előkészületet, gyakorlatot ne igényelne : lám , inasból lesz a mesterlegény , ebből mester , — gyógyszerész-gyakornokból válik a gyógyszerész, mikép a gazdasági írnokból a gazdatiszt, — j u r a -tusból terem a nyakas prókátor, — de még öreg bé-res sem lehet, aki előbb kis bébé-res nem volt: és vál-jon csak a minden mesterségek mestersége, a nép
atyáit, Istenhez vezetőit, jelen s jövő boldogsága eszközlőit képező tanári hivatal lehetséges alapos, fokonkinti készület nélkül? 0 , nem! épen ez n e m ; mert ha valahol ,non datur saltus in natura :' u g y
') Ez sem Pesten, sem Bécsben nincs. Hamar, ha 26-ik
évkorában nyeri el. Szerk.
t. 97 l i
-ez az a pont, hol a készületlenség csak is ,salto mortale'-t csinálhat. ')
Meg aztán, még a tudomány nem elegendő, hogy va-laki jeles, és sikerrel működő tanár lehessen, hanem ehhez még megkívántatik a nyugott kedély, béketűrés, nyájas bánás-mód, s a valódi ügyszeretet. — Mihelyt a tanár epés-kedö, haragos és szeszélyes természetű, hagyja ott a tanszé-k e t ; mert soha sem fog czéljánatanszé-k tanszé-kellőleg megfelelni.
Mindezek következtében e pontra nézve azt ajánla-nám, hogy a megyés-püspökök, kikhez tartozik a tanár-ki-jelelés, jó eleve kikutatva mind tudományát, mind kedély-állapotát a tanárságra kijelelt egyénnek, ezt legalább három évre küldjék a tapasztalás és érlelés iskolájába ,ad curam animarum', s tegyék kötelességévé (ha ugyan van kedve ta-nárkodni '?) hogy ez idö alatt készüljön a tudori koszorú megszerzésére;2) midőn pedig ezt már megnyerte, dolgoz-tassák ki vele írásban, a k á r önerejüleg, a k á r másokból bön-gészve,3) az általa választott s előadandó tárgyat,4) s azután bírálják meg, vagy biráltassák meg a tanári testület által, ha helybenhagyható-e vagy sem '? — Ha megüti az irott munka a mértéket, tudorkoszorus szerzőjét bátran fölereszt-hetik a választott tanszékre ; s ha ő itt lelkismeretesen meg-felel tisztének, h a g y j á k meg e helyen mindaddig, mig bok-ros érdemeinek következtében magasabb méltóságra érde-mesnek találják ; mert valóban e díszes és nyugalomszerü állásra érdemesebbet alig gondolhatok, mint a tanárt, aki legalább húsz évig tisztét becsülettel viselte.
Hogy épen tudorkoszorus tanárokat óhajtók, azon senki se ütközzék meg; mert én egy boldogult főpapnak azon mondását ,nolo ego doctores, sed doctos', csak a lelki-pásztorságra nézve méltánylom ; hanem már a tudományok tanszékén csak koszorús férfiakat szeretek látni. (Folyt.)
EGYHÁZI TUDÓSÍTÁSOK.
P E S T , aug. 10-én. A protestantismusnak arány fölött több eszközei, dúsabb forrásai voltak az önföntartásra, és terjeszkedésre. Angolország az ö tengeri hatalma, az ő hó-dításai, az ő tekintélye, befolyása, beavatkozási szemtelen-sége, az ő gazdagságaival a protestantismus szolgálatjára készen állott. S nem lehet mondani, hogy lusta volt, hogy a protestantismus érdekében mindent a világon meg nem ki-sértett volna. Sőt inkább magunknak óhajtanok azon buz-galmat, áldozatkészséget a világiak között, melyet az angol lordok kifejtettek. A kath. egyház csak a szegények egyes filléreivel és imádságával rendelkezett ; a protestantismus pedig a gazdagok kincseivel és hatalmával. Gazdagság és
') A t a n á r o k sokat tehetnek a nevelésre, kötelesek is tenni ; de stricte nevelést viszi a neveidei lelkiatya, és az elöljáróság. H o l össze vau kötve mindkettő, oda illik a tanárokról mondott Ítélet. S z e r k .
2) Ahol lehetséges. Szerk.
®) Kívánatos volna ugyan, hogy minden tanár, nagyobb t e k i n t é l y végett, író is legyen ; de mivel ,non est permissum cuivis adire Corin-thum', elég lia s z a k t á r g y á t illöleg kidolgozni k é p e s .
