(Dr.Túróczi Imre)
A tervezett turisztikai szolgáltatások, fejlesztések értékelésénél egyszerűen alkalmazható és alkalmazandó technika. Egydimenziós vizsgálatot jelent, a diszkontált bevételek és költségek pozitív különbsége a fejlesztés mellett érvel, az optimális variáció kiválasztásához pedig a költség-haszon ráta kiszámítása ad támpontot. Az elemzés egyszerűsége ellenére mélyreható, de hosszú távra nem célszerű alkalmazni a pénzértékben nehézkesen kifejezhető hatások miatt. A turizmusban a turisztikai infrastruktúra beruházásaihoz, a turisztikai szuprastruktúra szolgáltatóinak beruházásainak működtetéséhez köthető az elemzési módszer. A turisztikai célokat is szolgáló általános infrastruktúra fejlesztése esetében a teljeskörű alkalmazás során az externáliák figyelembe vétele (negatív: közlekedés zajszintje, pozitív: elérhetőség javulása, lakossági áruválaszték bővülése) bonyolulttá teheti a számítást. Az elemzés menete: a ható tényezők beazonosítása, számszerűsítése, értékelésük, a nettó jelenérték meghatározása, érzékenységvizsgálat. A továbbiakban a turisztikai szolgáltatókat vállalkozónak tekintve kerül értelmezésre a módszer, adaptálása desztinációs fejlesztési projektek szintjére is lehetséges.
A vállalkozásoknak „életük” során sok-sok pénzügyi döntést kell meghozniuk. Dönteniük kell a működésük pénzgazdálkodásáról, beruházási döntéseket kell hozniuk. Itt egyrészt magáról a beruházás megvalósításáról, esetleg több lehetőség közüli választásról, majd a beruházás módjáról is tudniuk kell dönteni. Ezen túl képesnek kell lenniük a beruházások megvalósulásához szükséges finanszírozási lehetőségeik közül kiválasztani a lehetőségekhez mérten a lehető legjobbat. A vállalkozásoknak a projektek beindítása előtt, gazdasági számításokat kell végezniük arra vonatkozóan, hogy milyen költségek mellett, mekkora hasznot tudnak elérni az adott beruházás megvalósításával. Ennek érdekében a cégeknek a beruházás megtérülését ki kell tudniuk számolni és elemezniük kell a végső vállalati döntés reális meghozatala érdekében. Ez alapvetően két részből tevődik össze. Egyrészt költség-haszon elemzés által, másrészt kockázatelemzés segítségével. Mindkét esetben meg kell vizsgálniuk a vállalatoknak nemcsak azt, hogy mit nyerhetnek a projekt beindításával, hanem azt is, hogy mit veszíthetnek nélküle.
A költség-haszon elemzés (Cost Benefit Analysis) eszköz a projektberuházás gazdasági előnyeinek megbecsléséhez. Vizsgálja az adott projektberuházás során felhasználni kívánt források és az általuk nyerhető bevételeket az összes lehetséges megoldási módozatra vonatkozóan. A vállalati vezetésnek a különböző reális lehetőségek közül a költség-haszon elemzés, illetve a kockázatelemzés összevont hatáselemzésének segítsége által kell dönteniük a végső megvalósulásról, illetve annak megoldási módozatáról. Fontos tudni a vállalkozásoknak, hogy egy-egy beruházási ötlet megvalósítása pénzügyileg mennyire megalapozott, valamint, hogy a több beruházási alternatíva közül melyik megvalósítása a leghatékonyabb az összes közgazdasági szempontot figyelembe véve. Ehhez egyedileg kell értékelni a projekteket, valamint az előre kitűzött célokat is figyelembe kell venni a végső döntés meghozatalakor.
A költség-haszon elemzés elemei a kereslet-kínálati függvény, a nettó jelenérték, a jövedelmezőségi index és a megtérülési ráta. A költségek figyelembe vételekor mind a beruházási, mind a működési költségeket figyelembe kell venni. A bevételek számba vétele során a társadalmi, környezeti (települési, regionális, nemzeti, közösségi) hasznot is figyelembe kell venni, a pénzügyi, gazdasági hasznok mellett.
