• Nem Talált Eredményt

A fájlcserélés jelenségének bemutatása

In document Tudományos Diákköri Szemle 2012 (Pldal 49-75)

1. A fájlcserélés fogalma

A fájlcserélés terminológiája némileg félrevezető, mivel a nyelvtani értelemben vett „cseréről” ebben az esetben nincs szó,204 éppen ezért szokás a fájlmegosztás kifejezést is használni.205

A fájlcserélést leggyakrabban a működési elvét biztosító P2P-hálózattal azonosítják.206 Ennek lényege, hogy az egymással egyenrangú felhasználók egy központi szerver beiktatása nélkül, közvetlenül egymás számára tesznek hozzáférhetővé meghatározott fájlokat, így adott esetben szerzői vagy szomszédos jogi védelem alatt álló fájlokat is.

A fájlcserélő programoknak alapvetően három nagy generációját – és így három egymástól részben különböző technológiát – különböztetjük meg.207 Ezek ismerete nélkülözhetetlen a

204 A fogalomról lásd: Szerzői Jogi Szakértő Testület 07/08/1, különösen 1. lábjegyzet.

205 A továbbiakban: fájlcserélés.

206 Nem minden P2P hálózat azonosítható azonban a fent meghatározott fájlcseréléssel, ezt a hálózatot alkalmazza ugyanis a Skype nevű internetes telefonprogram is.

207 Megkülönböztethetünk az első és második generáció között egy „átmeneti állapotot” is, nevezetesen a Direct Connect szolgáltatást, amire ehelyütt külön nem térek ki. Lásd: Mezei Péter: A sárkány levágott feje helyére mindig kettő új nő? A fájlcseréléssel szembeni küzdelem a P2P szolgáltatók, a felhasználók és az internetszolgáltatók felelősségének fényében, Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 4. (114.) évf., 3. szám, 2009. június, p. 14-15.

fájlcseréléssel megvalósított szerzői jogi jogsértések természetének és a három csapás rendszerek működésének megértéséhez.

2. A fájlcserélés technológiai háttere208

2.1. A fájlcserélés első generációja209

1999-ben, a Napster elindulásával vette kezdetét a fájlcserélés egyre rohamosabb fejlődése és terjedése. A Napster eredetileg zenei fájlok keresésére és letöltésére szolgált. Ebben az esetben még egy központi szerver keretein belül lehetett az adatforgalmat lebonyolítani, de ez a szerver magukat a szerzői műveket nem tartalmazta, csak azok megkeresését segítette elő. A rendszerbe való belépés után egy keresés lefuttatásával a szerver megjelenítette azokat a felhasználókat, akik rendelkeztek az adott fájllal. Ezek után a fájl letöltése a „download” linkre kattintással közvetlenül a másik felhasználótól, azaz a szervertől függetlenül történt. A letöltés befejezését követően a felhasználó maga is a későbbi letöltések forrásául szolgált.

Ebben a rendszerben a fájlok könnyen megtalálhatóak, elérhetőek lettek, viszont a központi szerver beiktatása miatt rengeteg hátránnyal is szembe kellett néznie a felhasználónak. Ilyennek tekinthető a rendszer lassúsága, továbbá, mivel a szerver jelentette az egyetlen elérési pontot, ezért annak működésében beálló hiba az egész rendszer elérését ellehetetlenítette. Nem elhanyagolható az a tény sem, hogy amennyiben a forrás kilépett a rendszerből, az egész letöltés megszakadt.

2.2. A második generációs fájlcserélő programok

A Napsterrel kapcsolatos jogviták210 miatt a rendszer hibáit kiküszöbölendő, a programozók változtattak a P2P hálózatok struktúráján. A központi szerver kiiktatásával egy ténylegesen decentralizált hálózatot hoztak létre, ahol tulajdonképpen maguk a felhasználók egyben szerverré is

208 Egy lehetséges negyedik generáció születéséről: Mezei Péter – Németh László: Mozgásban a fájlmegosztók – negyedik generációs fájlcserélés a láthatáron? Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 5. (115.) évf., 2. szám, 2010. április, p. 71-82.

