mint azt megérteni, hogy pontosan mit jelent megváltozott munka-képességűként élni.

A partnerszervezetek visszajelzése egyértelműen pozitív. Nem véletlen, hogy közülük többen visszatérően, több éve partereink, mert bebizonyosodott, hogy az általuk képviselt kisebbségi és/vagy hátrányos helyzetű, diszkriminált csoportok érdekvédelme, az esélyegyenlőségükért, elfogadtatásukért folytatott társadalmi párbeszéd tekintetében legalább olyan hasznosak az élő könyvtári megjelenések, mint ahogy ezek az alkalmak lehetőséget adnak az élő könyvek témáiról szóló releváns információszolgáltatásra és az olvasók látókörének szélesítésére. Utóbbi fontos volt a könyvtári partnerek oldalán jelentkező jó hatásoknál is.