*) Az egész világban bevett szokással ellenkezik, hogy minden ta-n á r s a j á t m u ta-n k á j á t a d j a elő; Belgiumbata-n az egész hittata-nreta-ndszer, hét évre osztva, bevett és e czélra kidolgozott, kinyomatott tankönyv szerint t á r -gyaltatik. P r ó b á l h a t a t a n á r tankönyvet, a d j a ki, hálával f o g a d j á k , ha jó.
Addig adjon elö kész tankönyvet. Sok visszásságok forrása lenne az a j á n -lott kísérlet. Szerk.
hatalom mindkét elem, melynek e földön éles, hatályos élet-csirája van ; szegénység, elhagyatottság oly állapot, mely, hogy valamit tegyen e földön, semmi életcsirát nem talál. De azon hatalomnak, azon kincsnek, melylyel a protestantismus rendelkezett, az egekben semmi életcsirája, az elmében semmi eszménye nem volt, azért, mikint Marshall mondá, a tóból egy békát sem húzott ki ; azon szegénységnek és ügye-fogyottságnak, mely a kath. érdekeket előmozdítani akarta, nem levén e földön életcsirája, volt pedig az egekben, azért minden emberi számitásnak daczára bámulatos diadalokat vivott ki. Valahányszor a kath. ügyet, ennek előmozdítását, vagy csak védelmét emberi szempontból tekintjük, s teen-dőinket e szerint szabályozzuk, mindig csalatkozunk. Non in persuasibilibus humanae sapientiae verbis, sed in osten-sione virtutis et veritatis, mondá sz. Pál. Nem azt, minek életcsirája a földi viszonyokban lenni látszik, hanem mit sz.
hitünk magas elvei sugalnak, kell irányul vennünk. Hol van mindazon tanoknak, melyeket a syllabus tartalmaz, életcsi-rája e földön '? Nem időszerűtlennek sugdosták-e, vagy lega-lább nem ijedtek-e meg rajta a katholikusok ? H a z á n k b a n a politikai téren, kivéve cs. ap. királyi Fölségünk legmagasabb személyét, in partibus infidelium sumus. Merész állítás, ta-gadja aki meri. 0 Fölsége pedig alkotmányosan országol, kivált hazánkban, mindent nem tehet ; sokat kell tennie, mit soha sem tenne. Isabella borzad az olasz forradalmároktól, mégis kezet szőrit velők, mint I. Ferencz, mint VI. Pius Bo-naparte consultai. Isabella borzad a kőmivesektől, szintén I.
Ferencz József, mégis annak komiveseket kell a kormányra meghívni; s nem kömivesek voltak-e cs. ap. királyunk mi-niszterei. az állami eskün kivül, melynek értéke ismertetik, nincs más érvünk a tagadásra. A kath. fejedelmeknek a ko-mi ves III. Napoléonnak, a köko-mives Vilmossal, a kőko-mives Lipóttal, a kőmives Victorral, a kömives német fejedelmek-kel fejedelmek-kell szövetségben, társaságban lenni. T e r r a deserta, in-via, inaquosa a politikai, az állami hivatalnoki tér kath. ér-dekeinkre a birodalomban, ezeknek a positiv, vagy inkább a positus életben csirája nincs, sőt visszhangja sincs. Vajha csalódnánk, de akik csalódásban a k a r n a k marasztalni, két-szer gondolják meg. Legatione pro Christo fungimur a po-litikai téren. A hazát az egyháztól elválasztani bün. Elvá-lasztják mások, sőt átkozottnak káromolják az egyházat a hazára ; ha semlegesek maradunk, nem ismételjük amaz át-kot, de szerinte igazodunk. Pedig az átkot áldássá kell vál-toztatni. Ha minden viszony kedvező volna hazánkban az egyházra, politikai térre lépve, felejthetnek a papot, az egy-házit : de . . . hol a kedvező viszony ? hol a nem ellenséges ? Hol találunk pártot, melyhez tiszta lelkismerettel csatlakoz-hatnánk ? melynek elveit vallhatnók, melyet hatalomra se-gíteni nyugodt lélekkel mernénk? Párthoz csatlakozni annyi mint annak sorsát osztani. Ki fogja szivére venni, mit eme vagy ama párt teend ? Vegye, kinek bátorsága van, s álljon meg az Isten és az utókor ítélete előtt, mi nem Ítéljük őt, de nem is követjük. Neveztessünk saját testvéreinktől ugy, mi-kint ellenfeleinktől a meghasonlás magszóróinak, Istenre és az utókorra vetett figyelemmel kimondjuk : meddig nem lesz saját kath. politikai elvünk, ezen kiművelt elméletünk, ez által zászló alá hódított kath. seregünk az országgyűlésen, a megyékben, az irodalomban, szégyen és vereség lesz osztály
