Fönséges, és szent a' tanitó 's nevelő' hivatása.
A' szüléknek engedelmes magzatokat, az országnak munkás polgárokat a' fejdelemnek hű alattvalókat, a' honnak egykor értelmes és szeretetteli szüléket, a' mennynek jámbor lelkeket nevel ő ; 's hatása nem szo-rítkozik csupán ama' szük körre, hogy a'gondviselésére bízott ifjúságot képezze, 's mivelje, hanem az elhin-tett jó magnak mély gyökereivel át kell hatnia több ivadékra i s , és a' legédesebb gyümölcsöket érlelnie, mellyek áldást terjesztőleg mindenfelé, a' veto 's fáradó' szorgalmát tanúsítsák.
A' valódilag hű tanitó legmelegebb , 's változ-hatlan szeretettel viseltetik gyermekei iránt, és nem bér, hivatal, dicsvágy 's más tisztátalan külokok ösztönzik őt munkásságra, hanem a' szoros értelmű e m -b e r k é p e z é s , 's ha czélt ér igyekezeteivel, -boldognak érzi magát, egy német nevelőként, ki örömteljesen sokszor ezt mondá : „ha Isten kegyesen boldogítani, és országával kívánja fáradságaimat jutalmazni, bizzon gondviselésemre jámbor kisdedeket, kiknek alvó 's még csiráikban rejtező legnemesebb tehetségeit föl-ébreszthessem , és czélszerüleg kimivelhessem."
Fontossága és fönsége hivatalának folyton szeme előtt lebeg a' lélekismeretes tanítónak, 's nemes t ö -rekvései csupán oda irányozvák, hogy jót 's haszno-sat miveljen. 'S valamint a' buzgó 's hivatalát tisztán szerető tanitó szilárdul vetheti meg alapját kisdedei' jövendő boldogságának, ugy a' hanyag és
bérszol-gailag cselekvő nevelő kipótolhatlan károkat okoz ; mint ezt egy német iró szépen rajzolja e' rövid elbe-szélésben : „ha úgymond a' családatya óráját igazítás végett az órásnak a d j a , 's ez óráját elrontja, ugy az ügyetlen órás köteles a' kárt megtéríteni; de ha a'
családatya kincseinek legkedvesebbikét, t. i. édes gyer-mekeit olly egyénre bizza kiképezés végett, ki azokat elképezi, 's tán erkölcsileg el is rontja, ugy pótolhat-lan örökre az okozott kár."
Alig van, 's lehet nemesebb, fontosabb hivatás és hivatal mint a' nevelőé 's tanítóé; mindkettőjének em-bereket kell boldogitnia. De mikor teljesiti e' föladatot a' nevelő 's tanitó hiven? Ha a'minden jóra hajlékony és fogékony ifjúságot az igazság' isméretére vezérli ; ha a ' j ó és szent iránti hajlamot benne föléleszti, táp-lálja 's legnemesebb eszközök által megerősíti ; ha az erény' utján biztosan haladni 's változhatlanul rajta megmaradni tanítja azt. Az igy vezérlett 's tanított ember a' legnyomorultabb gunyhóban, ínség mellett is, boldognak érezheti magát; mert nem a' mulandók' özönében 's világi kincsek' ideigleni éldeletében h e lyezi boldogságát, hanem egy jobb 's állandóbb j ö -vendőben, a' midőn e' rövid, ezer bajokkal párosult zarándokság után Istennel egycsülend, 's örökön a' jókkal társalkodandik. A' hű tanitó és nevelő embe-reket fog boldogítani, ha a' szülék, szivökön hordozva magzatjaik' jövendőjét, segédkezeket nyújtanak öröm-teljesen a' tanítónak, vele mindenekben egyet értenek ; ha kisdedeiket korán megóják minden illetlenségtől, 's bármelly tetteikben is a' legszorosabb engedelmességre szoktatják, 's első éveikben mindjárt fogékonyokká t e -szik őket minden jóra 's nemesre. 'S hol szülék és tanítók a' legszebb összhangzat 's egyetértésben munkálnak össze az iíjuság' javára, ott legnagyobb b ő -ségben tenyészik az ég' áldása, 's az emberek való-dilag boldogok !
