JElső félév - Religio és Nevelés, 1841. 1. félév

PESTJEI. »8. 1 A S Á R M P .

2 3

^{d i k}

szám.

Junius 6.

A" „ R e l i g i o é s N e v e l é s " társával az „ E g y h á z i T u d o s i t á s o k k a l " megjelenik minden vasárnap másfél iven. F é l é v i á r a mindkettőnek helyben kihordással 2 ft. 4 0 kr. ; postán nyomtatott boriték alatt 3 ft. 4 0 kr. e. p. Előfizethetni Budapesten a' „ R e l i g i o é s N e v e l é s " s z e r k e s z t ő s é g é n é l

Trattner-Károlyi h á z b a n , uri utcza 4 5 3 s z á m alatt, második udvarban é s emeletben ; másutt pedig minden e s . kir. postahivatalnál.

T A R T A L O M : A* s z e n t e l t v i z . ( S l a n i t i l ó Júz»ef.~) — A" bibliai történet' haszna. ( — r f — ) — A' k e r e s z t é n y s é g ' á l l a p o t j a C h i -nában. — A ' k é t ultramontanus párt. — Semmi é s minden.

A' szentelt vi a.

A vizet már eleve éltető, gyógyító 's tisztító tulajdonnal látá el a' teremtő. Kezdetben Isten' lelke lenge a' mély vizeken 's a' vízből kitűnő száraz föld zöldellett, a' vizek pedig az ur' szavára halakat 's minden élő 's uszó állatokat hoztak fajaik szerint.

Cl. Moz. I . ) Az ember, ki Isten' képe, a' teremtés' koronája, a' föld' disze és fira vala, elpártola Istent ő l , bűnnel ferIstentőzIstenteIstenté önmagáIstent's a' földeIstent; és a ' m e g -bántott istenség a' jobbulni nem akaró emberi nemet, néhányat kivéve, özönvízzel törlé el a' föld' színéről, 's vízzel tisztitá ki a' földet az emberi förtelmekből.

( 1 . Moz. 7.) Mózes' törvénye vizzeli mosódást és tisz-tulást parancsola nem csak a' papoknak, hanem a' többi izraelitáknak is; melly külső 's testi mosódás emlékezteié őket a' belső 's lelki tisztulásra. E' végre volt a' bizonyság' sátora 's az oltár közé víztartó réz-edény helyezve; e' végre hintettek meg a' tisztátala-nok vízbe mártott izsóppal. ( 2 . Moz. 30, és 4. Moz.

19.) Keresztelő sz. János Jordán vizében füröszté 's keresztelé meg azokat, kik predikálását hallván eltökélett szándékkal lelki tisztulásra 's a' megváltónak méltó elfogadására törekedtek. (Luk. 3 . ) Jézus vizet töltvén medenczébe megmosá apostolinak lábait, hogy leikökben tisztulván méltókép vehessék magokhoz az ő sz. testét és vérét, mellyet a' végvacsorán nekik vala nyújtandó. ( J á n . 13.) Igy a' vizzeli meghintés vagy mosódás a' vallásos kebleket, a' test' külső tiszta-sága mellett, mindenkor a'lelki tisztulásra is emlékezteté

és sürgeté.

Hol az irás szerint szövetség köttetik Isten 's ember közt, ott is vizzel találjuk a' történetet páro-sulva. Az özönvizből tisztulva kel ki másodszor

a' száraz föld 's Isten Noéval szövetségre lép.

( l . M o z . 9.) Izrael' népe testét, ruháját vizzel mossa, lelkét bűnbánattal tisztítja Sinai hegynél, 's ime az ur parancsokat hirdet neki és szövetséget köt vele.

( 2 . Moz. 19. 'stb.) Igy a' vizzeli meghintés és m o -sódás egyszersmind a' lelki tisztulás után Istennel kö-tött szövetségre emlékeztető jel is vala.

A' régi hagyományok' nyomdoki 's az izraeli-táknál divatozó tisztulások után a' romai szinte, mint a' görög pogányok is éltek vallási tisztulás végett viz-zeli meghintéssel 's mosódással ; találhatni nálok is víztartó edényt, vizhintő borostát vagy lombokat, 's olvassuk : hogy a' bálványozó papok a' templomba menőket vizzel meghinték. (Ovid. Metam. 1.5. Virgil.

