1. A törvény ismertetése
Habár egyesek részéről kétely övezte a megalkotását,318 Nagy-Britanniában 2010 tavaszán elfogadták a fájlcserélés visszaszorítását is célul kitűző Digital Economy Act 2010 nevű törvényt,319 amely közvetlenül az ISP-k kötelezettségévé teszi az előfizetők értesítését. A rendelkezések hatálybalépéséhez és alkalmazásához azonban még az kell, hogy az Office of Communications (továbbiakban: OFCOM) megalkossa az eljárás részletszabályait rendező szabályzatot. 320
Az ISP-kre rótt kötelezettség az alábbi:
Az előfizetők értesítése, ha a jogosultak bejelentése alapján az ő IP-címükről a szerzői jogok megsértését követték el.
Az egyes előfizetőkre tett bejelentések nyomon követése, és a jogosultak kérésére egy anonim lista készítése, amin azok az előfizetők szerepelnek, akik számára meghatározott számú értesítést küldtek ki (szabályzattervezet alapján ez három értesítést jelentene)321. A
317 CPI R.331-45. és CPI R.331-46. cikk.
318 Szuskin, Laurent – Fourques De Ruyter, Sophie: „Sans contrefaçon”? Une étude comparée de la lutte contre le piratage en ligne des droits d’auteur et voisins, Revue Lamy Droit de l’Immatériel, juin 2009, n° 50, p. 73.
319 Digital Economy Act 2010, 2010 c. 24 (továbbiakban: DEA) A törvény a Communications Act 2003 (továbbiakban: CA) nevű törvényt módosítja, a törvényhelyekre a CA-ba kerülő számuk alapján hivatkozok.
320 Explanatory Notes, Digital Economy Act 2010, p. 5.
(http://www.legislation.gov.uk/ukpga/2010/24/pdfs/ukpgaen_20100024_en.pdf) A szabályzat tervezetét az OFCOM 2010. május 28-án közzétette honlapján [Online Infringement of Copyright and the Digital Economy
Act 2010. Draft Initial Obligations Code (továbbiakban: DIOC)
(http://stakeholders.ofcom.org.uk/binaries/consultations/copyright-infringement/summary/condoc.pdf)], egy hónapos határidőn belül a tervezett rendelkezésekkel kapcsolatban bárki kifejthette véleményét.
321 DIOC p. 22.
jogosultak egy bírósági határozat segítségével megszerezhetik ezen előfizetők személyes adatait és peres eljárást indíthatnak jogaik érvényesítése érdekében.322
Egyelőre az internet-szolgáltatás korlátozása vagy felfüggesztése a törvény rendelkezései között nem szerepel. Mindössze arról rendelkezik,323 hogy ennek feltételeit a miniszter állapítja majd meg, és végrehajtásuk szintén az ISP-k kötelezettsége lenne. Az intézkedéseket azokkal az előfizetőkkel szemben lehet majd alkalmazni, akik rákerülhetnek a jogosultak által kért listára.324
Ezek a kötelezettségek a kormány elképzelései szerint az összes ISP-t terhelik majd, kivéve azokat, akiknél az interneten elkövetett szerzői jogi jogsértés szintje igen alacsony.325 A szabályzattervezet szerint a gyakorlatban ez a mobil ISP-ket nem érintené, a fix ISP-k közül is csak azokat, amelyek legalább 400.000 előfizetővel rendelkeznek.326
A jogosult, amennyiben tudomást szerez arról, hogy az előfizető az internet-hozzáférése révén megsértette a szerzői jogát, vagy egy harmadik személy követte el ugyanezt a cselekményt akként, hogy az előfizető megengedte neki az internet-hozzáférésének használatát, ha számára ezt a külön szabályzat lehetővé teszi, erről bejelentést teszt az ISP-nek.327 A bejelentésnek az alábbi tartalmi elemekkel kell rendelkeznie:
annak bejelentése, hogy a jogosult szerzői jogát megsértették,
a jogsértés leírása,
a jogsértést alátámasztó bizonyíték, amelyben szerepel az előfizető IP-címe és a bizonyíték megszerzésének időpontja.328
A jogosultnak a bejelentést a bizonyíték megszerzésétől számított egy hónapon belül kell az ISP-nek elküldenie, és meg kell felelnie a külön jogszabályban előírt egyéb feltételekISP-nek is.329 A szabályzat ezt az egy hónapos időtartamot mindössze tíz munkanapra kívánja lerövidíteni,330 valamint kiegészíti, pontosítja a bejelentés tartalmi elemeit.331
