Ve-gyesek.
Mily jelleggel bir tehát voltakép a ma-gyar tudomány-egyetem?
Az 1807-ki XXV-ik egyetemi tanácsülésben 447 sz. alatt következő határozat hozatott: Domino exhortatori committi, ut idem cognito juventutis numero, schaedisque confessionalibus quovis mense collectis eos academicos, qui testimonio peractae confessionis destituerentur concernentibus Dominis Facultatum Decanis indicet, quo illi immorigeros idmodi juvenes officii sui commonere et ad praescri-ptae legis observantiam stringere valeant.
E g y 1808-ki 19,866 számú helytartótanácsi intézvénynyel megparancsoltatik, hogy minden a vallásról szerkesztett munkán, legyen az bár eredeti vagy forditott, a szerzőnek neve mindenkor világo-san kitétessék. — Alkalmat ezen rendeletre azon tény adott, hogy a Pázmány imakönyvének az egyetemi nyomdában 1804-ben eszközlött kiadásá-ban, a húshagyó napok közöl szombat napja kiha-gyatott.
Az 1808-ki XXII-ik egyetemi tanácsülésnek 530 számú végzésében az kivántatik: hogy mind-azon egyetemi hallgatók, kik az előadások által akadályoztatva nincsenek, mindennap 10 órakor sz.-misét hallgassanak.
Szinte 1808 ban november 29-ről 25,545 sz.
alatt kelt helytartótanácsi intézvénynyel, azokra nézve, kik a hittant és az egyházi vallásgyakorla-tokat elhanyagolják, megparancsoltatik: ut per con-cernentes respectivarum Facultatum Decanos stúdi-ósáé juventuti, b. Resolutiones regias in hoc merito éditas saepius. interposita gravi cohortatione repu-blican c u r e t , eo disertis verbis subnexo, eos qui turpi desidia et neglectu doctrinae religionis et pie-tatis exercitiorum malum e moribus calculum
re-portaverint ab omnibus deinceps reipublicae con-sequendis muniis arcendos fore.
Ü r m é n y i József az egyetemnek akkorában volt elnöke az egyetemi tanácshoz 1809-ki j a n u á r 4-én intézett levelében ugyanezen tanácsot jelentés-tételre szólitván fel, levelének 7-ik pontjában imigy szól : Cum autem omnino litteraria instituta educa-tionem iuventutis in spes patriae pro principali scopo haberent, intersit proinde plurimum, u t ea-dem iuventus purae religionis, et genuinis Christi-anae moralitatis principiis imbuatur, character vero eiusdem ita efformetur, ut ex praesenti educatione Sua Maiestas SS-ma fideles subditos patria vero bo-nos, literatos, et publicam utilitatem quibusvis pri-vatis studiis anteponentes cives quam numerosissi-mos consequatur : ideo etiam J . Magistratus Acade-micus, quam et exhortator, singulique professores publici, si quas eatenus, quo videlicet loco educatio iuventutis in religione moribus et spiritu patriotico sita sit, quaeve progressum hunc impediant, aut ad-minicula opportuna esse existiment, reflexiones et opiniones depromendas haberent, illos mihi aeque exhibere velint.
Az 1809-ik évi VII-ik tanácsülésben az egye-temi hitszónok jelentése folytán 187-ik sz. alatt a nyilvános akadémiai istenitiszteletre vonatkozólag többféle határoztatott, a többi között : a) in specie vero divinis ea, qua convenit pietate et modestia intersint, sub missae sacrificio nemo sedere prae-summat, sed omnes flectant b) ut quisque Academi-corum confessionem paschalem usque inclusive
30-am martii a. c., qua communio generalis in tem-plo academico peragetur, absolvat, eamque se absol-visse more consueto per schaedam accuratissime colligendam legitimet ; — casum enim in contrarium illos, qui huius se neglectus reos effecerint, in seme-strali morum classificatione peculiariter notandos fore. —
E g y 1809-ben augustus hó 11-ről 13,501 sz.
alatti helytartótanácsi intézvényben a következők olvashatók: Sua Majestas SS-ma dignata est
beni-22
gne praecipere : ut ex parte academici huius Magi-stratus singulo semestri terminatis semestralibus examinibus theses tarn ex aliis disciplinis theologi-cis, quam et ex jure canonico in uno exemplari Se-renissimo Archi-Duci regni primati submittantur, alio vero in exemplari cum thesibus aliorum profes-sorum facultatis juridicae.