A profit valamely gazdasági tevékenység során felmerült, számszerűen kifejezett bevételek és ráfordítások különbsége. Az eredmények értékelésekor azonban fontos különbséget tenni a gazdasági és a számviteli profit között, vagyis mindenképp számolni kell a normál profit, alternatív költség értékével a végső döntések meghozatala előtt, hiszen a gazdasági profit általában kisebb, mint a számviteli profit. A számviteli nyereség nem veszi figyelembe sem az időtényezőt, sem a kockázatot
Az adott termék, illetve szolgáltatás piacra való bevezetése, illetve a már meglévő tevékenység bővítése előtt elemezni kell a piacot, a fogyasztók vásárlói szándéka és képessége alapján. A fizetőképes fogyasztói szándéknak kell meglenni, hiszen az olyan igény, amely mögött nem áll reális fizetőképesség, nem jelent valós fogyasztói igényt, azaz nem teszi lehetővé a vállalatnak a profitszerzést.A piackutatás fontos része az elemzésnek. Ismerni kell mind a piacszegmentálás során kiválasztott célpiac keresletét és annak befolyásolási képességét, mind a versenytársakat és azok várható reakcióit. Ezek alapján felrajzolhatjuk a tervezett keresleti és kínálati görbéket, amelyek már alapvetően befolyásolják a projektberuházás későbbi sorsát.
A számviteli nyereség nem veszi figyelembe sem az időtényezőt, sem a kockázatot. Erre azonban szükség van a beruházási döntések meghozatalakor, hogy a rövid és a hosszú távú profitok összehasonlíthatóak legyenek, illetve a többféle alternatíva közötti választásnál ezek nagyon fontos tényezők.
Egy beruházás lehetséges bevételeinek és költségeinek tervezésekor az elemzőknek sok bizonytalansági tényezőre kell odafigyelniük. Nem szabad optimistaként túlbecsülni a várható bevételeket és alulbecsülni a lehetséges kiadásokat, vagy túlzott pesszimizmusból alulbecsülni a várható bevételeket és túlbecsülni a költségek alakulását. A valós várható kamatszint megbecsülése is bizonytalansági tényező lehet, amely befolyásolhatja a tervezés végső kimenetelét. A költség-haszon elemzés során ezeket a bizonytalansági tényezőket mindig a legreálisabban kell figyelembe venni.
A költség-haszon elemzés cash-flow szemléletben készül és figyelembe veszi a pénz időértékét, hiszen egy egységnyi pénz ma többet ér, mint ez az egységnyi pénz holnap. A cash-flow egy meghatározott időszak alatt a pénzforrások képződésének és a felhasználásának a folyamata, állományváltozása. Megmutatja, hogy a vállalkozás a rendelkezésére álló pénzeszközei mely tevékenységi területeken, mely folyamatok révén keletkeztek és azok felhasználására hol kerül sor. A cash-flow kimutatás egy forgalmi szemléletű kimutatás, amely megmutatja, hogy az egyes tevékenységek milyen hatást gyakorolnak a vállalakozás pénzeszközeire.
A költség haszon elemzés során először a beruházás megvalósulásának költségeit kell megbecsülni, majd az új projektberuházás üzemeltetési költségeit. A tőkeszükséglet meghatározásánál a megvalósulás során felmerülő forgótőkeigényt is figyelembe kell venni. A költségek tervezéséről a következő linken tud bővebben tájékozódni: http://www.odl.celodin.hu/cd/hu/html/prm_tartalom7.htm
Ezt követően meg kell határoznunk a költségek ellentételezéseként a várható bevételeket. A költségeket és a bevételeket azok felmerülésének időpontjában kell figyelembe venni. Az elemzésből ki kell szűrni az inflációt, azaz rögzített áron kell elkészíteni az elemzést. Fontos, hogy a finanszírozási költségek nem szerepelhetnek a működési kiadások között. Az alternatív költségek figyelembevételével meg kell határoznunk a projektberuházás várható eredményét az elkövetkező évekre. A várható jövedelmeket az adózás utáni értéken kell figyelembe venni.