322 Explanatory Notes, p. 5.
323 CA Section 124G.
324 CA Section 124H (2).
325 Explanatory Notes p. 9.
326 DIOC p. 12-13., 44.
327 CA Section 124A (1)-(2).
328 CA Section 124A (3) (a)-(c).
329 CA Section 124A (3) (d)-(e).
330 DIOC p. 45.
331 DIOC p. 45-46.
Ezt követően az ISP a bejelentés kézhezvételétől számított egy hónapon (a szabályzattervezet hónapos időtartamon belül akkor lehet elküldeni, ha az újabb bejelentés (nem feltétlenül ugyanattól a jogosulttól) az első figyelmeztetéstől számított egy hónap lejártát követően érkezett.337 A harmadik figyelmeztetés a másodiktól számított egy hónap lejártát követően postázható, amennyiben az első bejelentés és a harmadik figyelmeztetést megalapozó bejelentés között kevesebb, mint 12 hónap telt el.338
A jogosult kérésére az ISP egy listát készít azokról a felhasználókról, akiknek 12 hónapon belül három értesítést küldtek ki.339 A szabályzattervezet szerint a jogosultak három hónapon belül csak egyszer kérhetnek ilyen listát, amit az ISP-nek öt napon belül kell elküldenie.340
A törvény és a szabályzattervezet az előfizetőnek már az első figyelmeztetést követően biztosítja a jogorvoslat lehetőségét, amelyet egy független szervezet lát el.341
A tervek szerint az eljárás további menete az alábbi lenne: bírósági határozattal a jogosult az ISP-től megszerzi a listán szereplő IP-címek egy részéhez vagy valamennyi IP-címhez tartozó előfizető nevét és címét. Majd a jogosult maga küld egy utolsó figyelmeztető levelet, amelyben felszólítja az előfizetőt a jogsértő magatartás abbahagyására, és tájékoztatja őt arról, hogy igényét bíróság előtt
338 DIOC p. 50-51., Figyelmeztetésminták: DIOC p. 65-69.
339 CA Section 124B, DIOC p. 54.
340 DIOC p. 26.
341 CA Section 124K, DIOC p. 55-60.
fogja érvényesíteni, ha az előfizető a felszólításnak nem tesz eleget. Ha az előfizető ezt a felszólítást is figyelmen kívül hagyja, a jogosult bírósághoz fordul.342
Az eljárás menetét az alábbi ábra szemlélteti:
4. ábra A brit rendszer működése
2. A törvény elemzése
A szó szoros értelmében véve a britek által bevezetett megoldás nem tekinthető „fokozatos válasznak”. Annak ellenére, hogy az előfizetőt többször is felszólítják a jogsértő cselekmény abbahagyására, további szankcióként még nem alkalmazható az internet-hozzáférés korlátozása vagy felfüggesztése, bár ennek elvi lehetősége nincs kizárva.
A törvény elsődleges célja a szerzői jogi jogosultak jogérvényesítésének könnyítése az ISP-ktől megszerzett lista segítségével. Annak lehetősége sincs azonban kizárva, hogy a jogosultak jogaikat a hagyományos módon érvényesítsék.
Az adatvédelem szempontjait a törvény igyekszik körültekintően figyelembe venni, mivel a jogosultak a bírósági határozat megszerzéséig csak az előfizetők IP-címét ismerik. A szerzői jogi
342 Explanatory Notes p. 6-7.
jogosultak csak a bírósági határozat megszerzését követően ismerhetik meg az előfizetők személyes adatait.