Aeneid. 1. 4. és 1. 6. Livius 1. 37. c. 3.) Sz. Jusli-nus vértanú II. védiratában állítja: hogy a' pogányok ezen vizzeli tisztulást az izraelitáktól kölcsönzék.

Az első keresztények részint zsidókból, részint pogányokból térvén Krisztus' hitére egy felől nem é r zék ugyan magokat az ó törvényi tisztulásokra k ö -telezetteknek , más felől pedig irtóztak a' bálványozó papoktól elfogadni a' vizhintést, mint ezt Theodoretns (hist. eccl. 1. III. c. 1 6 . ) Valentinianról is beszéli, nehogy a' bálványoktól lelki tisztulást várni látszassa-nak; de keresztény gyülekezeteikben és sz. egyházaik-ban az ó törvényi tisztulások helyett templomba menetkor 's más alkalommal i s , vissza emlékezve k e -resztségi tisztulásukra — szentelt vizzel az Atyának, Fiúnak és sz. Léleknek nevében homlokukat meghin-teni 's az által magokat a' lelki tisztulásra ébreszt-getni nem csak nem irtóztak, hanem azt buzgón gyakorlották is; miként ezt a' hajdankor' hagyományi bizonyítják. (Const, apóst. 1. 8. c. 29. Epiphan. Haer.

30 in vita Josephi. Hieronym. in vita S. Hilar. Theo-doret. hist. eccl. 1. 5. c. 2. és 12.)

Valamint a' régi, ugy a' mostani keresztény ka-tholikusok is a' szentelt vizzeli meghintést mindenkor a' lelki tisztulás' jelképeül használják 's azt annál f o

-23

vágynák arról győződve : hogy az anyaszentegyház' buzgó könyörgését, mellyel a' vizet megszenteli, az ur, Ígérete szerint, meghallgatja. Mi mindnyájan a' keresztség' szentségében a' viz, az ige 's a' sz. Lélek' malasztja által bűneinkből kitisztulván, lelkikép újon-nan születtünk, 's a' teljes sz.Háromság egy Istennek Krisztus' tanítása 's példája szerinti tiszta, erényes és feddhetetlen életet fogadtunk, 's Istennel Krisztusban örökös szövetségre léptünk. Hogy ezen fogadásunkat és szövetségünket hiven teljesítsük, szükséges vala némi jel által minket a' lelki tisztulásra gyakrabban figyelmeztetni. Illy emlékjelül szolgál a' ker. kath. egy-házban a' szentelt viz.

Rendszerint vasárnapokon (húsvét és pünkösd vasárnapokat kivéve) sz. mise-áldozat előtt szokta a' kath. lelkipásztor a' vizet és sót buzgó imádságokkal 's keresztvetésekkel megszentelni 's összevegyitni.

Azért könyörög: hogy a' mindenható 's fölötte kegyes Isten mindazokat, kik ezen vizzel meghintik magokat^

malasztja által emlékeztesse a' szívbeli tisztulás' szük-ségére , indítsa őket a' törödelmes bűnbánatra 's a' lelki tisztulásra ; buzdítsa , hogy minden gonosznak ellenmondván, 's minden jóra készek lévén a' sz. ke-resztségben tett fogadásaik szerint tiszta's feddhetetlen életet éljenek. Könyörög viz- és só-szenteléskor a' lelkipásztor, hogy valamint a' sónak tulajdona a'

rot-hadástól és romlástól menteni 's az eledeleknek jó ízt szerezni : ugy valakik Istenben bizván e' sóval kevert szentelt vizet magokra hintik, Isten' kegyelme által menekedjenek meg a' tisztátalan lélek' minden ármá-nyától, a¹ lelki tespedéstől 's izetlenségtől, hogy buzgó szívvel 's jó kedvvel teljesíthessék keresztény kötelessé-geiket, 's imádságuk, áldozatjok 's minden vallási cse-lekedetök kedvet találjon Isten' színe előtt. Hlyen 's ezekhez hasonló könyörgésekkel megszentelvén a' vi-zet, azután a'jelenlévő híveket meghinti a' lelkipász-tor mondván : Asperges. Öntözz meg uram ! minket izsóppal, 's megtisztulunk, moss meg minket malasz-tod által, 's a' hónál fejérebbek leszünk. Miserere.