-1 3 *
98 *
részünk ; vereség, hozzá még gyalázat sírkőfeliratul. Most megverethetünk, de ha ez uton, mint említők, szerveződni nem akarunk, meg fogunk veretni jövőre is, unokáink is, és a k i k ezek után jönni fognak. Litera scripta manet ; nem tud-j u k , kinek sorain fognak az unokák merengeni. Fátud-jlaltud-juk,
hogy eddig nem műveltük más nemzetek példájára ; érzéke-nyebben fájlaljuk, hogy ebben ellenmondást, reá testvéreink-ben nagy hajlamot nem találunk. Testvéreink a hazában nem hóditliatnak, mivel az irodalom sem elvet, sem irányt, sem tárgyat nem ad. Adni látszik irányt, de ezt csak másban mutatja, nem magában. ,Éljen ezen p á r t ' ! Ez az irány. Med-d i g ? ,meMed-dMed-dig fogom jónak látni.'Miben van a , m e Med-d Med-d i g ' ? nem tudom. Mi lesz azután ? nem tudom. Az irány tehát = nem tudom ; nous sommes devant l'inconnu, mi setét éj előtt állunk. Oculos habentes non videmus, aures habentes non audimus, manus habentes non laboramus, pedes habentes non ambulamus. Szaladjunk, k a p j u k fel a menőnek ruhauszályát, kiáltsuk : ,én is veled vagyok,' akkor igazán hazafiaknak fognak mondani. Ha most máskint mernénk gondolkodni, a hazának ügyeit, bajait más elvből felfogni, kétségkívül haza-fiatlanoknak kiáltatnánk ; de ha a sallangós lovaktól húzott szekér bélfáihoz csimbalkózunk, ha jó ideig a szekér után futunk, s az első válságos kérdésben a szekértől el kell sza-kadnunk, nem fognak-e minket hazafiatlanságról vádolni ? Igen, hozzá meg is vetni. Mire vitt a bölcseség, mely minket oly politikai elvek társaságába vezetett, melyeknek életcsi-rája volt ? Csak oda, hogy ezen elveket vallottuk, követke-zéseiből, melyek kellemetlenek, sokat elutasítottunk, tehát renegátoknak, logikátlan politikusoknak kiáltattunk, kikkel
szóba ereszkedni sem érdemes.
Ahol csak a kath. világ hódított, nem a inult századok-ban, hanem jelen századunkszázadok-ban, az utolsó évtizedben, min-dig saját elve szerint, saját ösvényein haladott, s ott hódított, hol erre a földi viszonyokban semmi életcsira nem volt, vagyis hol épen az ellenkezőt lehetett volna várni. E század kezde-tén Angolországban 100 protestánsra egy katholikust alig lelhettünk : ma minden nyolcz protestánsra egyet bírunk.
Alig haladtuk meg a félszázadot, a két apostoli helyettnök helyet Angolországban bírunk 1400 felszentelt papot,
7,500,000 katholikust, 1095 templomot, rendezett hierarchiát, 200 kolostort, kórodákat, óvodákat, tanodákat. Mily eszkö-zökkel nyertük ezt ? Aminek nem e földön volt életcsirája.
1) A számkivetett franczia papok tudományossága, erényes-sége Angolországban, mely az angolok előitéleteit megtörte ; 2) az oxfordi tudósok kutatásai a kereszténység ös nyomait illetőleg, mely nyomozások azért tétettek, hogy a papismus ellen fegyverek gyártassanak; 3) az irlandiak kiköltözése által. A franczia és irlandi kiköltözöttek szegénységükben mit sem tehettek ; az életcsira után vizsgálódó ész legalább nekik semmi diadalokat nem jósolt volna Angolországban ; de ők saját elvet vallottak, tudták, mit vallanak, vakon nem indultak a menők után, tudták mit tegyenek, gondolat és ta-nács nélkül nem mutattak a jövőre, mely szerint igazodja-n a k . A gyeigazodja-ngék hódítják az erősöket miigazodja-ndig a katho-likus világban. Az oxforti búvárlatok a kath. hit czáfolásaira irányoztattak ; nem volt Angolországban, ki velők verseny-ben kutasson : a prot. kutatás a protestantismus czáfolatában végződött. A szegény irlandi kenyeret ment keresni ; az
an-glikánok nyújtottak kenyeret, de cserébe a kath hitet kö-vetelték : az irek éheztek, munkát kerestek, múlt évi octo-berben a prot. munkásoknak Londonban tiszteletet paran-csoltak.
