1. Németország - Deutscher Corporate Governance Kodex
A dolgozatomban vizsgált részvényesi joggyakorlásra vonatkozó követelményeket a Kódex 2.
fejezetének megfelelően kondíciókként elválasztva dolgoztam fel, és az egyes ajánlásokat a törvényi szabályok ismertetésével együtt elemeztem. Véleményem szerint ezzel a módszerrel körülhatárolhatóvá válik az a terület, ahol - a jogszabálytól való eltérés vagy jogszabályi rendelkezés hiánya okán - a tagok szabadon rendelkezhetnek. A Kódex alkalmazásának elemzése alapján állapítható meg, hogy az egyes ajánlásokat követik-e a társaságok. Ahhoz, hogy érdemi következtéseket lehessen levonni fontosnak tartottam egy szélesebb mintán alapuló kutatást végezni: így a Kódexhez kapcsolódó gyakorlati példákat DAX 30 és MDAX 30 listában szereplő
80 AFEP/MEDEF szervezetek. www.code-afep-medef.com
81 www.corporate-governance.at
társaságok megfelelési nyilatkozatai nyújtották, amelynek során 78 társaságnak a megfelelési nyilatkozatát vizsgáltam.82
1.1. A részvényesek
A Kódex első pontja szerint a részvényesek a közgyűlés előtt és alatt az alapszabályban meghatározott lehetőségek szerint gyakorolják a jogaikat, élnek a szavazati jogukkal.83 Ehhez kapcsolódóan a német jogban hosszú ideje uralkodó princípium a részvényesekkel való egyenlő bánásmód alapelve (Gleichbehandlungsgrundsatz), azaz a törvény alapján a részvényeseket azonos feltételek mellett, egyenlően kell kezelni.84 Ez alapján nincs kizárva a tárgyilagos megkülönböztetés, azonban az önkényes differenciálás megengedhetetlen.85
A részvényeseket a tagsági jogokon belül megilletik az általános és különös jogok (Sonderrecht). A megkülönböztetés alapja az, hogy ezek a jogok vagy minden részvényest egyaránt megilletnek (általános), vagy a többi részvényessel szemben különjogot biztosítanak.86 Az előbbihez tartozik a szavazati jog, amelyet csak közgyűlési határozattal lehet megváltoztatni, a különös jogokra példa a felügyelőbizottság tagjainak visszahívásához fűződő jog.87 A német dogmatika emellett a jogok tartalmi felosztását követi: az első kategória az irányításhoz kapcsolódik (Mitverwaltung), amely részvételi jogot jelent a közgyűlésen, szavazáson; a második csoport a vagyoni jogok köre: az osztalékhoz való jog, a társaság megszűnése utáni vagyonrészhez való jog (Liquidationserlös);
valamint harmadikként védelmi jogok jelennek meg, ez utóbbiak gyakorlatilag minden jog mögött kimutathatóak, azonban kifejezetten ezeket biztosítja a megtámadhatósági jog gyakorlása (Anfechtungsrecht).88
Az AktG § 118 generális jelleggel határozza meg a közgyűlésen gyakorolható jogok keretét: a részvényesek a társasággal kapcsolatos ügyekben a közgyűlésen gyakorolják jogaikat, ha törvény
82 A dolgozat további részében szereplő példák forrásai a http://www.corporate-governance-code.de/ger/entsprechenserklaerung/index.html oldalról érhetőek el.
83 Kódex 2.1.1.
84 AktG § 53a, Hueck/Windbichler: i.m. 360.
85 Ezt az elvet sértő közgyűlési határozat megtámadható (anfechtbar): Hueck/Windbichler: i.m. 360.
86 A két jog mellett megtalálható a Gattungsrecht kategóriája, amelyben a különjog nem az egyes részvényest, hanem a részvényesek egy csoportját illetik meg; Hueck/Windbichler: i.m. 361., Klunzinger: Grundzüge des Gesellschaftsrechts. München, 1991. 163. AktG § 139