Azonban hány a' hely, hol szülék a' tanítókkal egyetértve, és segédkezeket nyújtva egy szívvel és lélekkel munkálnak, és törekednek fáradhatlanul a' kis-dedek' boldogsága' eszközlésére? Kivételkép lehetnek ugyan itt ott példák ez egyetértésről, 's közös töre-kedésről; de általán az ellenkezőről nyújt számos bi-zonyítványt a' tapasztalás. — Ugyanis nem ritka eset,
3
hogy a' szülék gyermekeiket illynemii, 's a' jóra cse-kély reményt nyújtó biztatással 's ajánlással vezetik a' tanítóhoz : ,,e' gyermekből alig ha válandik valami j ó , mert engedetlen, makacs és módfölött vásott, nem tiszteli szüleinek parancsait, megveti intéseiket, 's a' büntetéstol épen nem fél; de tán az iskola segithe-tend még rajta, 's több félelmet és tiszteletet gerjeszt-hetend benne." Ezeket tudva, miután egy ideig isko-lába járt az illy megromlott gyermek, mégis azt kívánják a' szülék, hogy minden tanuló társai fölött j e -leskedjék, 's a' tanító által, ki teljes erejéből igyekszik jobb ösvényre téríteni a' feslett erkölcsüt, valami rend-kívülivé , tehát lángészszé, és az erény' követendő példányává képeztessék néhány hót alatt. Lehet-e illyest okosan és szerényen követelni rövid idő alatt? 'S történjék m e g , mi igen is valószínű, hogy illy g y e r -mek illetlensége, restsége, vagy más hibáiért megfed-detik, 's testileg megbüntettetik : a' legnagyobb igazság talanságot vélik elkövetve az említett szülék, 's az illy-nemü panaszoknak: „az én fiam, vagy leányom, ki szorgalma, illendő viselete és munkássága által l e g -jelesebb a' tanulók közt igazságtalanul büntettetek meg a' kegyetlen tanítótól," nincs hossza 's vége. 'S jaj ! azontúl a' szegény nevelőnek és tanítónak, ki szerény bánásmódja és hivatalának lelkes teljesítése miatt imigyen a' megvetés 's boszú' tárgyává válik. Közön-ségesen az anya fogja pártját vásott magzatjának ma-jomszereidből, 's túllépve minden korlátján az illendő-ségnek szenvedélye' teljében szerénytelenül támadja meg a' tanítót, őt igazságtalannak, részrehajlónak, kegyetlen-nek kiáltja ki, sőt az indulat' első 's leghevesebb ki-törtében stfkszor olly hibákról vádolja öt méltán meg-büntettetett magzatja előtt-, mellyek csupán a' fölma-gasztalt képzerőnek alacsony szüleményei, 's csak egy character nélküli, gonosz emberre ülhetnek. Igy szivá-rog át lassudan a' szülék' boszúja a' tanitó 's nevelő iránt gyermekeikbe már fejledezö korukban, 's ki t a -gadhatná józanul hogy az illy, nem ritka esetek ki-mondhatlanul akadályozzák szerencsés sikerét a' neve-lésnek és tanításnak ?
