KÖTETBEN MEGJELENT TANULMÁNYOK
5. TANULMÁNYOK
5.1.3. Az iskoláskort megelőző olvasás családi háttere
Az iskoláskort megelőző olvasóvá nevelés során a gyermek életkorának, men-tális fejlettségi szintjének és egyéni fejlődési ritmusának megfelelő módon és esz-közökkel, a gyermek spontán tudásvágyára, tapasztalati tanulási módjára és kap-csolati igényére, nyitottságára építve keltsük fel az érdeklődést a könyvek és az olvasás iránt, s közvetetten fordítsunk figyelmet az olvasás és a könyvek megsze-rettetésére, valamint az iskolai tanuláshoz elengedhetetlen részkészségek játékos fejlesztésére, kiaknázva a 0-5 év közötti gyermek nyelvi, intellektuális és érzelmi fogékonyságát.15
A pszichológus Winnicott szerint a gyermek „kapcsolatban bontakozó lélek”, akinek elsősorban egy őt életkorának megfelelő módon „jól szerető”, érzelmileg megtartó, megerősítő, támogató családi közegre van szüksége, ahol lehetőséget kap minőségi és mély, biztonságos kötődések, szeretetkapcsolatok kialakítására, ahol elismerik személyiségét, értékelik egyéni törekvéseit, figyelembe veszik érdeklődé-sét. A szülő ebben a közegben empatikus és kiszámítható, kulturált kommuniká-ciójával, érzelmi intelligenciájával és értelmes, értékes mintát adó viselkedésével, aktív figyelemmel, beszélgetéssel, játékkal, a gyermeknek szentelt minőségi idővel,
15 Az iskoláskor előtti olvasás- és írásfejlesztés megközelítéseiről és lehetőségeiről kiváló átfogó áttekintést ad pl. Szinger Veronika: Kisgyermekkori írás-olvasás esemény. Indirekt találkozás az írásbeliséggel iskoláskor előtt. [doktori értekezés] Pécs : PTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola, 2008.
együtt szerzett közös élmények útján segíthet a legtöbbet. Az együttes élmények egyik legfontosabb terepe a közös hangos olvasás és könyvnézegetés. Az angol nyelvben használatos shared reading kifejezés kifejezően utal ennek a tevékeny-ségnek a lényegére: a közösen kivitelezett hangos olvasás és könyvnézegetés azért fontos a felnőtt és a gyermek számára is, mert alkalmat ad arra, hogy az olvas-mányok apropóján megbeszéljék a való világ napi (praktikus és érzelmi vetüle-tű) dolgait, és ami még fontosabb, ezáltal tapasztalatot, benyomásokat tudnak szerezni egymás állapotáról, érzelemvilágáról, gondolkodásáról, érdeklődéséről.
A gondozó családtagok kulcsfontosságú lépéseket tehetnek a gyermek nyelvi és érzelmi fejlődéséért azzal, ha ösztönzik a könyvekkel való ismerkedését, bátorítják érdeklődését és támogatják az olvasás örömének a fokozatos, egyre elmélyültebb felfedezését. A könyv rendszeres használatának és fontosságának, értékének meg-tapasztalása ugyanolyan fontos stimulus a gyermek személyiségfejlődése során, mint bármi más cselekvés és szokás, ami a család hétköznapi rutinjának és érték-szemléletének a részét képezi. Ha élete első öt évében megkapja ezt a gyermek, olyan gazdag útravalót adunk neki, ami egész élete során elkíséri. Ez persze nem feltétlenül jelenti azt, hogy felnövekedvén töretlenül könyvmoly lesz. Gyakran előfordul, hogy az irodalomgazdag, olvasásra ösztönző családi környezetből érke-ző kiskamaszok (főleg, ha fiúk) aktuális érdeklődése egy időre más szabadidős és társas tevékenységekre irányul, és csak pár év múlva találnak vissza az olvasáshoz és az őket igazán érdeklő könyvekhez. A család mellett az iskolának van nagy felelőssége abban, hogy ezt az érdeklődést – amely az életkori fejlődéslélektani sajátosságokat és a jelen világban való lét nyelvi-kulturális kontextusának nyomait egyaránt magán hordozza – ne letörje, hanem az adott korosztálynak megfelelő, aktuális, érthető, élvezhető, szerethető, értéket és színvonalat is képviselő olvas-mányokkal táplálja és tartsa fenn.
