A sokévi átlag alapján megállapítható, hogy a gimnáziumot és szakközépiskolát végzett magyar tanulók egyharmada kezdi meg főiskolai vagy egyetemi tanulmányait. A legújabb Jugoszlávia megalakulása óta jelentéktelen a száma azoknak a vajdasági fi-ataloknak, akik az előző állam tagköztársaságaiban tanulnak.
Ugyancsak elhanyagolható azoknak a száma is, akik Belgrádban vagy a Vajdaságon kívül tanulnak. A magyar egyetemisták és fő-iskolai hallgatók 90 százaléka az Újvidéki Egyetemen tanul.
Az 1992-es egyetemi törvény szerint a főiskolákon és az egye-temeken a tanulmányokat szerb nyelven szervezik meg. Ennek értelmében az Újvidéki Egyetemen megszűnt az oktatás a nem-zetiségek nyelvén, holott azt az előző vajdasági törvény lehetővé tette; az lehetővé a magyar nyelvű oktatást is, ha egy évfolyamon legalább 30 magyar tanuló volt.
tanév iskola tagozat tanuló tanár
1988 / 89 25 297 6911 572
1992 / 93 29 272 6747 728
1993 / 94 29 268 6425 731
1994 / 95 27 *** 6662 ***
Tizenhárom községben folyik magyar tannyelvű középiskolai oktatás. Hét gimnáziumban van magyar tagozat: a bácstopolyai, becsei, becskereki, újvidéki, zentai, szabadkai és zombori gimná-ziumban. Ezekben 1292 tanuló tanul, egy tagozatra átlagosan 23,5 tanuló jut. A 20 szakmunkásképzőben, illetve középfokú szakközépiskolában 5370 tanuló tanul 206 tagozaton illetve fog-lalkozási csoportban. Ezek az iskolák a következők: az adai, bácstopolyai, becsei, kanizsai, törökkanizsai, újvidéki, zentai, zombori, szabadkai, temerini és a csókai iskolák. Átlagban egy foglalkozási csoportban 26 tanuló volt, ahol az iskolákban ma-gyar tannyelven 12 oktatási profilban 49 foglalkozást tanultak. A tanulók a következő szintű szakképesítést nyújtó iskolákba jár-tak:
Összesen 6662 100%
II. szakképzettségi fokozat 17 0,2%
III. szakképzettségi fokozat 3085 46,2%
IV. szakképzettségi fokozat 3560 53,4%
A 9314 magyar nemzetiségű középiskolás közül 6523 járt ma-gyar tannyelvű iskolába, vagyis 70 százalékuk, a többiek pedig szerb tannyelvű iskolába jártak. A sokévi átlagot alapul véve a szerb és Crna Gora-i nemzetiségű tanulóknak egyharmada, a magyar nemzetiségűeknek pedig a fele tanult szakmunkáskép-zőkben. (Befejezése után csak különbözeti vizsgával lehetett fő-iskolára vagy egyetemre menni).
A tanügyi politika így is tervezi a beiratkozásokat a magyar nemzetiségű tanulók számára. Ez az, ami meghatározza végső soron a vajdasági magyar népesség tartósan proletarizált jellegét és sorsát a társadalomban és a szakmai munkamegosztásban.
A középiskolákban megszűnt a magyar tanulók anyanyelv-ápolása illetve pótoktatása.
Becskereken a magyar nemzetiségi tanulók 76 százaléka, Új-vidéken 59 százaléka, Szenttamáson 46 százaléka, Zomborban 26 százaléka, Szabadkán 12 százaléka, Törökkanizsán 12 szá-zaléka tanult szerb tannyelvű iskolákban, mert számukra nem fe-lelt meg a felkínált szakmai profil, a felkínált iskolahálózat vagy a beiratkozási kvóták lehetetlenné tették a számukra a magyarul való továbbtanulást.
A volt jugoszláviai térségben dúló etnikai belháború számos szülőt arra késztetett, hogy Magyarországon írassa be gyerme-két középiskolába. Ez a jelenség főleg Szabadkán terjedt el, Sze-ged közelsége miatt. Ez a jelenség a háború megnyugtával csök-kent.