Szomorú tapasztalásként ritka ember becsüli a' ta-nítót 's nevelöt, különösen a' néptata-nítót, kinek törek-vései az emberiség' legnemesebb czéljai felé irányoz-vák, u g y , miként hivatala érdemlené; 's kevesen is-merik , tisztelik a' tanítóban barátjokat, habár fárado-zásait tekintve a' legnagyobb háladatosság- és barátságra méltó is ő ; közönségesen olly személynek t e
-! kintetik falun, ki miatt több terhet viselnie 's nagyobb adót fizetnie kell a' községnek. 'S lehet-e csodálnunk, ha a'néptanító, ki sokszor.ncm csekély kellemetlensé-gekközt kénytelenittetik járandóságát élete' föntartására az előítéletektől lebilincselt községtől felébe harmadába o É beszedni, a' mértékletesség', legszigorúbb szabályai mellett i s , alig képes éhségét és szomjúságát csilla-pítani ? 's ha elvontan az élet' édesebb gyönyöreitől csupán tengnie, Ínséggel és nyomorúsággal kell küzdenie ? 's mégis vannak emberek, kik illy szomorú k ö -rülmények közt is a' panaszos kenyérfalatot irigyleni, 's ha hatalmokban állana, attól megfosztani is tudnák őt.
Tudatlan embertől, kinek vagy épen semmi, vagy f o -nák 's ferde fogalmai vannak a' nevelésről 's tanítás-r ó l , 's ki a' föntebbi szempontból métanítás-ri 's tekinti a' néptanítót, nem ritkán hallhatni illynemü beszédeket:
„mi nehéz dolga volna egy tanítónak ; naponként két-szer bemenni a' kényelmes iskolába, ott a' gyerme-keknek leczkét adni, 's a' megtanultat kihallgatni; is-kola után egyet sétálni, vagy laka' küszöbén dologta-lanul állani ; ollykor könyvbe tekinteni a' fiitött kályha mellett, valamit olvasni; vagy unalomból tollhoz nyúl-ni , néhány sort írnyúl-ni ? 's ez nehéz dolog ? sőt lehet-e ennél valami könnyebb ? " 's ha a' tanítóról valaki azt mondja: „valóban nehéz az ő állapota, szerfölött sok a' dolga, helyzete nem legjobb," nem kell-e mindeze-ket csupán tréfának, vagy hizelgésnek tartani? „Kí-sértsük meg csak, 's állítsuk öt — a' tanítót — az eké-hez, vagy a' csépeké-hez, 's majd tudandja, tapasztalandja, mi nehéz és terhes a' munka." 'S várhat-e a' tanitó tiszteletet olly emberektől, kik róla illy alacsonyan ítél-nek és szólanak ? Azonban miután csak tudatlanok, a' nevelés 's tanítás' ügyében járatlanok nyilatkoznak illy szerénytelenül, 's ismerik félre hatását 's munkál-kodásait: nincs miért elkeserednie, búslakodnia, a' hivatalát becsülő tanítónak. A' nagy, bármilly szerény-telenül érző 's ítélő tömegben fognak mégis mindenkor néhányan találkozni, kik méltányolják a' tanitó' tisztét és hatását, iránta bizalom 's nem színlett, h a -nem valódi barátsággal viseltetnek. 'S -nem szolgál-e elég vigasztalásul a' tanítónak az is, hogy nem csupán ő az, kit méltatlanul kisebbítenek a' rágalmazó nyelvek, hanem, hogy mint Shakespeare mondja : „nincs h a -talom 's fönség, melly ment legyen a' becsmérléstől, 's bármelly hatalmas király sem képes hatalmának tel-jével a' rágalmazó koldus' epéjét csillapítani 's
kitö-réseit akadályozni."
13 3 8 Azonban valamint ezer ferde ítéletnek 's
becs-mérlő gáncsolódásnak van kitéve egy részről a' tanító:
ugy örömök is virítanak neki más részről ; mert g y ü mölcsöket hoz Götheként az élet, habár ritkán c s ü g g -nek is azok olly vidoran 's éretten az ágról elénkbe , miként bennünk' egy alma köszönt."