Vigyük át figyelmünket Amerikába, az Egyesült-álla-mokba. E század elején 25,000 katholikus volt egyetlen püspökkel, ki Washington tengernagynak testvére volt, a függetlenségi okmányt testvérével együtt aláirta. Az egy püspöknek alig volt 20 papja, közöttök Galitzin herczeg u j megtért Smith név alatt. Hogyan áll ma az egyház ezen ré-sze? Hiteles adatokra nézve egy okmány van az 1857-ben kiadott,Métropolitain catholic Almanach,'melyhez még,Afton-bladet' lapot vehetjük 1855-ből, és Baird prot. által készített ,Almanach officielt,' melynek elsejét ,Civiltà cattolica' hasz-nálja, az utóbbi kettőt ,Missions' czimü munkában találjuk.
Aftoribladet irja 1855-ben : „Tiz év előtt a katholikusoknak majdnem semmijök sem volt ; ma egy milliárd dollárral ren-delkeznek. Az államok függetlenségét nem veszélyeztetik, sőt a köztársaságnak legszilárdabb oszlopai erős hitök, szigorú fegyelmök, s példás erkölcsük miatt " ' ) Sok secta van Amerikában, számra egy sincs hasonló a katholikusok -hoz, egy sem mutathat fel 5 millió hivet. Ötven év előtt 25,000, ma 5 millió katholikus. „A katholikusok csak a né-gereket téritik meg és a kitűnő tudósokat," irja Baird. 2)
A protestantismus számtalan töredékei Amerikára ro-hantak, saját hazájuknak kiáltották, s mire mentek ? Szaka-dozottságra, melynek végső ága a spiritisme, és az atheusok.
A kath. egyház állása 1857-ben, tehát 8 év előtt ez volt Amerikában :
E v e k . Me-gyék.
Apos-toli he-
lyette-sek.
Püspö-kök.
T e m -plomok
kápol-n á k .
E g y -házi
intéze-t e k .
Colle- giu-mok.
P a p o k . E l e m i ta-nodák.
1808 1 — 2 68 2 1 80 2
1830 11 — 10 230 9 6 232 20
1840 16 — 17 oo to 13 9 482 47
1850 27 — 27 1778 29 17 1081 91
1854 41 2 39 2458 34 20 1574 112
1857 41 2 39 2882 3 5 29 1872 134
(Folyt.)
ADA, jul. 24-én. A lapok sokat irnak a színházról, szólok hát én is valamit róla, illetőleg egy színműről, ha főtiszt, uraságod szerkesztői vörös irkája megengedi.
Néhány évvel ezelőtt bizonyos primitialis sz. beszéd-ben többek közt az is mondatott az uj misés papnak, hogy akkor is kell az Ur igéjének kétélű pallosát minden emberi tekinteteken fölülemelkedve villogtatnia ; ha látja is, hogy az emberek készebbek két három órát tölteni a színházban, mint ennek harmad, negyed részét az isteni szolgálaton. Bi-zonyos rendkívüli hallgató nagyon megütközött e szavakon, nagy lelkesedéssel odavetvén azt az annyiszor ismételt phra-sist : a szinház az erkölcs iskolája.
Nem hittem ugyan egészen a jó urnák, mert már a k -kor ismertem az erkölcs fendicsért iskolájának néhány
ta-' ) L e s Missions p. XI.
*) Les Missions p. X H .
99
nárát, kikről mint megugrott deákokról és exszabólegények-ről bizony kevés jót tehettem föl. Minthogy azonban a szín-műről azt tanultam, hogy ennek czélja : mulattatva oktatni
«s a nézők indulatait tisztítva nemesbiteni (Szvorényi, Ekes-szólástan. 179. 1.), Pesten megfordulván egykor, melynek ugyan már jó ideje, meglátogatám a színházat is, gondol-ván, hogy hozzám is — mint már az Ur Jézus Krisztustól auctorizált erkölcstanárhoz hozzám illik az erkölcs iskolájá-ban megjelenni. A praelectio tárgya történelmi volt, ,Mátyás fia' czimü színdarab adatott, melynek szerzője Szigligeti.
