Iro-dalom. — Vegyesek.
Mily jelleggel bir tehát voltakép a ma-gyar tudomány-egy etem?
I. A m a g y a r t u d o m á n y e g y e t e m k a -t h o l i k u s v o l -t e r e d e -t é b e n . Hogy egye-temünk kezdetben egyházi, és mint ilyen egyszersmind ka-tholikus is volt, nem hiszem, hogy valaki józan ész-szel merné tagadni ; minthogy mindenki előtt isme-retes a) hogy ezen egyetemet a halhatatlan emlékű bibornok és Magyarország primása P á z m á n y Péter alapította; b) hogy az oktatást ebben kirekesztőleg a Jézustársaságbeli tagokra bizta ; c) hogy az ala-pitásnál szem előtt tartá u g y a n a magyar haza fel-virágzását és haladását is, különösen mégis a ka-tholika vallás gyarapitására irányozta légyen szán-dokát. Miről, hogy senki se kételkedhessék, ime az alapitó levélnek ide vonatkozó helyei : „Saepe no-biscum anxie expendentes, qua ratione et catholicam religionem in Hungaria propagare, et nobilissimae gentis Hungaricae dignitati consulere possemus;
inter caetera adjumenta primarium illud occurrebat, ut aliqua studiorum universitas e r i g e r e t u r . . . Quae omnia, ut a nobis pura et sincera intentione r e l i -g i o n i s c a t h o l i c a e p r o m o v e n d a e ac pa-triae charissimae sublevandae fiunt." — A jezsuitá-kat illetőleg, igy szól a biboros alapitó : „Egimus cum A. R. P. Mutio Vitelesco Societatis J e s u prae-posito generali, ut erectioni universitatis in collegio Tyrnaviensi assentiretur, eiusque c u r a m o m n e m ac gubernationem in societatem recipiendo sequenti-bus conditionisequenti-bus ac módis administrari velit."
H o g y mennyire ohajtotta Pázmány a jezsuitá-kat az általa tett alapítványnak kirekesztő tulajdo-nosainak tekintetni, világosan kitetszik az idéztem alapítólevélnek következő két helyéből : „Quodsi successu temporis Deo Hungáriám a t u r c i c o j u g o
liberante, opportunior urbs occurrat pro universitate l i b e r u m s i t s o c i e t a t i hanc nostram fundatio-nem una cum universitate alio t r a n s f e r r e . . . Si autem (quod dementis simus Deus avertat) universitas in H u n g a r i a continuari non posset; sed iniuria ho-stium externorum aut domesticorum patres societatis ita exesse contingeret, ut spes alicuius brevis redi-t u s omnino inredi-tercipereredi-tur, obligaredi-ta siredi-t in hoc casu s o c i e t a s c e n s u m a c f r u c t u s p r a e d i c t a e s u m m a e c a p i t a l i s i n usum clericorum H u n g a -rorum ita e x t r a H u n g á r i á m e r o g a r e , ut sacerdotio idonei juveneserudiantur, ac sacris initiati in Hungáriám redire sint adstricti."
A magyar egyetemnek előbb emiitett rendelte-tése, illetőleg a dicső alapitónak ugyanezen szándéka csalhatatlanul kiviláglik ugyanannak II. Ferdinánd királyhoz az egyetem megerősitéseért és kiváltsá-gokkal leendő felruháztatásaért benyújtott folyamodványából is, mely imigy kezdődik: „ A d c a -t h o l i c a e r e l i g i o n i s i n c r e m e n -t u m e-t cul-turam Ungariae maxime opportunum judicavi sem-per ut universitas erigeretur scholarum ad instar Grraecensis, in qua p a t r e s s o c i e t a t i s J e s u t h e o l o g i c o s e t p h i l o s o p h i c o s c u r s u s p r o -fiterentur."