209 A http://computer.howstuffworks.com/napster.htm/printable alapján.

210 A&M Technology, Inc., et al., v. Napster, Inc., et al., 239 F.3d 1004 (2001).

váltak, őket nevezzük peereknek (más néven node-oknak). Ilyen elven működött a Gnutella.211 Itt a fájlok keresése és letöltése is közvetlenül a peerek útján történt.

Az ún. FastTrack protokoll megalkotásával ez a rendszer gyorsabban és hatékonyabban tudott működni. Ezt a protokollt használta a Gnutella módosított verziója, valamint a KaZaA is. Itt az ún.

„supernode”-ok, vagyis nagyteljesítményű számítógépek felügyelték az alájuk tartozó node-okat. A supernode a keresést először az alá tartozó node-oknál végezte el, ha ez eredménytelennek bizonyult, akkor fordult egy másik supernode-hoz. A letöltés már itt is webes alapon történt, ahol a fájl letöltője a letöltés végeztével azonnal egyben az újabb letöltések forrásává vált.212 Viszont amennyiben a fájlt a megosztott mappából egy másik mappába helyezte át a felhasználó, az többé már nem szolgált forrásul.

Itt egyértelműen érvényesültek a decentralizáció által biztosított előnyök, így például a rendszer nem omlott össze egy supernode kiesésétől. A forrás kilépése azonban még itt is a letöltés megszakadásához vezetett.

2.3. A harmadik generáció213

Mint láttuk, az első két generáció legnagyobb hibájaként az említhető meg, hogy amennyiben egy peer kilépett a rendszerből, a tőle kiinduló aktuális letöltések megszakadtak. Ennek kiküszöbölésére alkották meg a legújabb generációnak tekinthető BitTorrent protokollt. Itt ugyanis megjelenik a tit-for-tat elv, vagyis a peer a letöltött fájlnak azonnal a megosztójává is válik.

A rendszer másik jellemzőjét az adja, hogy egy kliensprogram segítségével a fájlokat kisebb méretű részekre darabolva, egyidejűleg tölti le több peertől egy torrentfájl alapján, amely a letölteni kívánt fájl metadatait, többek közt elérési adatait tartalmazza. A fájlok keresését egy decentralizált szerver, a tracker végzi, amelyik a torrent alapján megkeresi azt a felhasználót, akinél az egész fájl megtalálható (őt nevezzük seedernek). De természetesen a tit-for-tat elv alapján nemcsak ettől az egy felhasználótól indul meg a letöltés, hanem attól is, akinél annak még csak részei vannak meg (ezeket a felhasználókat nevezzük leechereknek).

211 A http://en.wikipedia.org/wiki/Gnutella alapján.

212 A http://computer.howstuffworks.com/kazaa.htm/printable alapján.

213 A http://computer.howstuffworks.com/bittorrent.htm/printable és

http://en.wikipedia.org/wiki/BitTorrent_%28protocol%29 alapján.

A BitTorrent esetében a torrentfájlokhoz való hozzáférés tekintetében különbség tehető nyitott, azaz bárki számára hozzáférhető (opennet), illetve zárt, ún. friend-to-friend (F2F, vagy darknet) rendszerek között. Ez utóbbi esetben csak meghívás alapján lehet csatlakozni az adott weboldalhoz tartozó trackerhez.

Ez a technika a fájlok feldarabolása miatt, kiegészítve az internet egyre növekvő sebességével már nemcsak zenei, hanem sokkal nagyobb méretű fájlok (pl. filmek, programok) letöltésére is alkalmassá vált. Éppen e két fontos technológiai jellemző miatt nem meglepő, hogy a torrentezés napjaink egyik legnépszerűbb olyan alkalmazása lett, amellyel a felhasználók a szerzői és szomszédos jogokat megsértik.