A törvény, és főleg a szabályzattervezet pozitív vonása, hogy a francia megoldással ellentétben az előfizetők jogorvoslathoz való jogát részletesen kifejti, és ezt számukra már az első figyelmeztetés elküldését követően is lehetővé teszi.
Az előfizetőnek viszont gyakorlati nehézséget okoz annak bizonyítása, hogy a jogsértést nem ő követte el.
A részletes eljárási szabályzat feltehetőleg módosulni fog, mivel kb. 180 válasz érkezett a tervezetben feltett kérdésekre. Így, bár a rendszer alapjai szilárdak, az elfogadott törvényben rögzítettek, az ezt tartalommal megtöltő részletszabályok változása miatt akár egy, az ismertetettől eltérő rendszer is kialakulhat.
V. Írország
A többi vizsgált államtól eltérően az ír megoldás különlegességét az adja, hogy a „riposte graduée”
rendszerének bevezetése nem törvényen alapul. Írországban a négy legnagyobb lemezkiadót (EMI Records, Sony Music, Universal Music, Warner Music) tömörítő szervezet a bíróság előtt eljárást indított a legnagyobb ISP, az Eircom ellen. A perben végül egyezség született, amelynek szövegét nem hozták nyilvánosságra, azonban a bíróság ítélettel jóváhagyta azt.343 Így egyedül az ítélet szövege alapján szerezhetünk ismereteket az ír rendszer működéséről.344
1. Az egyezség szövege
Az ítélet szövege alapján a felek egy erre szakosodott céget, a DtecNetet bízzák meg a P2P-hálózatok ellenőrzésével, aki jelzi a lemezkiadóknak, ha jogsértést észlel. Ezt az információt azután valamelyik lemezkiadó továbbítja az Eircomnak, aki az első jogsértés esetén az előfizetési számla mellett küld
343 Elérhető itt:
http://www.courts.ie/Judgments.nsf/09859e7a3f34669680256ef3004a27de/7e52f4a2660d884080257707003508 2f?OpenDocument
344 Különösen az ítélet 9-13. pontjai.
egy értesítést az előfizetőnek a feltételezett jogsértés tényéről, az elkövetés idejéről, valamint a jogsértéssel érintett, szerzői jogi védelem alatt álló műről. Az előfizetőnek tizennégy napos határidő áll a rendelkezésére a jogsértés megszüntetésére, a számítógép megfelelő védelmének ellenőrzésére, használóinak tájékoztatására.
A határidő lejártát követően elkövetett újabb jogsértés esetén az Eircom már egy hivatalos felszólító levelet küld az előfizetőnek. Az előfizetőnek ebben az esetben is egy tizennégy napos határidő alatt kell a jogsértést megszüntetnie.
A harmadik jogsértés esetén ismét küldenek egy felszólítást az előfizetőnek, tizennégy napos határidőt adva neki, amely során észrevételeit eljuttathatja az Eircomnak. Ha az Eircom a jogsértés fennállását állapítja meg, az előfizető internet-hozzáférését felfüggeszti.
Az első két tájékoztatás elküldése automatizált módon történik, a harmadik jogsértés esetén viszont már a jogsértés fennállását az Eircomnak meg kell vizsgálnia, az internet-hozzáférés felfüggesztésére csak ezután van lehetőség.