Az ezen folyamodványra kibocsátott legk. kir.
megerősítő levélben Il-ik Ferdinánd király előre-bocsátván a következőket: „nihil antiquius et prae oculis praesentius umquam h a b u i m u s , quam ut subditorum saluti imprimis et provinciarum nobis commissarum securitati, ita adjuvante Deo, consu-leremus, u t in iis consummata quaedam virtutum omnium effloresceret dignitas, et r e l i g i o n i s c a -t h o l i c a e V e r i -t a s , ubi vigeba-t, inconcussa per-sisteret, ubi labefactata fuerat, repararetur" satb. és tovább: „Raro, nec antea in H u n g a r i a viso exem-plo e n i t u i t . . . Cardinalis P á z m á n y archi-episcopus Strigoniensis, qui experientia doctus, quantum c o n t r a g r a s s a n t i u m h a e r e s u m a s s u l t u s et contra quamlibet malorum turbam, exacta litte-rarum omnium valeret tractatio, probeque itidem
20
154
cognoscens, quantum per orbem uuiversum in earumdem litterarum humaniorum pariter ac divi-narum professione p a t r u m s o c i e t a t i s J e s u v a l e r e t i n d u s t r i a " sat. — a fölterjesztett alapító-levélnek szószerinti idézete után igy nyilatkozik:„Nos igitur et dicti Domini Cardinalis precibus inclinati et propensione Nostra ad bene merendum de re litte-raria incitati, banc collegii Tyrnaviensis a funda-mentis constructionem, eiusdeinque a r c l i i - e p i-s c o p a l i i-s u n i v e r i-s i t a t i i-s dotationém ratam et gratam liabentes, per sacii quidem Romani imperii fines de caesareae, per Hungáriám de regiae po-testatis nostrae plenitudine acceptamus, confirma-mus, roboraconfirma-mus, et ut legitimam ac regnis nostris summe utilem, in omnibus punctis, clausulis, arti-culis approbamus et admittimus, proque admissa, acceptata et confirmata futuris perpetuo temporibus a p u d o m n e s c u i u s v i s s t a t u s e t o r d i n i s h o m i n e s h a b e n d a m e s s e , nostra caesarea
pa-riter et regia, aliaque qua pollemus authoritate omni decernimus ac statuimus."
Ezen egyetemnek ez uton szerzett jogait bizto-sítandó, nemcsak saját és utódainak leghathatósabb pártfogását igéré, — hanem azt az országos karok és rendek mindenkori oltalmába melegen ajánlá, m o n d v á n : „ut clementiae Nostrae gratia luculentius appareat, prius quidem et ante omnia contra quosvis impetitores ac violentos invasores archi-episcopalem haue T y r n a v i a e Universitatem s u b s p e c i a l e m
non tantum Majestatis Nostrae caesareae et regiae, sed haeredum etiam Nostrorum ac successorum...
r
p r o t e c t i o n e m r e c i p i m u s . E s később: sin-gulari semper parati sumus tueri patrocinio commo-daque eius datis occasionibus promovere, ita successoribus, haeredibusque Nostris ac D o m i n i s H u n -g á r i á é s t a t i b u s , o r d i n i b u s r e -g n i c o l i s , tam in ecclesiastica, quam saeculari dignitate, loco, gradu constitutis eandem cum omnibus dictis
clau-sulis, gratiis et privilegiis defendendam, promoven-dam, pluribusque ubi ad litterariae professionis finem necessarium fuerit, favoribus ac privilegiis exornandam, pro afl'ectu parique cordis sensu e u i x e c o m m e n d a m u s . "