87 AktG § 12 Abs. 1, AktG § 101 Abs. 2, Uo.
88 Hueck/Windbichler: i.m. 362.
eltérően nem rendelkezik.89 Az alapszabály előírhatja és az igazgatóságot felhatalmazhatja, hogy a részvényesek a közgyűlésen személyes jelenlét vagy meghatalmazott nélkül együttesen, valamint egyenként elektronikus kommunikáció útján gyakorolják részben vagy egészben a jogaikat.90 A részvényesek közgyűlésen gyakorolható jogait a törvény és az alapszabály kifejezett rendelkezései határozzák meg.91
A Kódex a részvényesek jogai közül kifejezetten említi a szavazati jogot, amelynek szabályai külön alfejezetben találhatóak a törvényben.92 Az alapszabály meghatározott esetekben eltérően rendelkezhet (a szótöbbség, szavazatszám maximalizálása, szavazati jog gyakorolhatóságának kezdő időpontját illetően), azonban az eltérés csak a törvényben meghatározott irányban lehetséges.93
Az AktG alapján a részvényesi meghatalmazottra vonatkozó kógens normák mellett az alapszabály (vagy annak felhatalmazása alapján a meghívó) a tőzsdén jegyzett társaságok esetében a meghatalmazott kinevezésére, visszahívására, a jogosultság igazolására könnyítő rendelkezéséket határozhat meg.94 A szavazati jog gyakorlásának formájáról az alapszabály rendelkezik95, kógens szabályok vonatkoznak azonban a szavazati jog kizárására.96
Az AktG ily módon részletesen határolja körül a szavazati jogra vonatkozóan az alapszabály tartalmát, így a Kódex erre vonatkozó ajánlást nem tartalmaz, ezt támasztja alá, hogy a mintában szereplő társaságok kivétel nélkül alkalmazzák ezt az ajánlást.
A Kódex második pontja szerint minden részvényhez alapvetően egy szavazat tartozik: a társaságban nincsenek többszörös szavazati joggal, elsőbbségi joggal rendelkező részvények (golden shares) és nincs meghatározva a legmagasabb szavazati jog (Höchststimmrecht).97 A részvényhez kapcsolódó szavazati jog az AktG § 12 Abs 1-ban deklarált jog, amely minden részvényest az alaptőkéből való részesedése erejéig illet meg. A szavazat mértékét a Nennbetragsaktien esetében a részvény névértéke, a Stückaktie esetében azok darabszáma határozza meg.98 Az ajánlásban szereplő többszörös szavazati jog a § 12 Abs 2 AktG alapján kizárt, az elsőbbségi joggal rendelkező részvényes
89 § 118 AktG
90 Uo. S. 1
91 Az erre vonatkozó felsorolást a § 119 AktG tartalmazza.
92 §§ 133-137 AktG
93 §§ 134-137 AktG
94 § 134 Abs. 3 S. 2 AktG; azonban ebben az esetben kógens rendelkezés az, hogy az igazolás átadására a társaságnak elektronikus lehetőséget kell biztosítani.
95 § 134 Abs 4 AktG; ezzel kapcsolatban a törvény kógens előírásokat tartalmaz arra az esetre, ha hitelintézet vagy üzletszerű kereskedő gyakorolja a szavazati jogot. § 135
96 § 136 AktG
97 Kódex 2.1.2
98AktG § 134 Abs. 1; Hueck/Windbichler egy szemléletes példa alapján mutatja be az egy részvény-egy szavazat elvének érvényesülését: ha egy részvényesnek 10.000 € névértékű részvényt birtokol, és a társaság részvényeinek névértéke 1 €, akkor 10.000 szavazata van 342.