Az internet-hozzáférés felfüggesztését az előfizetői szerződés lehetővé teszi, mivel egyrészt rendelkezik arról, hogy az előfizetőnek kötelezettsége, hogy a hozzáférését ne használja jogsértő (pl.
szerzői jogokat sértő) módon, másrészt pedig lehetőséget biztosít az Eircomnak a szerződés megszüntetésére, amennyiben az abban rögzítetteket az előfizető megszegi.345
A fentiek alapján a rendszer működését az alábbi ábra szemlélteti:
345 Eircom általános szerződési feltételek, különösen 5.5. és 7.1. pont.
(http://www.eircom.ie/bveircom/pdf/BBStandardTandCsv2.pdf)
5. ábra Az ír rendszer működése
Az ítélet központi részét képezte az adatvédelmi biztos által felvetett adatvédelmi aggályokra való reagálás. A bíró álláspontja szerint alaptalanok ezek a félelmek, mivel mind a DtecNet és a lemezkiadók, mind a lemezkiadók és az Eircom csak IP-címeket adnak át egymásnak, ami pedig nem alkalmas az előfizető személyazonosságának megállapításához.346
2. A rendszer elemzése
A rendszer legnagyobb kritikájaként említhető meg a titkosság. A megállapodás pontos szövege ugyanis nem elérhető, konkrét rendelkezéseket ezzel kapcsolatban az Eircom általános szerződési feltételei sem tartalmaznak. Egy ilyen horderejű intézkedés bevezetéséhez, amely a lakosság meghatározó részét érinti, elengedhetetlennek tűnt volna a végleges szöveg nyilvánosságra hozása.
346 Ítélet 12. pont.
Diszkriminációhoz vezethet az, hogy a lemezkiadók jelenleg még csak az Eircommal kötöttek ilyen egyezséget, a többi ISP-vel nem. Habár eljárást indítottak ellenük is,347 a többi ISP (legfőképp a UPC) egyelőre mindent megtesz annak érdekében, hogy ne kelljen bevezetniük egy hasonló rendszert.348
Az internet-hozzáférésnek az előfizetői szerződés megszüntetésével való felfüggesztése ahhoz a furcsa eredményhez vezet, hogy Eircom az egyezségben önként vállalta az előfizetői számának csökkenését.
A rendszer működéséről a DtecNet korábbi gyakorlata alapján kaphatunk képet. A DtecNet az ISP-ktől függetlenül működik, egy egyedi BitTorrent kliensprogram segítségével – ami egyébként a hagyományos kliensprogramokhoz hasonlóan működik – ellenőrzik az ugyanazt a hálózatot használók IP-címét. A hagyományoshoz hasonló módon a kliensprogram segítségével „letöltik” a kívánt fájlokat, amelyeket a DtecNet egy biztonságos szerveren tárol.349
A vázolt technikai eljárás miatt az egyezség csak a P2P-n elkövetett jogsértésekre vonatkozik.
Sajnos az eljárás megindítására vonatkozó határidő nincs pontosan meghatározva.
Az ír rendszer esetében is elmondható, hogy a jogkövetkezmények nem feltétlenül a tényleges jogsértőt terhelik.
A felek az egyezségben megállapodtak, hogy a kialakított rendszert három hónapos tesztnek vetik alá, ez a próbaüzem idén májusban el is kezdődött.350 Sajnos jelen idő szerint nem áll rendelkezésemre információ ennek tapasztalatairól.
VI. Belgium
1. A törvényjavaslat ismertetése
2010. április 21-én egy belga szenátor, Philippe Monfils törvényjavaslatot terjesztett a Szenátus elé, mellyel az interneten lévő kulturális alkotások védelmét kívánja megvalósítani.351
347 Ryan – Heinl i.m. p.7.
348 http://www.irishtimes.com/newspaper/frontpage/2010/0524/1224271013389.html
349 Ryan – Heinl i.m. p. 10-11.
350 http://www.irishtimes.com/newspaper/frontpage/2010/0524/1224271013389.html
A javaslat indokolása szerint az illegális letöltésekre a jogalkotónak egy átfogó, ám a technológiai sajátosságokhoz igazodó választ kell adnia. Ennek megfelelően a törvényjavaslat nem csak a fokozatos választ kívánja bevezetni, a többi elképzelés ismertetésére azonban nem térek ki.