3. A fájlcserélés társadalmi jelentősége, a jelenség okai

Az internetezők, különösen a fiatalabb korosztályok körében a fent említett technikák igen nagy népszerűségnek örvendenek. Ahogyan a Franck Riester nevével fémjelzett francia nemzetgyűlési jelentés214 is kiemeli, a fájlcserélés természetessé vált annak ellenére, hogy jogilag és erkölcsileg is elítélendő magatartásról van szó.

Már egy 2000-ben 16 országban végzett felmérés kimutatta, hogy a 12-24 éves korosztály közel fele (47%-a) töltött le .mp3 fájlt.215 A közelmúltban Franciaországban végzett kutatás szerint az audio, illetve video tartalmakat letöltők 14%-a P2P-hálózatot használ, és ezek 45%-a 15 és 25 év közötti fiatal.216 Az IPSOS 2009-ben készített felmérése megállapította, hogy a 16-34 éves korosztály esetében Franciaországban 17% az illegálisan zenét letöltők aránya, Nagy-Britanniában pedig ugyanez az arány 21%.217 A fiatalok érintettségét bizonyítja egy másik felmérés is, melyet 1100 belga egyetemista és főiskolás körében végeztek. Az eredmények szerint minden egyetemista évente 1332

214 Rapport n° 1486 de l’Assemblée nationale fait au nom de la commission des lois constitutionnelles, de la législation et de l’administration générale de la République sur le projet de loi (N° 1240) adopté par le Sénat après déclaration d’urgence, favorisant la diffusion et la protection de la création sur internet, par Franck Riester, député déposé le 18 février 2009, p. 11. (A Nemzetgyűlés alkotmányos törvényekért, a törvényhozásért és a közigazgatásért felelős bizottságának jelentése, amelyet Franck Riester képviselő készített, a továbbiakban:

Riester-jelentés; http://www.assemblee-nationale.fr/13/pdf/rapports/r1486.pdf)

215 http://www.ipsos.fr/CanalIpsos/articles/97.asp

216 Dejean, Sylvain – Pénard, Thierry –Suire, Raphaël: Une première évaluation des effets de la loi Hadopi sur les pratiques des Internautes français, mars 2010. (http://recherche.telecom-bretagne.eu/marsouin/IMG/pdf/NoteHadopix.pdf), p. 5-6.

217 IPSOS: Téléchargement légal et illégal sur internet, 2009 (http://www.ipsos.fr/InsideIpsos/attachment/2810-0-Connections%20CP%2009%2004-31.pdf), p. 2.

zeneszámot, 108 filmet és 11 számítógépes játékot tölt le, viszont a válaszadók csak 25%-a tölt le zenét legális forrásból.218

Egy másik francia felmérés szerint 2007 júniusa és 2008 augusztusa között naponta 450.000 filmet töltöttek le illegálisan Franciaországban. Ez több mint évi 164 millió filmet jelent! Az eddigiektől eltérő szempontból közelíti meg a kérdést a Nielsen Intézet felmérése, amely szerint a franciák havonta 512 percet, a németek 301 percet, a britek 227 percet szentelnek fájlcserélésre.219

A kérdésre, hogy miért ennyire népszerű a fájlcserélés, az alábbi indokok adnak választ:

 az alkalmazott technika felhasználóbarát,

 ingyenes,

 a legális tartalmakkal ellentétben az illegális tartalmak könnyebben átláthatóak, elérhetőek és változatosabbak,

 megtalálhatóak olyan rétegfilmek, illetve -zenék, amelyek egyébként nehezen szerezhetők be,

 ezek a tartalmak általában hamarabb elérhetőek, mint legális társaik,

 nem utolsósorban pedig a felhasználók körében megfigyelhető a „nagyhatalmú szórakoztatóiparral szembeni «lázadás»”,220 amely kifejezésének egyik legjobb módszere a fájlcserélés.