Az olvasóvá nevelés másik fontos összetevője a tartalmában és terjedelmében megfelelő olvasmányválasztás. „A jól megválasztott könyv megfelel mind a fel-nőtt, mind a gyermek érdeklődésének, figyelembe veszi a gyermek képességeit és kompetenciáit, és a gyermek számára stimuláló, de nem frusztráló tapasztala-tot nyújt. Az olvasás-tanulással foglalkozó tanulmányok azt bizonyítják, hogy a könyvekkel és az olvasással családi körben való korai találkozás nagyban elősegíti a későbbi olvasás- és írástanulást, a kielégítő iskolai előmenetelt.”16
Az olvasás és a könyvek szeretetét megalapozó, család által nyújtott érzel-mi-kognitív hátteret az olvasáspedagógiai szakirodalom 1983 óta a family literacy fogalmával illeti, amelyben a család nemcsak a nukleáris családot (a szülőket és gyermekeiket) jelenti, hanem tágabb értelemben véve a nagyszülőket, testvére-ket, más rokonokat, de még az örökbefogadó és nevelőszülőket is. Nemzetközi
16 Malgaroli, Giovanna: „Olvasónak születtek” – olvasásra nevelés kisgyermekkorban. Egy olasz program első tíz éve. Tömörítette: Mohor Jenő. Könyvtári Figyelő, (57) 4. 2011. 799. p.
kontextusban elsősorban azokat a családi környezetben folytatott tevékenységeket értjük a family literacy fogalmán, amelyek az írási és olvasási készség elsajátítására és fejlesztésére irányulnak. Ez azonban nyilvánvalóan nem tekinthető önmagá-ban, elszigetelt módon hatékonynak: a gyermek olvasóvá nevelésének lehetősé-geit befolyásoló, összetett mikro- és makrotársadalmi közegben a család mellett kulcsfontosságú az óvoda és az iskola, sőt, a kortárs csoport hatása is, valamint azok a nemzeti programok, amelyek kutatásokkal és konkrét szolgáltatásokkal ösztönzik mindezt.17 A könyvtár és a könyvtáros célja az lehet, hogy az elért csa-ládokban javuljon az olvasáshoz való viszony, magasabb presztízsű tevékenység le-gyen az olvasás, és rendszeressé váljon a család mindennapjaiban a gyermekeknek való felolvasás, illetve a közös olvasás. Könnyen belátható, hogy ennek érdekében nemcsak a gyermekek olvasóvá nevelésével és a szülők ebben való aktivizálásával kell foglalkozni, hanem figyelemmel kell lenni azokra a családokra is, amelyek rossz anyagi körülmények között élnek, ennek megfelelően a kultúrafogyasztással és könyvhasználattal kapcsolatos lehetőségeik és igényeik is korlátozottak. Sok család van, ahol gyenge olvasási és írási készségekkel rendelkező felnőttek veszik körül a gyermeket, alacsony az olvasás iránti igény, nem járnak könyvtárba, eset-leg nincsenek saját könyveik sem. A szülők megnyerése, bevonása, képzése és szemléletváltása nélkül igen valószínű, hogy hátrányos helyzetbe kerülnek azok a gyermekek, akik fejlődésük legmeghatározóbb, korai éveiben nem kapják meg a kellő otthoni ösztönzést az iskolában és az életben szükséges, alapvető kognitív és érzelmi készségeik előkészítéséhez. Ezek közül a gyerekek közül sok olyan kerül ki, aki sosem tanul meg jó színvonalon írni és olvasni, így nemcsak tanulási ne-hézségei lesznek, hanem a társadalomban is nehezebben érvényesül. A tét tehát az érintett gyermekek életesélyeinek a növelése, méghozzá úgy, hogy eközben szem előtt kell tartani a kulturális és társadalmi különbségeket is, s ennek megfelelően alternatív tartalmak, üzenetek, programok kidolgozása, s a könyvtáron kívül más elérési csatornák mozgósítása is szükséges.18 Az alacsonyan iskolázott, gyenge ol-vasáskészséggel rendelkező, kulturálisan marginális helyzetben lévő szülők elérése igen nehéz, mivel saját iskolai kudarcaikból és/vagy érdektelenségükből fakadóan negatív attitűddel viszonyulnak a tanuláshoz és az olvasáshoz.Őket indirekt mó-don meghirdetett rendezvények (pl. kávészünet szülőknek) vagy a szülők és gyer-mekeik közös részvételére épülő szabadidős programok révén, illetve inkább nem
17 Brooks, Greg: A családi írás- és olvasásfejlesztés szerepe Európában és Európán kívül – A témával kapcsolatos kutatások áttekintése. Ford. Hegyközi Ilona. Könyvtári Figyelő, (56) 3.