szavazati jogának megvonására pedig csak a törvényben meghatározott feltételek szerint kerülhet sor; így az első kettő részvényfajtában a tagok nem rendelkeznek döntési jogkörrel. A szavazati jog maximalizálása tekintetében a § 134 Abs 1 AktG irányadó, amely szerint ilyen részvényt csak olyan társaság bocsáthat ki, amely nincsen szabályozott piacon bejegyezve; az ajánlás így nem vonatkozik a törvénynél szigorúbb tartalomra.99 A vizsgált periódusban egy társaság nem felelt meg ennek: a HUGO BOSS AG, ahol a társaság élt a törvény adta lehetőséggel, és rendelkezik olyan elsőbbségi részvénnyel, amelyhez nem kapcsolódik szavazati jog.100
1.2. A közgyűlés
Az igazgatóság terjeszti a közgyűlés elé az éves beszámolót és a konszern beszámolóját; a közgyűlés dönt a nyereség felosztásáról, az igazgatóság és a felügyelőbizottság tagjainak felmentéséről, megválasztja a felügyelőbizottság részvényesi képviselőit és rendszerint az éves beszámolóhoz kapcsolódó könyvvizsgálót (Abschlussprüfer.)101: a Kódex ebben a pontjában megfogalmazott követelmények meghatározása álláspontom szerint szükségtelen, ezek a feltételeknek ugyanis minden társaság megfelel, mert ezek főszabály szerint kógens törvényi rendelkezések.102
Ugyanebben a pontban mondja ki a Kódex, hogy a fentieken kívül a közgyűlés dönt az alapszabályról, a társaság ügyeiről, az alapszabály módosításáról és a társaság lényeges cselekményeiről (különösen a vállalati szerződésekről, az átalakulásról, új részvény vagy opciós és átváltoztatható kötvény kibocsátásáról, saját részvény megszerzéséről.)103 Ennél a pontnál is irányadónak tartom a fenti megállapításomat: ezekre az ajánlásokra is kógens rendelkezéseket tartalmaz a törvény.104 Ez alól a társaság lényeges cselekményei kivételt jelentenek: ezek expressis verbis nem szerepelnek az AktG-ben. A Kódexben ajánlott lényeges cselekmények azonban kivétel nélkül közgyűlési hatáskörbe tartoznak.
99 Vö. K.I. Schmolke: Institutionelle Anleger und Corporate Governance – Traditionelle institutionelle Investoren vs. Hedgefonds In: ZGR 5/2007. 716.
100 Entsprechenserklärung HUGO BOSS AG 1.
101 Kódex 2.2.1 S. 1-2 Vö. § 319 HGB
102 A vonatkozó jogszabályhelyek: § 264 HGB, §§ 172-174 AktG, § 119 Abs. 1, § 124 Abs. 3. (Azért főszabály szerint, mert az első esetben szűk körben, de el lehet térni Vö. §§ 172-173 AktG.)
103 Kódex 2.2.1
104 §§ 119 Abs 1, 293, 249, 71 Abs. 1 Nr. 7, § 221 AktG
A Kódex vonatkozó pontjának utolsó mondata szerint: a közgyűlés dönthet az igazgatósági tagok javadalmazásának jóváhagyásáról; az AktG § 120 Abs 4 ugyanezt írja elő a szabályozott piacon bevezetett társaságokra nézve.
A Kódex 2.2.3 pontja szerint új részvény kibocsátásánál a részvényeseket az alaptőkéből való részesedésük erejéig elsőbbségi jegyzési jog (Bezugsrecht) illeti meg.105 A Bezugsrecht intézménye a részvényesnek egy speciális jogosultságát jelenti: minden részvényes az alaptőkéből, a teljesített vagyoni hozzájárulása arányában, az őt megillető rész erejéig jogosult az újonnan kibocsátott részvények megszerzésére.106 A kibocsátott részvényekre vonatkozóan a törvény legalább 2 hetes határidőt ír elő a Bezugsrecht gyakorlására, azaz erre csak a részvény kibocsátását követő 2 héten belül van lehetőség.107 A részvénytársaság ezt a jogot korlátozhatja, azonban ez több feltételhez kötött:
- egyrészt csak az alaptőke emelésnél lehet teljesen vagy részben kizárni;
- másrészt csak a közgyűlés hozhat erre vonatkozóan döntést, amelyet az alaptőke viszonylatában legalább ¾-es többséggel kell elfogadni.108
Az alapszabály ennél magasabb arányt, és további feltételeket is meghatározhat, azonban a törvény korlátozó rendelkezése, hogy készpénzletét ellenében történő alaptőke-emelés nem haladhatja meg az alaptőke 10 %-t, és az ajánlott kibocsátási érték nem lehet lényegesen kevesebb a tőzsdei árnál.109 A törvény ezek alapján csak az ajánlást deklarálja, nem határoz meg konkrétabb normatartalmat. A Bezugsrecht kizárása esetén a társaságnak ezen túl nincs döntési kompetenciája, ugyanis erre az esetre a törvény kógens rendelkezéseket ír elő.
