A minősítés, a sztenderdizáció igénye a turizmusban is megjelent, melynek köszönhetően újabb és újabb minősítési rendszerek jelennek meg a különböző termékekhez kapcsolódóan. A versenyhelyzet fokozódása, a
minőség iránti igény növekedése, az általános elvárások emelkedése mind az eredményezik, hogy egyre több terméktípusnál teszik lehetővé, illetve akár teszik kötelezővé a minősítési rendszerek bevezetését, átvételét.
A turizmus legismertebb termékminősítési rendszerei közé tartoznak:
- falusi turizmus - borturizmus - egészségturizmus - aktív turizmus - ökoturizmus
A turizmus indikátorai szempontjából a minősítési rendszerek megléte segítséget jelent az adatbázisok kialakítása, illetve összehasonlíthatósága során, mert egyben a számbavétel lehetőségét is kínálják ezek a rendszereket. Általában országos minősítési rendszerek működnek, de léteznek nemzetközi szintűek is, melyek az országok közötti összehasonlítások alapjául szolgálnak.
A borúti szolgáltatók, a falusi vendégfogadók, a lovas turisztikai szolgáltatók és az alkotó kézművesek esetében a szakmai szervezetek adatbázisait vehetjük figyelembe, melyek egyben a működésüket is minősítik.
4.1. Falusi turizmus
A falusi turizmus speciális terméke a turizmusnak, mert a szálláshely
-szolgáltatás a termék központi fizikai eleme, mely egyben a vonzerőt is alkotja a vidéki életmód mellett.
A falusi vendégfogadóknak is központilag meghatározott minősítési kritériumrendszernek kell megfelelniük.
A falusi turizmusban a minősítés jelölésére a napraforgó-rendszer került bevezetésre, mely alapján a lehetséges komfortfokozatok az alábbiak:
- összkomfortos (négy napraforgó)
- komfortos szálláshely (három napraforgó) - félkomfortos szálláshely (két napraforgó) - komfort nélküli szálláshely (két napraforgó)
A falusi szálláshelyek minősítése mellett megindult a szálláshelyek szakosodása is, mely alapján beszélhetünk - bioporta/ökoportáról
- egészségportáról
- üdülés kerekes székeseket és mozgáskorlátozottakat fogadó vendégházakban - üdülés bébi- és kisgyerekbarát vendégházban
- aktív üdülés a falusi portán - üdülés lovastanyán
- üdülés boros/pálinkás gazdánál - hagyományok portája
- falusi életmód ifjúsági portája
Felhasználhatósága turisztikai indikátor képzése során:
- falusi vendéglátók száma (db), az egyes minőségi szinthez tartozó egységek aránya (%) - szakosodott falusi vendéglátók száma (db) összesen és típusonként
4.2. Borturizmus
A borturizmusban találjuk meg a turisztikai termékekhez kapcsolódó legismertebb minősítési rendszert.
Nemzetközi programok kidolgozása mellett borutak saját keretet alakíthatnak ki a saját rendszer kialakítására.
Így például a Vintour projekt keretében olasz, spanyol és magyar borutak minősítési rendszereinek összehasonlítására került sor, melynek keretében az egyes szolgáltatókkal szemben támasztott követelményrendszer áttekintése is megtörtént. Magyarországon az első borúti minősítési rendszert 1996-ban a Villány-Siklósi Borút alkotta meg, mely a borúti szolgáltatókra vonatkozik. A minősítés a borturizmus minden elemére kiterjed, így a vendégfogadás, a felszereltség, az információ átadás képessége, a borkóstoltatás mellett egészen a borértékesítés feltételeinek vizsgálatáig. Ennek a rendszernek az alapja is egy nemzetközi együttműködés volt, mely alapján került sor a helyi szabályozás kialakítására. 2006-ban a Vintour keretében kidolgozott minősítési rendszer bevezetésére került sor, melynek fontos állomása volt a 2007-ben elkészített, majd 2009-től használt védjegy.