II. A m a g y a r t u d o m á n y e g y e t e m k a -t h o l i k u s v o l -t f e j l ő d é s é b e n is.
Mit sem változott egyetemünknek eredeti ka-tholikus jellege akkor, midőn 1667-ben a hittu-dományi és bölcsészeti karhoz a jogtuhittu-dományi kar járult, a canonjogi előadásokat az emiitett jezsuiták válalván magokra, a Lippay-Lósy egyesitett
alapít-v á n y n a k ezen fölül fenmaradó 25,000 ftjai pedig Szegedy Ferencz és Pongrácz Gryörgy végrendeleti végrehajtók által az esztergomi fő-káptalan gondvi-selése és kezelése alá bocsáttattak oly meghagyás-sal : „cui proinde liuius fundationis juris civilis cura, d i r e c t i o e t c o n s e r v a t i o principaliter incum-bet, sive per se, sive per unum e columnis, uti est lector, qui liuius juridici studii i m m é d i a t u s p r o -t e c -t o r esse po-teri-t." — A jog-tudományi - tanárok-nak pedig az érintett káptalanhozi viszonya az ala-pitó levélben következőleg határoztatik m e g : „Pro-fessores iidem quoad promotionem, vei (si opus fuerit) amotionem et vim coercitivam v e n e r a b i 1 i c a p i t u l o et magnifico rectori Academiae subja-cebunt. Praestabunt item i u r a m e n t u m fi d e l it a it i s e it s u b j e c it i o n i s it a m v e n e r a b i l i c a -p i t u l o , quam rectori magnifico et Universitati iuxta statuta et privilégia academiae... Frequenta-b u n t divina officia... p r o f e s s i o n e m fidei toties, quoties reliqui professores Academiae facient."
Magyar egyetemünk katholikus jellege fölötti minden legcsekélyebb kétséget is eloszlat III-ik Ferdinánd királynak a nagy-szombati egyetemi ta-nárok számára kibocsátott legfelsőbb rendelete, mely-ben a többi között ezek is olvashatók: „quare tum korúm exemplo provocati, tum vero maxime pecu-liari N o s t r a i n D e i G r e n i t r i c e m d e v o t i a n i m i i n c l i n a t i o n e m o t i . . . expedire iudicavi-mus Universitatem nostram Tyrnaviensem paucis
abhinc annis in regno nost.ro Hungáriáé fundatam, quam omnes probae sanaeque doctrinae pai'entem agnoscunt peculiari decreto adstringere ad asse-rendam tuendam, propagandamque piam eius i m-m a c u l a t a e c o n c e p t i o n i s s e n t e n t i a m-m . . . 2u
ut nemo in quacumque Universitate cliristiana pro-motus. ad quemcumque gradum, in hanc Universi-tatem, vei aliquam illius faculUniversi-tatem, vei ad docen-dum, vei ad m i n u s quodcumque admittatur, nisi i d e m p r i u s i u r a m e n t u m (de immac. concept.) p r a e s t i t e r i t . — 3"-ut nullus ad suscipiendum ullum sive baccalaureatus, sive doctoratus gradum in quacunque facilitate suscipiendum admittatur, nisi p r a e v i 0 e 0 d e m i u r a m e n t o . — 4 U t hoc nostrum decretum et caesarea regiaque voluntas in viricli semper observantiavigeat, rector cum cancellario et decanisipso festo I m m a c u l a t a e C o n c e p -t i o n i s praesen-tibus omnium facul-ta-tum doc-tori- doctori-bus i n n o v e n t ; e u m q u e d i e m q u o t annis theologica facultas seleinni ad academicos oratione in templo societatis Jesu, et decantatis sub vesperam Virginis
—•»» 155 *+
Lauretanae elogiis celebrent, adquos a c t u s . . . doctores omnes et professores omnes comparere iubemus."
Mit tartott légyen a nagyszombati egyetemről alapítá-sának első századában gróf Eszterházy Pál, kitetszik onnét, hogy az egyetemi hallgatók számára ösztöndijakat alapítva, az 1675-ik évben kiállitott alapító-levelének végén ekkint nyilatkozik : „cupimus autem et nos, ut iuventus humani-stica titulo gratitudinis post obitum nostrum die anniversario memor animae nostrae sacrum oíferat."