A Kódex 3. ajánlása szerint minden részvényes jogosult a közgyűlésen részt venni, a napirendhez kapcsolódó ellentétes álláspontját ismertetni, a tárgyra vonatkozó kérdéseket és indítványokat tenni.110 Ezeket a jogokat a jogirodalom Mitverwaltungsrechte névvel illeti, és minden részvényes gyakorolhatja, ezt § 118 AktG is deklarálja. 111
105 Kódex 2.2.2.
106 § 186 Abs. 1 S. 1 AktG
107 § 186 Abs. 1 S. 2 AktG A határidőre vonatkozó szabályokat az igazgatóság köteles közzétenni. § 186 Abs. 2 AktG
108 § 186 Abs. 3, 203 Abs 2 AktG
109 AktG § 186 Abs. 3 A jog gyakorlására vonatkozó összes információt köteles a társaság kifejezetten ismertté tenni, a kizárásra vonatkozóan az igazgatóság a közgyűlés elé egy írásbeli, indokolt javaslatot tesz. (AktG § 186 Abs. 4)
110 Kódex 2.2.3
111 Amelyhez a szavazati jog is hozzátartozik. Uo.
A közgyűlésre vonatkozó egyetlen javaslat, hogy a közgyűlés levezetőjének kellene gondoskodnia a közgyűlés gördülékeny lebonyolításáról, valamint arról, hogy egy rendes közgyűlés legfeljebb 4-6 óra alatt befejeződjön.112 A javaslat quasi ésszerűségi követelményt határoz meg, melynek alkalmazása társaságnak is érdeke; ehhez kapcsolódó előírást nem tartalmaz az AktG.
A közgyűlésre vonatkozó Kódex előírások nem tartalmaznak a törvénynél szigorúbb előírást, a társaságok ezeket kivétel nélkül alkalmazzák. Kérdéses, hogy a Kódex miért tartalmaz az AktG által deklarált elveket? A corporate governance egész célja és funkciója kérdőjeleződik meg, ha ilyen ajánlások megfogalmazására kerül sor, mert nem tartalmaznak többlet információkat a cég működéséről.
1.3. A meghívó, a levélszavazás és a szavazati képviselő
A Kódex 3. fejezet 1. tanácsa alapján a részvényesek közgyűlését az igazgatóságnak évente legalább egyszer, a napirend közlésével kell összehívnia.113 Az AktG alapján a közgyűlést a törvényben, illetve az alapszabályban meghatározott esetben kell összehívni, ezen felül pedig akkor, ha a társaság érdekében ez szükséges (a Kódex nem támaszt a törvénynél szigorúbb követelményt.)114 Az igazgatóságon túl kisebbség jogosult arra, hogy a közgyűlést összehívja és a napirendet kiegészítse.115
A meghívót, továbbá a törvény alapján a közgyűlés számára előterjesztett jelentéseket és iratokat beleértve a beszámolót és a levélszavazáshoz kapcsolódó nyomtatványokat a társaság honlapján a napirenddel együtt elérhetővé kell tenni.116
A napirend és a meghívó tartalmára a szabályozott piacra bevezetett társaságoknak kógens rendelkezéseket kell betartaniuk.117 A kisebbségi jog gyakorlására, a közzéteendő dokumentumokkal kapcsolatosan a szabályozott piacra bevezetett társaságokra további kógens szabályok vonatkoznak, amelyek az ajánlásban foglaltakat is kivétel nélkül tartalmazzák.118
112 Kódex 2.2.4
113 Uo. 2.3.1 S. 1
114 § 121 Abs. 1 AktG
115 Ezek a jogok kifejezetten a Kódex ajánlásainak törvénybe emelésével változtak. §§ 142, 147 AktG A. Kolb:
Unternehmensintegrität, Mindenrheitenrechte und Corporate Governance. In: DZWIR 2/2006. 51.
116 Kódex 2.3.1 S. 2-3
117 § 121 Abs. 3 Nr. 1-4 A. Kolb: i.m. 53.