Könyörülj rajtunk Isten, nagy irgalmad szerint 's könyö-rületességed' bősége szerint törüld el bűneinket! Igy kö-nyörög meghintéskor a'pap,igy kell imádkozniok a' meg-hintett híveknek is. Ezen szentelt viz folyvást a' sz. egy-ház' küszöbéhez közel edényben tartatik. Ezzel szokta a' lelkipásztor a' sz. mise-áldozat, vagy más nyilványos isteni szolgálat után az elmenendő népet, házasságkor

's a' kisdedet, súlyos nyavalyában a' beteget, a' hal-doklót, végre a' holt tetemet is meghinteni mondván:

Az ö végetlen kegyelmének égi harmatjával öntse 's tisztítsa meg lelkedet az Atya f , a' Fiu f , és a' sz.

Lélek -j- Amen ! — Szentelt vizzel szokott meghinteni az egyházi férfiú vallásos czélra használandó vagy szentelendő más holmikét i s , p. o. ruhát, húsvét va-sárnapján enni valót, 's ekkor a' könyörgés nem a' holmikért, hanem az azokkal élőkért irányoztatik I s -tenhez.

Valamint pedig a' szentegyház' bemenetelénél, ugy a' magány hajlékok' küszöbénél is szoktak a' ka-tholikusok szentelt vizet tartani ; 's ha azokba be , vagy azokból kimennek, nem ugyan egyházi paran-csolatból, hanem önkényes buzgóságból 's régi sz.

szokásból keresztetvetve szentelt vizzel meghintik magokat 's lelki szükségökhez képest emelik Istenhez elméjöket. Nem kell feledni tehát, hogy a' szentelt víz csak foganatos emlékeztető j e l , 's épen azért a' meghintésben mindenkor fő dolog: hogy szivünk lelki tisztulásra és sz. érzelmekre gerjedjen.

A' sz. irás szerint: ,,A' gonoszok' áldozatja utá-latos; az igazak' könyörgése pedig kedves Isten előtt."

(Péld. besz. 15. 8.) Ha tehát a' Magasságbelinek á l -dozatot teendő, vagy könyörgéseidet bemutatandó lépsz a' szentegyházba 's a' szentelt víztartót megpil-lantván megemlékezel bűnös állapotodról, hintsd meg magadat a' vizzel, vagy a' nélkül is szived' alázatos-ságában fohászkodjál föl Istenhez, 's kérjed: hogy adjon törödelmes szivet, 's irgalma által tisztítsa ki lelkedet minden vétségből, mikép sz. szine előtt k e -gyelmet találhass, 's az urat méltólag dicsőithesd. — IIa keresztségben tett fogadásod' megszegéséről vádol lelked' ismerete, midőn szentelt vizzel meghinted ma-gadat ; ujitsd meg fogadásodat, és szövetségedet Istennel; eltökélett akarattal mondj ellene a' test', vi-lág' 's gonosz lélek' rendetlen kivánságinak ; fogadd meg, hogy Jézus' törvénye szerint egyedül Istennek akarsz élni 's azért távol minden jóra való röstségtől 's lelki tespedéstől Isten' segítségével vigyázni 's küz-deni fogsz bátran minden lelki veszély és kisértet el-len. Ki a' szentelt vizet az egyház' szándéka szerint igy használja, az annak üdvös hatását fogja tapasztalni.

Sza/iiszló József.

345 3 5 8

A' bibliai történet' haszna.

A' népnevelés most mindenütt napi-renden van;

de soha felednünk nem kell, hogy hiányos és áldás nélküli leend népnevelésünk, ha csak a' vallásos és különösen a' keresztény nevelést alapul nem teszszük, mit a' Religio és Nevelés folyóirat több számaiban ( 2 . 6. 16. 17.'stb.) minden oldalról alaposan bebi-zonyított. Én jelenleg csak arra kívánom figyelmeztetni a' nép' minden nevelőit, milly nagy hasznát l e het venni a' nép' vallásos nevelésében a' bibliai t ö r -ténetnek.