A törvényjavaslat lehetőséget biztosítana az ISP-knek és a szerzői jogkezelő szervezeteknek arra, hogy megállapodást kössenek a jogszerűen végezhető fájlcserélés feltételeiről.352 Ettől a lehetőségtől eltekintve azonban a törvényjavaslat megtiltja az internet-hozzáférés szerzői vagy szomszédos jogok által védett művek cseréjét megvalósító használatát, és a jogosultak engedélye nélkül az ilyen művek letöltését.353
A bűncselekmény elkövetése, vagyis a fájlcserélés esetén egy négy lépcsőfokból álló, hatóság és bíróság előtt lezajló eljárás indul meg. Az eljárás vázlatát az alábbiak szerint lehet szemléltetni:
6. ábra A belga rendszer működése
Ha az előfizető a jogellenes fájlcserélés bűncselekményét követi el, az illetékes miniszter által kinevezett tisztviselők a bűncselekmény megállapításától számított 15 napos határidőn belül az ISP-n keresztül felszólítást küldenek neki. Ebben felszólítják őt a törvény rendelkezéseinek tiszteletben
351 S. 4-1748 Proposition de loi favorisant la protection de la création culturelle sur Internet, document législatif n° 4-1748/1.
352 Javaslat 12.,13. cikk.
353 U.o. 14. cikk.
tartására, azaz tulajdonképpen a jogsértő fájlcserélés abbahagyására. A figyelmeztetés ezen kívül természetesen egyéb tájékoztatásokat is tartalmaz. A HADOPI-törvényhez hasonlóan ebben az esetben is csak a bűncselekmény elkövetésének pontos időpontjáról tájékoztatnák az előfizetőt, míg az érintett művekről nem. Az előfizető a felszólításra reagálhat, előadhatja észrevételeit, továbbá felvilágosítást kérhet az érintett művek tartalmáról.354
Az eljárást lefolytató tisztviselőknek egyrészt joguk van a szükséges információkat megszerezni annak megállapításához, hogy a törvény rendelkezéseit betartották-e, másrészt pedig az ISP-től megszerezhetik az előfizető adatait (név, cím, e-mail cím, telefonszám). Ezeket az adatokat azonban csak a hatáskörük gyakorlásához szükséges ideig tárolhatják.355
Az első felszólítás elküldésétől számított hat hónapos időtartamon belül elkövetett újabb bűncselekmény esetén, annak megállapításától számított tíz napon belül már ajánlott levél útján is értesítik az előfizetőt. Ekkor egy legfeljebb 100 € összegig terjedő pénzbírságot is kiszabnak. A felszólítás elküldésének dátumától számított 15 napon belül az előfizető az illetékes miniszternél a kiszabott bírság miatt jogorvoslatot terjeszthet elő, akinek a jogorvoslat kézhezvételétől számított két hónapos határidő áll a rendelkezésére a döntés meghozatalára.356
A jogorvoslati határidő lejártától, illetve a miniszter döntését követő két éven belül elkövetett újabb bűncselekmény esetén a köztisztviselők átadják az ügyet az ügyészségnek, amely megindítja a büntetőeljárást. Az elkövető 100-1.000 € összegig terjedő pénzbüntetéssel, és a bíróság által meghatározott ideig az internet-hozzáférésének korlátozásával büntethető.357 A javaslat indokolása szerint ez a fájlcserélést tenné gyakorlatilag lehetetlenné az előfizető számára, a böngészést, e-mailezést azonban nem érintené. A büntetést itt is az ISP hajtaná végre, az előfizetési díjat ez előfizetőnek továbbra is fizetnie kellene. Ellentétben a francia megoldással, az előfizető köthetne más ISP-vel szerződést, de a korlátozás ebben az esetben is fennállna. A szerződés megszüntetésének költségét természetesen az előfizetőnek kellene viselnie.358 Ezáltal az előfizető szerződéskötési szabadsága nem szenved csorbát, nem akadályozzák abban, hogy kedvezőbb feltételekkel kössön új szerződést.
