P E S T E N . 19. V A S Á R N A P .
1 9
d i kszám.
Ma jus' 9 .
A" „ R e l i g i o é s N e v e l é s " társával az „ E g y h á z i T u d o s i t á s o k k a l " megjelenik minden v a s á r n a p m á s f é l iven. F é l é v i ára mindkettőnek helyben kihordással 2 ft. 4 0 kr. ; postán n y o m t a t o t t boriték alatt 3 ft. 4 0 kr. e. p. Előfizethetni Budapesten a' „ R e l i g i o é s N e v e l é s " s z e r k e s z t ő s é g é n é l
T r a t t n e r - K á r o l y i h á z b a n , uri utcza 4 5 3 szám alatt, m á s o d i k udvarban é s emeletben ; másutt pedig minden e s . kir. p o s t a h i v a t a l n á l .
T A R T A L O M : Mikor lehet é s kell a' növendék' erkölcsi n e v e l é s é t elkezdeni ? ( — n— ) — K ö z l é s e k Hurter Fridrikböl. — N e v e l é s é s i s k o l a l á t o g a t á s . QC>á*túr fíela.') — T e h e t i e az i s teni k i n y i l a t k o z t a t á s t a' legmiveltebb philosophia v a l a h a h a s z -talanná é s s z ü k s é g t e l e n n é ? ( $ z ' i » i * z / u Ferenci' munhtíjáíd/.')
— I g a z s á g é s t é v e l y g é s . — „ É s azután ? ";( Í F . A . ) — M e g v á l t á s (8za6ú Imre.)
jflikor leliet és k e l l a' növendék' e r k ö l c s i n e v e l é s é t e l k e z d e n i ? A' növendéket kora kisdedségében elegendő ész' hiánya miatt, nem lehet ugyan oktatni erkölcsiség-r e ; de lehet 's kell is aerkölcsiség-rerkölcsiség-ra szoktatni máerkölcsiség-r csöcsemo korában; mert igen korán hajt és sarjadzik az emberben lappangó gonoszság' magva, melly gyönge hajtás, ha idején el nem nyomatik , szárba m e g y , 's midőn észre sem veszszük, már az erkölcstelen cselekvé-nyek' aratására is megérik. Ágoston egy csöcsemő gyermeket l á t a , ki beszélni még nem tudott; de kis-ded társára az irigység' mérges tekintetét vetni tudá.*) Önmagam is látám, igy ir Sailer, * * ) mikép egy nem egészen fél-éves gyermek született kis húgára nem nézhete; sőt anyjára is boszonkodék, ha m á -sik kis szülöttjét édesdeden nézdelé vagy ápolá. Ezen kisded az anyai 'szeretetet egyedül akará birni; illy korán kitünék belőle az önszeretet' és irigység' mér-ge ! Hasonlókat tapasztalhatunk, ha a' kisdedek körül gyakran megfordulunk.
Ha tehát az erkölcsi gonosz' magva , legalább ösztönileg 's állatilag, illy korán jelenti a' kisdedben is kifejlését ; hogy az ki ne fejlődjék 's többszöri i s métlés által szokássá ne váljék, lehet és kell is a n nak ellenkező szoktatás által elejét venni már az e r -kölcsi érzet' 's az ész' kifejlése előtt.
Mert ha az anyák 's dajkák a' kisded' minden kí-vánságát teljesitik, az által a' benne létező erkölcsi gonoszt fölébresztik 's ápolják. A' gyermekese , maga nemében, a' fölnötteknél okosabb lévén s i r , r í , l á r -máz ; h o g y , mit kíván, megnyerhesse ; ha az ápolók minden sirás és riadáskor sietnek a' kezdő zsarnok'
S. August. Confess. 1. 1. c. 7.
**) J. M. Sailers Erziehungslehre. Grätz 1819. 56. lap.
vágyát hizelgések közt kielégíteni, három hó' lefor-gása után a' kisded mindenhatónak érzi magát; érzi, hogy sírása által mindent megnyerhet, mi után vágyódik , magától mindent eltávolithat, mi neki nem t e t -szik; igy rövid idő múlva készen áll a' kis despota.