Az 1809-ki September 26-ról 16,750 sz. alatt kelt helytartótanácsi intézvénynek 2-ik pontja pe-dig igy hangzik : S u b s c r i p t i o n s concernentium pro-fessorum non modo ad studiorum sed etiam ad mo-r u m classificationem et mo-rubmo-ricam extendi debemo-re, et ab exhortatore academico juris quoque et medicinae auditorum classificationem morum subscribendam esse. —
Az 1810-ki September 25-ről 19,112 sz. alatt kelt intézvényben a nm. Helytartótanács részéről következőleg dorgáltatik az egyetemi hitszónok:
Exhortatorem academicum una doctrinae religionis professorem, qui in obversum dispositions sub 26-a septembris A. p. nr. 16,750 ab hinc factae classifi-cationem morum iuventutis jura, medicinám et chy-rurgiam audientis subscribere intermisit, officii sui strictius monendum esse.
Az 1810 ik évi XYI-ik tanácsülésben 358 sz.
alatt az akadémiai egyházi istenitisztelet ujjolag szerveztetvén, a csendes mise, egyházi beszéd, dél-utáni catechesis és lytania elrendelése után, a gyó-nást illetőleg ekép határoztatott : cum usitatas ha-ctenus confessiones has communionesque peragendi mos multis abusibus, fraudibus et deceptionibus per iuventutem academicam commissis ansam de-d e r i t . . . juventus ab onere confessiones quovis mense peragendi relevanda consetur. Quare confessiones sequenti rationç in f u t u r u m peragentur. Mense no-vembri philosophi, non in diversis, prouti hactenus fieri solebat Ecclesiis, verum in Ecclesia academica
confitebuntur, subsequo autem die Domini publice communicabunt. Mense dein decembri ju-ristae et medici, mense martio vel aprili, in coena nempe Domini omnes; item mense majo philosophi, junio juristae et medici, julio philosophi, augusto
denique juristae et medici.
Az egri érsek panasza következtében 1810-ben egy november 20-ról 23,926 sz. alatt kelt intézvény-ben az egyetemi tanácsnak a m. kir. Helytartóta-nács részéről meghagyatik : ut a professore juris canonici declarationem expetat, an ordines de exhi-bendis primati regni suis thesibus post singula
semestralia examina dd.-o l - e julii 1809 nr. 13501 de positivo iussu regio ab hinc dimissi eidem com-municati fuerint? tum quare iis hactenus satisfacere n e g l i g a t ? . . . Caeterumimposterum committet eidem professori... ut ordinibus iisdem indispensabiliter posthac se conformet, thesesque s u a s . . . suprafato Archi-Episcopo exhibeat.
Az egyetemi tanácsnak 1811-ik évi XYI-ik rendes ülésében 329. számú határozatával az aka-démiai istenitiszteletnek 181 1jI 2-ik tanévben köve-tendő rendje szabatott meg, melyben a reggeli és délesti ajtatosságokról, a havi gyónásokról, a hús-véti áldozásról és az ezt megelőző sz. gyakorlatokról, nemkülönben a feltámadási körmenetről van szó.
Ugyanezen tanács 1812-ki Il-ik ülésében 39.
sz. alatt azokra, kik az egyetemi isteni tisztelet lá-togatásában és a gyónás végzésében hanyagságot tanúsítanak, azon büntetést szabja, hogy a félévi vizsgáktól eltiltassanak, és ha ennek daczára nem javulnának, az egyetemből kirekesztessenek; ezen
határozatát ekként indokolva: praevaricatorem enim legum divinarium, humanarumque Universitas in gremio sui nullo pacto toleratura est.— E s ugyané határozatnak 3-ik pontjában ezek találtatnak: ut in f u t u r u m Academico huic Magistratui constet, an et qua diligentia acatholici iuvenes literis in hac regia Universitate operam dantes obligationes Chri-stiani hominis expleant, ordinari : ut iidem acatho-lici iuvenes sacra religionis suae diligenter dein-ceps frequentent, hocque se praestare testimonio re-spectivi parochi sui coram concernente Decano producendo docere teneantur, secus ad examina semestralia haud admittendi ; et si huic ordinationi non obediverint e consortio Academicorum Regiae Universitatis excludendi. — E n n e k következtében felkérettek a görögkeleti szerb és oláh, nem külön-ben a protestáns lelkészek is, közöltetvén velők a hozzájok tartozó egyetemi hallgatók jegyzéke, hogy e tekintetben az egyetemi tanácsot gyámolítani szí-veskednének; — kik is minden kivétel nélkül mind-nyájan az egyetemi tanács kívánsága teljesitésére legnagyobb készséggel ajánlkoztak.