A darabnak művészi szempontból való bírálásához nem fogok, hisz már jó rég volt, de hozzám nem is tartozik, senki sem veheti azonban rosz néven, még az illető szerző sem, ha egyházam és az igazság érdekében magára a da-rabra némi észrevételeket tenni bátorkodom, ha kissé későn lenne is ; hisz Veritas semper eadem manet, aztán meg az ily külső munkások nem akkor irnak, mikor van miről, vagy kedvök volna, hanem mikor a körülmények engedik.
Korunkban igen megszokott dolog az, hogy ha valahol férczmüre akadnak, melyben oly dolgokat fedeznek föl, me-lyekkel az egyháznak, a kath. tekintélyeknek egy oldaldö-fést adhatnak, egész mohósággal fölhasználják, sőt à la Re-nan csak conjecturázva még adnak is hozzá valamit, hogy minden jobban sikerüljön. Hogy e nem egészen, — de tán félig sem — dicsérendő tulajdon Szigligeti urban is megvan, azt ugyan már I I Rákóczyból is tudtuk; azonban e darab-jából ú j r a világosan láttuk. Pedig katholikus országban, te-hát kath. hallgatóság előtt egy kissé tán mégis több tiszte-letet érdemelne az az egyház, még akkor is, ha Renan-kint mint a régiségek őre volna is csak tisztelendő ,-1) mert hisz magok a protestánsok vallomása szerint is ez volt, mely a vad hóditók önkénye ellen biztosságba helyezé Európát.
Ez volt, ki a humanitás és tudományosság sz. lángját ápolá akkor is, midőn ugy látszott, hogy a társadalomból minden jó és nemes száműzetett. 2) Meg azok az egyházi
tekinté-lyek, ha már sz. István szavaira nem figyelne is, midőn ez azt mondja : ,Noli tangere Christos meos,' még ha Heine tanít-ványa is, ki , ha jól emlékszem , vad gustusában az utolsó barát bélével szerette volna az utolsó papot megfoj-tani, 3) mindenesetre tiszteletet parancsolnak, kivált nálunk, hol épen mindig az egyháznagyok voltak a hon oszlopai, tá-maszai, hol nincs közhasznú intézet, mely életét, vagy vi-rágzását nekik ne köszönné ; hol alig van vidék, vagy vala-mire való város, mely nagylelküségöknek tanuja, keresz-tény szeretetöknek bámulója és áldója nem volna. Azonban ki tehet arról, ha Szigligeti ur mindezt figyelembe sem veszi, hanem kedvét leli abban, ha félszárig érő reverendában, piszkos sárga csizmában meghurczoltathat egy vagy más főpapot a színpadon, amint ez történt e színdarabban, mely-ről szólok, Dóczy egri püspökkel, és pedig oly aljas szerep-ben, hogy szinte az aesthetikai ízlést sérté.
De azt mondja tán, hogy nem oka ő ennek, mert hisz csak tényeket hozott fel. De hol vannak e tények m e g í r v a ? Volt idő, midőn Szilágyi Fereucz ur is beszélt tényekről, de
') Religio 1863. II. félév 44. sz. 347. 1.
*) L u d e n Alig. Gesch. der Völk, und Staaten. J e n a 1824 I I Auflag 3. H. 153. s.
®) Groschenbibliothek.
melyek forrásai a budai népszínház repertoirejában nyug-szanak. ') Aztán meg ha igazán tények volnának is, ha Já-szay Pál azt mondja is, hogy az iró a történetből semmit el ne hallgasson, ami igaz;*) mi mégis ugy tudjuk, h o g y : „Etsi historiarum prima dos sit veritas, non tarnen ipsarum dos est impia et vana garrulitas. Plurimum quippe diversa sunt: vera inficiari, et omnia, quae gesta sunt, in lucem proferre."3)
Ha a pökhendi irályból szabad következtetést vonni, Heltay a megmondható, ez már pedig tán csak azért is te-kintély, mert hisz Wittenbergben tanult, oly liberális volt, hogy katholikusból lutheránussá, lutheránusból kálvinistává, kálvinistából unitáriussá lett. 4) Azonban Katona, Palma, Szalay, Horváth, Szekér sehogy sem beszélnek Szigligeti uram malmára, sőt ezek is, meg mások is Dóczyról épen ellenkező és majd mindenkép kedvező véleményt táplálnak.