3Iég esze nincs a' j ó t megválasztani a' rossztól, 's már is halomra gyűl 's lágy szivébe tapad a' szeszélyek' és szenvedészeszélyek' anyaga. Az illy szülék 's d a j -kák későbben i s , midőn már a' kisded eszesülni 's beszélni kezd, nem tekintvén a' gyermek' utóbbi s o r -sát , könnyelmüleg mindent elnéznek, mindent megengednek neki. Ha a' gyermek vásott, goromba, e n -gedetlen , makacs, irigy, m é r g e s , ha mást utánozva dísztelenül beszél, mérgében szitkozódik ' s m á s r o s z szat cselekszik, föl sem veszik, inkább nevetik. H i szen, igy szólnak, nincs még esze; j ó , ha a ' g y e r -mek eleven; illyeseket majd clhágy, ha esze lesz;
's nem gondolják m e g , hogy rosszra hajló termé-szetünkben a' gyakor ismétlés által a' gonosz hamar szokássá, a' szokás pedig második természetté válik; 's az igy elfajult természetet ha utóbb jóra akarják változtatni , a' nevelőknek ugyan nagy ügyességökbe 's erejökbe, a' gyermekeknek p e -dig izzasztó küzdésökbe kerülend ; mi ha vagy a' nevelő', vagy a'növendék' részéről elmarad, a ' k i s -dedi rossz szokás az ifjúban már óriássá magasuland.
'S ki fogja az igy elhanyagolt erkölcsi nevelésnek legnagyobb baját látni ?
A t y a , anya ! most talán neveted, ha kisdeded a' megkívántat addig sürgeti, míg tőletek, ha veszélyes i s , ha másé i s , meg nem nyerheti? Talán n e -vetitek , ha gyermektek játékait szeszélyből, vagy mé-regből összetöri, az állatokat kínozza; ha dajkáját, gyermektársait 'stb. veri, gyűlöli, ha mérgében a' hallott szitkokat elmondja ; ha engedetlen, makacs, evésében válogató vagy telhetetlen, ruhájában hiu'stb.
De fogsze nevetni o szüle ! majd akkor i s , ha e n -gedékenységed által gyermekedben illy gonoszok
ter-19
meszelte válván, azokat eszes korában is folytatand-ja? Ha már sem Isten', sem lelkiismeret', sem szüléi' 's
elöljárói' tanácsára 's parancsára nem figyel ; konokul minden jónak ellenszegül ; mindenben csak szeszélyét és szenvedélyét követi ; kénye szerint k ö l t , pazarol ? 'stb. Előbbi könyelmü kaczagásodat most keserűség 's epesztő bú fogja fölváltani ! Talán hajlandó vagy elkorcsosult gyermekedet gyűlölni? De ne feledd, hogy a' szerencsétlen leginkább hibás nevelésednek tulajdonithatja elfajult természetét. Korán horgosul 's görbed a' horgos 's görbe fa; ha egyenes fát kí-vánsz, vessző-korában egyenesítsed ; mert utóbb vagy épen nem, vagy egyedül legnagyobb erővel 's ügyes -séggel egyenesítheted azt. Virgitius szerint : * )
Facilis descensus averni.
Sed revocare gradum, superasque evadere ad auras, Hoc o p u s , hic labor est. Pauci, quos aequus amavit Jupiter, aut ardens evexit ad aethera virtus,
Dis geniti potuere !
Máskép cselekszik az okos gyermek-nevelő. A' siró kisdedben a' természeti szükséget, p. o. az é h -s é g e t , -szomjat, hideget, meleget '-stb. mindenkor megkülönbözteti a' csupa vágyódástól vagy szeszély-től. A' gyermek' természeti szükségeit azonnal kielé-gíti, de vágyait nem teljesiti. Hagyja a' gyermeket sírni, feszelegni, míg azt elunván, magától meg nem szűnik folytatni ; vagy komoly tekintetet vet kis n ö -vendékére , 's kemény hangon mondja neki : Hall-gass ! a' sírás nem használ. A' kisded nem érti ugyan e' szavakat ; de a' komoly pillantásból 's a' nyersebb hangból észreveszi, hogy nevelője semmi-kép sem teljesitendi kívánságát ; maga is eláll utóbb tőle; 's néhány sikeretlen próbák után, ámbár nincs esze, hozzá szokik mégis vágyainál fensőbb hatalmat ismerni; 's nem sokára nevelőinek, kiket szeret, olly serényen engedelmeskedik, hogy első rosszaló tekin-tetökre nyöszörögve elhallgat. Milly könnyű lesz az igy szoktatott növendéknek majd akkor is, midőn már benne az ész és szabad akarat elkezdi működését, a' lelkiismeret' és szülék' parancsának hódolni, rendet-len vágyain uralkodni !
