A magyar nyelvű oktatás talpra állítása és fejlesztése a Vajdaságban

A magyar tannyelvű oktatás a Vajdaságban 1

7. A magyar nyelvű oktatás talpra állítása és fejlesztése a Vajdaságban

Alapvető célkitűzéseink és törekvéseink

Kisebbségi helyzetünk tartós, az európai civilizációs normákkal összhangban lévő, a békés együttélést is szavatoló rendezésére kell törekednünk. A többségi nemzetnek is ez az érdeke. Fel kell számolni az alárendeltség, a hátrányos megkülönböztetés, a ve-szélyeztetettség és vele együtt a mesterséges asszimiláció min-den lehetséges forrását és táptalaját. Ez minmin-denekelőtt az orszá-gunkban kialakult, több vonatkozásban hiányos és elévült kisebbségpolitika megváltoztatását feltételezi. Olyan kisebb-ségpolitika kialakítására van szükség, amely a nemzeti és nyelvi egyenjogúságon és egyenrangúságon, az emberi és kisebbségi jogok tiszteletben tartásán alapul, és elejét veszi, sőt kizárja a nemzeti kizárólagosságot, az egymás iránti bizalmatlanságot. Ez-által széles és tartós lehetőségeket teremt az itt élő népek (nem-zetek, nemzeti kisebbségek, etnikai csoportok) építő jellegű és gyümölcsöző együttműködésére.

Az elmúlt évtizedekben felhalmozódott tapasztalatok és az eu-rópai valamint a jugoszláviai fejlemények mindinkább világossá te-szik, hogy a tartós, a jövő felé mutató megoldás a kisebbségi ön-kormányzat bizonyos (az adott feltételeknek, adottságoknak megfelelő) megvalósításában rejlik.A jelenlegi helyzetünkben a perszonális autonómiát kellene előtérbe helyezni, mert pilla-natnyilag az oktatás, a művelődés és a tájékoztatás terén nagy szükség van a mélyreható változásokra fennmaradásunk, itt ma-radásunk és fejlődésünk érdekében. (Ezzel természetesen nem becsülöm le a gazdasági kibontakozás feltételeinek megteremté-sét sem.) Ez lehetővé tenné számunkra, hogy kezünkbe vegyük sorsunk irányítását, és a bennünket, mint adófizető polgárokat megillető anyagi javakat a legcélszerűbben és legésszerűbben használjuk fel az oktatás terén (is) – nem károsítva meg ezzel sen-kit se a velünk együtt élő nemzetek vagy nemzeti kisebbségek kö-zül.

Tudatában vagyunk, hogy milyen komoly előkészítő munkát igényel egy önkormányzati rendszer kiépítése. Ez természetesen társadalmi-politikai rendszerünk szerves részét képezné. Tehát szó sem lehet elszakadási törekvésről vagy a vajdasági magyar-ság bármilyen különválásáról, elszigetelődéséről.

Megvalósításához mindenekelőtt a legfőbb köztársasági ál-lamhatalmi szervek részéről egy ilyen koncepció elfogadására volna szükség, hogy aztán sor kerülhessen az oktatási és más törvények és némileg az alkotmány módosítására, kiegészítésé-re. Feltételezzük, hogy Szerbia további demokratizálódása meg-felelő légkört teremt majd e törekvések józan, sokoldalú mérlege-lésére és támogatására.

Az autonómia megvalósításának első fázisaként kiemelkedő, ismert szakemberek és tudományos munkatársak bevonásával Magyar Oktatási Tanácsot lehetne létrehozni, amely szintén egy átmeneti jelleggel megalakítandó Magyar Kisebbségi Tanács egyik legfontosabb szerve lenne. Hatáskörébe (jogkörébe) tar-tozna elsősorban a döntéshozatal, valamint a döntéshozatalban való egyenrangú részvétel a magyar tannyelvű oktatást érintő leglényegesebb kérdésekben, az iskolahálózat és az iskolamo-dellek kialakításától kezdve a pedagógusképzés és -tovább-képzés megszervezésén és az iskolaigazgatók, tanfelügyelők és az iskolaszéki tagok megválasztásán át egészen a tantervek el-fogadásáig, a tankönyvellátásig és az anyagi javak elosztásáig.