2010. 468. p.
18 Nickel, Sven: Family Literacy: A Short Overview. In: Maas, J. F.– Ehmig, S. C. – Seelmann, C. (szerk.): Prepare for Life! Raising for Early Literacy Education. Mainz : Institut für Lese- und Medienforschung, 2013. 147. p.
könyvtári helyszíneken (pl. játszótéren, bevásárló központban) lehet becserkészni, de az otthoni foglalkoztatásra épülő programok is sikerrel kecsegtetnek.
Egy olvasásnépszerűsítő programban egyszerre kell szem előtt tartanunk a szü-lő és a gyermek olvasói attitűdjének fejlesztését és az otthoni olvasásbarát környe-zet kialakításának ösztönzését. Nem beszélve arról a kihívásról, hogy a szülőnek, aki pedagógiai és pszichológiai kérdésekben gyakran laikus, mégis e tekintetben is gyakorlatban hasznosítható, konkrét segítséget vár, valóban használható, könnyen megvalósítható tanácsokat, ötleteket adjunk, s lehetőleg ne hosszú szaktanulmá-nyok, leírások formájában, hanem minél rövidebben, tömörebben. Ha ez sikerül, a gyermeknek és a felnőttnek egyaránt kedvet csinálhatunk az olvasáshoz.
A külföldi, kisgyermekes családokat célzó olvasásnépszerűsítő, olvasásfejlesz-tési programok közül talán a legismertebb a brit Bookstart, amelynek a mintájára számos hasonló kezdeményezés alakult Európában és azon kívül is. Egy 2014-ben készült összegző tanulmány a Bookstart-típusú, a könyvajándékozást szülőknek szóló tanácsadással és képzéssel kombináló olvasásnépszerűsítő programok korai fejlesztésben elért eredményeit értékelte. A brit Bookstart Corner, az amerikai Reach Out and Read, a német Lesestart és Buchstart Hamburg, a svájci Buchstart Schweiz, az olasz Nati per leggere, a holland Boekstart és az ausztrál Better Beginnings hatás-vizsgálatai alapján készített összegzés azt mutatja, hogy a korai olvasásra nevelés hosszú távú népszerűsítése és támogatása egyértelmű és szignifikáns javulást hoz a gyermekek olvasás iránti érdeklődésében és könyvszeretetében, de javulást hoz a szülők olvasással kapcsolatos attitűdjében is, a könyvolvasás, a könyvtárlátogatás és a könyvvásárlás minőségében és gyakoriságában, és nem utolsósorban pozitív hatással van a szülő és a gyermek közötti érzelmi kapcsolatra.19
Hasonló célú az All of Europe Reads to Kids (egész Európa olvas a gyermekek-nek) projekt, amely immáron tíz éve működő kelet-európai, kisgyermekes csalá-dokat megcélzó olvasásnépszerűsítő kezdeményezéseket fog össze, és a nemzeti programok tapasztalatcseréjének közös platformja kívánt lenni.20 E civil alapo-kon szerveződő kezdeményezés alapgondolata, hogy a technicizált világ digitális bennszülött gyermekeinek az életében is a szülői, a családi jó példának, a kom-munikáció, a közös tevékenykedés és élmény fejlesztő erejének jut a kulcsszerep.
Erre a felismerésre épül a Celé Česko čte dětem elnevezésű cseh program, amely a kisgyermekes családok kultúrájának, mindennapos életének természetes részévé kívánja tenni a gyermekeknek szóló, napi rendszerességű olvasást.