A' gyermekek' agyveleje, úgymond Feneion a' remek nevelő, hasonlít a' légvonalban álló égő gyer-tyához, mellynek lángja mindegyre hajlong. Most kérdez valamit tőled a' kis növendék, 's mielőtt fe-lelsz , már szeme 's esze más tárgyakkal foglalkozik.

Ez méginkább megtörténik , ha ollyas igazságokra t a -nítod őtet, mellyeket gyönge elméjével föl nem fog-hat 's voltaképen meg nem érthet. A' hitbeli igaz-ságok pedig többnyire illy neműek nem csak a' gyermekekre, hanem a' köznépre nézve is, ha azok e l -vontan (abstracte) adatnak elő. Tudják 's tapasztal-ják ezt mind azok, kik a' gyermekek' 's nép' tanítá-sában fáradoznak.

Ha tehát a' gyermekeket vallásos, lelkiismere-tes , Isten- 's emberszerető, dolgaiban hiven eljáró, jóakaratú 's munkás néppé akarjuk nevelni; ha a' n é

-pet az isteni félelemben megtartani, a' vétségektől visszatartóztatni, a' törvények' lelkiismeretes teljesí-tésére, szorgalomra, erényes és boldog életre vezetni 's az által valamint Isten' országának terjedését, ugy a' földi hazának javát előmozdítani óhajtjuk : szüksé-g e s , hoszüksé-gy, midőn őket a' hit' üdvös iszüksé-gazsászüksé-gira és szent törvényire tanítjuk, az életből merített 's ismert hasonlatosságok 's bibliai történetek által fölébresztett figyelmöket a' mondandó igazságokra feszítsük, 's a' hit' igazságait hasonlatosságok 's történetek által föl-világitsuk, mikép azon üdvös igazságokat ne csak megértsék, hanem emiékezetökben is hiven megtart-ván előadandó alkalommal azokat a' hallott példák sze-rint tettel is követni készek legyenek.

Keresztény hitünk'igazságai történeten alapulnak;

történetek által fejlődtek ki, 's naponként azok által nyil-ványittatnak. Isten az ember' szellemét, mellyet alkotott, jól ismeri. 0 a' hit' igazságaitnem ok nélkül vegyité

tör-ténetekkel , igy akarja azokat a' lcgegyügyiiebbekkel is megismertetni. A' biblia hitünk' története. Ki a' bibliai történeteket, azok' folyamát 's kapcsolatát kel-lőleg fölfogja: az érti hitünk' szellemét, tudja annak igazságait és törvényit, 's mivel a' szép példák és tör-ténetek vonzó , a' rut cselekedetek pedig visszata-szító erővel birnak ; az illy bibliai történetek jól elő-adva egyszersmind az erények' gyakorlatára buzdíta-nak 's a' vétkes cselckvényektől elrettentenek.

Kitől van a' világ 's minden a' világon? kitől vagyunk mi emberek 's miért vagyunk itt? ki tart fön mindent? 'stb. eléggé megérti a' gyermek és a' nép, ha a' teremtés' történetét, Izrael népének a' pusztában negyven évig 's mások' naponkénti táplá-lását a' mindennapi tapasztalással egybevetve világo-san elbeszéljük. — A' teljes sz. Háromságot fölvilá-gitja Krisztus' keresztelkedésének története a' Jordán-nál. — Hogy mindnyájan Istentől függünk 's paran-csinak , mellyekre főleg lelkiismeretünk által figyelmeztetünk, engedelmeskedni tartozunk, hogy az e n -gedelmesség minket jókká 's boldogokká, az enge-detlenség pedig bűnösökké 's boldogtalanokká tesz ; végre hogy Isten, ki mindeneket t u d , a' j ó k a t , l e -gyenek egyesek vagy egész nemzetek, megjutalmazza, a' gonoszakat pedig megbünteti, világosan előadhat-juk Ádám' esete, Kain', vizözön', Sodorna', Farao' 'stb. más részről Henoch', N o e ' , Ábrahám' 'stb. t ö r -ténetei által. — A' megromlott emberiségnek üdvö-zitő igértetik, 's az ó szövetségi történet több nyomaira mutat ezen Ígéretnek, melly végre hogyan t e l -jesült ? az uj szövetségi sz. irás elbeszéli, 's a' törté-netet mindenkiértheti, ki akarja.—A' lélek' halhatat-lanságát fölvilágitja előttünk főkép Mózes' és Illyés' megjelenése a' hegyen ur szine' váltazásakor, Jézus' Ígérete a' jobb latornak : még ma velem lé szesz a paradicsomban, urunk' föltámadása'stb. A' holttest