Az egyetemi tanácsnak 1812-ki X I I I - i k rendes ülésében 455-ik sz. alatt ugyan ezen rendelet ismé-teltetik : hogy a kik a poenitentiatartás és oltári szentségnek havonkinti felvételében hanyagok vol-nának, jelentessenek föl az egyetemi hitszónok által az illető Dekánoknak „severius etiam cum intermi-natione 2-ae classis morum corripiendos deferat."
171
Sic futurum esse ut accedentibus omni ex parte stimulis etiam inveteratus e veterno resurgat. A végzésnek pedig 4-ik pontja ezt határozza : ne hospites Studiosorum Romano-Catholicorum hisce convietoribus suis cibos carnales diebus ab Ecclesia vetitis, citra dispensationem ecclesiasticam prae-beant.
Az 18.16-ki Il-ik rendes tanácsülésnek 43. száma az egyetemi hitszónok részére egy hosszú utasítást tartalmaz, a melyben azon napok között, melyeken a hitszónok az egy-házi beszéd megtartása alól fölmentetik, Jézus szentséges nevének napja is fölemlittetik, azon megjegyzéssel : quo (die) iuventus Academica ad lucrandas indulgentias sacro solemni hora 10-a interesse obligabitur.
Az 1818-ki julius 14-ről 18,878 sz. alatt kelt m. kir.
helytartótanácsi intézvényben a következők foglaltatnak : Sacratissima Sua Maiestas edito ad Consilium hoc Loc. Reg.
benigno decreto aulico clementer resolvere dignata e s t . . . ut pius ille cultus S. Dextrae S. Stephani proto-regis apo-stoliéi, quem Augusta Regina Maria Theresia in fundationali diplomate die 7-a Augusti 1772 edito in perpétua tempóra stabilitum voluit, denuo reducatur sat. — Quam proinde Al-tissimam Resolutionen! regiam Consilium hoc Loc. Reg. huic Academico praesentibus notam reddit, cum eo, ut sua ex parte dispositiones faciat, ut more olim recepto tam Magi-strates hic Academicus, quam ipsa iuventus scholastica haue solemnem processionem comitetur.
1820-ban az akadémiai tanács a m. kir. helytartóta-nácsnak januar 25-ről 1239 sz. alatt kelt intézvényével a következőkről értesíttetik : Cum Sua Maiestas SS-ma be-nigne decreverit ut Yiennae Studium Theologicum pro indi-viduis augustanae et helveticae confessioni addictis trien-nali cursu absolvendum ac sumptibus in professorum salaria, remunerationem item Directoris, nec non hospitii censum necessariis futuris ex altissimo aerario Camerali interim pro-videndum erigatur sat.
Hogy a magas kormány ez időben is mennyire nem tartotta egyetemünket közösnek, fényesen kitetszik a kö-vetkező tényből: az egyetemi tanács 1820-ban a gyakorlati mértannak úgynevezett repetensei közöl jutalomdijra a többi között Bobok Józsefet, ki ágostai hitvallású volt, is ajánlotta. Az egyetemnek ezen fölterjesztésére a nm. hely-tartótanácstól 1821-ki januar 9-röl 90 sz. alatt következő intézvény érkezett az egyetemhez : propositionem pro distri-butione horum praemiorum factam quoad reliquos repetentes Altissime etiam probari ; respectu autem Josephi Bobok resolutione regia tantisper in suspenso relicta, ulteriorem eatenus relationem isthuc praestandam venire ; num ab Anno 1782, dum pro sublevandis illis geometriae repetenti-bus, qui mediis vitae destituerentur, caeteroquin autem pe-culiaribus talentis adhoc Studium a natura dotati sunt, non-nulla etiam stipendia ex a e r a r i o p u b l i c o l i t t e r a r i o suppeditanda clementer resoluta fuerint, et absque discrimine religionis etiam evangelici alumni ad participationem simi-lium stipendiorum, quive in specie et quo anno admissi sint.
Figyelemreméltó különösen ezen intézvényben az, hogy a jutalomdijak nem az egyetemi, hanem a tanulmányi alapból adattak és mégis kételkedik a helytartótanács, valljon jogo-san részesülnek-e ezekben az evangélikusok is ?
