• Nem Talált Eredményt

Indikátorok a Budapest–Közép-Dunavidék régió turisztikai stratégiájában 159

In document Turizmus kutatások módszertana (Pldal 165-173)

2. Raffay Zoltán: A turizmusfejlesztés során használt indikátorok

2.2. A magyar turisztikai régiók fejlesztési stratégiáiban szereplő indikátorok

2.2.1. Indikátorok a Budapest–Közép-Dunavidék régió turisztikai stratégiájában 159

A régió turizmusfejlesztési stratégiájában szereplő indikátorok négy nagyobb csoportba sorolhatók (hely hiányában nem fejtjük ki az egyes indikátorokat, azok megtekinthetők a fejlesztési stratégiában):

Budapest–Közép-Dunavidék versenyképességének erősítése

gazdasági, környezeti hatásindikátorai

- Gazdasági szerkezet változása (szolgáltatási szektor arányának változása) - Régión belüli egyenlőtlenségek csökkenése (attrakciók típusai, kapacitásuk) - Jövedelemképződés emelkedése a régió lakosainál és vállalkozásainál

- Külső források bevonásának emelkedése (turizmusba érkező befektetések nagysága) - Az infrastruktúra általános javulása (utak hossza, infrastrukturális ellátottság %-ban) - Turizmus generálta új munkahelyek létrejötte

- Szolgáltatásbővülés

- Turizmusra alapuló kisvállalkozások erősödése

- Térség vonzerejének növekedése (látogatók száma, a vendégéjszakák száma stb.) - Turizmusból származó bevételek és kiadások növekedése

- Átlagos tartózkodási idő változása - A visszatérő turisták arányának változása

- Együttműködésre alapozó fejlesztési programok megjelenése (benyújtott pályázatok száma, megnyert támogatás összege, önszerveződő alapon létrejött szervezetek száma)

- Regionális minőségbiztosítási rendszerek (rendszer létrejötte, azt bevezető szervezetek Regionális értékmegőrzés, értékteremtés és értéknövelés

- A népesség elvándorlásának mértéke (nettó lakosságszám változás)

- Új típusú foglalkoztatási lehetőségek megjelenése (a kínált új munkahelyek megoszlása) - Régión belüli professzionális tudás-bázis erősödése

- A szakképzettség és nyelvtudás felértékelődése

- A terület arculatának javulása (az arculatban felhasznált helyi értékek száma)

- A társadalmi és kulturális élet felélénkülése (megrendezett kulturális események száma és összetétele) - Szabadidő eltöltés lehetőségeinek bővülése (programok és létesítmények száma, települési megoszlása) - A közösségek önértékelésének javulása

- A településképek rendezettebbé válása

- Régió főbb turisztikai adottságait és a régió által kínált turisztikai termékeket ismerő régión kívüli lakosok száma

Környezetvédelem és fenntarthatóság biztosítása

- Turizmusból származó kommunális szemét mennyisége - Lég-, talaj-, zaj- és vízszennyezési mutatók

- A szennyvíztisztítás és a hulladékkezelés módja, a keletkezett hulladék mennyisége

- A természeti és épített vonzerők védelme (védett természeti erőforrások száma, helyi művészetek/kézművesek száma, kulturális események újjászületése, helyi építészeti stílusok alkalmazása)

gazdasági, környezeti hatásindikátorai

- A nemzeti parkok, természetvédelmi területek és más területek fenntarthatóságot figyelembe vevő használat kialakulása

- A jellegzetes települési adottságok védelmét szolgáló fejlesztések hozzájárulása nyomán a jellegzetes és egyedi településképek, épületek fennmaradása Együttműködés létrehozása és erősítése a régión belül és kívül - A kialakult és működő tematikus és funkcionális együttműködési hálózatok száma

- A turisztikai célterületek/desztinációk irányítására létrejött szövetségek száma, az azokban résztvevő szervezetek száma a teljes kínálathoz képest

- Az összehangolt rendezvény-sorozatok, programok, a megszervezésre fordított források és az azokon résztvevők száma

- A térségeken túlnyúló tematikus utak száma

- Tematikus és funkcionális együttműködési hálózatok költségvetésének és közös cselekedeteinek száma (adott időhorizonton vizsgálva)

19. táblázat Indikátorok a Budapest–Közép-Dunavidék régió turizmusfejlesztési stratégiájában (dőlt betűvel jelezzük a kizárólag a régióra jellemzőeket, a normál betűtípussal jelzett indikátorok más térségek esetében is alkalmazhatók)

gazdasági, környezeti hatásindikátorai

gazdasági, környezeti hatásindikátorai

Forrás: Budapest–Közép-Dunavidék régió turizmusfejlesztési stratégiája

2.2.2. Indikátorok az Észak-Alföldi Régió Turizmusfejlesztési Stratégiájában

E régió turizmusfejlesztési stratégiájában az output-, az eredmény- és a hatásindikátorok külön kerültek meghatározásra az alábbi fejlesztési irányok területén (hely hiányában csak az első irány össze indikátorát jelöljük, a többi elolvasható a régió turizmusfejlesztési stratégiájában):