'S bár körülötte az egész világ fölzuduljon is, bár tőle az érdemlett háladatosság és méltánylás m e g t a -gadtassák is : azon egyedüli remény, hogy az ifjúság' szivébe gondosan elhintett mag gyökeret verni 's a n nak idejében jó gyümölcsöket hozni f o g ; azon n y u -galmas, 's vidám öntudat, hogy ő híven teljesité tisz-tének legkisebb részeit is, gazdagon pótolja a' föntebbi veszteséget ; és a' béke 's nyugalom' a n g y a l a , melly kebelében lakik, feledteti vele a' szenvedéseket, a ' r a j t a méltatlanul elkövetett igazságtalanságokat, sőt szivét a' legtisztább örömmel tölti el, szellemét pedig m a g a sabb rétegekbe emeli, hol minden gyarlóságból k i -vetkőzött lények lebegik őt körül.
Hatásai és munkálataiban a' hű tanítónak fő j e l -szavai : v a l l á s 's e m b e r b o l d o g i t á s , mellyektől áltmelegülve 's lelkesítve bátran megyen elébe b á r -melly akadálynak i s , 's mindaddig küzd hősileg, míg nem győzedelmeskedik.
Nyájasan fogja végre a' hű tanító élete' alkonyán szelid szemeit behunyni, szelleme vigasztalódva f o g a ' földieken tul emelkedni, 's teljes megnyugtatással a' mindenható' thronjához közelíteni, hogy a' szerencsé-sen kiállóit tusa 's küzdések után a' diadalmi pálmát 's fáradságai' bő jutalmát elfogadhassa, mint hős az örök élet' hervadhatlan koszorúját vehesse ; 's milly kimondhatlan öröme leend igazsággal ezeket m o n d hatnia : a t y á m ! i t t v a n n a k a' l e l k e k , m e l -l y e k e t k i k é p e z é s , v e z é r -l é s é s e r k ö -l c s i m i v e l é s v é g e t t r e á m b i z á l , mi n d n y á j o -k a t s z i n e d e l é b e v e z e t e m , s z e n t -k e g y e d á l t a l s z e r e n c s é s e n á l t v i v é m ő k e t v e s z é l y n é l k ü l a z é l e t ' m i n d e n t e r h é n é s n y o m o -r ú s á g á n , 's í m e c s a k e g y s e m v e s z e t t e l k ö z ü l ö k m i a t t a m ; e n g e d d e z e k e t i s k e -g y e s e n o r s z á -g o d b a j u t h a t n i !
Briedl Fidél,
R e l i g i o és s z é p m ű v é s z e t
( V é g e ) .
II.
A' s z é p m ű v é s z e t ' m ű k ö d é s e a' k e r . k a t h . a n y a s z e n t e g y h á z b a n .
Mi a z , mi a' benső vallásos érzelmet külsőleg nyilványitó 's a' fogékony sziveket hasonló istenességre lelkesítő egyházi szertartásokat, jelképeket, i n -tézeteket, vagyis a' szent liturgiát előteremti ? Az nem m á s , mint a' szépművészet. Ez épen akkor felel meg n e v é n e k , eredeti hivatásának 's magas czéljának l e g -hívebben, midőn a' vallásos tárgyak körül működik;
midőn az egyesült igaznak 's jónak nyilványitására, azaz, a' valódi szépre 's minden szépség' f o r r á s á r a , az I s t e n r e , emlékeztet; minket Isten iránti hitre, r e -ménységre és szeretetre g e r j e s z t , végre Istennel az eredeti szépséggel egyesit. Illy művészetet nem csak szépnek, hanem szentnek is nevezhetünk ; mert benső, szent 's vallásos érzelmeket ábrázol, ezeket másokban, kikben m é g nincs, fölébreszti, kikben már van, ápolja 's tökéletesíti.