A' kisdedben, mihelyt beszélni kezd, már az ész' szikrája világít. Mennyire megfeszíti figyelmét, míg megtanulhatja, míg nyelvével kimondhatja ennek vagy amannak a' nevét, p. o. atyát, anyát, dajkát, e l e
-* ) Virgil Aeneid. t . Vf
delt ? 'stb. — Ha ezt észre tudja venni a' kisded , minden bizonynyal azt is képes észrevenni 's érezni : nevelője mit javai, mit tilt; ő benne 's másokban mit szeret, becsül; vagy mit gyűlöl 's vet meg; követ-kezőleg érzi : mi szép 's j ó , mi undok és rossz ? Ugyanazért a' jó nevelő el nem mulasztja a' kisded előtt jó cselekedeteket gyakorolva 's mások' szép tet-tein örvendve, annak lágy szivébe a' jó' és szép' becsülését és szeretetét mélyen benyomni; ellenben a' gonosztól undorodva, 's azt megvetve a' gyermek'szi-vében is a' gonosztóli tartós irtózást gerjeszteni. Illy benyomások olly mélyen tapadnak a' kicsinynek lágy velőjébe és szivébe ; hogy eszeskorában is hajlandó leend irtózni a' gonosztól 's vonzódni a' jó és szép után. Bölcsen mondja Plutarc/ms: „valamint a' test' tagjait születéstől fogva kell egyengetni, hogy e g y e -nesen 'shely esen, ne görbén 'srutul növekedjenek ; u g y az erkölcsiséget is már kezdettől fogva ki kell fejteni.
Mert a' kisdedek, szivök' lágysága miatt, könnyen k é -pezhetők." * )
Szülék ! ha gyermekeiteket erkölcsös emberekké nevelni, 's ezen nevelést magatokra 's növendékei-tekre nézve is könnyilcni, ezeket 's önmagatokat sok keserűségtől 's bajtól menteni ohajtjátok; már a' böl-csőnél kezdjétek el gyermekeitek' erkölcsi nevelését;
a' mutatkozó gonosz indulatot már csirájában nyomjá-tok el. Ha kisdedeitek' testi épségéről gondoskodnyomjá-tok, aggjatok méginkább szivök'képzésére. Minden jó e m -beri nevelés a' szív' képzésében gyökerezik. Nem mondom, hogy csupa erkölcsi szalagokkal kössétek le bölcsőjébe a' kisdedet; az erényre kényszerítés a' kisdedeknél olly kévéssé terem ohajtott gyümölcsöket, mint a' felnőtteknél. Anyai szeretet, a' szülék', d a j -kák' 's más körülállók' jó példái, gond és ügyesség erőtetés nélkül szoktatja a' kisdedet minden jóra, 's le-szoktatja a' kifejlő gonoszról. Figyelemre méltók Plu-archus' tanácsi :
„ Mindenekelőtt szükséges, igy szól : hogy a' szü-lék feddhetetlenül élve, mindent egyedül tisztök sze-rint cselekedve, gyermekeiknek világos például szol-gáljanak ; mikép ezek az ő életökben mintegy tükör-ben , szemlélvén önmagukat, az undok szavaktól 's cselekedetektől őrizkedjenek. — Nem akárminő, h a
* ) P l u t a r c h u s Chaeron. De liberis educandis C o m m e n t a rius. Gulielmo Xylandro Interpr. Oper. T I I E d i t . F r a n -cofurt. 1599. in fol.
294
234-n e m , me234-n234-nyire lehet, legeré234-nyescbb dajkákat kell választani. — Távolittassanak el a' gyermekek minden ocsmány beszédtől; mert Demetrius szerint: A' b e -széd a' cselekvés' árnyéka. — Ha a' gyermekek már annyira növekedtek, hogy tanítóra van szükségök, itt nagy vigyázattal kell lennünk, mikép azokat oktala-nul könnyelmű emberekre ne bizzuk. Olly tanítókat keressünk nekik, kiknek életök gáncstalan 's erköl-csök ment minden igazságos feddéstől. — (Erre kell figyelnünk) ; mert az erénynek 's becsületes életnek forrása és gyökere az erkölcsi nevelés." * )
— u —
K ö z l é s e k .