Ha ezekhez a körülményekhez hozzávesszük az egyre nagyobb sebességű internet-hozzáférés elterjedését, valamint az egyéb számítástechnikai fejlesztéseket (például a merevlemezek tárolókapacitásának megnövekedését, a processzorok sebességének növekedését), érthetővé válik, hogy miért ilyen vonzó a fájlcserélés a fiatalok számára. Ráadásul „a zenei és filmművészeti alkotásokat illegálisan letöltő internetezők bűntudata igen gyenge”,221 ami szintén gátat szab ezen technikák visszaszorulásának, megnehezíti azok visszaszorítását.

4. A fájlcserélés szerzői jogi dogmatikája – a felhasználó nézőpontjából222

218 Idézi: S. 4-1686 Proposition de loi visant à adapter la perception du droit d'auteur à l'évolution technologique tout en préservant le droit à la vie privée des usagers d'Internet (http://www.senate.be/www/?MIval=/index_senate&MENUID=22101&LANG=fr).

219 Idézi: Riester-jelentés p. 12., p. 20.

220 Mezei – Németh i.m., p. 69.

221 Riester-jelentés p. 18.

222 A tartalomszolgáltatók szempontjából történő elemzést lásd: Mezei – Németh i.m., p. 52-66.

Nem egyszerű annak a megválaszolása, hogy a fájlcserélés tulajdonképpen milyen módon sérti a szerzői jogot. A fájlcserélés sértheti a szerző személyhez fűződő jogait, például a nyilvánosságra hozatal jogát, de ennél lényegesebb a szerző vagyoni jogainak megsértése, így a továbbiakban ez kerül ismertetésre.

A részletesebb elemzés kedvéért célszerűnek tűnik a le- és feltöltés részcselekményeit külön-külön megvizsgálni, és elemezni, hogy azok pontosan melyik vagyoni jogot sértik.223

A feltöltés terminológiája némiképp félrevezető, ugyanis a feltöltés szó feltételezi a védett mű többszörözését, ám jelen esetben erről nincs szó. A P2P esetében a szerzői művet – mint láttuk – nem töltik fel egyetlen szerverre sem, így másolat sem készül róla. A feltöltésnek nevezett részcselekmény a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tételt valósítja meg, amely „(…) nem feltételezi, hogy a hozzáférhetővé tételt többszörözés is kövesse, vagyis maga a szándék, a lehetőség megteremtése elegendő a kizárólagos jogosultság megsértéséhez.”224

A letöltés esetében egész bizonyosan meg lehet állapítani, hogy a feltöltéssel ellentétben, megvalósítja a védett művek többszörözését. Annak megítélése azonban, hogy ez jogellenes-e vagy sem, egyelőre nem pontosan tisztázott a szakirodalomban. Ha maga a szerzői jogi jogosult az, aki a letöltés lehetőségét biztosítja, akkor a mű jogszerű forrásból származik, így a cselekmény nem jogellenes. Ebből következik, hogy ha ezt nem a szerző teszi meg, a mű nem jogszerű forrásból származik, tehát a letöltés jogellenes.

A szabad felhasználás, ebben az esetben a magáncélú másolat készítésének joga ugyanakkor ennél valamivel bonyolultabbá teszi a kérdés jogi megítélését.225 A fájlcserélés esetében ugyanis adja magát a kérdés, vajon a letöltés nem minősül-e magáncélú másolatnak.226 Az ún. „háromlépcsős teszt” alkalmazásával azonban levezethető, hogy az a körülmény, mely alapján az érintett művek egy jogellenes feltöltés eredményeként válnak letölthetővé – s így a letöltés nem jogszerű forrásból származik – kizárja a magáncélú másolatként történő minősítést.227 Ezt támasztja alá a BitTorrent technológia fentebb ismertetett technológiai sajátossága is a le-és feltöltés összekapcsolódásáról. Ez

223 A kérdéskör igen leegyszerűsített formában történő ismertetése: Bernault, Carine - Clavier, Jean-Pierre (szerk.): Dictionnaire de droit de la propriété intellectuelle, Ellipses, 2008., p.323-328.