Ezt teljes részletességgel kellene kidolgozni beleértve a Tanács tagjainak és elnökének megválasztását is. Ebben, különösen a kezdeti időszakban, a Vajdasági Magyar Pedagógusszövetség fontos szerepet vállalhatna.

Ez a Tanács szükségszerűen szorosan együttműködne a Köztársasági Közoktatási Minisztériummal, különösen annak (lé-tesítendő) kisebbségi osztályával, valamint a magyarlakta közsé-gek önkormányzati szerveivel — amelyekre ebben az átalakulás-ban fontos szerep vár —, a Jugoszláviai Magyar Művelődési Társasággal és a magyar érdekvédelmi szervezetekkel (pártok-kal). Működését a demokratikus elveknek megfelelően kellene ki-alakítani, ami szükségessé tenné, hogy különböző csatornákon keresztül kapcsolatot építsen ki a szülőkkel, a tanulók

képviselő-7. A magyar nyelvű oktatás talpra állítása és fejlesztése a Vajdaságban

Alapvető célkitűzéseink és törekvéseink

képviselő-ivel, az iskolák igazgatóságaival. Az egyes komolyabb szakmai feladatok elvégzésére (fejlesztési stratégiák kidolgozása, tanter-vek elemzése és elkészítése, tankönyvelemzés stb.) munkacso-portokat alakítana.

A magyar tannyelvű iskolák és iskolahálózat kialakításának alapelvei, kiindulópontjai és modellváltozatai

Nekünk, vajdasági magyaroknak, a teljes anyanyelvű oktatás-ra kell törekednünk az óvodától az egyetemig,amely a magyar ajkú tanulók számára a többségi nyelvű iskolákkal legalább azo-nos színvonalat, továbbtanulási és elhelyezkedési lehetőséget nyújt, és megszünteti hátrányos helyzetünket.

Mindenütt, ahol csak lehetséges, önálló magyar oktatási intézményeket kell létrehozni, illetve a meglevőket ilyenekké kell átalakítani. A körülményektől függően számításba jöhetnek két tannyelvű óvodák és iskolák is, lehetőleg különválasztott két egységbe szervezetten. A magyar tannyelvű iskolák akkor válnak majd igazán vonzóvá, ha oktató-nevelő munkájuk színvonala, ha-tékonysága állandó növekszik, korszerűsödik. E célból:

1. Az óvodai nevelésben mindenütt lehetőleg magyar cso-portokat kell kialakítani (egészen kisszámú csoportok is számí-tásba jöhetnek). Nevelési terveikbe beiktatni a magyar nemzeti és anyanyelvi műveltség elemeit.

2. Az általános iskolai fokozatona tanítás nyelve szerinti is-kolaszervezés szempontjából alapjában véve két modellváltozat jöhet számításba:

a) A kizárólag magyar osztályokat illetve tagozatokat felölelő teljes nyolcosztályos iskola, amelyekben a tanulók száma az egyes tagozatokon és a tagozatok száma az adott körülmények-től függően alakulna.

b) Olyan két tannyelvű iskola, amelyben két szervezeti egy-ség, magyar és szerb működne két vezetővel ( iskolaigazgatóval és igazgatóhelyettessel) az élen. A magyar részleg, lehetőleg kü-lön tantestülettel, törődne a magyar nyelvű oktatással, és okta-tásszervezésben, valamint a tanulók felvételi kérdéseiben önálló-ságot élvezne.

Átmenetileg természetesen más megoldások is számításba jöhetnek, ha a szülők ezt szorgalmaznák. A magyar iskolában működhetnének szerb tagozatok (az első négy osztály), ami for-dítva is lehetne: magyar alsós tagozatok a szerb tannyelvű isko-lában.

A szórványmagyarság vidékein, de ott is, ahol a magyarok vi-szonylagos többségben vannak, továbbra is célszerű lesz fenn-tartani a magyar tannyelvű kihelyezett tagozatokat. Osztályon-ként különálló tagozatok megnyitását kell szorgalmazni.