a' koporsóban 's az élő lélek a' paradicsomban. — Ha Isten' malasztjának szükségét akarod megfogha-tóvá tenni, beszéld el a' hős Péter apostol' esetét, ki csak akkor siratá meg bűnét, midőn Jézus reá tekintett. — Hogy a' hit Isten' ajándéka, világosan mutatja Pál' fordulása. — Isten' jelenlétének szemeink előtt hordozása, milly hathatós inditó ok legyen minden bűn' kerülésére és szép tettek' gyakorlására , b i -zonyítja az egyiptusi József' és Susánna' története. — IIa Istenben való erős bizodalomra, szives, állhatatos, alázatos imádságra akarod bírni hallgatóidat, beszéld

el Ábrahám', Mózes', Anna', Illyés', Elizeus', Eze-chias' 'stb. az ur Jézus', István első vértanú', az apostolok' 's az első keresztények' imádságait.

Azonban igen hosszas lennék, ha részletesen ki akarnám jelelni: mennyire fölvilágosítják és szivünkbe iktatják hitünk' igazságait, 's minő foganattal ösztön-zik a' keresztényt az isteni félelemre, hitre, remény-ségre és szeretetre a' bibliai történetek; főleg, ha ezeket nem csak elbeszélésünkből hallják, hanem még czélszerü könyvekből legalább vasárnapokon 's ünne-peken gyakrabban olvashatják is. E' czélra méltán ajánlható ezen czimii könyv : liibliai vagy is ó és uj testamentomi történet, mellyet Stapf József

Ambrus' munkája után irt Szaniszló József. Pes-ten 1839. * )

E' bibliai történetirat Isten' országának történetét adja elő a' teremtéstől kezdve Krisztus' anyaszentegy-házának megalapításáig. Az ó szövetségnek az ujjal szoros kapcsolatát, Istennek mind az egyes emberek-r e , mind az egész embeemberek-ri nememberek-re nézve kiteemberek-rjedő 's igen szembetűnő kormányát kimutatja. Megtartván a' történet' folyamát, a' tanulságosb, hitre, bizodalomra 's erényre ébresztöbb történeteket bővebb elbeszélés-sel kiemeli, mit mindenkor rövid 's épületes figyel-meztetéssel kisér. A' történetből folyó hitágozatokat is szinte , mint a' katholika egyház' szertartásit elő-adja. Az egész történetet fejezetekre, ezeket czik-kekre 's a' czikkeket pontokra osztja föl, hol a' tanitó ugy mint az olvasó értelem-tévesztés nélkül minden-kor megállapodhatik.

Hogyan forditják e' könyvet néhány lelkészek keresztény hiveik' oktatására 's lelki épülésére, meny-nyire tudtomra esett, megemlíteni nem vélem czél-iránytalannak. Az iskolában, miután a'tanitó egy egész czikket, vagy csak pontot, miként a' történet kívánja, valamellyik olvasó gyermekkel fölolvastatott, azt részletesebben elbeszéli növendéki előtt ; de, Feneion' t a -nácsa szerint, azt soha leczkekép szóról szóra meg nem tanultatja, hanem csak tanácsolja, 's néha meg is kívánja egyiktől vagy másiktól, hogy egymásnak a' hallott történetet beszéljék e l , ha valami nem jut a' gyermeknek eszébe , a' könyvben megnézeti vele, hogy őt reászoktassa a' bibliai történet' olvasására 's értésére. Nem tanultatja meg vele szóról szóra azért,