Ezt követően ki kell számolnunk annak mindenkori értékét, azaz jelenértékét (Present Value, PV). A jelenérték a pénz időértékét kifejező közgazdasági fogalom. A jövőben esedékes pénzösszeg jelen időpontra vonatkozó meghatározását jelenti, azaz kifejezi, hogy a jövőbeni pénzösszeg ma hány forintot ér.
Ezt követően ezt viszonyítani kell a projekt kezdeti beruházási költségeihez, azaz annak jelenértéken számított értékéhez, amivel meghatározható a beruházás nettó jelenértéke. (Net Presen Value, NPV) A mutató értéke tehát azt fejezi ki, hogy a beruházás teljes élettartama alatt képződő pénzáramok diszkontált összegéből levonva a kezdő pénzáramot, mekkora nettó jövedelem képződik.
Nettó jelenérték mutató (NPV) = C0 + Σ[Ci / (1+ri)i], ahol C0 – az első év befektetése (negatív érték),
– az i-edik év pénzárama (cash flow),
– az i-edik év diszkontrátája (rendszerint konstans minden évre).
Ha a projektberuházás nettó jelenértéke pozitív, azaz a beruházási költségek jelenértéke alacsonyabb, mint a beruházással elérhető többletbevétel, akkor a vállalat (és azzal együtt a társadalom, az adott régió, illetve az adott ország) jobban jár a projekttel, mert annak előnyei meghaladják a megvalósítás költségeit.
A jövedelmezőségi index (Profitability Index, PI) a költség haszon arányát mutatja meg. Értékét a nettó jelenérték kiszámításához használt részösszegek elosztásával kapjuk meg. Természetesen azok a beruházások valósíthatóak meg, amelyeknél az index értéke nagyobb, mint egy, azaz a költségek jelenértéke kisebb, mint a beruházás megvalósulása során megjelenő többlet vállalati haszon jelenértéke.
A beruházás belső megtérülési rátája (Internality Rate of Return, IRR) pedig azt mutatja meg, hogy mennyi nettó hozamot tud a vállalat elérni a beruházás megvalósításával. A belső megtérülési ráta tehát az a kamatláb, amely mellett a nettó jelenérték értéke éppen egyenlő nullával. Az összefüggést a három mutató között a következő táblázat mutatja:
NPV = 0 IRR = r PI = 1 NPV > 0 IRR > r PI > 1
NPV < 0 IRR < r PI < 1
Pozitív nettó jelenérték esetén tehát a projektberuházás belső megtérülési rátája várhatóan nagyobb, mint a piaci kamatláb. Több alternatíva esetén azt érdemes kiválasztani, amelynél minden szempontot forintosítva a nettó jelenérték értéke a legnagyobb.
Tervezéskor használjuk még a dinamikus forgási mutató, a BCR2 (Benefit Cost Ratio), azaz a hozam-költségarány mutató kiszámítását is, amely azt mutatja meg, hogy a beruházás élettartama alatt előállított jövedelmek jelenlegi értékének halmozott összegéből hányszor térül meg a jelenértéken számolt befektetett összeg. Létezik másik költség hozam mutató is, a BCR1 mutató, amely azt mutatja meg, hogy a jelenértéken számolt élettartam alatti bevételekben hányszor térülnek meg a jelenértékben számolt beruházási és a későbbi költségek együttesen.