III. A m a g y a r t u d o m á n y e g y e t e m k a -t h o l i k u s m a r a d -t ú j j á a l a k í -t á s á b a n is.
Hogy ezen állitásnak igazságáról meggyőződjünk, lép-jünk magyar tudomány-egyetemünk történetének harmadik szakába és tekintsük a dicsőségesen uralkodott Mária Te-rézia által tágított és újjáalakított egyetemünket. Ha elfo-gultság nélkül buvárkodunk Mária Terézia legfelsőbb ren-deleteiben, és az általa egyetemünk részére kiállitott ado-mány-levelében, tökéletesen meg fogunk győződni arról, hogy a felséges uralkodónőnek esze ágában sem volt az, hogy egyetemünket eredeti jellegéből kivetkőztesse. Mert az ujjáalakitási okmányban az egyetemi jövedelmek elégte-lenségét érintve, igy nyilatkozik : „ideo sensu etiam et di-ctamine art. 12. 1548. (mely törvényczikk kirekesztőleg katholikus alapítványokról szól) Abbatiam quoque s. He-lenae de Földvár per mortem et ex hac vita decessum Jo~
sephi quondam Landgravii Hassiae, principis a Darmstadt legitime vacantem, pro dote ac titulo perpetuae lundationis eidem Universitati ea nihilominus conditione contulit Ma-iestas Sua" stb. — Hogy ezen nyilatkozatnak tökéletes hord-erejét felismerjük, szükséges leend, hogy az idézett ország-gyűlési törvényczikkbe egy kissé betekintsünk ; ez pedig igy hangzik : „praeterea bona et proventus monasteriorum, claustrorum et capitulorum desertorum ad alendos doctos parochos, et verbi Dei sinceros praedicatores : qui populum i n v e t e r i o r t h o d o x a, v e r a c a t h o l i c a q u e f i d e e t r e l i g i o n e c o n s e r v a r e , e t s i q u i a b e a d e s c i -v e r u n t, i n h o c r e g n o , a d e a m r e d u c e r e s t u-d e a n t ; nec non au-d instaurationem et erectionem schola-rum particularium, easchola-rumdemque magistroschola-rum, qui docti et probi sínt, intertentionem : et denique ad bonae spei et in-dolis iuvenum et adolescentum , ut bonis litteris operám daro possint, promotionem et auxilium, applicentur et con-vertantur : quo tali ratione boni et docti viri alantur et nu-triantur." §. I. „Ad haec autem praemissa rite atque ordine exequenda, pro/entusque praedictos in praemissum usum fideliter convertendos ; q u i l i b e t p r a e l a t u s s u b s u a d i o e c e s i c u r a m g e r e r e teneatur : ac ubi opus fuerit, Maiestati regiae, de administratione huiusmodi rationem reddat." — Eddig a magyar törvény, mely nézetem szerint commentárra nem szorul ; minthogy ezekből, ugy látszik, elvitázhatlanul kitűnik legalább az, hogy a magyar 1548-ki törvényhozás az idézett törvényczikkben az elhagyatott szerzetek, klastromok és káptalanok javait csak a catholi-cismus érdekeinek előmozdítására határozta forditandóknak.
Midőn tehát Mária Terézia hivatkozva ezen törvényczikkre, a földvári apátságot a magyar tudomány-egyetemnek ado-mányozza, ezen törvényczikknek értelmében csak is a ka-tholikus irányú tudománynak előmozdítása lebeghetett szeme
előtt, minthogy ellenkező esetben az ezen czikkre történt hivatkozás helytelenül történt volna, és valóságos képtelen-séget jelezne.
Bizonyítja a nagy királynénak ezen szándékát továbbá az idézett okmánynak következő helye is : „Resolvit prae-terea Sua Majestas SSma ut theologicum et philosophicum Studium, quod hactenus penes supramemoratum collegium Tyrnaviense S. J. eiusdemque commembra, virtute tionis Pazmanianae, ex censu videlicet hunc in finem funda-torum 100,000 flor. provisum fuit, in posterum etiam usque ulteriorem benignam ordinationem regiam per idem colle-gium et commembra ipsius provideri possit . . . benigne cae-teroquin annuendo, ut iisdem patribus S. J. eloquentiae et históriáé quoque profanae Studium in praerepetita Univer-sitate Tyrnaviensi pro futuro tradendum una cum salario suum in finem e praenotato generali Universitatis fundo in 1200 fl. per suam Majestatem clementer emenso deferri possit."