* ) Tudtomra ezen m u n k a megszerezhető Pesten E g g e n b e r ger József k ö n y v á r u s n á l , Szombathelyen pedig m a -gánál a' szerzőnél. Á r a 4 0 k r . ezüstben.

hogy a' tanulási fáradság a' történet' jótékony hatá-sát a' szivben el ne fojtsa. — A' szentegyházban pe-dig a' lelkész az adventi napokban hajnali szent mise u t á n , míg nem világlik , egy czikket elbeszél az öszszesereglett híveknek, kik sötétben mást ugy sem t e hetvén, édes örömest hallgatják. Azon híveknek p e -dig , kik távolabb lakván meg nem jelenhetnek az anyatemplomban, de íiok-szentegyházaikban összegyűl-nek könyörgésre, az iskolatanitó által egyegy czikket fölolvastat értelmesen. Mások ezt vasárnap 's ünnep-nap délesti isteni szolgálatkor cselekszik, egyik éven tudniillik a' bibliai történeteket a' hit' ágozatira is a l -kalmazva, másikon a' katekizmust veszik föl keresz-tény tanításra. Hogy pedig a' szóbeli tanítás gyakori olvasás által mind a' növendékek, mind az olvasó nép' szivében mélyebb gyökeret verjen híveiknek házi könyvül ajánlják a' fönemlitett bibliai történetiratot.

Hogy most, midőn már nem csak a' felsőbb osztályuaknál, hanem a' népnél is az emberiség' 's a' haza' kárára a' hit fogyni, a' bizodalom csökkenni 's a' szeretet hidegülni kezd, a' haza minden igaz polgárának 's főleg a' lelkipásztoroknak 's tanítóknak minden módot örömmel kell fogadni, mi által a' nép' szivében a' boldogító keresztény hitet mggyökerezni, a' vallásos érzelmeket fölgerjeszteni, 's polgártársaikat isteni félelemre, erényes életre, és épen ez által ideigleni 's örökké való boldogságra vezetni képesek l e -hetnek ; ezt erősen hiszem, 's ez egyedüli oka ezen

szózatomnak. — d — â ' kereszténység' állapotja

C h i n á l > a n . *)

(Mutatvány a ' pesti n ö v e n d é k p a p s á g ' idei, m á r a' s a j t ó t elhagyta munkálataiból.)

Már a' tizenhatodik század' utósó tizede g ö r -dült le az i d ő ' határtalan tengerébe, mikoron az üdvözítő hitnek első magvai China' termékeny téréin elhintődtek, 's itt ott kath. egyházak emelkedének. —

1580 felé legyőzék a' kath. missio' emberei a' majdan legyőzhetlen akadályokat, és nagy tekintetre kapván az udvarnál, engedélyt nyertenek a' keresz-tény religio' nyilványos hirdetésére.

* ) Töredék Wiseman' illy czimü értekezéséből : „The p r i n -cipal doctrines and ceremony's of the chatholic church, b y Nicholas W i s e m a n n , D. D- " ( A ' kathol. missiok' foganatáról a' p o g á n y nemzetek' térítését illetőleg.)

345 3 6 2

De lássuk mindenek előtt ezen téritok' jellemét :

„Ok, a' Chinában 's történetében erősen jártas Staunton' bizonysága szerint, mindnyájan : tagjai valának a' romai kath. religio' különféle szerzetinek, mellyek a' száraz Europa' különféle részein alapitvák, mindnyá-jan olly férfiak, kik magasztaltsággal lévén eltelve hitbeli elveik' terjesztéseért, e' végett kiküldve valának elöljáróiktól. Többen azok közül, kik Chinába j ö -vének, kiváló tulajdonaik, erkölcsi szigoruk, sze-rénységök 's alázatosságuk által nem kis hatalomra, 's nagy befolyásra jutának. Illyetén eszközökkel nem csak követöket szereztek religiojoknak, hanem meg-nyerek azt is, miszerint kedvező véleménynyel len-nének a' chinaiak azon tartományok felől, mellyekből