Utolsó lépcsőként pedig három éven belül elkövetett visszaesés esetén a pénzbüntetést a bíróság megduplázhatja, és az internet-hozzáférést felfüggesztheti.359 A törvény sajnos nem pontosítja a határidő számításának kezdő időpontját. A megszüntetés végrehajtásának körülményeire a
354 U.o. 17. cikk (1)-(6) bek.
355 U.o. 16. cikk.
356 U.o. 17. cikk. (7)-(10) bek.
357 U.o. 18. cikk (1)-(3) bek.
358 U.o. 18. cikk (4)-(7) bek.
359 U.o. 18. cikk (8) bek.
felfüggesztésnél elmondottak irányadók, azzal a kiegészítéssel, hogy felfüggesztés a „triple play”
előfizetések esetében itt is csak az internetre vonatkozik.360
A rendelkezések betartása érdekében ez a törvényjavaslat is büntetni rendeli, ha az ISP-k nem hajtják végre a bíróság ítéletét.361
A javaslat értelmében Belgiumban is felállítanának egy hatóságot, amelyet a HADOPI-val ellentétben pusztán a törvény végrehajtásának felügyeletével és javaslattevő hatáskörrel ruházna fel a jogalkotó.362
2. A törvényjavaslat elemzése
Mindenekelőtt le kell szögezni, hogy a törvényhozási folyamat még csak nagyon az elején tart. A javaslatot megküldték az illetékes bizottságnak, amely nem formált róla véleményt. Ebből eredően a szöveg még képlékeny, feltehetőleg sokat fog változni. A finomítására, a részletek kidolgozására szükség is van, hiszen a szöveg jelenlegi állapotában nyitva hagy néhány kérdést.
A legszembetűnőbb az, hogy nincs meghatározva, ki jogosult az eljárást megindítani. A másik probléma a szöveg megfogalmazásával, hogy míg a franciák igyekeztek kiküszöbölni azt, hogy más cselekménye miatt az előfizetőt terheljék a jogkövetkezmények az előfizetőt terhelő kötelezettség bevezetésével, addig itt ilyen törekvésre utaló kifejezés nincs. A javaslat szerint maga a fájlcserélés cselekménye lenne büntetendő, amit annak természeténél fogva az előfizetőn kívül más is megvalósíthat, a jogkövetkezmény azonban az előfizetőt terhelné. A más cselekménye miatti felelősségre vonás miatt joggal illethető kritikával a javaslat.
A törvény hatálya kifejezetten a P2P hálózatokra terjedne ki, ami pedig – amennyiben elfogadjuk a francia Alkotmánytanács érvelését363 – diszkriminációt eredményezhet az előfizetők között. Ennek az érvelésnek a felhasználásával a „réponse graduée” ellenzői adott esetben sikeresen felléphetnek a javaslat ellen.
A javaslat pozitívumaként mindenképpen megemlíthető, hogy ebben az esetben tényleg fokozatos választ próbálnak bevezetni. Az, hogy már a második lépcsőfok elérése esetén
360 U.o. 19. cikk.
361 U.o. 20-21. cikk.
362 U.o. 25. cikk.
363 Décision n° 2006-540 DC du 27 juillet 2006.
pénzbírságot szabnak ki, valószínűleg nagyobb visszatartó erőt jelent, mint egy egyszerű felszólító levél küldése. Ez elmondható az internet-hozzáférés felfüggesztését megelőző korlátozásról is. A francia megoldáshoz képest a pénzbüntetés büntetési tételei lényegesen alacsonyabbak, ami jobban megfelel a törvény jogpolitikai indokának. Az egyes lépcsőfokok között megállapított határidő (különösen az utolsó lépcsőfok esetén megállapított három év) ehhez képest túl hosszúnak tűnik, ám kétségtelenül tartósabban szoríthatja vissza a fájlcserélést.