Hogy Mária Teréziának, midőn magyar egyetemün-ket újjáalakítaná, esze ágában sem volt egy közös egyete-met alapítani, kitetszik abból, hogy 1764-i august, hó 24-én Posonyból az erdélyországi ágostai és helvét hitvallású con-sistoriumoknak az erdélyi kormányszék által megparancsol-tatá : „ut pro iuventute acatholica Hungarica aeque ac Tran-sylvanica nova in Transylvaniae principatu Universitas eri-geretur." — Gryalakutai gr. Lázár János és széki gr. Teleki László az erdélyi reformata egyház fő-curátorai, nem külön-ben Rosenfeld Mihály és sachsenfeldi Binder Péter ágostai hitvallású consistorialisok hitsorsosaik nevében alázatosan deprecáltak, minthogy a felállítandó egyetemnek ügye igen nagy nehézségekkel volna összekötve.
Ugyanezen királyi fölség Bécsből 1774-ki 4-ik marti-usról kelt kegyelmes királyi udvari rendeletében a magy.
kir. helytartó tanácsnak ezeket hagyja meg : „Caeterum fide-litates vestrae demissam in eo nobis opinionem deproment, an non ad praecavendam acatholicorum ad externas ditiones studiorum causa hactenus practicari solitam emigrationem, praeattacta Tyrnaviensis Universitas ad exemplum electo-ris Moguntinensis, qui Universitatem Erfordiensem in parte etiam acatholicis professoribus providit, pro usibus acatholi-corum eiusmodi in regno hoc nostro degentium regulari pos-sit ? — Quodsi autem hoc ipsum ex subversantibus nefors eatenus peculiaribus rationibus et motivis fieri nequiret; — attune consilio huic nostro locumt. regio ad sequentia refle-ctere incumbet, et quidem : l-o Cum impossibile, immo ad-modum sumtuosum foret . . . ideo relate ad omnes acatholi-cos opportunus eiusmodi locus denominetur, in quo iidem per célébrés professores fuudata eruditione imbui possint ;
2) utrum possibile esset fundationes illas, quae in Hollandia et aliis acatholicis aeademiis a potiori ex hungaricis pecuniis pro bono patriae filiorum institutae fuerunt, domum recipere et in usus eiates convertere" stb.
Ezen két okmány sokkal világosabb, hogysem még magyarázatra is szükség volna. És mindezek után csak or-czátlan ember fogja tagadhatni, hogy hazai egyetemünk még Nagyszombatban volt, katholikus nem volt. — De nem változott ezen jellege akkor sem, midőn a dicső királyné azt Budára rendelte áthelyeztetni, mit adományozó-levelének
20*
következő szavai kétségen kivül helyeznek : „qua» ob rationes graves. . . e a m d e m U n i v e r s i t a t e m a n t e T y r -n a v i a e c o -n s t i t u t a m Budám reg-ni metropolim tra-ns- trans-ferre, atque in regia nostra palatia illocare decrevimus. . . Denique quod hie praetermittere nequimus, dexteram s. Ste-phani . . . in eiusdem Universitatis ecclesia depo3Ítam, illius curae conservandam concredidimus ; atque hoc sacrum pi-gnus ad perennem rei memóriám eidem donavimus — sőt nyilvánosan kijelentetik, hogy eredeti alapitó-levelei, kivált-ságai megerősittetnek ; „quare — igy folytatja a nagy sza-badalom-levél — ut huic scientiarum Universitati Budensi nihil ad plenam sui perfectionem desit, primum generatim omnia diplomata et privilégia quae praefatae Universitati Tyrnaviensi ab institutione sua primitiva collata sunt, . . . pro eadem Universitate nunc Budám translata et hic muni-ficentia nostra instaurata, quatenus iisdem per praesentes non derogatur (ami sehol sem történik, legalább a
catholi-cismust illetőleg épenséggel nem) clementer confirmamus et quasi de novo conferimus" sat. — Egyetemünknek idéztem arany-bullája kelt 1780-ki böjtmáshó 25-én.
