1. Formádi Katalin : Társadalmi hatásindikátorok
1.6. Esettanulmányok a turizmus társadalmi hatásainak modellezésére
1.6.1. A turizmus társadalmi hatásainak vizsgálata az Őrségben (Palancsa, 2007)
Palancsa doktori disszertációjában a turizmus hatásait vizsgálta több szempontból: egyrészt a turizmus hatásait a társadalmi-kulturális életre, kitérve arra a jelenségre, hogy milyen mértékben befolyásolják a turizmus hatásaira vonatkozó észleléseket a lakosok demográfiai jellemzői, és az, hogy a megkérdezett vagy valamely családtagja a turizmusban dolgozik, másrészt a helyiek turizmussal kapcsolatos attitűdjeit, harmadrészt pedig a helyi lakosok és a turisták közötti kapcsolatot, a helyiek turistákkal szembeni attitűdjeit vizsgálta. Az észlelések alapján leginkább pozitív hatások közé sorolták az infrastrukturális fejlesztés lehetőségét, a munkahelyteremtés, a kulturális kínálat sokszínűségét, a térség hírnevének, imázsának növekedését, az identitás megőrzését, a település régi házainak megőrzését említették. Legkedvezőtlenebb hatásként a közlekedési nehézségeket, a zaj megjelenését, a földhöz jutás nehézségét és az erkölcs megváltozását említették. A felmérés eredménye azt mutatta, hogy nincs szignifikáns összefüggés a megkérdezettek észlelései és a turizmus fejlesztése vagy annak megakadályozása érdekében tett lépések között. A kistérség lakossága jelentős mértékben támogatja a turizmus fejlesztését. Mindazonáltal a turizmusban dolgozók és érdekeltek kedvezőbben ítélték meg a turizmus jelenlétét az Őrségben. A szerző összegzésében megjelenik, hogy az Irridex-modellben leírtak csak azokra a desztinációkra jellemzőek, amelyekben a szezonalitás hosszú és ezáltal a negatív hatások is előbb észlelhetőek.
Az Őrségben a növekvő vendégszám ellenére a mért negatív hatások nem nevezhetőek jelentősnek. A társadalmi-kulturális hatások észlelései nem érvényesek egész évben, azok közül is, „a kézzelfogható, képileg megjeleníthetőek” lettek megnevezve. A mérésekre jellemzően a szezonon kívül kerül sor, amikor is a helyiek véleménye és észlelései megfontoltabbá, hitelesebbé válnak. A szerző arra a következtetésre jutott, hogy az Irridex-modellben foglalt állítások részben beigazolódtak, a turizmus megjelenésével megfigyelhető a kedvező, elfogadó attitűd (eufória), de a mérés idején a lakosság turizmussal kapcsolatos attitűdje nem változott
negatívvá. A doktori disszertációban
(http://www.nyme.hu/fileadmin/dokumentumok/ktk/Kepzes_doktori/2007/2007_PalancsaAttila_t.pdf) további részletek olvashatóak a turizmus hatásainak megítéléséről, a szocio-ökonómiai és szocio-kulturális változók percepciós értékeiről, a helyi szakértők és az érintettek véleményének különbségéről, valamint az alkalmazott kérdőív is megtekinthető.
1. Green Globe 21 Case study:Surf Coast Shire Project (A helyi lakosok turizmussal kapcsolatos attitűdjeinek feltérképezése)
Ausztráliában (Surf Coast Shire területen, Melbournetől délre hat körzetben) postai kérdőíves felmérést végeztek 2005-ben a helyi lakosok körében a turizmus megítéléséről, társadalmi hatásainak feltérképezése céljából. A kérdőív összeállításánál szempont volt, hogy először nyílt kérdések segítségével feltérképezzék a helyiek általános véleményét a turizmusról, a turisztikai érdekeltségük szintjét, majd attitűdkérdésekkel konkrét hatásokat kellett mérlegelniük. Az attitűdskálák hét értéket vehetnek fel (-3-tól 3-ig terjedő), amellyel a negatív és pozitív hatások egyaránt meghatározhatóak. A kérdőív kitért jövőbeli elképzelésük megismerésére is. A felmérés 420 helyi lakos válaszaira épült, ez 20,6%-os válaszadási arányt jelentett. A kutatás eredményei azt mutatták, hogy a megkérdezettek a pozitív hatásokat a társadalom szintjén jobban érzékelik, mint egyéni életminőségük szintjén. A megkérdezettek pozitív hatásként említették a szórakozási és szabadidőtöltési lehetőségek bővülését (pl. mozi, színház, fesztiválok), míg negatívként elsősorban a „normál életvitelük”
megváltozását nevezték meg. A következőkben az ausztrál kutatás kérdőívét mutatom be.
Helyi lakosok véleménye a turizmusról
A kérdőív első felében szeretnénk megismerni a véleményét, benyomását a turizmusról a vizsgált területen.