224 Mezei Péter: Digitális sampling és fájlcsere, Szegedi Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Kar Összehasonlító Jogi Intézet, Szeged, 2010., p. 183. A továbbiakban a feltöltés szót az így meghatározott értelemben használom.

225 Lásd pl.: Pierre Sirinelli: Le contexte du peer-to-peer. In.: La propriété intellectuelle en question(s) – Regards croisés européens, IRPI, Litec, 2006, p. 100.

226 Erről lásd: Mezei 2010 i.m., p. 179-193.

227 Érdekeség, hogy az ún. DADVSI-törvény (az Európai Parlament és a Tanács 2001/29/EK irányelvét implementáló törvény, loi n° 2006-961 du 1er août 2006 relative au droit d'auteur et aux droits voisins dans la société de l'information) parlamenti vitája során felmerült a technikai fejlődés miatt a magáncélú másolat kivételének kiterjesztése az internetes letöltésre, de ezt a javaslatot végül elvetették. Lásd: Riester-jelentés, p. 23.

azt is jelenti, hogy a technológiai összefonódás miatt konkrét esetben fölösleges a részcselekmények jogellenességét külön vizsgálni, mivel a feltöltés szükségképpeni jogellenessége miatt az egész cselekmény azzá válik.

5. A fájlcserélés elleni küzdelem lehetséges útjai

A statisztikai adatok alapján érthető, hogy a szerzői jogi jogosultak próbálnak minél hevesebben fellépni a fájlcseréléssel szemben, bár azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy egyes szerzők felismerve az internet nyújtotta lehetőségeket igyekeznek kihasználni a fájlcseréléssel elérhető előnyöket, ilyen módon ismertetve meg a nagyközönséggel műveiket.

A fájlcserélés visszaszorítására alapvetően két út kínálkozik. A művek védelmét egyrészt technológiai,228 másrészt jogi eszközökkel lehet biztosítani. Technológiai eszköz többek között, ha a jogellenes másolatok készítését próbáljuk meg megelőzni, azonban tökéletes védelmi rendszert nem lehet alkotni. Ennélfogva szükséges, hogy a művek jogi védelmét is biztosítsuk, ami több módon is lehetséges.229

Erre egyrészt a jogdíjfizetési kényszer adna lehetőséget, ami egy meghatározott átalánydíj ellenében jogszerűvé tenné a fájlcserélés használatát. Ez az elképzelés a francia Nemzetgyűlés előtt is felvetődött a DADVSI-törvény parlamenti vitája során. Habár a társadalom szempontjából ez megfelelő megoldásnak tűnhet, egyes szerzők kiemelik, hogy ez a szerzői jog kiüresedésével járna, mivel így a szerzői és szomszédos jogi jogosultak a művek feletti rendelkezési jogukat veszítenék el.230

Felvetődik, hogy a trackerek üzemeltetőit vonják felelősségre, ahogyan ez például Svédországban is történt a The Pirate Bay esetében.231

További lehetőség magának a felhasználónak, az internetezőknek a felelősségre vonása valamilyen formában. Francia példát követve világszerte egyre inkább elterjednek az ezt a célt szolgáló „fokozatos válasz” elnevezésű megoldások, amelyek az ISP-ket is a fájlcserélés elleni küzdelem aktív részeseivé kívánják tenni. Európában Nagy-Britanniában, Írországban, Belgiumban,

228 A technológiai eszközök részletesebb kifejtéséről lásd pl. Gilliéron, Philippe: Propriété intellectuelle et Internet, CEDIDAC, Lausanne, 2003., p. 320-326.

229 A küzdelem során figyelembe vehető szempontokról: Lefranc, David: Téléchargement illégal: que faire?

Gazette du Palais, n° 119-120, 29 et 30 avril 2009, p. 5.

230 Christophe Caron: Quelques considérations sur le phénomène du peer-to-peer. In.: La propriété intellectuelle en question(s) – Regards croisés européens, IRPI, Litec, 2006, p. 108.