ők jöttek vala. " —

Ugyanazon iró azt mondja : „ Valóban különös-nek tetszhetett akárminő religio' követőikülönös-nek olly fér-fiakat láthatni, kik a' legtöbb emberek' gondolkozásától elváló elvekből kiindulván örökre odahagyják h a -zájukat, minden összeköttetésöket egész életöket azon ügyekezetnek szentelendők, hogy egy eddig soha sem látott népnek vallását elváltoztassák, és e' czélukra irányzott törekvésökben oda engedik magokat minden veszélynek, elszenvednek minden üldözést, föláldoz-nak minden hasznot; olly férfiakat, kik viseletök, tulajdonaik, állhatatosságuk, szerénységük által ös-meretséget's ótalmat tudnak szerezni magoknak; olly férfiakat, kik azon tartományban, hová a' bémenetel jobbára minden idegennek megtagadtatik, legyőzték

az előítéletet, melly ellenök, mint idegenek ellen, uralkodott vala, és végre intézkedéseket is nyertenek vallásuk' terjesztésére, a' nélkül, hogy befolyásukat valami személyes haszonra fordítanák." * * )

De térjünk vissza a' dologhoz. Egynéhány évre az egyház' alapításától, itt ott üldözés emelkedett ellene, melly több, mind kiil- mind belföldi térítő' vér-tanuságával végződött. Mindazonáltal megállott to-vább is az egyház még pedig igen szerencsés körül-ményekben; miglen a' mult század' elején legkegyet-lenebb üldözés támadott ellene, melly mostanáig sem csillapodott le. Ez okból minden püspök' meg pap' feje fölött a' halál' szablyája lebeg, és minden pillanatban

*J Authentic occount of an Embassy from the king of g r e a t Britain to the E m p e r o r of C h i n a , by Sir G. Staunton, Lon. 1 7 9 7 , vol. I. p. 3.

**) Ugyanott Vol. II. p. 160.

nem csak száműzetés Tatárországba, hanem sok kö- * rülményben bizonyos halál' veszedelme is fenyege-tődzik.

Ez jelen állapota a' chinai missionak, 's én ál-litásom' bizonyítására protestáns tanukra hivatkozha-tom, mert, egy illv térítő' észrevétele szerint, a' kath. missiok, mellyek sok ideig megállottak Chiná-ban, kétséges állapotban vannak, mert mindig uj meg uj határzatok hozatnak az európai religio ellen , 's kínoztatnak a' chinaiak ugy mint az európaiak, és mégis az hallatszik, hogy mindezek' ellenére az ül-dözések' közepette is terjed a' kath. religio. * )

Nem a' régi anyaszentegyház' története-e ez?

nem ugyanez-e, mit a' mult időkről olvasunk ? mi-koron mindig üldözések emelkedének a' zsönge anya-szentegyhaz ellen, mikoron a' keresztényeknek az vala hivatásuk, hogy éltöket áldozzák föl hitökért, 's mégis az egyház nem csak hogy nem semmittetett meg, sőt annál örvendetesebben virágzott föl ?

Ez a' keresztény egyháznak viszonya Chinában, melly minden bajok' ellenére, aránylag mégis vi-rágzó állapotban vagyon, valamint az nyilván el is ösmertetett. Ezen országbeli missiok' legjelesbike, legérdekesbike a' Su-Schuen nevü tartománybeli, mellyet egy franczia püspök nagy számú európai, 's belföldi papság' segélyével kormányoz. Érde-kes ez ama' rémitő üldözés miatt, melly között a' mostani században dolgozott, ama' szilárdsága miatt, mellyel a' religio a' kegyetlen megtámadásokkal szembe szállott, 's rajtok diadalmaskodott. 1814 kezdődött az üldözés , 's csak hamar kitüntette magát Dr. Diifresne tabrakai püspök — a' tartomány' apostoli helyettese' vértanuságával. Ugy viselte ő ma-gát , mint a' régi hitvallókhoz illett, szelid megren-dithetlenséggel, melly a' pogány nézőkből is szána-kodó sikoltást sajtolt, nyujtá oda fejét a' hóhér'

In document Religio és Nevelés, 1841. 1. félév (Pldal 191-200)