Kérem, ne felejtse el, hogy ez nem egy teszt, nincsenek jó és rossz válaszok, csak egyéni vélemények.
1. Amikor a turizmusra gondol, milyen szavak jutnak először az eszébe?
………..
2. Az alábbiak közül melyik állítás igaz Önre? (Kérem egyet jelöljön be.)
gazdasági, környezeti hatásindikátorai
□ Teljes időben itt lakom
□ Van egy kisházam és gyakran itt tartózkodom
□ Van egy kisházam, de csak néha vagyok itt (kevesebb, mint egyszer egy hónapban)
□ Jelenleg itt lakom, mert szezonális munkám van, de a szezon végén valószínűleg elmegyek
3. Tekintettel a jelenlegi turistalétszámra, véleménye szerint a településnek …… turistát kellene megcélozni (Kérem egyet jelöljön be.)
□ kevesebb
□ nagyjából ugyanennyit
□ többet
4. Összességében hogyan érinti a turizmus az életminőségét (egyéni szinten)? (Kérem egyet jelöljön be.) Nagyon negatívan Nincs hatása Nagyon pozitívan
-3 -2 -1 0 +1 +2 +3
5. Összességében hogyan érinti a turizmus a település lakosságát (közösségi szinten)? (Kérem egyet jelöljön be.) Nagyon negatívan Nincs hatása Nagyon pozitívan
-3 -2 -1 0 +1 +2 +3
6. Az alábbi állítások közül melyik jellemzi legjobban azt, ahogyan a település turizmusával kapcsolatban érez.
(Kérem egyet jelöljön be.)
□ Kedvelem a turistákat, hasznosak a település szempontjából
□ Tolerálom a turistákat és kisebb kellemetlenségektől eltekintve hasznosak a településnek és a közösségnek
□ Úgy igazítom az életemet, hogy elkerüljem a turizmussal járó kényelmetlenségeket
□ Távol maradok azoktól a helyektől, ahova jellemzően turisták mennek, mert nem akarok velük kapcsolatba kerülni
7. Az alábbi állítások közül melyik jellemzi legjobban azt, amilyen kapcsolatba kerül turistákkal. (Több válasz lehetséges.)
□ Sohasem lépek kapcsolatba a turistákkal
□ Találkozom turistákkal, de nem beszélek velük, kivéve, ha útbaigazítást kérnek vagy megszólítanak
□ Gyakran kapcsolatba kerülök turistákkal a munkám révén
□ Gyakran találkozom turistákkal és szívesen beszélgetek velük
□ Összebarátkoztam turistákkal, akik itt nyaraltak, de nem tartjuk a kapcsolatot
□ Összebarátkoztam turistákkal, akik itt nyaraltak és tartjuk a kapcsolatot
8. Az alábbiak közül melyik fejlesztési irányt támogatná a településen? (Kérem egyet jelöljön be.)
□ Örülök annak, ahogyan fejlődik a település és örülnék, ha tovább fejlődne, bővülne.
□ Örülök annak, ahogyan fejlődik a település, de nem szeretném, ha tovább bővülne.
gazdasági, környezeti hatásindikátorai
□ Jobban örülnék kisebb volumenű turizmusnak.
□ Más irányú vendégforgalom növekedésének örülnék
(Kérem röviden nevezze meg azt az irányt, amit szívesen
látna)………..
9. Az alábbiak közül melyik állítás írja le legjobban azt, ahogyan érzi magát a településen? (Kérem egyet jelöljön be.)
□ Imádok itt élni, el sem tudnám máshol képzelni az életemet
□ Szeretek itt élni, de valószínűleg máshol is jól érezném magam
□ Csak azért élek itt, mert a körülményeim nem engedik, hogy változtassak, de szívesebben élnék máshol 10. Mióta él ezen a településen? (Kérem egyet jelöljön be.)
□ kevesebb, mint 2 éve
□ 2-5 éve
□ 6-10 éve
□ 11-20 éve
□ több, mint 20 éve
□ egész életemben itt éltem 11. A turizmusban dolgozik?
□ Igen, éspedig hol:
□ Nem
12. Az Ön családjában dolgozik valaki a turizmusban?
□ Igen, éspedig hol:
□ Nem
13. Melyik évben született?
14. Az Ön neme: □ Nő: □ Férfi
A következő részben a turizmus hatását szeretnénk felmérni az életminőségére.
A felsorolt hatások nem kizárólag a turizmus fejlődésével hozhatóak párhuzamba, hanem általában véve az urbanizáció eredményének (is) tulajdoníthatóak. Az egyes állításoknál döntse el, hogy egyet ért-e vele vagy sem:
amennyiben egyet ért az adott állítással, akkor ehhez kapcsolódóan kérem válaszoljon további két kérdésre:
adja meg, hogy ez hogyan érintette az életminőségét személy szerint, valamint hogyan érintette közösség egészét.