A magyar főiskolai és egyetemi képzés helyzete
A sokévi átlag alapján megállapítható, hogy a gimnáziumot és szakközépiskolát végzett magyar tanulók egyharmada kezdi meg főiskolai vagy egyetemi tanulmányait. A legújabb Jugoszlávia megalakulása óta jelentéktelen a száma azoknak a vajdasági fi-ataloknak, akik az előző állam tagköztársaságaiban tanulnak.
Ugyancsak elhanyagolható azoknak a száma is, akik Belgrádban vagy a Vajdaságon kívül tanulnak. A magyar egyetemisták és fő-iskolai hallgatók 90 százaléka az Újvidéki Egyetemen tanul.
Az 1992-es egyetemi törvény szerint a főiskolákon és az egye-temeken a tanulmányokat szerb nyelven szervezik meg. Ennek értelmében az Újvidéki Egyetemen megszűnt az oktatás a nem-zetiségek nyelvén, holott azt az előző vajdasági törvény lehetővé tette; az lehetővé a magyar nyelvű oktatást is, ha egy évfolyamon legalább 30 magyar tanuló volt.
A vajdasági magyar nemzetiségű tanulók száma a következő-képpen alakult a főiskolákon:
Összesen ebből magyar 1992/ 93 1994/95 1992/93 1994/95 Újvidéki
műszaki főiskola 1152 863 54 37
Becskerek iműszaki
főiskola 964 937 70 69
Szabadkai műszaki
főiskola 630 630 224 225
Újvidéki
gazdasági-pénzforgalmi főiskola 634 738 18 38
Újvidéki munkaszerv.
és számtech.főiskola 250 514 17 23
Újvidéki pedagógiai
akadémia 461 194 38 16
Verseci pedagógiai
akadémia 285 227 - 6
Kikindai pedagógiai
akadémia 187 119 1 6
Mitrovicai pedagógiai
akadémia 199 155 4 1
Zombori pedagógiai
akadémia 232 - 4
-Szabadkai
pedagó-giai akadémia 292 311 163 192
Összesen 5286 4688 593 613
Az összes főiskolai hallgatók 11,1 százaléka, illetve 13,1 szá-zaléka magyar volt, ami a lakosság arányához képest elégtelen képviselet még akkor is, ha javuló tendenciát mutat.
Az egyetemeken sokkal rosszabb a helyzet, ami látható a kö-vetkező táblázatból:
Összesen magyar
1992 / 93 1994 / 95 1992 / 93 1994 / 95 Természettudományi e. 2172 2044 177 149 Agrártudományi e. 2918 2271 123 190
Építészeti egyet. 334 294 51 58
Testnevelési egyetem 574 647 27 31
Közgazdaság egyetem 3162 2612 239 276 Orvostudományi egyet. 1495 1690 79 101
Politechnikai egyetem 618 772 44 51
Technológiai egyetem 1003 979 57 58 Bölcsészettudományi e. 2715 2899 184 165
Műszaki egyetem 4297 3757 193 182
Jogtudományi egyetem 1781 1609 46 48
Művészeti Akadémia 407 477 39 43
Tanítóképző akadémia - 137 - 11
Összesen 21477 20248 1259 1363
Az adatokból kiviláglik, hogy a magyar nemzetiségű egyete-misták aránya az összes egyeteegyete-misták számában csupán 5,9, il-letve 6,7 százalék – szinte megmagyarázhatatlanul alacsony. A 90-es háború előtt előtt több szabadkai főiskolán és egyetemen rendszeresen folyt magyar nyelvű képzés is, illetve több újvidéki karon megszervezték a magyar szaklektorátusokat, s lehetővé tették a szakterminusok anyanyelvi szintű megismerését.