Mily szellemben ohajtotta a tudományokat ezen egye-temen tárgyaltatni, az emiitett okmánynak következő he-lyéből eléggé kiviláglik : „Ad haec omnia eamdem Univer-sitäten! cum nobilis juventutis collegio, nomine nostro insi-gnito atque per Nos liberalissime fundato, eidemque ex insti-tuto ingremiato, in iisdem regiis palatiis felici uexu copula-vimus : ut autem hac eadem occasione, per rite ordinatam Universitatem rei litterariae, quantum fieri potest, optima quavis ratione consuleremus, praecipue eius institutionem i n b e n i g n e p e r N o s a d p r o b a t o s y s t e m a t e l i -t e r a r i o d e f i n i r i p r o c u r a v i m u s." (Foly-t.)
EGYHÁZI TUDÓSÍTÁSOK.
Ő es. k i r . Apostoli felsége f.évi a u g . 26ról kelt legfelsőbb h a t á -r o z a t á v a l a kalocsai é-rseki k á p t a l a n n á l Klassanovich M á -r i á n éneklö-ka-n o éneklö-ka-n o k éneklö-ka-n a k olvasókaéneklö-ka-noéneklö-ka-nokká, K o v á c s József ö r k a éneklö-ka-n o éneklö-ka-n o k éneklö-ka-n a k ééneklö-ka-neklőkaéneklö-ka-no- éneklőkano-n o k k á , B a r a k o v i c s Aéneklőkano-ntal bácsi préposténeklőkano-nak ő r k a éneklőkano-n o éneklőkano-n o k k á , Aéneklőkano-ntuéneklőkano-novicli J á n o s székesegyházi föesperesnek bácsi préposttá, K u b i n s z k y Mihály bá-csi főesperesnek székesegyházi föesporessé, Lichtensteiger F e r e n c z tiszai föesperesnok bácsi föesporessé, Schverer J á n o s Magister canonicus se-niornak tiszai főesperessé, és Schuster K o n s t a n t i n Magister canonicus j u n i o r n a k Magister canonicus seniorrá történt fokozatos előléptetését leg-kegyelmesebben helybenhagyni méltóztatott.
P E S T , aug. 31-én. Elmulhatik tiz, vagy husz esztendő, mikor e vallásos zavarok megszüntetésére egy concordatum szüksége fog éreztetni. De mennyi kár történik még odáig?
S mily kedvező vagy kedvezőtlen európai és hazai külső belső viszonyokban, anyagi és szellemi állapotban közhan-gulatban fog kerestetni a jövő concordatum ? Memento.
Addig jog nélkül, szabadság nélkül, biztosság nélkül leszünk, addig a minister annyit gazdálkodik mi rajtunk, mennyi nekie tetszik. Ezt szeretnők mi paptársainknak szivére, lelkére kötni, elmélkedjenek a múltról, a jelenről, tegyék meg a bizonyos vagy valószinü lehozásokat önmagokra, és, ami szivünknek oly magasztos tárgya, a kedves anyára, az egyházra. Őseink reánk hagyományozták ezt, s pedig ugy, hogy valamiképen csak megélhettünk: mi is át fogjuk hagyományozni, de váljon ugy, hogy megélhetnek-e utó-daink ? A magyar papság igen hazafias, solicitus erga plu-rima ; de mikor egy jót tesz, gondoskodván a hazáról,
gon-dolnók, a másik jó is, az egyház, hasonló figyelmet érdemel, annál inkább, mert ha felőle a papság nem gondoskodik, senki sem fog róla gondoskodni, s aki fog, alig lesz benne áldás. Mi bizonytalannak, kegyelemkenyérnek megyünk elébe, s ugy, hogy jó-e vagy savanyu, talán szólni sem lesz szabad. Vannak ugyan püspökeink, van apostoli fejedel-münk, de mit tehet a tábornok, ha nincsen hadserege ? Igaz-ságtalan, méltánytalan mindent a püspökségtől várni, mikor mindeukinek van tere, van módja, hol és miképen működjék a közjóra. Megfoghatatlan, mértanilag kipontozhatatlan a szellemi közreműködés, — itt egyik pont feltételezi a mási-kat, hogy egyhangzólag végezze működését,, a papság a főpapságtól, ez pedig a munkás papságtól kapja az erőt.