Ha nem értett egyet a kiinduló állítással, akkor kérem ugorjon a következő kérdésre.
gazdasági, környezeti hatásindikátorai
15. Van-e olyan hatás, amivel nem foglalkozott ez a kérdőív és kapcsolatba hozható a település turizmusával?
(Kérem fejtse ki véléményét.)………...
Köszönöm a válaszadást!
További eredményeket, részleteket lehet olvasni az alábbi honlapon:
http://www.surfcoast.vic.gov.au/Tourism/Documents/Social_Impacts_of_Tourism%2805%29.pdf
1.6.2. Ausztrál és hazai rendezvények társadalmi hatásainak elemzése
A rendezvények társadalmi hatásainak elemzésére alkalmas kérdőívet több éven keresztül és különféle rendezvényeken tesztelték Ausztráliában. A postán kiküldött, önkitöltős kérdőíves felmérést a rendezvény helyszínétől 15 kilométeres körben élő helyi lakosok körében végezték el. A kérdőív kitért arra, hogy a
gazdasági, környezeti hatásindikátorai
fogadóközösség milyen hatásokat észlel a rendezvényekkel kapcsolatban, valamint olyan független változók mérésére, mint a lakóhely távolsága a rendezvények helyszínétől, utazási idő a rendezvények helyszínére, azonosulás a rendezvény témájával, a turizmusban való részvétel foka és a megkérdezett társadalmi jellemzői, értékrendje. A kutatás Fredline korábban ismertetett módszertanát követte (ld. 1. esettanulmány), melyben a megkérdezettnek először általános véleményt kellett megfogalmaznia az adott rendezvényről, ezt követően pedig 45, valamilyen hatásra vonatkozó állításról kellett eldöntenie, hogy a rendezvény hatására változott-e az adott jellemző és a változás milyen irányú volt (pl. a deviánsviselkedés növekedett vagy csökkent). Ha a kérdezett helyi lakos érzékelt változást, akkor ahhoz kapcsolódóan további két kérdésre válaszolt, miszerint az személy szerint hogyan érintette az életminőségét, továbbá véleménye szerint hogyan érintette a közösség egészét. Ez utóbbi kérdésekre a hatásokat egy hétfokú (-3-tól nagyon negatív, +3-ig nagyon pozitív) Likert-skálán kellett értékelni. A kérdőív hosszú és témája is nehéz, így a kitöltési ideje 15-30 perc. A kitöltési hajlandóság növelése érdekében ösztönzőként 500 dolláros nyereményt sorsoltak ki a hibátlanul kitöltők körében. A válaszadási arány így is alacsony volt, 8-13%, de rendezvények szerint a minta nagysága 279, 181 és 96. A jövőben a válaszadási arány növekedése érdekében kiegészül a kutatás telefonos megkérdezésekkel.
Gondolta volna, hogy az ausztrál helyi lakosok egyéni szinten nem észlelték a rendezvények hatásait, nem befolyásolta számottevően az életminőségűket. Összességében a vizsgált rendezvényeken észlelt pozitív hatások erősebbek voltak a negatív hatásoknál. A kutatási tanulmányból megtudható, hogy milyen különbségek vannak a Melbourne-ben rendezett négynapos Formula One Grand Prix és a városi felvonulással, tűzijátékkal, parádéval kísért hétvégi Moomba Fesztivál (ausztrál aboriginal nyelven a jelentése, „Legyünk együtt és szórakozzunk”), valamint egy 10-napos regionális Art-Is Festival (Viktória államban, Melbournetől 245 kilométerre) társadalomra gyakorolt hatásai között. A tanulmány hasznos lehet a rendezvények lehetséges hatásainak modellezésében. A részletes 12 oldalas kérdőív a tanulmány mellékletében letölthető:
http://www.crctourism.com.au/wms/upload/Resources/bookshop/Fredline_compareVICevents.pdf
Tudta, hogy Magyarországon is készült egy ajánlás a fesztiválok fenntartható szervezéséhez. A fesztiválok környezeti hatásait összegzi a Független Ökológiai Központ és az eredmények alapján ajánlásokat tesz zöld fesztiválok szervezéséhez. A letölthető kiadvány célja, hogy egy átfogó segédletet nyújtson környezetileg semleges vagy kevés szennyezéssel, károsítással járó fesztiválok megszervezéséhez, lebonyolításához. Ha szeretne hazai jó példákról, kezdeményezésekről olvasni, a honlapot csak ajánlani tudom.
http://fenntarthato.hu/fesztival/zold_fesztival_ajanlasok.pdf
1.7. Összegzés
Ahhoz, hogy a turizmus fenntartható legyen, a turisztikai fejlesztéseknek összhangban kell lennie a helyi lakosok igényeivel, ismerni kell a helyiek életminőségével kapcsolatos véleményeket. Ennek feltétele, hogy a döntéshozók számára kirajzolódjanak a turizmus hatásai a helyi társadalomra, ismerjék a helyi lakosok észleléseit és rendszeresen – legalább 3-4 évente – mérjék azokat. A fenti esettanulmányokban meghatározott