118 Vö. §§ 122 Abs. 2, 126 Abs. 1, 127, 131. AktG. Ehhez kapcsolódóan a törvény a szabályozott piacra bevezetett társaságok esetében a Kódexben foglalt dokumentumok közzétételét írja elő. § 124a AktG
A Kódexnek ez az ajánlása véleményem szerint szintén indokolatlan, túl azon, hogy minden társaság alkalmazza, a törvényi főszabályon kívül nem tekinthető pontosabb, részletesebb előírásnak.
A Kódex 2. pontja alapján ajánlott, hogy a társaságnak minden bel- és külföldi pénzügyi szolgáltatót (befektetőt), részvényest (részvényesek egyesülését - Aktionärsvereinigung) meg kell hívni a közgyűlésre, azonban a meghívót és az ahhoz kapcsolódó iratokat csak akkor küldhetik el elektronikus úton, ha ehhez a címzett kifejezetten hozzájárult.119
Az elektronikus úton történő közzététellel szemben más megítélés alá esik az AktG-ben az ugyanilyen úton történő továbbítás. Ez azt jelenti, hogy a társaság személyre szólóan küldi meg a fent megnevezett dokumentumokat, de ezt a lehetőséget a társaság az alapszabályban korlátozhatja.120 Az ajánlásnak két társaság nem felel meg: a Continental AG azért nem felel meg, mert nincsenek ilyen befektetői 121; az ErlingKlinger AG viszont azért nem él ezzel a lehetőséggel, mert minden meghívót és dokumentumot postai úton kézbesít.122
A Kódex 2. fejezetének 3. pontja szerint a társaságnak biztosítania kell a részvényeseknek, hogy jogaikat személyesen gyakorolják. A társaságnak a levélszavazás és a szavazati képviselő alkalmazásánál is a részvényeseket kell védenie: az igazgatóságnak gondoskodnia kell arról, hogy a szavazati képviselő a részvényes utasításához kötötten járhasson el (és ennek lehetőségét a közgyűlés alatt elérhetővé kellene tenni.)123
A személyes joggyakorlást az AktG deklarálja, a levélszavazás, valamint az elektronikus kommunikáció igénybevételét az alapszabály teheti lehetővé.124 Az ajánlásnak megfelelő előírások kidolgozása így a társaság feladata. A Kódex vonatkozó része alkalmazásának elemzése alapján megállapítható, hogy a közgyűlés alatti meghatalmazotti kapcsolattartásra vonatkozó javaslattal kapcsolatban már eltérés mutatkozik a társaságok gyakorlatában:
- a Bilfinger Berger AG és Lanxess AG nem indokolja, hogy az ajánlást miért nem alkalmazza;
- a ProsiebenSat.1 Medien AG jelentésében ezt úgy magyarázza, hogy erre vonatkozó igény nem merült fel a társaság eddigi működéseben.125
119 Kódex 2.3.2
120 § 128 Abs. 1 S. 2 AktG
121 Entsprechenserklärung Continental AG
122 Entsprechenserklärung ErlingKlinger Ag
123 Kódex 2.3.3
124 § 118 Abs 1-2 AktG
125 Entsprechenserklärung Bilfinger Berger AG, Lanxess AG, ProsiebenSat.1 Medien AG
A Kódex vizsgált fejezetének utolsó javaslata, hogy a részvényesek számára a társaság tegye lehetővé a közgyűlés modern kommunikációs eszközökkel (például interneten) történő nyomon követését.126 A Kódex dolgozatomban elemzett részének harmadik ajánlására a törvény 2 irányban ad felhatalmazást: az alapszabály és az ügyrend felhatalmazhatja az igazgatóságot vagy a közgyűlés elnökét a közgyűlés hang- és képi továbbítására.127 A társaságok ezen előírás vonatkozásában már eltérő gyakorlatot alkalmaznak:
- A Daimler AG és a Lanxess AG azért nem követi ezt az iránymutatást, mert a részvényesek az AktG által felkínált módok egyikére sem adtak felhatalmazást, személyiségi jogaik védelme miatt.128
- A Deutsche Börse AG esetében is azért nincs erre lehetőség, mert a részvényesek nem adtak erre vonatkozó felhatalmazást.129
- Az MDAX 30 esetében a Bilfinger Berger AG nem ad magyarázatot, a Deutsche Euroshop AG pedig adatvédelmi és költséghatékonysági okokból nem alkalmazza.130
A Kódex részvényesi joggyakorlásról szóló fejezete – a két javaslaton kívül – nem tartalmaz szigorúbb előírást az AktG-ben deklarált főszabályoknál. E két javaslat sem irányul olyan kérdésre, amely a társaságok gyakorlatában kirívó eltéréseket mutatott volna ki: az utolsó ajánlást is csak 5 társaság nem alkalmazta, amely 6%-os eltérést mutat.