A darabban Dóczy ugy állíttatik elő, mint legaljasabb képmutató, ki Mátyásnak szemébe mindent igér, mellesleg azonban máson dolgozik ; ugy állíttatik elő, mint hitvány önérdek hajhász, kinek lelkismeretére és képére ráfér, hogy az adott szó szentségével nemcsak maga ne törődjék, de másokat is annak megtartásáról lebeszéljen, és hazájára, annak vesztére ráhozzon egy dobzse királyt.
D e lássuk most a történelmet. —
Mátyás, törvényes örököse nem lévén, kire annyi vér és áldozatokkal szerzett nagy birodalmát hátrahagyja, a sok szép tulajdonnal fölruházott János herczeget szerette volna maga után a trónra emelni, e czélból több intézkedéseket tett, és az ország rendeit is felszólitá, hogy Ígérjék meg es-küvel, miszerint holta után Jánost fogják uralni. Mátyás Dóczyt halálig szerette, és ez nála primum locum obtinebat,5) és viszonyt Dóczy is tisztelte, szerette Mátyást, mint nagy vallásos fejedelmet, innét több mint valószínű, hogy Mátyás és János nem csekély bizalmat helyeztek benne, azonban, hogy komoly igéretét is bírták volna, sehol sem olvasom ; mert ha igen, váljon a nádori méltóság hatalmas képviselője nem lett volna-e képes Jánosnak a Blanka atyjától leendő neje számára annyira ohajtott kijelelést a korona örökös-ségre eszközölni ?
De még ha igéretét adta is, ez esküvel nem szentesit -tetett, mert Bonfinként nonnulli juramentum declinaverunt ; mely nonnullik közé, miután az ellenkezőt Szigligeti sem meri állítani, Dóczyt is méltán sorozzuk.
Ez igéret, ha mégis volt, akármilyen volt, csak azon föltét mellett állhatott : ha a haza jövője engedi. S igy ki vá-dolhatja Dóczyt ? Utólagosan könnyű okoskodni. Pálma azt mondja,6) hogy Dóczy „sincero patriae juvandae studio in-census" volt. Mint ilyennek tehát minden körülményt figye-lembe kellett vennie. Tudta, hogy a küludvarok már a nem fejedelmi házból származó Mátyásra is mily kancsal szemmel néztek ; látta, hogy Jánosnak trónra emelése ezeket még in-k á b b fölzúditaná. Aztán még mi tagadás benne, az ország-ban is voltak olyak sokan, kiknek János 3ehogy sem volt
') Dehogy nyugosznak, vándorolnak, s t a l á n Adára is eljutnak. Sz.
J) A m a g y a r nemzet napjai, a mohácsi vész után. —
») Kovács Morális. P . I I ; 1. 2 ; p. 84. —
*) Haneri. Adversaria, p. 205. —
4) Bontin. Decad. 2. 1. 1.
•) Notitia Ker. H u n g . p. 308.
— M 100 inyökre ; részben azért, mert a nagy Mátyásnak fia volt ; részben és főleg azért, mert ilyen (természetes) fia volt.
Ily körülmények közt Dóczy „ne quid detrimenti res-publica capiat, comitia convocat," ') beszél de nem Ulászló vagy Albert mellett, hanem az egyetértésre inti földiéit és
„quum publici parentis ore loqueretur, huius apud omnes us-que adeo valuit oratio, ut jurejurando omnes adigeret, uno se consensu regem creaturos."2) Azonban átok fogta meg a magyart, mert ez soha össze nem tart. Rozgonyi3) Albert mellett küzd ; Ujlaky János mellett szájaakodik, a harmadik Miksát, a negyedik Ulászlót uralná. Tessék tehát eligazodni ! s még hozzá, az a fenyegető hir terjed az országban, hogy Miksa és Albert az ország megosztására szövetkeztek.
K i lesz a megmentő ?
Jönnek a cseh követek s rábeszélő tehetségük minden erejével magasztalják Ulászló bölcseségét, húsz évi ország-lás alatt szerzett tapasztaltságát, valország-lásosságát, életszentsé-gét, érett korát.4) Elmondják, hogy mily szerény, igazságos,
Jönnek a cseh követek s rábeszélő tehetségük minden erejével magasztalják Ulászló bölcseségét, húsz évi ország-lás alatt szerzett tapasztaltságát, valország-lásosságát, életszentsé-gét, érett korát.4) Elmondják, hogy mily szerény, igazságos,