A minősítési rendszer céljaként a Vintour projektben az alábbiakat jelölték meg a kialakításban résztvevő borutak:
- a szolgáltatókkal szemben támasztandó egységes követelményrendszer betartatása
- a már működő egységek és a most induló vállalkozások ösztönzése a minőségi kialakítás, fejlesztés irányába, inspirálás a folyamatos fejlődésre
- egy alsó limit meghúzása a minőség tekintetében (viszonyítási alapul is szolgálhat ez a tagoknak és a belépni szándékozóknak)
- a minőségi szabályozás révén, hosszabb távon az európai turisztikai normákhoz való felzárkózás is elérhető - a "minősített borút állomás" megjelölés legyen egy garancia a vendég számára a színvonalra vonatkozóan - megbízhatóság biztosítása
- komplex szolgáltatás-hálózat kialakítása és egymást kiegészítő, erősítő termékek, hasonló színvonalon - a szolgáltatások egységes, jó minősége alapja az invitatív, informatív propagandának, a hiteles marketingnek
- egységes promóció a hazai és nemzetközi piacon.
További információ elérhető:
http://www.vintour.info/pages/sub.jsp?id=883 Felhasználhatósága turisztikai indikátor képzése során:
- borutak száma (db),
- borúti minősített szolgáltatók száma (db) és ennek változása (%)
4.3. Aktív turizmus
Az aktív turizmus egyik legsokrétűbb termékcsoport a turizmusban, mely egyben magyarázatot nyújthat arra, hogy miért hiányosak az adatbázisai. Egy-egy területén jól működő minősítési rendszereket találhatunk, mely egyben bázisa lehet az indikátorképzésnek is (például lovasturizmus).
4.3.1. Lovasturisztikai szolgáltatók minősítése
lovasturizmushoz kapcsolódik. A „patkós minősítési” rendszer segítséget biztosít az eligazodásra, a szolgáltatások minőségét tekintve. A rendszer hazai bevezetője és működtetője a Magyar Lovas Turisztikai Közhasznú Szövetség (MLTKSZ). A rendszer főbb minősítési dimenziók:
- környezeti szempontok
- lovak tartásával, alkalmasságával kapcsolatos szempontok - lovas szolgáltatásokkal kapcsolatos szempontok
- személyi tényezők
- egyéb programok, lehetőségek
Az egyes szempontok értékelése után a megszerzett pontszámok alapján 1-től 5 patkóig került sor a szolgáltatók minősítésére, hasonlóan a szállodák megszokott csillagos jelöléséhez. A minősítési rendszer továbbfejlesztése érdekében megindult a lovas turisztikai minőségi-klub kialakítása, melynek értelmében minősítési kategóriánként a legjobb szolgáltatók a Magyar Lovas Turisztikai Szövetség ajánlását élvezik majd, és jogosulttá válnak a minőségtanúsító védjegy használatára. A védjegy piaci alapon fog működni, vagyis a megkülönböztető jellel ellátott szolgáltatások kiemelt marketingben részesülnek.
Felhasználhatósága turisztikai indikátor képzése során:
- az egyes minőségi szintekhez kapcsolódó létesítmények száma (db), részaránya (%), ennek változása (%)
4.3.2. Strandminősítés
A Kékhullám zászló minősítés a kiváló környezeti színvonalú strandok kaphatják meg. A védjegy rendszer kidolgozására 2004-ben került sor, amely a strandok és kikötők vízének és környezetének tisztaságát hivatott szimbolizálni. A védjegyet minden évben pályázat keretében nyerhetik el az önkéntesen jelentkező strandokat és kikötőket üzemeltető önkormányzatok/szervezetek.
Felhasználhatósága turisztikai indikátor képzése során:
- kékhullám zászló minősítést megszerzett strandok aránya
4.4. Ökoturizmus
Az ökoturizmus rendszerében tartozó tanösvények kijelölt, jelzéssel ellátott tematikus túraútvonalak. Az egyes állomáshelyeken kiállított táblák, továbbá kiadványok segíthetik az érintett mintaterület természeti és kulturális értékeinek megőrzését, megismerését. Általában nemzeti parkok, természetvédelmi, természetjáró és egyéb civil szervezetek létesítenek illetve tartanak fenn tanösvényeket. Ezek a tematikus túraútvonalak szinte mindegyike nemzeti parkban, tájvédelmi területen vagy természetvédelmi területen vezet.
Az ökoturizmushoz tartozó másik kiemelt létesítmény a látogatóközpont, mely nemzeti parkokban helyezkedik el. Az itt regisztrált forgalom lehetne az egyik legpontosabb mutatószám, de a hazai látogatóközpontok elhelyezkedése, a védett területek, bemutatóterek szétszórtsága miatt nem mindenki keresi fel, aki a nemzeti parkot meglátogatja.
Felhasználhatósága turisztikai indikátor képzése során:
- tanösvények száma (db) és ennek változása (%) - tanösvények hossza (km) és ennek változása (%) - látogatók száma a tanösvényeken (fő)