19 Burnett, C.– Daniels, K. – Bailey, C.: The Contribution of Early Years Bookgifting Programmes to Literacy Attainment: A Literature Review. Final report. Sheffield : Sheffield Hallam University Centre for Education and Inclusion Research, 2014. http://booktrustadmin.artlogic .net/usr/resources/1124/final-bookgifting-lit-review.pdf [2017.12.27.]
20 Celé Česko čte dětem projekt honlapja. http://celeceskoctedetem.cz/en [2017.12.27.]
A cseh program az All of Europe Reads to Kids (egész Európa olvas a gyerme-keknek) projektbe kapcsolódik. Ide tartozik a minden részt vevő nemzet esetében hasonló (pl. minden cseh olvas a gyerekeknek) elnevezésű cseh Celé Česko čte dětem, lengyel ABCXXI – Cała Polska czyta dzieciom, litván Visa Lietuva skaito vaikams, szlovák Celé Slovensko Číta Deťom és ukrán Вся Україна читає дітям program. E jórészt civil alapokra épülő kezdeményezések közös vonása, hogy egy egyszerűen nagyszerű üzenetre felfűzött gondolatmenettel szólítják meg a kisgyer-mekes szülőket. Az üzenet lényege, hogy az óvodákkal és az iskolákkal együttmű-ködve a családok, a szülők is sokat tehetnek a legkisebbek érzelmi és intellektuális fejlesztéséért, olvasásra, könyv- és könyvtárhasználatra neveléséért. Ehhez nem kell több, mint napi rendszerességgel 20 perc, amikor a szülő hangosan felolvas gyermekének.
A Celé Česko čte dětem a kétezres évek elején végzett cseh olvasáskutatások eredményeiből indult ki, miszerint a kisgyermekek könyvekhez való viszonyára és olvasóvá válására döntő hatással van, ha mindennapjaiknak szerves és rend-szeres része a szülői hangos olvasás. A hangos olvasás hallgatása fontos nevelési és fejlesztő eszköz, az ember intellektuális és érzelmi fejlődésének egyik alapja, s el-engedhetetlen a mai világ információdömpingjében a releváns információk kiszű-réséhez, az információs műveltséghez, a kritikai gondolkodáshoz is. Ez ösztönözte Eva Katrušákovát, a cseh program alapítóját és igazgatóját arra, hogy megpróbálja megnyerni a cseh kisgyermekes szülők együttműködését. A közvetlen inspiráció külföldről érkezett, amikor a lengyel nagykövet felesége, I. Koźmińska amerikai példa alapján, Jim Trelease munkásságát követve elindította saját hangos olvasást népszerűsítő kampányát 2001-ben. A kampány végső tétje valójában persze nem pusztán az olvasóvá nevelés, hanem annál sokkal több: annak a felismerése, hogy a szülő a hangos olvasás által is képes jelentős pozitív hatást gyakorolni a gyermek érzelmi fejlődésére, egészséges személyiségének kialakulására. A cseh program ha-sonló filozófiával indult útjára, s jellemző saját arculata is hamar kialakult. A pro-jektet megálmodó Eva Katrušáková az irodalomgazdag családi környezet pozitív hatását és a családok közös idejét szétziláló modern világban a közös családi élmé-nyek, az együtt töltött idő fontosságát kívánta hangsúlyozni.
A 2016-ban immáron tizedik születésnapját ünneplő cseh program céljai a későbbiekben sem változtak: minél többekhez el kell jutni, minél több cseh szülőt meg kell nyerni a gyerekeknek szóló rendszeres otthoni hangos olvasás gyakorla-tának. A projekt több mint harminc alprogramot indított útjára, pl. Moje první kniha (Első könyvem), Klub škol, které čtou (Olvasó iskolák), Klub školek, které čtou (Olvasó óvodák), Babička do školky (Óvodai nagyi), és hagyománnyá vált a gyerekeknek szóló olvasás hete is. Mára az alapítón kívül egy kisebb team és több nemzeti koordinátor dolgozik a projektben, több nemzeti irodát is fenntartva.
További részletekért érdemes tanulmányozni a program weboldalát.
Ehhez a kezdeményezéshez 2017–2018-ban egy Visegrádi Alap által támoga-tott Visegrad Reads to Kids (vagyis a visegrádi országok olvasnak a gyerekeknek) program keretében Magyarország is csatlakozott, a Magyar Olvasástársaság köz-reműködésével.21