A javasolt iskolaszervezési modellek és átmeneti változataik elfogadása, esetleges kiegészítése képezheti az alapot a ma-gyar iskolahálózat kialakítására,illetve a jelenlegi iskolahálózat átszervezésére. Alapelvként el kellene fogadni, hogy meghatá-rozott önállóságot élvező, önállóan működő (jórészt) önkor-mányzati igazgatás alatt álló iskolahálózatot kívánunk létre-hozni, amely teljes mértékben megfelel érdekeinknek.

Az iskolák alapításánál, átszervezésénél és az iskolaháló-zat kialakításánál feltétlenül figyelembe kell venni:

– a demográfiai változásokat a vajdasági magyarságnál;

– az iskolák jelenlegi és jövőbeli vonzásterületét;

– a diákok utaztatásának megszervezését diákbuszokkal;

– a legfontosabb személyi és tárgyi feltételek biztosításának lehetőségeit és forrásait, különös tekintettel a magyar nyelvet tö-kéletesen beszélő és az anyanyelvű oktatásra képesített pedagó-guskáderre.

Szórványvidékeken már az általános iskolai szinten lehető-ségként számba kell venni diákkollégiumok (magánkollégiu-mok)létesítését, amelyekben a felső osztályos tanulókat helyez-nék el.

3. Középiskolai fokonis nagyjából alkalmazni lehet a felso-rolt modellváltozatokat. Feltétlenül kezdeményezni kellene ma-gyar nyelvű magán- és egyházi iskolák megnyitását. A városi környezetben célszerűnek tartom magyar tannyelvű iskolaköz-pontoklétesítését, amelyek lehetővé tennék, hogy egy fedél alatt és egy igazgatás keretei között működjön a magyar gimnázium és a szakképzés rokon ágazatai. A másik változat csak a szak-képzés különböző ágazatait (szakmáit) ölelné fel. Középfokon is

ivel, az iskolák igazgatóságaival. Az egyes komolyabb szakmai feladatok elvégzésére (fejlesztési stratégiák kidolgozása, tanter-vek elemzése és elkészítése, tankönyvelemzés stb.) munkacso-portokat alakítana.

A magyar tannyelvű iskolák és iskolahálózat kialakításának alapelvei, kiindulópontjai és modellváltozatai

2. Az általános iskolai fokozatona tanítás nyelve szerinti is-kolaszervezés szempontjából alapjában véve két modellváltozat jöhet számításba:

Az iskolák alapításánál, átszervezésénél és az iskolaháló-zat kialakításánál feltétlenül figyelembe kell venni:

– a demográfiai változásokat a vajdasági magyarságnál;

– az iskolák jelenlegi és jövőbeli vonzásterületét;

– a diákok utaztatásának megszervezését diákbuszokkal;

szükség van a meglevő hiányos iskolahálózat bővítésére és a magyar iskolahálózatba való beépítésére. Minden vajdasági fia-tal számára itthon kell lehetőséget nyújtani anyanyelvén való to-vábbtanulásra. Ehhez több magánkollégium létesítésére volna szükség, és a diáksegélyezést is szélesebb alapokra kellene he-lyezni.

4. A felsőoktatásban olyan körülményeket kell kialakítani, amelyek lehetőséget nyújtanak minden érettségizett vajdasági fi-atal és felnőtt számára, hogy itthon folytassa tanulmányait (teljes egészében vagy részben) anyanyelvén — főiskolai vagy egyete-mi szinten. A magyar felsőoktatás központja a szabadkai ma-gyar egyetem lenne,amely a pedagógusképzésen kívül felölel-né közgazdászok, agronómusok és más, különböző profilú mérnökök, valamint jogászok képzését is. A gépészeti, villamos-sági mérnökök és a számítástechnikai és informatikai szakembe-rek képzése az egyetemi szintre emelt szabadkai Műszaki Főis-kolán történne. A szabadkai Közgazdasági Karon folyna a közgazdászok képzése, ehhez csatolni lehetne a jogi kart is.