Gyógy- és wellness turizmus (egészségturizmus) Output indikátorok

- az elkészülő komplex fejlesztési terv

gazdasági, környezeti hatásindikátorai - létrejövő fedett fürdők száma

- megújuló fürdők száma

- létrejövő gyógy- és wellness szállodai férőhelyek száma Eredmény indikátorok

- a régióba érkező vendégek az egészségturizmus terén (vendégéjszakák száma, szállásdíj-bevétel - a fürdők látogatóinak száma

Hatásindikátorok

- a régió GDP-jéből a turisztikai ágazat arányának növekedése

- a régió GDP/fő értéke országos átlaghoz viszonyított értékének javulása

Az output-, az eredmény- és a hatásindikátorok az alábbi fejlesztési irányok területén is kidolgozásra kerültek:

Üzleti és konferenciaturizmus Üzleti turizmus

Incentív turizmus

A testületi ülésekhez (corporate) kapcsolódó turizmus Tiszai- (vízi) turizmus

Örökségturizmus Öko- és falusi turizmus Öko-életmód-turizmus

Öko-bakancsos turizmus, természetjárás Falusi turizmus

Golfturizmus

Fogadási feltételek javítása, szolgáltatásfejlesztés Régiós turisztikai marketing tevékenység fejlesztése Szervezeti és működési feltételek javítása

20. táblázat Indikátorok az Észak-Alföld régió turizmusfejlesztési stratégiájában (dőlt betűvel jelezzük a kizárólag a régióra jellemzőeket, a normál betűtípussal jelzett indikátorok más térségek esetében is alkalmazhatók)

gazdasági, környezeti hatásindikátorai

gazdasági, környezeti hatásindikátorai

Forrás: Észak-Alföld régió turizmusfejlesztési stratégiája

A két különleges (NUTS II. régióval nem egyező) turisztikai régió, két nagy tavunk régiója is részletesen ismerteti stratégiájában turizmusfejlesztési tevékenységei során használható indikátorokat. A Tisza-tó stratégiája részletessége miatt érdemli meg az ismertetést, a Balatoné pedig mint hazánk egyik vezető turisztikai desztinációjának fejlesztési programja. A Tisza-tavi stratégia indikátorai terjedelmük miatt a 2. számú mellékletben kaptak helyet.

2.2.3. Indikátorok a „Balaton régió turizmusfejlesztési koncepciója és programja” című dokumentumban

A Balatoni TDM modell létrehozása

- A TDM szervezetet létrehozó települések és kistérségek száma

- A Balatoni regionális TDM-szervezet létrehozása és működésének eredményei - A szakmai és nyelvi tanfolyamok sikere (létszám és eredményesség)

- Marketing hatékonysági mutatók eszközönként és a forgalom alakulása Korszerűsítés – rövid távú feladatok

- a turizmus működési feltételeinek alakulása (intézményi hatékonyság, a szabályozás korszerűsödése, a Balatoni Turizmusfejlesztési Alap létrehozása és működési eredményei, a balatoni turisztikai információs rendszer és adatbank létrehozása és működési eredményei, az e-marketing regionális hálózatának működése és hatékonysági mutatói, a közbiztonság mutatói, a szakképzési tanfolyamok mérhető eredményei)

- a szemléletformáló akciók felmérésekkel feltárt eredményei

- a szolgáltatási színvonal pályázatok eredményei, fogyasztói elégedettségi mutatók

- a környezetvédelmi beruházások nagysága, a környezeti hatásvizsgálatok eredményei, az ökoturizmus forgalmi adatai

gazdasági, környezeti hatásindikátorai - a kidolgozott és megvalósított projektek száma, pályázati eredmények A szűk keresztmetszetek felszámolása

- a létrehozott új turisztikai termékek száma és forgalma - ökoturisztikai fejlesztések leltára és a forgalmi eredmények - a felújított turisztikai létesítmények és forgalmi eredményeik

- a szolgáltatási színvonal javítását célzó pályázatok eredményei, elégedettségi mutatók - a „Balatoni TDM által ajánlott szolgáltatás” elnevezésű védjegy birtokosainak a száma - a létrehozott új balatoni ajándéktárgyak gyártásának és értékesítésének forgalmi adatai

- a korszerűsített turisztikai vállalkozások és magánszálláshelyek száma, valamint kapacitás- és forgalmi adatai - balatoni incoming Tour operator létrejötte és forgalmi adatai

- turisztikai információs – elosztó – értékesítő központ létrejötte és forgalmi adatai Komplex turisztikai termékek kialakítását célzó új fejlesztések

- a létrehozott új turisztikai termékek kapacitása és forgalma - az új létesítmények jövedelmezőségi mutatói, megtérülésük - a turizmusból származó bevételek

- a tó imázsának alakulása (felmérések, a PR akciók hatásvizsgálata) - a turistaforgalom szezonális alakulása

- a turisták megelégedettsége (felmérések) - a tó turizmus által okozott terhelésének alakulása - a turizmus egyéb környezeti hatásai

- a környezetkultúra alakulása - a közbiztonság alakulása - a Balaton-kép alakulása

In document Turizmus kutatások módszertana (Pldal 165-173)