Az 1994/95-ös tanévben itthon maradt a magyar nyelv- és iro-dalomtanárok képzése 165 egyetemistával, a magyar tanítók képzése 11 egyetemistával és a magyar nyelvű színészképzés 13 színinövendékkel, az óvónőképzés 131 hallgatóval. Mint álta-lában a jugoszláviai főiskolákon és egyetemeken, így a magyar főiskolai hallgatók és egyetemisták esetében is az átlagos tanul-mányi idő nagyon elhúzódik de nem rosszabb, mint a szerbek esetében.
A sokévi átlag szerint a vajdasági főiskolákon és egyetemeken oklevelet szerzett magyarok száma 10 százalék, ami elmarad az arányos képviselettől mintegy 40 százalékkal. Többek között
eb-A vajdasági magyar nemzetiségű tanulók száma a következő-képpen alakult a főiskolákon:
Összesen ebből magyar 1992/ 93 1994/95 1992/93 1994/95 Újvidéki
műszaki főiskola 1152 863 54 37
Becskerek iműszaki
főiskola 964 937 70 69
Szabadkai műszaki
főiskola 630 630 224 225
Újvidéki
gazdasági-pénzforgalmi főiskola 634 738 18 38
Újvidéki munkaszerv.
és számtech.főiskola 250 514 17 23
Újvidéki pedagógiai
akadémia 461 194 38 16
Verseci pedagógiai
akadémia 285 227 - 6
Kikindai pedagógiai
akadémia 187 119 1 6
Mitrovicai pedagógiai
akadémia 199 155 4 1
Zombori pedagógiai
akadémia 232 - 4
-Szabadkai
pedagó-giai akadémia 292 311 163 192
Összesen 5286 4688 593 613
Az összes főiskolai hallgatók 11,1 százaléka, illetve 13,1 szá-zaléka magyar volt, ami a lakosság arányához képest elégtelen képviselet még akkor is, ha javuló tendenciát mutat.
Az egyetemeken sokkal rosszabb a helyzet, ami látható a kö-vetkező táblázatból:
Összesen magyar
1992 / 93 1994 / 95 1992 / 93 1994 / 95 Természettudományi e. 2172 2044 177 149 Agrártudományi e. 2918 2271 123 190
Építészeti egyet. 334 294 51 58
Testnevelési egyetem 574 647 27 31
Közgazdaság egyetem 3162 2612 239 276 Orvostudományi egyet. 1495 1690 79 101
Politechnikai egyetem 618 772 44 51
Technológiai egyetem 1003 979 57 58 Bölcsészettudományi e. 2715 2899 184 165
Műszaki egyetem 4297 3757 193 182
Jogtudományi egyetem 1781 1609 46 48
Művészeti Akadémia 407 477 39 43
Tanítóképző akadémia - 137 - 11
Összesen 21477 20248 1259 1363
Az adatokból kiviláglik, hogy a magyar nemzetiségű egyete-misták aránya az összes egyeteegyete-misták számában csupán 5,9, il-letve 6,7 százalék – szinte megmagyarázhatatlanul alacsony. A 90-es háború előtt előtt több szabadkai főiskolán és egyetemen rendszeresen folyt magyar nyelvű képzés is, illetve több újvidéki karon megszervezték a magyar szaklektorátusokat, s lehetővé tették a szakterminusok anyanyelvi szintű megismerését.
Az 1994/95-ös tanévben itthon maradt a magyar nyelv- és iro-dalomtanárok képzése 165 egyetemistával, a magyar tanítók képzése 11 egyetemistával és a magyar nyelvű színészképzés 13 színinövendékkel, az óvónőképzés 131 hallgatóval. Mint álta-lában a jugoszláviai főiskolákon és egyetemeken, így a magyar főiskolai hallgatók és egyetemisták esetében is az átlagos tanul-mányi idő nagyon elhúzódik de nem rosszabb, mint a szerbek esetében.
A sokévi átlag szerint a vajdasági főiskolákon és egyetemeken oklevelet szerzett magyarok száma 10 százalék, ami elmarad az arányos képviselettől mintegy 40 százalékkal. Többek között
eb-ből kifolyólag is a magyarok egyre jobban kiszorulnak a gyárak, bankok, kórházak, állami birtokok, közintézetek, közhivatalok, stb. szakembergárdájából.