Hurter Fridrik' „Ausflug nach 1 Vieil und Pres s -bury" czimii könyvéből. (Schaffhausen, 1840.J
A' Jesuilákrol.
Több helyen nyilatkozik a' Jesuitákról, de Inns-bruckról szóltában i g y „Alkalmain volt Enzenberg grófnál a' Jesuiták' collegiuma' rectorát P. Lángért megismémi. Benne csöndes, világos, értelmes és nagy tapasztalásu férfiura akadtam. Barátaim közül többen állítják, hogy a' Jesuiták kitűnő nevelési talentummal bírnak, melly kivált abban mutatkozik, hogy a ' g y e r -mekek' természeti hajlamait kifejteni, vezetni, ren-dezni 's mivelni tudják, a' nélkül, hogy valamellyi-ket azok közül elfojtanák, vagy valamellyiknek ál irányt adnának. A' legélénkebb gyermek nem veszt nálok semmit is virgonczságából; valamint ellenben az-előtt ez sokszor szabálytalan zordonságában mutat-kozék, ugy most ez tárgyakra irányoztatik, mellye-ket ő isméretével fölfogni 's velők itélőtehetségével
ff
bánni tanul. Ok hasonlitananak azokhoz, kik a' vad, sokszor haszontalanul sőt pusztitólag szerte folydogáló vizeket okszerűen épitett gátok által rendes folyásba hozni értenék, a' nélkül, hogy a' viz tisztaságában zavarást szenvedne, vagy ereje megtöretnék. Itt ott a' legnevezetesebb példák hozattak föl előttem ifjú emberekről, kiken a' legkülönbfélébb intézetek mit sem módosíthattak, vagy a' kik' számára sehol az igazi bánásmódot föl nem találhatták, de kik a' J e -suitáknak áltadatván , rövid idő múlva olly szilárd-sággal 's erős alapra épitett haszonvehetőséggel tér-tek onnan k i , millyenről azelőtt álmodni sem mertér-tek volna."
*) Ugyanott.
„Hiszen az ő legnagyobb ellenségök Voltaire Exposition de la vraie doctrine des Jesuit es czi-mü munkájában rólok a' következő tanúságot a d á :
„Mit láttam én a' Jcsuitáknál azon hét esztendő alatt, mellyekben nálok laktam ? Igen munkás, mértékletes és rendes életet. 3íinden órájok föl volt osztva részint iskolai munkákra, részint azokra, miket szigorú szer-zetök magával hozott. Ezer meg ezer embert hozok föl tanukul, kik, miként é n , nálok neveltettek, 's egyik sem fog köziilök hazudságról vádolhatni. Merem á l -lítani, hogy semmi ellentmondóbbat, igazságtalanab-bat 's az emberi nemet meggyalázóbigazságtalanab-bat nem lehete költeni, mint mikor őket engedélyes erkölcstanitásról igyekeztek vádolni. " "
Miután Levis-nek tanutétclét fölhozta volna, mellyben állíttatik, hogy a' rend' eltöröltetése által a' nevelésen egész Európában gyógyilhatlan seb ejtetett, igy folytatja :
„Nem mulaszthatom el a' következő lettdolgot föl-hozni. Néhány évvel ezelőtt, mikor a' második revo-lutio Schweizban leginkább forrongott, P. Lückemeyer Freiburgban az országon keresztül utat tett. Épen ak-kor hullámzottak legjobban a' széttört kényuraság' 's a' szellem' bilincseinek lerázásáról szóló phrasisok, 's a' freiburgi Jesuiták ellen a' gyűlölet legbuzgóbb f o -lyamatában vala. P. Lückemeyer azonban és társa szerzetes ruhában növendékeikkel épen azon canto-nokon vonulának keresztül, mellyek' lakosai éltökben Jesuitát ugyan még nem láttak, de azon valami e l -len, mit Jesuitának neveznek, annál fölizgatottabbak valának. Egyike barátaimnak találkozék velek , 's igen örvendett nevelési elveik' világos és értelmes közlé-sein. Miután sokáig mulatott volna velek, mondá, hogy bátorkodik valamelly észrevételt tenni : lehetet-l e n , hogy a" két atya elehetet-lőtt azon érzelehetet-lem, melehetet-llehetet-lyelehetet-l irán-tok kivált némelly reformált schweizi cantonokban vi-seltetnek, isméretlen legyen; e' szerint csodálkozik, mikép merészeltek azokon szerzetes ruháikban keresz-tül vonulni, 's igy az emberek' szemeit magokra vonni, 's talán némelly apró kellemetlenségeknek is magokat kitenni. „„Előttünk k e d v e s , " " viszonzá P. Lücke-meyer , „ „ hogy kegyed e' hurt megpendítette. Igen-is , sem az érzelmek , sem a' beszédei azon sok embereknek, kik föltevék magokban ellenpártosaink lenni, nem isméretlenek előttünk; sőt az sincs el-lenünkre , ha növendékeink fültanúi lesznek azon vádoknak, mellyek ellenünk emeltetnek. Ugyanis