Ugyanez ügyben igy ir a nm. helytartótanács 1822-ki december 10-ről 29,412 sz. alatti intézvényében Ürményi József, egyetemi elnökhöz : relate ad quaestionem an et evangelici, quales Samuel Algőver, et Josephus Borbélyi iterum proponebantur, talium stipendiorum (geometriae) participes esse possint, Altissimam resolutionem secutu-ram esse.
1823-ban ugyancsak ismét Ürményi Józsefhez igy Íra-tott a nm. helytartótanácstól januar 21-én 1008 sz. alatt : quoad Carolum vero Michnay, prout et reliqua needum su-perata benignam resolutionem subsecuturam esse.
1824-ki junius 8-ról 13,397 sz. alatt ugyanezen hely-tartótanács igy nyilatkozik leiratában Ürményi Józsefhez : quoad praemia, an evangelicis quoque utriusque confessionis repetentibus attribuenda, tenore Intimati 21-a januarii 1823 expediti resolutionem regiam subsecuturam hucdum expectari.
És egy másik 1824-ki intézvényben, mely october 19-ről 25,498 sz. alatt kelt, a helytartótanács ezeket irja Ürményinek : interea, ac circa Joannem Komjáthy helveti-cae confess, an tali praemio donandum resolutio regia subse-cuta fuerit ; praesentibus rescribitur sat.
A jogkari idősb jelentése folytán az egyetemi tanács 1825-ik évi Vl-ik rendes ülésében az akadémiai istenitiszte-letre vonatkozólag ekképpen határozott : l-o ut sicuti ha-ctenus, ita et a modo imposterum consueta hora 9-a pro iuventute Academica sacrum celebretur, cui Theologi Saecu-lares, item catholici auditores Juris, Medicinae, Philosophiae, Geometriae irremissibiliter . . . interesse teneantur. Quamvis autem dispositio pari iure Chirurgiao quoque studiosos ferire dignosceretur, quippe quod lex de frequentandis divinis, usu item et exercitio Sacrorum per benignam Rationem Educa-tions omnibus absque discrimine Academicis praeseripta etiam Chirurgiae Studiosos obliget ; cum nihilominus hi, utpote linguae latinae ignari sacro s e r m o n i . . . interesse haud s o l e a n t . . . hora 8-a Sacrum in ecclesia Academica praesente vel Decano, vel aliquo ab eodem hoc fine requisito professore a u d i a n t . . . 7-o ne ea quae juxta praemissa per iuventutem Academicam observanda sunt sperato effectu careant constitui : ut una alterave vice ratione eorumdem observandorum exerrantes, aut quoquomodo irreverentiae postulati... reprehendantur, post reprehensionem in negli-gentia perseverantes carcere academico plectantur; nec ad haec resipiscentes qua publicarum de urgenda moralitate praesci'iptarum resolutionum regiarum praevaricatores 2-a morum classe notentur ; pro casibus denique ulterioris con-tumaciae per Decanos respectivarum facultatum ex albo scholasticae iuventutis, qua incorrigibiles, cum praevio ta-rnen scitu et consensu Academic? Magistratus expungantur.
Rudnay Sándor Magyarország herczeg-primása 1826-i april 23-ról kelt pásztori levelével közli az egyetemmel XII.
Leo pápának jubileum hirdető bulláját a végből, mint a ta-nácsülési jegyzőkönyvben is olvastatik : ut iuventutem Reg.
Scient. Universitatis de conditionibus, quae ad dignam spi-ritualium g r a t i a r u m participationem requiruntur, caeterisque adjunctis débité edocendam disponere, et ut eadem iuventus Academica quatuor selemnibus in urbe Pestinensi hoc fine servandis supplicationibus publicis quo maiori numero,
omni—— 1 7 2 t i -que cum modestia et pietate et reverentia intersit pro
autho-ritate sua (egyetemi tanács) providere velit. — Mi is az egyetemi tanácsnak 130 számú határozatával valójában meg is történt. (Vége köv.)