Oly rémületes tehát az az ultramontán, mikor az 1848-i tör-vényekben épen azt sajnálja, hogy mikor a religio domináns eltörültetett, mikor a vallásos egyenlőség kimondatott, a kath.
egyház legszorosabb viszonyban levén a magyar állammal, ki nem mondatott, hogy e f e l ö l a s z e n t s z é k é s a, k o r o n a k ö z ö t t t e e n d ő i n t é z k e d é s f o g g o n -d o s k o -d n i . Egyháziakban nekünk törvényünk a canon ; egyházállamiakban, államegyháziakban nekünk törvényünk a szentszék és a korona közötti intézkedés. A szentszék magától nem tehet ebben semmit, de a polgári törvényhozás sem : épen azért, mivel egyház és államközötti viszony, eb-ben mind az egyház, mind az állami törvényhozásnak egyez-kedni, intézkedni kell. Tett volna e tárgyban intézkedést 1848, lapunkban felőle ez irányban emlités sem lett volna téve. Nem tett említést, az apostoli kir. jogokat ministerrel osztotta meg, mi a veszély torkának, egy viszálynak va-gyunk átadva, melynek végét alig fogják unokáink elérni.
Mondta volna ki 1848, hogy az apostoli jogok ő Fölsége legmagasabb személyének tartatnak fenn, amint neki is adományoztattak, ezen jogok gyakorlatának módjáról a szentszék, a király és a magyar három érsek könnyen intéz-kedhetett volna, és mi 1848-ról, ha nem is dicséröleg, de annyit mondhattunk volnak paptestvéreinknek : ,mit Ítéltek a politikai 1848-ról, nem az én dolgom; de a vallási 1848-ról, in hac iniquitate temporum, nincs kifogásunk, nem szolgál ugyan az egyháznak, hanem nem is üldözi ; vagyunk mint Belgiumban, kiki a maga jogainak, a maga cultusgyakorla-tának, szabadságának élvezetében, a maga iskoláinak igaz-gatásában és vezetésében.' Ezt nem tették 1848-ban, s hogy most tegyék, nincs reá kilátás, kivált lia a magyar papság oly bizonyosan megy a bizonytalannak elébe. Vagy kipótol-ják, amit 1848 elmulasztott, vagy pedig üldözésnek megyünk
elébe; mert nem gondoljuk, hogy a magyar püspökség, hogy a magyar papság a szentatyától oly megrovó leiratot kapjon, mint a portugalli, és az ujgranatai püspökség és papság kapott, miszerint hódoljon annak, mit a kormány illetéktelenül az egyháziakban határoz. Ha a papság ellen-mond, üldözés lesz a ministertől, ha elfogadja parancsolatait, nem tudjuk, nem lesz-e siralmasabb állapot az üldözésnél.
Ezt nyilt kérdés gyanánt hagyjuk, méltót elmélkedésre.