231 http://torrentfreak.com/the-pirate-bay-trial-the-verdict-090417/

Olaszországban és Spanyolországban törekednek ezek bevezetésére, jelen dolgozat célja az első négy államban tervezett, illetve a megvalósítás útjára lépett módszer ismertetése.232

III. Franciaország

A Franciaországban a közelmúltban elfogadott HADOPI-törvények233 jelentik az európai szabályozás prototípusát, ezért a dolgozat elsősorban ezek ismertetésére, elemzésére helyezi a hangsúlyt.

1. A törvények születésének körülményei234

A HADOPI-törvények megalkotása nem előzmény nélküli. A 2006-ban elfogadott DADVSI-törvény kihágási tényállásként szankcionálta a szerzői jogok megsértését.235 A Parlament már ekkor egy három csapás elvén alapuló rendszert próbált meg bevezetni, ez azonban nem jutott túl az Alkotmánytanács szűrőjén.236 Mivel a törvény nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, 2007 szeptemberében egy bizottságot bíztak meg az új megoldás kidolgozásával. A munka eredményeként közzétett jelentés a kulturális élet valamennyi szegmensének képviselői, valamint az ISP-k közreműködésével készült.237

A jelentés alapján a parlamenti viták 2009 márciusában kezdődtek meg, a jogalkotó célja a már létező büntetőjogi felelősség mellé egy enyhébb, közigazgatási jellegű szankció bevezetése volt, aminek főleg a nevelő, preventív jellegét szerették volna hangsúlyozni a lépcsőzetes eljárás bevezetésével. Ezzel, valamint a legális tartalmak növelésével igyekeztek elérni, hogy az

232 Összefoglaló a három csapás rendszerekről: Ryan, Johnny – Heinl, Caitriona : Internet access controls: Three Strikes „graduated response” initiatives, May 2010 (http://www.iiea.com/staff?workingGroupUrlKey=violent-radicalisation), Urbas, Gregor – Fourace, Kendra: Obligations and Liability of ISPs as Guardians of Internet Content: Comparative Perspectives. Emerging schemes af civil and criminal liability for ISPs. Computer Law Review International, 2/2010, p. 37-38.

233 HADOPI: Haute autorité pour la diffusion des oeuvres et la protection des droits sur internet (www.hadopi.fr).

234 Részletes kronológia a törvény vitájától a második törvény Alkotmánytanács általi jóváhagyásáig: Calmont,

Sébastien: Le feuilleton HADOPI, 26 octobre 2009

(http://www.irpi.ccip.fr/upload/pdf/etudes_juri/09_IRPI_feuilleton_HADOPI.pdf)

235 Code de la propriété intellectuelle (továbbiakban: CPI) L.335-2., L.335-3. és L.335-4. cikk.

236 Lásd: Derieux, Emmanuel - Granchet, Agnès: Lutte contre le télécharement illégal. Lois DADVSI et HADOPI, Éditions Lamy, Paris, 2010, Décision n° 2006-540 DC du 27 juillet 2006 (http://www.conseil-constitutionnel.fr/conseil-constitutionnel/root/bank/download/cc-cc-2006540dc.pdf).

237 A jelentést a bizottság elnöke, Denis Olivennes után Olivennes-megállapodásnak nevezik.

internetezőket elrettentsék a fájlcseréléstől.238 Ezeknek a feladatoknak az ellátására pedig egy külön hatóság felállítását tervezték.

Első olvasatban a két háznak nem sikerült megállapodnia az azonos tartalmú szövegben. Hosszas viták és új olvasat után végül mindkét ház elfogadta a végleges törvényszöveget.

A törvény köztársasági elnök általi aláírása és kihirdetése előtt képviselők egy csoportja az Alkotmánytanácshoz fordult, amely döntésében a törvény rendelkezéseit részben alkotmányellenesnek találta, így azokat nem hirdették ki. Ezek azonban éppen a törvény szívét jelentő, a „riposte graduée” elvét bevezető rendelkezések voltak.