EGYHÁZI TUDÓSÍTÁSOK,
PEST, aug. 31-én. Mit Ítélünk a politikai 1848-ról, lapunkban soha egyenesen nem nyilatkoztunk, tisztán po-litikai tárgyakat kerülni szándékunk ; igy tehát egy poli-tikai lappal som jöhetünk vitába efelől ; mit Ítélünk a társa-dalmi 1848-ról, eleget mondtuk, hogy helyeseljük, ebben a democraták nem fognak megtámadni ; mikor tehát a demo-cratákkal, a tisztán politikai lapokkal békében maradunk a Prot. egy. s isk. lap íróival békében nem maradhattunk mivel ezok a politikai 1848-nak a vallásterén támaszt
akar-nak nyújtani, azért mikor mi egészen kath. belügyet tár-gyalunk, ök 1848 táborába állva, ellenünk harczolva, mond-j á k : a politikai 1848 a vallási 1848-tól elválaszthatatlan, és mivel a vallási 1848 a kath. magyar hazára, vagy is a ma-gyar kath. egyházra szolgaság, tehát szerintölc a politikai 1848 a kath. egyház elnyomása, elpusztítása nélkül meg nem állhat. Őszinte vallomás, csakhogy mi kereken ta-gadjuk, mondva, hogy ha jó akarattal a vallási 1848-on a szükséges változás a kath. egyház biztosítására megtétetik, a politikai 1848 biztosabban megállhat, a kath. egyház pedig mellette, ha nem is dicsőségben, de mégis jogos álla-potban megmaradhat. Még is mi legyünk a vallásszabad-ságnak ellenségei, a prot. irók pedig barátjai, midőn nekünk a megélhetést sem akarnák megadni. Lesz változás a vallá-sos 1848-on, vagy most, vagy később, most áldással, a jövő viszályok megkérlelésével, vagy később a hosszú viszályok által felidézett nyomorok után. Most a változtatás államfér-fiúi bölcseség volna, később államférállamfér-fiúi kényszerültség lesz, most hálát, dicsőséget hozna az államférfiura, később gyalá-zatot fog hozni, mivel szükséges változás lesz, szükségét abban fogja mutatni, hogy három-négy államférfiú alatt a ministeri szék összetörik, mikor a decretált igazságtalansá-got foganatosítani akarja, mikint a badeni minister Vicari püspökre requiemet a prot. nagy herczegért, vagy ma soli-daris iskolát a kath. &zülők kath. fiaira.
Mi a főbaj, mi ellen vau leginkább kifogásunk a val-lásos 1848-ból, prot. íróinknak kimutattuk volna. Ezek be-leelegyedtek vitáinkba, mikor ez őket épen nem érintette.
Mi érdekök is van a protestánsoknak, hogy a kath. iskolá-kon minister uralkodjék, hogy egyházügyeinkben minister rendelkezzék ? Mi nem látjuk ezen érdeket, hanem ha, hogy Magyarországban a kath. cultuson prot. uralkodjék, a kath. püspökök kinevezését prot. minister, (volna bár kath.
anyakönyvbe beirva) befolyásozza, mikor a protestánsok iskolái, superintendenseik megválasztatásai egész cultus-ügyeik a minister hatóságán kivül fognak esni. Nem látunk más érdeket ebben, minthogy a kath. egyházat elnyomják-Princeps provinciarum facta est sub tributo. Omnes amici spreverunt eam, et facti sunt ei inimici, omnes persecutores ejus apprehenderunt eam inter augustias. Facti sunt hostes ejus in capite, inimici ejus locupletati sunt. Ily állapotban, ha a többi vallásfelekezetek szabadságai mellett csak a kath.
cultus, csak a kath. iskola lesz a minister mindenhatósága alá vetve, e hazában egyedül a katholikus lesz helota, s iga-zán mondja a Prot, lap, hogy ha a kath. helotává lesz, csak magának tulajdonítsa. Soha sem volt volna e hazában vallá-sos viszály, ha a katholikus az volt vala, aminek kellene lennie. A Prot, lap ezen tételét egész terjedelmében alá-írjuk.
Nem interreligionarius e vita, csak a prot. irók tették azzá ; interreligionarius lehet, ha egyes részletekre ereszke-dünk az egyenlőség felől. Ebben pedig kettőt nem találunk prot. ellenmondóink nyilatkozataiban. Első : miután ők 1848 által nyertek, mi pedig vesztettünk, mi vagyunk tehát a megnyugtatandók. Ez az, amit tisztelt prot. Íróink,
mind-rt
eddig elmulasztottak megtenni. Ok átalános phrásisokkal, határozatlan biztatásokkal akarnak nyugosztalni. Ha
töb-bet nem tudnak megnyugtatásunkra felhozni, jobb volna őszintének lenni, hogy csak teljes elsülyesztésünkről nyug-tathatnak meg minket 1848-ban. Mi pontról pontra men-tünk, hol rejlik a veszély mireánk 1848-ban ; mi az elvet tagadtuk, az elv lehozásait setét színben kiemeltük : mit tesznek ők ? 1848-nak dicséreteivel altatni akarnak. Az el-altatást keserves felébredés válthatja fel, s akkor majd fog-ják az elaltatott katholikusaink hallani : ,késő van.' Pél-dául, t. K. A. ur, ahelyett, hogy állitásaink közöl csak egyetlen egyet is czáfolna, átalánosságban az ultramonta-nismus felett történeti előadást iparkodik nyújtani Magyar-ország 300-dos vallásos életéből.