Okulva a franciák hibáiból ez a javaslat már eleve két részre bontja az eljárást, és az internet korlátozását, illetve felfüggesztését a bíróságra bízza. Üdvözlendő ezen kívül, hogy nem maradt ki a javaslatból az előfizető jogorvoslathoz való joga, amellyel már a második felszólítással együtt kirótt pénzbírság ellen élhet.
A javaslat sorsa kétséges, mivel 2010 márciusában egy jogdíjátalányt bevezetését szorgalmazó törvényjavaslatot is a Szenátus elé terjesztettek.364 A javaslatot előterjesztő szenátor 2010 májusában visszavonult a politikai élettől, így az elképzelés a legnagyobb támogatóját veszítette el.365
VII. Összefoglalás
Érdemes feltenni a kérdést, hogy szükséges-e egyáltalán egy ilyen „fokozatos válasz” rendszer bevezetése? Önmagában ugyanis egy ilyen megoldás valószínűleg kevés arra, hogy elérje a célját.
Ehhez egyrészt mindenképpen meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy a felhasználók jogszerű forrásból is megszerezhessék a műveket.366 A vizsgált államok törvényi szabályozásai ezt a célt is kitűzték maguk elé. Ez azt jelenti, hogy bővíteni kell a kínálatot, és az elérhető művek árát olyan szinten kell meghatározni, amely az ingyenes fájlcserélésnek reális alternatívája lehet. Másrészt pedig fel kell ismerni a tényt, hogy önmagában a P2P elleni küzdelem szélmalomharc. Már most számtalan olyan technológia létezik a P2P-n kívül, amellyel a szerzői jogokat meg lehet sérteni. A jogi kényszer alkalmazása viszont éppen ellenkező hatást érhet el, újabb technológiák megjelenését idézheti elő.
364 S. 4-1686 Proposition de loi visant à adapter la perception du droit d'auteur à l'évolution technologique tout en
préservant le droit à la vie privée des usagers d'Internet
(http://www.senate.be/www/?MIval=/index_senate&MENUID=22101&LANG=fr).
365 http://www.numerama.com/magazine/15674-la-riposte-graduee-belge-perd-son-principal-promoteur.htmlv
366 Tóth Péter Benjámin szerint ennek a fájlcserélés visszaszorításának és a legális források követelményének az összekapcsolása a „22-es csapdája mai köntösben”. Tóth Péter Benjámin: Első oldal, Infokommunikáció és Jog, 2010/1, p.1.
A bemutatott rendszereket legegyszerűbben egy táblázat segítségével lehet összefoglalni, amely lehetőséget biztosít arra is, hogy vázlatosan ismertessem, Magyarországon milyen további garanciák betartásával lehetne bevezetni egy három csapás rendszert.
1. táblázat Összefoglalás
A négy rendszer között a legszembetűnőbb különbség az, hogy Írország kivételével mindenhol törvényi szinten kívánják szabályozni a fokozatos választ.
Egy esetlegesen Magyarországon bevezetendő megoldás esetében a törvényi szabályozás lehetne a követendő példa, figyelembe véve a magyar jogi hagyományokat és a szabályozandó kérdés összetettségét, tárgyi súlyát, az adatvédelmi szempontokat.
Elgondolkodtató az a körülmény is, hogy a négy vizsgált megoldás közül három magát a fájlcserélést kívánja a „fokozatos válasszal” szankcionálni, míg a francia jogalkotó létrehozott erre egy külön tényállást. Talán ez utóbbi megoldás az átgondoltabb, hiszen ez – legalábbis elméletben – megoldást nyújt arra a problémára, hogy az előfizetőt más cselekménye miatt vonják felelősségre.
Jóllehet a többi esetben is van lehetősége az előfizetőnek bebizonyítani, hogy nem ő követte el a
fájlcserélést, ez technikailag nehézségekbe ütközhet. Az előfizetőkben ez még inkább erősítheti a
fájlcserélést, ez technikailag nehézségekbe ütközhet. Az előfizetőkben ez még inkább erősítheti a