*
eletünk' pályája szemeik előtt történven, föltétlenül reájok bizhatjuk az ítéletet : valljon ama' különbféle v á d o k , mellyek nevelői tulajdonságunkban is ellenünk tétetnek igazak'e vagy költemények. " " Ezután m e g -jegyzi Hurter, mikép sem hajlamot nem érez magában a' Jézus' társaságabeli atyák' elleneivel követ fújni;
sem hivatást azok' magasztalójának lenni. De mi-vel idők óta szokása volt, mindig azok' szájára nézni, kik föntebb kérdések iránt Ítéleteiket kimondják: meg kell vallania, hogy mihelyt azon embereket, kik a' Jesuiták ellen napirenden lévő megszólásokat leghan-gosabban kürtölik, körömre fogta, vádjaik előtte igen gyanúsokká lettenek.
„ M e r t , " igy rekeszti, „ kicsodák leginkább a' Jesuiták' ellenei ? ki veszékel legtöbbet azok' befo-lyása miatt? ki hozza rólok a' leggyülöletesebb anec-dotákat keringésbe ? Még sem azok, kik a' hit' szi-lárd alapján állanak, 's Krisztusban valami felsőbbet, mint csupa értelmes moralistát tisztelnek ! Igy m e g -vallom, hogy én a ' h a n g o s a n magasztalt nevekben:
Pombal, Choiseul, Aranda, Tanucci 'stb. sem vala-melly mély status - bölcseség' képviselőit, sem ezen leríiakban azon tiszta inditó okokat el nem ismérhetem, mellyek őket mai napig is sok ollyanok előtt csodálat' Ürgyává teszik, kik egyéb tekintetben lehetetlen, hogy magasztalóik legyenek. A' tudatlanságnak, fönhejázásnak, irigységnek , gyűlöletnek szinte m e g -vagynak hagyományai, 's veszszen-1 menyköveznek a r r a , ki azokat érinti."
Hevelés és iskola-látogatás.
Üdvös a' terv, melly a' közboldogságot tárgyazza ; üdvösb a' gond és szorgalom , melly annak m á -sok általi előmozdítására fordittatik ; legüdvösb a'
cse-lekvés, mellyel azt valaki önmegtagadásával, mit sem ügyelvén az azzal összekötött alkalmatlanságokra, vissza nem tartatván bármilly áldozatoktól, kivíni t ö -rekedik. Nagykéri Scitovszky János ő méltósága Rozs-nyóról Pécsmegye' kormányára átjővén, ő i s , mint nagyemlékezetü eldödje önmagával hozta buzgalmával az üdvöt azonnal tervezvén, azt mások által
szorgal-mazza , azt önmaga eszközli is. — Szüntetni kívánván a' hit iránti veszélyteljes mindinkább terjedő k ö -zönyösség fölötti fohászokat, első és fő gondja vala a' kisded nyájnak neveltetése, oktatása; mit azzal is bizonyított, hogy országgyűlési bokros gondjai közt sem feledvén a' népnevelést, mostani kormányának már harmadik hónapjában Pozsonyból Sz. Mihály h ó
nap' 5én 1839. eszt. pásztori körlevelet bocsáta m e -gyéje' papjaihoz, mellyben apostoli szilárdsággal mind-nyájok' szivére köté a' kisdedek' oktatását 's ebbeli hivatásuk' legnagyobb fontosságát előterjesztvén, abbani lelkiismeretes eljárásukat, hogy Isten előtti szám-adásukban hivek találtathassanak, megkiváná. A' nagy és szent czélnak minél biztosabb elérésére, a' falusi iskolákat szabályozandó, előlegesen megfejté egyen-ként mindazon elveket, mellyek szerint az iskolákban a' kisdedek' fogékony sziveibe vallásos érzetet k o rán csepegtetni, elméjöket szükséges és hasznos i s -méretek által kimivelni, őket egyszerismind az isteni félelemre, engedelmességre, rendre és szorgalomra mintegy észrevétlenül szoktatni, nevelni lehessen, ' s bennök az anyaszentegyház buzgó hiveket, a' haza hiv fiakat és hasznos polgárokat reménylhessen és lelhessen is. Meghatározá : milly korukban, mikor 's meddig kötelesek a' gyermekek okvetetlenül és szakadatlanul iskolába j á r n i , 's milly osztályba t a r tozzanak nem csak tett előmcnetelöknél, hanem i s kolában töltött idejöknél fogva is ; ezen határozat e l -leni akadályok' legyőzésére eszközt és módot muta-t o muta-t muta-t , nevezemuta-tesen meghagyván a' lelkészeknek, hogy ők nem csak általában a' szónokszékből a' szüléket, hanem egyeseket i s , hivatkozólag isteni és felsőbb-ségi parancsokra, gyermekeik iránti kötelességök' megismerésére vezéreljék ; azon pórszüléket p e d i g , kik az iskolai nevelés'és oktatás' gyümölcseit nem é l -vezvén, szülöttjeiket inkábba' mezei munkára és mar-háik' legeltetésére az iskolától ez iránti érdek hiányok-nál fogva visszatartóztatják, meggyőzni iparkodja-nak a' felől, hogy eme' kötelességök' teljesítése vagy elhanyaglása önkényüktől épen nem függhet; ellen-ben a' gondos szüléket, ösztönöző például, nyilván és névszerint megdicsérjék. — Rendelé : hogy sz. Mi-hály' táján házanként az iskolára alkalmatos gyerme-kek összeirassanak, azok nevei, megjelelve milly osz-tályba kiki közülök tartozik, következő vasárnap a' templomban fölolvastassanak, kötelezvén a' szüléket, hogy megnevezett gyermekeiket, az iskolába küldjék, mcllyből annak ünnepélyes megnyitása után egyedül betegség miatt maradhatnak el, 's nem előbb mint húsvét' táján tartandó próbatét, és az érdem szerinti osztályozásnak fölolvasása után, mikre az előkelők, elöljárók és szülék hivassanak m e g , szabad légyen a' szüléknek azokat, kikre szükségök v a n , a' helybeli plébános mint iskolaigazgató, és a' tanítónak m e g
-298
234-egyezésével és tudtával az iskolából kivinni, a' tanitó a' többi gyermekek' oktatására aratásig köteleztetvén;
— hogy minden iskola-épületen harang legyen, melly által a' növendékek mintegy engedelmességre serkentetve az iskolába összehivassanak, a' tanitó óra' v é -gével pedig a' naplóba jegyeztessenek föl az elmara-dások , mellyek mindenkor számon vétessenek, 's ha csak mellékes ok forog fönn, a' szülék kötelességök' pontosabb teljesitésére az elöljárókból választott i s -kola-gondviselő által i s , ki egyszersmind az is-kola' szükségeire felügyelni tartozzék, fölszóiittas—
s a n a k , 's a' fontos ok nélküli elmaradások' ismételé-sekor foganatosan intessenek is. — A' tanulmányo-kat, u. m. keresztény tudományt, olvasást, betüfogla-lást és betüzést, bibliai 's hazai történetet, földleírást, számvetést, kéziratok1 olvasásbani gyakorlást az osz-tálybeli tanulók' tehetségeihez képest kijelelé, és órákra fölosztá, sőt a' tanításnak gyakorlati módjára is kiterjeszkedett. A' honi törvénynek, és a' nemzet' k ö -zönséges kivánatának hódolni kívánván nemzeti nyel-vünk' minél sikeresb előmozdítására rendelé, hogy a' magyar nyelvvel vegyes ajkú helyeken, egyedül ma-gyarul adassanak elő a' tanulmányok, hol pedig csak német vagy illyr nyelven beszélnek, ott magyar olva-sás- irás- és magyar szókra és mondásokra oktat-tassanak ; az iskolai jegyzetek pedig és minden az is-kola' ügyében teendő közlemények általában magya-rul készittessenek. — Szóval, mind az alesperesnek mint kerületi iskolák' felügyelőjének, a'helybeli plé-bánosnak mint iskola-igazgatónak, és a' tanítónak kötelességeit 's ez utóbbinak megkívántató tulajdon-ságait kitűzvén, a'tanuló ifjúságot illető törvényeket, mellyek annak a' templombani, iskolábani és iskolán kivüli viseletét kijegyzik, kiadván, mind pedig olly szabályokat, mellyek az iskolai ügynek elrendezését sajátkép tárgyazzák közrebocsátván, a' népnevelésnek üdvös tervét előterjeszté, 's ennek kivitelét szorgal-mazza is. — Ugyanis ámbár mult évben a' folyton tartatott országgyűlés miatt a' megye' iskoláit meg nem látogathatá, mindazáltal távolban is a'beküldött jelentésekből és jegyzetekből az iskolák' állapotjáról önmagárink tudomást szerezvén, 's a' szerint minden iskola felől egyenként észrevételeit közölvén oda irány-zá lelkesedését, hogy másokban is az iskolák iránti érdeket emelje, 's ennek méltánylása szerint közös gond' és ipar' hozzá járultával az iskolák' szent ügye tettlegesen előmozdittassék.