Azon fölül, valahányszor az egyenlőség részletezéseit emiitik, azon téves uton járnak, hogy a kath. egyházat soha sem veszik ennek természete szerint. Mi gondoljuk, hogy a viszonosság, az egyenlőség abban van, ha a prot. vallásfele-kezet is, a kath. egyház is az ő természete szerint fejlődhe-tik, az ő természete szerint szabadon működhefejlődhe-tik, különben az egyenlőség és viszonosság helyett a legnagyobb egyen-lőtlenség és viszonytalanság áll be, s a szabadság helyett el-nyomás lesz. Vegyük például az iskolát, a házasságot, az áttérést, a vegyes házasok gyermekeinek neveltetését. Ezek-ben dogmáról, változhatatlan fegyelemről van a szó mindig.
Ezekben a kath. egyház 1791 után már annyit engedett, amennyit csak dogmája, s kétezer éves fegyelme sértése nélkül engedhetett. Az iskolákban vegyességet akarnak, nemcsak a tanonczokra, hanem az iskola kormányzására és tanári személyzetre is. A kath. egyház nem hivja iskoláiba a prot. ifjakat, ha jönnek, nem üzi el őket : de hogy a kath.
szülök kath. fiaikat a prot. iskolába küldhessék, ezt a kath.
egyház, az ő természeténél fogva soha sem engedheti meg, mivel a szülőt, hogy gyermekének kath, hitét megrontassa, meggyengittesse, az Istennek positiv, és a természeti tör-vény letiltja ettől, A prot. irók akarnak állami védelmet, saját ügyükre, reánk nézve megtagadják, — sőt ellenünk felhívják. Hogy a kath. iskolák szűnjenek meg katholiku-sok lenni, hogy felekezetnélküliekké tétessenek, az alapitó szándéka tiltja, s lia a kath. egyház e hazában még élhetési joggal bir, e jog nem engedi meg. Mi mondjuk : ,tartas-sék meg minden iskola az ő jellegében, az ő czéljánál/ prot.
iróink pedig : semmi tekintet arra, mit követel a kath. egy-ház dogmája, fegyelme, az állam önhatalmából intézkedjék a kath. egyház ellen az iskolában, a tanárok kinevezésében
« 173 «
a fiuk oktatásában/ Egyenlőség-e ez ? A prot iskolák sza-badok, a katholikusoké, azért mivel országosoknak nevez-tetnek, vegyesek, mintha épen nem azért voltak volna 1848 előtt országosak, mivel a kath. religio, mint domináns, egye-dül országos volt. Mit megtürtünk egykoron, mikor egyeegye-dül birtokosai voltunk a haza jellegének, hogy alkotmányilag kath. ország, nem követelhetik igazságosan, hogy ugyan-azt engedjük, mikor a hazában csak zsellérek vagyunk.
Igy megy ez a házasságnál, az áttérésnél, a vegyes házasok gyermekeinek vallásos nevelésénél is, t. prot. Íróink soha nem veszik számba a kath. egyház természetét. Ok akarják, hogy az állam prot. szempontból vegye a kath.
egyházat, hogy amit a prot. vallás megenged, például az áttérést, a gyermekek neveltetését, azt a kath. egyház is engedje meg. Ily kényszeritett egyenlőség égbekiáltó igaz-ságtalanság, nyilt elnyomás, üldözés, nem egyenlőség, nem viszonosság, hanem karddal végrehajtott egyenlítés. Ily
egyházat, hogy amit a prot. vallás megenged, például az áttérést, a gyermekek neveltetését, azt a kath. egyház is engedje meg. Ily kényszeritett egyenlőség égbekiáltó igaz-ságtalanság, nyilt elnyomás, üldözés, nem egyenlőség, nem viszonosság, hanem karddal végrehajtott egyenlítés. Ily