Hogy a' szépművészet a' keresztény katholika r e ligioval szorosan egyesül 's hogy ettől lelkesitetve v a -rázs erővel hat be az emberi szivbe, mellyet czélirányosan képezvén a' benső vallásosságot sokfélekép k i tünteti 's foganattal előmozdítja ; arról előleg im e' r o -mai tudósítás is kezeskedhetik: Romából m a j u s ' 2 3 á n irják: „Overbeck' nagy rajzolatja, melly a' frankfurti
„Stadel-intézet' számára készült, néhány nap óta a'
„művész' dolgozó-teremében kitétetett. A' látni kivánó
„tömeg' tolakodása fölötte nagy. Oda minden r a n g - ' s
„állapotbeli nézők sietnek. A'terem' egyik szegletében
„látható egy tábla, mellyre jegyzett néhány olasz szó
„képes előttünk felfödni a' művész' főgondolatát. A '
„jegyzék mondja: hogy a' kép „a Reliyionak a?
„szépmiivészetekben diadalma 's hogy allegoriai
„ r a j z ; jelenti egyszerismind: hogy a' rajzolat alsó r é
-„szén egyesülve szemlélhetők a' legnevezetesb művé-s z e k , kik a' művéművé-szet' három főágában, úgymint: a '
„festészetben, szobrászatban 's építészetben munk á i munk a t az anyaszentegyház és statushatalom' o l t a l m a alatt a' religionak szentelék. A' rajz' felső r é -s z é b e n pedig mutatkoznak az általuk dic-sőitett -szent ,,tárgyak, úgymint : a' b. szűz anya Mária isteni fiával,
„az ó és uj szövetségnek azon szenteitől körülvéve,
„kik a' művész' képzelő tehetségét leginkább lelkesi-,,ték." (1. Beylage zur Alig. Zeitung 4 Jun. 1 8 4 0 . )
3 *
Még tisztábban álland előttünk a' mondott igaz-ság, ha a' szépművészet' szent foglalkozásinak 's mun-káinak részleteibe ereszkedünk.
Ha a' lelkes szépmüvész képzelő tehetségével a' jámbor keresztény' kebelébe, a' szent Lélek'ezen ele-ven templomába vonul, 's ott szemléli mikép ügyek-szik az ájtatos lélek isteni vendégének hajlékát szent érzelmekkel 's erényekkel ékesíteni, milly kész min-dennemű áldozatra ; hogy szivében urának kellemes és tartós szállást készítsen; ha ezen elmélyedő szemlé-letből kifejlik buzgalomra hevült kebele, 's a' láthatá-ron körültekintvén a' teremtőnek e' látható természet-ben is csillagokkal, világító roppant testekkel, zöld-ségekkel, virágokkal, drága érczekkel 's kövekkel, a' mindenhatónak remek müveivel, élő állatokkal 's mada-rakkal gazdag 's pompás hajlékát vizsgálja; ha mind-ezektől ihletve képzelet' szárnyain az égbe emelkedik,
s Isten mennyei lakhelyét elragadtatva bámulja ; leszáll a' siralom' völgyébe, 's Isten' dicső hajlékát, mellyet a' jámbor lélekben, a' nagy természetben 's az egek-ben szemlélt, itt a' földön utánozni kívánván Romában Péter-, Londonban Pál-, Bécsben István-templomot, máshol más roppant szentegyházat épít a' menny' és föld' urának : 's azt magas boltozatokkal, pompás osz-lopokkal, világító ablakokkal ellátja, hogy némiképa'
inagasságbelinek nagyságát, hatalmát , világosságát ábrázolja; ezen szentegyházban oltárokat emel, k e -resztkutakat, szónok 's gyóntató székeket készít, hogy egy részről Isten' méltóságát 's irgalmát , más részről az ember' szükségeit, lelki gyógyszereit 's buzgósá-gát kifejezze. Igy működik az építész (architectus).
Itt nem állapodik meg a'szépművészet. A' vallásos kebel nem meztelen, nem dísztelen 's puszta h a j -léka a'szent Léleknek ; ájtatos érzetekkel, istenes eré-nyekkel van az fölékesítve ; 's az angyalok és szentek' seregétől környezett 's imádott Istenség' mennyei h a j -léka milly ékes, milly bámulatos lehet! Ugyanazért a' szépmüvész mindezeket jelképekben kifejezendő: imá-d á s t , ájtatosságot, szent tetteket ábrázoló képeket farag, önt vagy ir. Igy teremnek a' szentegyházat éke-sítő , a' sziveket emelő vallásos szobrok és képek, a' szobrászok'' 's képírók" müvei, mellyek szó nélkül is olly hathatósan szólnak az emberi szívhez!