A törvényhozási folyamat tehát nem ért véget, a kormány ragaszkodott az elképzeléseihez, és még 2009 nyarán a Parlament elé terjesztette az Alkotmánytanács döntésének megfelelően átszabott új törvényjavaslatot. A képviselők ezt is megtámadták – immár sikertelenül. Egy rendelkezés kivételével az Alkotmánytanács a szövegben nem talált kivetnivalót.

Ezzel a mozzanattal viszont még mindig nem zárult le a fájlcserélés szabályozásának egyre csak duzzadó folyama, mivel törvény végrehajtására hivatott rendeleteket folyamatosan alkotják.

2. Az első HADOPI-törvény239

2.1. A törvény szövege

A törvény egy jogi személyiséggel rendelkező független hatóságot kívánt létrehozni,240 amely a HADOPI nevet viseli. A hatóságra három feladat ellátását bízta a jogalkotó:241

 A legális kínálat fejlődésének elősegítése és a szerzői és szomszédos jogok által védett művek legális vagy illegális felhasználásának felügyelete az on-line kapcsolat biztosítására szolgáló elektronikus hálózatokon (vagyis az interneten).242

238 Riester-jelentés p. 35-37. és 51-54.

239 Terjedelmi okokból a csak a törvénytervzet legvitatottabb, így általam is legfontosabbnak tartott rendelkezéseit ismertetem a Szenátus által 2009. május 13-án elfogadott szöveg alapján. Projet de loi favorisant la diffusion et la protection des créations sur internet, adopté le 13 mai 2009, N° 81 Sénat (http://www.senat.fr/leg/tas08-081.pdf).

240 CPI L.331-12. cikk. (A HADOPI-törvény a szellemi alkotásokról szóló törvényt jelentősen módosítja. Az ésszerűbb jelölés érdekében az adott törvényhelyre a CPI-be kerülő száma alapján hivatkozok.)

241 CPI L.331-13. cikk (2)-(4) bek.

 E művek védelme a fent említett hálózatokon elkövetett jogsértésekkel szemben.

 Szabályozási és felügyeleti feladatok ellátása a védett művek azonosításának és védelmének technikai jellegű kérdéseit illetően.

Megállapítható, hogy a hatóság központi feladata a második, azaz a védelmi funkció ellátása,243 ez adja ugyanis a „riposte graduée” elvének alapját.

Az alábbi ábra szemlélteti a törvényjavaslat működési mechanizmusát:

1. ábra: A francia rendszer működése az első törvény szerint

A rendszer központi eleme az internet-hozzáférés jogosultját, azaz az előfizetőt terhelő kötelezettség. Ez abban áll, hogy felügyelnie kell az internet használatát, hogy az ne valósítsa meg szerzői jog vagy szomszédos jogok által védett művek többszörözését, nyilvános előadását, nyilvánosság számára hozzáférhetővé tételét, vagy nyilvánossághoz közvetítését.244 Amennyiben a kötelezettség teljesítésének nem tesz eleget, a három lépcsőből álló szankcionáló mechanizmus mozgásba lendül.

242 A hatóságnak ennek megfelelően évente tájékoztatást kell adnia a feladatok teljesítéséről (CPI L.331-23. cikk (1) bek.).

243 Macrez, Franck – Gossa, Julien: Surveillance et sécurisation: ce que l’Hadopi rate. A propos de la „petite loi”

„Création et Internet”. Revue Lamy Droit de l’Immatériel, N°50, juin 2009, p. 79.

244 CPI L.336-3. cikk (1) bek.

Az eljárást csak meghatározott alanyi kör kezdeményezheti – jogvédő szervezetek,illetve ügyész,

Az eljárást csak meghatározott alanyi kör kezdeményezheti – jogvédő szervezetek,illetve ügyész,

In document Tudományos Diákköri Szemle 2012 (Pldal 49-75)