Nem pessimisták vagyunk ezekben, mert nem az pessimista, aki a veszélyeket felismeri, kijelezi, aki a segítség szüksé-gét, lehetőségét kimondja ; hanem aki semmi segélyt nem hisz, nem remél. Pessimista, optimista, nem a jelenre, hanem jövőre vonatkozó fogalmak. Ha az Isten megengedi, lehet
F
—« 157
. scandalum, lehet apostasia, hanem lesz egyszersmind, ut probati sint, qui sunt electi. Mi fogunk tudni tűrni, szen-vedni. Isten segits ! Isten vezess ! Oly rémületes tehát az az ultramontán, hogy, mig tiszteli az államot, tiszteltetni akarja az egyházat, rendet kivánván mindenütt : oly szeretetre-méltó pedig az a nem-ultramontán, hogy az államot csak abban gondolja tisztelhetni, ha a kath. egyház irányában mindenhatóvá teszi, s igy rendetlenséget, fejetlenséget szül a lelkismeretekben. Valóban mi a hazát nem szeretjük, mert benne rendet, békét akarunk : mások szeretik a ha-zát, mivel hosszú viszályoknak ajtót nyitnak.Élesen nyilatkoztunk 1848 ellen, mivel élesen dicsér-tetett, mivel feltétlenül, változatlanul követeltetett : az ily 1848-nak uralkodása alatt pedig mi nemcsak jogtalanok vagyunk, hanem a megnem állhatás veszélyeivel fenyeget-tetünk. Ami 1847 előtt volt, az nem áll többé, a megszűnt religio domináns mind elvitte azt ; 1848 nem hozott, sőt még nem is jelzett kedvező állapotot a kat. egyház megél-hetésére e hazában; azóta a concordatum ellen folyt az izgatás, habár ez semmiféle kedvezményeket sem ad azon elven kivül, hogy a kath. egyház, önmagában független vallásos társadalom, melynek függetlenségét az állam elis-meri és tisztelni a k a r j a , azért minden placet-ról jövőre lemond, akadály nélkül hagyván a püspököknek az utat a szentatyához és híveikhez ; ez pedig nagy állami bün so-kaknál, amint paptársaink közöl, mikor kivont vitorlával eveznek a setet jövőbe, eszre sem venni látszanak ; a piacet visszahozatala pengettetett, a cultusminister szükségesnek kiáltatott, uj jogi alap kilátásba tétett, de ugy, hogy ezt nem a korona és a szenszék közötti egyezkedés, amint ezt a kath. egyház természete követeli, hanem maga egyedül a polgári törvényhozás adja : hol vannak tehát 1848 szerint vallásos életjogaink ? Valahányszor valamely fejedelem a
Élesen nyilatkoztunk 1848 ellen, mivel élesen dicsér-tetett, mivel feltétlenül, változatlanul követeltetett : az ily 1848-nak uralkodása alatt pedig mi nemcsak jogtalanok vagyunk, hanem a megnem állhatás veszélyeivel fenyeget-tetünk. Ami 1847 előtt volt, az nem áll többé, a megszűnt religio domináns mind elvitte azt ; 1848 nem hozott, sőt még nem is jelzett kedvező állapotot a kat. egyház megél-hetésére e hazában; azóta a concordatum ellen folyt az izgatás, habár ez semmiféle kedvezményeket sem ad azon elven kivül, hogy a kath. egyház, önmagában független vallásos társadalom, melynek függetlenségét az állam elis-meri és tisztelni a k a r j a , azért minden placet-ról jövőre lemond, akadály nélkül hagyván a püspököknek az utat a szentatyához és híveikhez ; ez pedig nagy állami bün so-kaknál, amint paptársaink közöl, mikor kivont vitorlával eveznek a setet jövőbe, eszre sem venni látszanak ; a piacet visszahozatala pengettetett, a cultusminister szükségesnek kiáltatott, uj jogi alap kilátásba tétett, de ugy, hogy ezt nem a korona és a szenszék közötti egyezkedés, amint ezt a kath. egyház természete követeli, hanem maga egyedül a polgári törvényhozás adja : hol vannak tehát 1848 szerint vallásos életjogaink ? Valahányszor valamely fejedelem a