A' vallástól ihlett férfiú, ha az egyháztól föl van hatalmazva, egyházi beszédek által jelenti ki a ' g y ü l e -kezet előtt vallásos érzelmeit, 's hallgatóit üdvös
igaz-ságokra tanítja 's erényre buzdítja, Így a' hitszónok;
ki midőn Isten' igéje által szent lángra lobbantja a' sziveket, ezek buzgó énekre fakadva mennyei zenge-dezéssel dicsőitik az Istent. Igy az ékesszólás, és költészet fölváltva nyilványitják 's terjesztik az igaz r e -ligiot.
Igen természetes, hogy a' lelkesült költő benső vallásos érzelmeinek kifejezésére gyakran segítségül veszi az orgonának, hegedűnek, fuvó 's egyéb han-gász eszközöknek érzékenyen ömledező hangjait,'s ezek' szárnyain mintegy magából kiröppenve 's a' körüllé-vőket is magával ragadva szinte mennyben az angyali karokkal egyesül a' Fölségest dicsőítendő. Igy emeli a' buzgóságot a' haugászat.
Kinek keble lángol, az szeretetének tárgya körül nem zsugorkodik. ü költséget nem kiméi, csakhogy forró érzetét némileg kifejezhesse. Igy a' vallás' szent tüzétől lángoló sziv, hogy Isten iránti imádásának és szeretetének buzgóságát kitüntethesse, sem fáradságot sem költséget nem kiméi, a' szépmüvészeken kívül más műveseket is segítségül hí: az arany 's ezüst-műveseknek dolgot á d , hogy egyházi edényeit arany-ból, ezüstből drága kövekkel kirakva finom munkával készítsék. Örvend, ha a' mostrancziák, kelyhek, fe-születek 's egyéb kéfe-születek, az aranynyal 's ezüsttel hímzett papi, szent öltözetek nyilványitják, milly kész ő Istene' dicsőítésére mindent, mit áldása után nyert, föláldozni. Jól tudja az igy buzgólkodó, hogy Krisztus szegény életet élt a' földön; tudja, hogy Mária, a' sziiz anya, 's az apostolok szegények voltak 's az aranyra, ezüstre 's drága kövekre 's öltözetekre igen keveset adtak; de azt is mélyen érzi, hogy szivének forró és szent érzéseit ki kell fejeznie ; érzi, hogy azok sokkal finomabbak, drágábbak, hogy sem holmi alávaló j e -lekkel 's képekkel azokat kijelenthetné ; tudja, hogy hitének világos igazságát áltlátszó drága kövekkel, szán-dékának és szeretetének tisztaságát, maga viseletének feddhetetlenségét aranynyal, ezüsttel, szilárd eltökélé-sét gyémánttal legigazabban 's legszebben kitüntetheti.
Égő gyertyákkal, világító lámpákkal, lobogó vilárokkal (taszterekkel) példázza az istenfélő keresz-tény Jézust a' világ' világosságát, egyszerismind Jézus iránti hitét és szeretetét ; zászlókat is lobogtat tudván, hogy vitézkedés a' keresztény' élete e' földön, 's hogy Krisztus' híveinek ugyanazon hitben, reménységben és szeretetben kell egyesülniök, hogy a' hitetlenek á r -mánykodásinak, a' test' rendetlen kivánsaginak, a' világ' ámitgatásinak 's a' pokol' kisértetinek ellent állhassanak.