Az összefüggést az NPV és a BCR mutatók között a következő táblázat mutatja meg:
NPV = 0 BCR1,2 = 1 NPV > 0 BCR1,2 > 1 NPV < 0 BCR1,2 < 1
A beruházási döntéseknél azok finanszírozási kérdéseit is át kell gondolni, optimális döntést kell hozni ezzel kapcsolatban is. Megfelelő biztonság mellett kell elérni a kellő jövedelmezőséget a mindenkori likviditás és a hosszú távú pénzügyi egyensúly megléte mellett úgy, hogy a vállalatirányítás függetlenségét megőrizzük a hitelezőinktől és befektetőinktől. A likviditás a vállalatnak azon képessége, hogy a fizetési kötelezettségeinek időben eleget tudjon tenni. Célszerű a többfokozatú likviditási mérleget összeállítva azt vizsgálni, hogy rövid és hosszú távon mennyire biztosított a vállalat likviditása, fizetőképessége, azaz az éppen aktuális kötelezettségeit az éppen aktuális pénzeszközeivel képes-e kiegyenlíteni. A likviditási mérlegben az eszközök pénzzé tehetőségük alapján, a források pedig lejárati időtartam szerint vannak feltüntetve.
A végső vezetői döntés meghozatala előtt érdemes lehet érzékenységvizsgálattal elemzést végezni és megvizsgálni azt, hogy mi történne, ha például csökkenne a piaci ár egy esetlegesen új belépő versenytárs megjelenése miatt, vagy esetleg megnövekedne a beszerzési ár, vagy például csökkenne az eladási forgalom, stb. Ezzel tehát azt vizsgáljuk meg, hogy mennyire érzékeny a beruházás nettó jelenértéke egy bizonyos paraméter változására. Az érzékenységi elemzés alkalmazásakor a pénzáramlásokat befolyásoló kulcsfontosságú paraméterekhez különböző értékeket kell meghatároznunk, amelyek a várhatónál jobbak, illetve rosszabbak. Az összes többi paramétert változatlannak tekintjük, és azt vizsgáljuk meg, hogy annak az egynek a változása milyen hatást gyakorolna a beruházás jelenértékére.
A költség-haszon elemzés elsősorban a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésének folyamatához kapcsolódik. A projekt befejezésekor azonban érdemes a költség-haszon elemzés számításait újra számolni és újra értékelni azokat.
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Regionális Fejlesztési Programok Irányító Hatóságának Útmutatóját a megvalósíthatósági tanulmány elkészítéséhez a következő linken találja meg:
www.nfu.hu/download/5424/ROP_szenyviz_MTutmutato.doc www.nfu.hu/download/15601/Módszertani-útmutató_költség-haszon_elemzés.pdf
Az Európai Bizottság Regionális Politika Főigazgatósága Értékelő Egysége számára készült Útmutatót a beruházási projektek költség-haszon elemzéséhez a következő linken tekintheti meg:
www.nfu.hu/download/1060/koltseg_haszon_elemzes_100000440.pdf
A végső vezetői döntés meghozatala előtt azonban érdemes lehet érzékenységvizsgálattal elemzést végezni és megvizsgálni, hogy mi történne, ha például csökkenne a piaci ár egy esetlegesen új belépő versenytárs megjelenése miatt, vagy esetleg megnövekedne a beszerzési ár, vagy például csökkenne az eladási forgalom, stb.
A turisztikai vonzerő növekedését is figyelembe veszi a következő példa, amely a kerékpáros közlekedési rendszer Budapesten történő kialakításnak megvalósíthatósági tanulmánya és költség-haszon elemzése.
http://www.parking.hu/dok/kerekpar/kkkr/KKKR_MT_kuld.pdf
A költség-haszon és a költséghatékonyság elemzés helyét és szerepét a hazai gazdaságpolitikában és a társadalmi környezetben a következő link tartalmazza:
http://www.kvvm.hu/szakmai/karmentes/kiadvanyok/karmutmutato4/karmutm4-3.htm
Az elektronikus közigazgatási projektek költség-haszon elemzéséről a következő linken érhető el egy tanulmány: http://ekk.gov.hu/hu/kib/kib_29_cba.pdf