Mindez nem zárná ki, hogy átmenetileg vagy akár hosszabb távon is, más vajdasági központokban is működjenek bizonyos egyetemi karok vagy főiskolák. Így az újvidéki Bölcsészettudomá-nyi Karon és a TermészettudomáBölcsészettudomá-nyi-matematikai Karon folyna meghatározott tantárgyakból a tanárképzés magyar nyelven (is) azzal, hogy főleg két szakos tanárokat képeznének. Az újvidéki Színművészeti Akadémián és Zeneművészeti Akadémián, vala-mint a Testnevelési Karon is meg kellene szervezni a magyar nyelvű tanár- illetve művészképzést, de ehhez idővel Szabadkán kellene megteremteni a feltételeket.

Természetesen a szabadkai magyar egyetem egyúttal a tudo-mányos munka fellegvárává is válna: itt szerveznék meg a poszt-graduális továbbképzést, a jövő tudományos munkatársainak utánpótlását és a tudományos kutatómunkát minden egyetemi karon illetve tanszéken. Az oktatás itt kisebb számú hallgatóval (hallgatói csoporttal, évfolyammal) folyhatna.

Mindehhez természetesen meg kell teremteni a személyi és tárgyi feltételeket, és a munkát a korszerű oktatásszervezési kö-vetelményeknek megfelelően kell majd megszervezni és

irányíta-ni. Az anyaországi felsőoktatási intézmények és más tudományos intézetek támogatására nagy szükség lesz, különösen a szabadkai egyetem kialakításának kezdeti fázisában. (Egyes anyaországi egyetemek illetve egyetem társalapítóként is szerepelhetnének.)

Hogy az érettségizett vajdasági magyar fiatalok és felnőttek számarányuknak és az itteni magyarság szükségleteinek megfele-lő számban kapcsolódjanak be majd hallgatóként a felsőoktatás-ba, feltétlenül szükség lesz egyetemista otthon vagy otthonok (kollégium) létesítésére (a Szabadkán nemrég megalakult Rehák László Kollégium is ezt a célt szolgálja), önálló alapítványok lét-rehozására és egy hatékony segélyezési-ösztöndíjazási rend-szerre.

A magyar iskolák és iskolahálózat és általában a magyar nyel-vű oktatási rendszer eredményes működtetésének néhány fontos alapfeltételét (pedagógus-utánpótlás, pedagógusképzés, tan-könyvellátás, tantervi reform stb.) már érintettem. Amikor ezt a számunkra égető kérdést taglaljuk, nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy közép- és hosszú távú törekvéseinkkel és alapve-tő célkitűzéseinkkel összhangban egy sor halaszthatatlan feladat hárul ránk: a tanárhiány pótlása, a magyar tanítóképzés visszahe-lyezése Szabadkára, a külföldön, elsősorban Magyarországon szerzett oklevelek honosítása, a magyar nyelven folyó oktatás to-vábbi szűkítésének és az anyanyelvű oktatásra való jog esetleges további csorbításának megakadályozása, egy, az egész magyar nyelvű oktatást felölelő adatbázis létrehozása, a tankönyvhiány enyhítése középiskolai szinten, stb. Ezzel a magyar tannyelvű oktatás további elsorvadását lehet lassítani vagy megállítani.

E célból szükség van a többször tűzoltásra hasonlító vagy „mente-ni a menthetőt” jellegű közbelépésekre, erőfeszítésekre is, ame-lyekből a Vajdasági Magyar Pedagógusszövetség igyekszik kiven-ni a részét. Sokszor azonban magára marad vagy legalábbis nem részesül kellő támogatásban a vajdasági magyar szervezetek és intézmények részéről. Közben a rendszer egyes szószólói váltig hangoztatják, hogy nálunk a nemzeti kisebbségek európai normá-kat meghaladó jogonormá-kat élveznek. Jó volna, ha ezeket az európai ki-sebbségvédelmi normákat is végre rendszerbe foglalva kidolgoz-nák.

In document Mit kell tennünk a magyar nyelvű oktatásért? (Pldal 57-63)