13 4 1
Sot a' vallási buzgóságtól lelkesült hivek' e g y e -sülete , a' katholika anyaszentegyház, még ünnepeket is rendel Isten' dicsőítésére; hogy ezek egymás után évenként előfordulva mindannyi világos emlékei legye -nek Isten' kimondhatatlan jóságának 's irgalmának; em-lékei legyenek az ur Jézus' történetének születésétől mennybe meneteléig ; emlékei legyenek az isteni irga-lom' bőségének 's az isteni malaszt' erejének, mellyet az ur egyes szentekben, különösen a' b. sziiz Máriá-b a n , az apostolokMáriá-ban, vértanukMáriá-ban, szüzekMáriá-ben'smás szentekben olly világosan kijelentett. Diadalmi vagy néha bánatos meneteket (proccssiokat) is tart az anyaszent-egyház: részint, hogy a' halálon 's poklon győzedel-meskedő Jézus' hitét nyilván vallja 's példái' követé-sérc készségét járdalatávalnémileg kijelentse; részint, hogy a' megbántott Istenséget nyilványos pcnitenczia-tartással megengesztelje, vagy szükségeiben az úrtól segítséget 's oltalmat nyerjen.
Mindezen nyilványos ünneplésekre, szent szer-tartásokra az anyaszentegyház közel 's távol lakó tag-jait a' harangok' olly igen érzékenyítő 's hatalmasan fölszólító hangja és zúgása által híja meg.
Ha mindezeket őszintén 's elfogultság nélkül vizs-gáljuk: kételkedhetünk-e, hogy a' szépművészet más mesterségek' segítségével legvilágosabban nyilványitja a' benső religiot 's annak örök igazságait 's törvényeit?
kételkedhetünk-e, hogy a' szépművészet az egyházi szent szertartások által legfoganatosabban csepegteti a' vallásos érzelmeket 's eltökéléseket a' gyermekeknek ugy mint az élcmedetteknek, a' tudatlanoknak ugy mint a' tudósoknak nyilt sziveikbe ? 's hogy leghatha-tósban ösztönzi vallásos társaságba, 's legszorosabban egyesíti az intenfélő kebleket ?
A' mondottakból, minden szenvedélyt 's elfogult-ságot félretéve, láthatjuk : hogy a' keresztény katho-likusnak , főleg a' szépmüvészeket illy igen pártoló korban, épen nincs oka az egyházi szertartások miatt pirulni; láthatjuk : hogy a' katholikusoknál divatozó ün-neplések, nyilványos isteni szolgálatok, szertartások, jelképek, ékes szentegyházak, a' szépnüivészettcl p á -rosult benső religionak mindannyi szüleményei ; mik, mivel vallásos szívből eredtek, hathatósan szólnak az emberi szívhez, ezt istenfélővé, érzékenynyé, szelíddé képezvén az embert mind a' két világ' hasznos és bol-dog polgárává nevelik.
A' mondottakból azt is könnyen magyarázhatjuk:
miért viseltettek a' katholika religio és egyház iránt
olly nagy hajlandósággal 's tisztelettel a' protestánsok közül is sok nevezetes tudósok, történetírók, philosophusok, különösen pedig a'költészck, mint: H e r d e r , M ü l l e r J á n o s , K o r n e r , G ö t h e, S c h i l -l e r , L a v a t e r, 'stb. Lavater irá Sto-lberg grófnak :
r
„En tisztelem a' katholika egyházat, mint régi, gaz-d a g o n fölékesített gothépiiletet, melly őskori gaz-drága
„emlékeket őriz keblében, ezen egyház' dőlésével
min-„den keresztény egyház' halomra omlanék !" (Schweiz.
Kirchenz. 1833.)