A' legközelebb mult napokban még inkább tanu-s i t á , mint fektanu-szik tanu-szivén a' tanu-serdülő ifjútanu-ságnak nevel-tetése. E' nagy ügynek előmozdítására mint szentelé föl önmagát, és milly áldozatokat teve, kiviláglik a' következendő sorokból.
A' kisdedek' e' valódi szives atyja kitűzvén azon helyeket, mellyeket iskolai látogatása által szerencsél-tetni eltökélé, 's az azokban tartandó próbatéteknek rendjét 2 4 - k é n körlevél által az illető plébánosoknak tudtokra adván, következő hó' 15én délután 4. ó r a -kor Pécsről püspöki lakából kiindult. Naponként a' kijelelt helyekre érkezvén azonnal megvizsgálá az is-kolai jegyzeteket, különösen a' napló könyvből kijegyzé az elmaradásokat; egyszerismind tudakozá, milly é r -dekkel viseltetnek a' szülék magzatjaik' neveltetése és oktatása iránt? nincsenek-e olly akadályok, mellyek miatt a' növendékek az iskolából gyakortább kimarad-nak ? azon módokról, mellyek által legczélirányosabban a' szülékben az iskolák iránti érdeket, az i f j ú -ságban a' kedvtelést emelni lehet , értekezett ; nem különben értesitteté magát a' tanítónak erkölcsi vise-letéről , tehetségeiről, és kötelességének miképeni teljesítéséről ; a' tanításnak gyakorlati módjáról, az ifjúsággal tett előmenetelről ; továbbá az iskola-há-zaknak állapotjárói, hiányairól ; milly készséggel és pontossággal végzi a' község azok körül a' szükséges javításokat; a' tanítói fizetésnek mennyiségéről, 's valljon ezt a' szülék egyenként tanuló gyermekeiktől, vagy az egész község általában és rendesen fizetik-e?
A' kisdedek' e' valódi szives atyja kitűzvén azon helyeket, mellyeket iskolai látogatása által szerencsél-tetni eltökélé, 's az azokban tartandó próbatéteknek rendjét 2 4 - k é n körlevél által az illető plébánosoknak tudtokra adván, következő hó' 15én délután 4. ó r a -kor Pécsről püspöki lakából kiindult. Naponként a' kijelelt helyekre érkezvén azonnal megvizsgálá az is-kolai jegyzeteket, különösen a' napló könyvből kijegyzé az elmaradásokat; egyszerismind tudakozá, milly é r -dekkel viseltetnek a' szülék magzatjaik' neveltetése és oktatása iránt? nincsenek-e olly akadályok, mellyek miatt a' növendékek az iskolából gyakortább kimarad-nak ? azon módokról, mellyek által legczélirányosabban a' szülékben az iskolák iránti érdeket, az i f j ú -ságban a' kedvtelést emelni lehet , értekezett ; nem különben értesitteté magát a' tanítónak erkölcsi vise-letéről , tehetségeiről, és kötelességének miképeni teljesítéséről ; a' tanításnak gyakorlati módjáról, az ifjúsággal tett előmenetelről ; továbbá az iskola-há-zaknak állapotjárói, hiányairól ; milly készséggel és pontossággal végzi a' község azok körül a' szükséges javításokat; a' tanítói fizetésnek mennyiségéről, 's valljon ezt a' szülék egyenként tanuló gyermekeiktől, vagy az egész község általában és rendesen fizetik-e?