A Kódex ezen fejezete álláspontom szerint alkalmatlan a részvényesi joggyakorlásra vonatkozó corporate governance követelményeknek való megfelelés felmérésére. A gyakorlati alkalmazásnál megállapítható, hogy a DAX 30 mindössze két eltéréssel alkalmazzák a fejezetet és mindegyik eltérés ugyanarra az ajánlásra (2.3.4. pont) vonatkozott; az MDAX 30 esetében ez a szám magasabb, de ahogy az fentebb bemutatásra került, ezek az eltérések is csak bizonyos ajánlásokhoz tartoznak.131
2. Magyarország – Felelős Társaságirányítási Ajánlások
126 Kódex 2.3.4. pont
127 § 118 Abs. 4 AktG
128 Entsprechenserklärung Daimler AG, Lanxess Ag
129 Entsprechenserklärung Deutsche Börse AG
130 Entsprechenserklärung Bilfinger Berger AG, Deustche Euroshop AG
131 Vö: Az egész Kódex 90, 4 %-nak megfelel a társaságok gyakorlata. Werder / Talaulicar: Kodex Report 2009:
Die Akzeptanz der Empfehlungen und Anregungen des Deutschen Corporate Governance Kodex. In: Der Betrieb 14/2009. 689.
Az FTA első fejezete tartalmazza a részvényes joggyakorlásra vonatkozó ajánlásokat.132 A fejezet négy részből áll: általános elvek, a közgyűlés összehívása, a közgyűlés lebonyolítása és egyebek.
Dolgozatom gyakorlati példáit a BÉT Részvény A és B szekcióiban kibocsátó társaságok közzé tett felelős társaságirányítási jelentései alapján mutatom be.133 Az FTA normái mellett véleményem szerint indokolt feltüntetni a 2007/36/EK Irányelv egyes rendelkezéseit, amely az egyes részvényesi jogok gyakorlásáról rendelkezik a tőzsdén jegyzett társaságokban.134 Az Irányelv a módosított szakaszokon túl tartalmaz olyan szabályokat, amelyeket az FTA előír, így az irányelv lehetőséget biztosít a Gt. olyan módosítására, amely az FTA ajánlásait és javaslatait törvényi erőre emeli.
2.1. Általános elvek
Az FTA általános elveinek első ajánlása: az igazgatóságnak/igazgatótanácsnak gondoskodnia kell arról, hogy a részvényesek a megfelelő időben hozzájussanak ahhoz az információhoz, amely jogaik gyakorlásához szükséges.135 A részvényesi joggyakorlással kapcsolatos szabályokat a Gt. a közgyűlésre vonatkozóan adja meg.136 A részvényesek jogairól való rendelkezés azonban tágabban értelmezendő, ezért a Gt. mellett itt a tagok az alapszabályban, valamint az operatív szerv ügyrendjében határozhatják meg a konkrét normákat.137 A társaságok ennek maximálisan eleget tesznek: kivétel nélkül megfelelnek ennek az ajánlásnak; az ajánlás azonban átfogóbb jellegű generális szabálynak tekinthető, mert a második ajánlás már a szavazati jogra fókuszál.