Haller irá családjának : ,,A' katholika szentegyház'
„szépsége mindenkor vallásos tárgyakra emelé
szive-„met; ellenben (protestáns) templomaink' üressége,
„mellyekből az utolsó keresztény jelet is eltávoliták,
„és isteni tiszteletünk' száraz volta nekem mindenkor
„visszatetszék. Gyakran gondolám: nálunk valami hiá n y z i k , 's ugy Ihiátszék, mintha a' keresztények k ö -z e p e t t e is idegenek volnánk." (Theoduls Gastmahl
1821.) Mindezek' érzelmével tökéletesen megegyez egyvalakinek a' külföldi német újságban (Beylage zur Alig. Zeit. 11. Jun. 1840.) nyilványitott vallomása:
„A' katholika egyházat, úgymond, erőteljes, csodá-l a t o s és fönséges szecsodá-lcsodá-lem csodá-lecsodá-lkesíti. Ezen szecsodá-lcsodá-lem
fé-„nyes isteni tiszteletet, jeles képeket, föllengő
hangá„szatot 's dicső szentegyházakat hozott létre. A' k a -t h o l i k a fának mindezen bájolva hódí-tó gyümölcsi; a'
„szenvedő Jézus' fájdalmas annyjának, az isteni
tisz-„ta kisdednek 's sz. Léleknek eszméi, * ) mellyek
„a' katholika egyházban legelevenebb képzelettel
ki-„ékesítve az isteni szolgálatban nyilványittatnak : min-d e n e k előtt pemin-dig a' katholika egyháznak a' világi
,hatalmak között is föntartott 's az egyeseket az egész
„vallásos test' képzeletére sőt szinte érzetére könnyen
^fölemelő ö n á l l á s a **) igen képesek a' m ü v e i t
„ s z e l l e m e t foglalatoskodtatni 's a' s z i v e t meg-n y e r meg-n i . Nem csoda tehát, hogy a' poetai 's
müvé-„szi lélektől ihlett férfiak ***) olly gyakran elhagyják
* ) Nem c s u p a eszmék, hanem v a l ó s á g o k , 's nem csak e z e k , hanem még sok más igazságok is.
* * ) A' katholika e g y h á z ' ö n á l l á s a is, melly K r i s z t u s ' r e n -delésén é p ü l , hódit sokakat az e g y h á z ' k e b e l é b e , de nem mindenek előtt. Ezt egyedül az Istentől nyert hit' világánál az üdvös igazságokról erős m e g g y ő ződés 's a' meggyőződéssel párosult eltökélett t á n -torithatlan a k a r a t viszi véghez.
* * * ) M i l l y e n e k v a l á n a k : S t o l b e r g gróf, S c h l e g e l F.
W e r n e r , S c h l o s s e r , H a l l e r , S p e n z e r lord, „ B r i s t o l gróf 's többek.
,,a' protestantismust 's áltkelnek a' buzgó k a t h o -l i k a egyház' kebe-lébe. A' katho-lika egyháznak sze-l- szel-l e m e k e t ragadó szel-leszel-lkesüszel-léséveszel-l 's teremtő
enthusias-„musának fönséges munkáival soha sem birt az ó hitű
„ g ö r ö g egyház ; szegény állapotban áll ez a' mellett."
Igy ir o. Végül a' mondottakból az is világos : hogy egyedül az álbölcselkedéstől elszédített^ vagy a' s z e n -vedélyektől elragadtatott 's igy a' jobbitó ' s boldogító igazság' fényét kerülő ; vagy a' katholika religio' m i -voltát, az anyaszentegyház' tanítását és szertartásinak szellemét voltaképen nem ismerő katholikusok és n c m -katholikusok lehetnek csak a' katholika religionak, az anyaszentegyháznak és szertartásinak ellenségei vagy
Igy ir o. Végül a' mondottakból az is világos : hogy egyedül az álbölcselkedéstől elszédített^ vagy a' s z e n -vedélyektől elragadtatott 's igy a' jobbitó ' s boldogító igazság' fényét kerülő ; vagy a' katholika religio' m i -voltát, az anyaszentegyház' tanítását és szertartásinak szellemét voltaképen nem ismerő katholikusok és n c m -katholikusok lehetnek csak a' katholika religionak, az anyaszentegyháznak és szertartásinak ellenségei vagy