132 A részvényesek jogai és a részvényesekkel kapcsolatos eljárások címmel.
133 A két szekcióban kizárólag nyilvánosan működő részvénytársaságok bocsáthattak ki részvényeket: a részvény A szekcióban: 21, a részvény B szekcióban pedig 28 társaság részvényeit vezették be a hazai tőzsdére. Meg kell azonban jegyezni, hogy a Részvény B szekcióban 3 nyrt. (ALTEO Nyrt., Appenin Nyrt., Hybridbox Nyrt. az FT jelentés leadása után vezették be részvényeiket. Így az összevetésből ezen társaságok kimaradnak.) A továbbiakban a gyakorlati példák az előbbi mintára vonatkoznak, és a források a http://www.bet.hu/topmenu/kibocsatok/kibocsatolista?issuer=all&country=all&instrgrpname=all oldalon érhetőek el.
134 A 2009. évi CXXI. tv. módosította a Gt-t, amellyel implementálta az irányelv rendelkezéseit.
135 FTA 1.1.1. Az igazgatóság ezirányú kötelezettségét a Gt- 215. §-a rögzíti.
136 Ehhez a ponthoz tartozik véleményem szerint a 27. § (2) (3) bekezdésben rögzített szabály is, amely szerint a vezető tisztségviselők - ha e törvény másként nem rendelkezik – kötelesek a tagok (részvényesek) kérésére a társaság ügyeiről felvilágosítást adni.
137 A Gt. 215. § (1) (2) bek. konkrét határidőket tartalmaz a kérdéskörre. Kógens rendelkezés 298. § (1) (2), 303.
§ Az alapszabály a 216. §, 298.§ (3), 304. §-nál térhet el. Az alapszabály eltérő rendelkezésének hiányában a Gt.
tartalmaz normákat a 304. § (2) esetében.
Az FTA második ajánlása: a társaság részvénystruktúrájában az „egy részvény - egy szavazat”
elvet alkalmazza.138 A Gt. rendelkezései a tagoknak ebben a kérdésben önálló döntési jogosítványt biztosítanak. A Gt. 182. §-a szerint a részvény a névértékétől függő mértékű szavazati jogot testesít meg; azonban a törvény vagy a Gt. felhatalmazása alapján a részvénytársaság alapszabálya a szavazati jogot a részvények meghatározott csoportjára nézve kizárhatja vagy korlátozhatja.139 A tagok ennek keretében a Gt. 186. §-nak megfelelően alakíthatják ki részvénystruktúrájukat.140
Az FTA meghatározza az ajánlástól eltérő eseteket is:
- ha egy társaságnál több részvényosztály van;
- ha vannak többszörös szavazati joggal rendelkező részvények;
- ha léteznek nem szavazó, de elsőbbségi joggal nem rendelkező részvények;
- ha vannak szavazati hányad korlátok;
- ha vannak tulajdonosi korlátozások;
- ha léteznek elsőbbségi részvények, aranyrészvények.141
Tehát minden nyrt, amely nem kizárólag törzsrészvényi struktúrán alapul, az FTA ajánlásától eltérően működik. A vizsgált mintából 11 társaság nem alkalmazza ezt az elvet.142 Ennek indoka, hogy a társaságok elsőbbségi részvényeket bocsátottak ki: például a FORRÁS nyRt. esetében a részvényeit 3 sorozat testesíti meg. Az „A” sorozatba tartoznak a szavazati jogot is biztosító törzsrészvények, amelynél a társaság az „egy részvény - egy szavazat” elvet alkalmazza, a „B” és „C” sorozat pedig szavazati jogot nem biztosító osztalékelsőbbségi részvényből áll.143 Ez a besorolás a konkrét számadatok nélkül is többlet információt ad a befektetőknek arról, hogy a társaság milyen részvénystruktúrát alkalmaz; de ezt a társaság elkerülheti: az OTP Bank Nyrt. magyarázat lakonikus tömörséggel kijelenti, hogy a társaság alapszabálya szerint a szavazati jogok a részvénytulajdon nagyságától függően speciálisan érvényesülnek. Véleményem szerint ebben az esetben a comply or
138 FTA 1.1.2.
139 Azonos névértékű részvények azonban azonos szavazati jogot biztosítanak. Gt. 182. §
140 A részvénystruktúra kialakításában a Gt-től az alapszabály eltérhet az elsőbbségi jog vonatkozásában 186. §
140 A részvénystruktúra kialakításában a Gt-től az alapszabály eltérhet az elsőbbségi jog vonatkozásában 186. §