(A DRÁM AÍRÓRÓL)
- M egtagadom őket! - mondta, s ujját szigorú nyomatékkai emelte fel, amidőn nem sokkal a halála előtt korai színpadi m űveiről, jeleneteiről kérdeztem:
m iként tudnám megismerni azokat? - Majd ami az életműsorozatban megjelenik, s ami már az Athenaeum Jajgatunk és kacagunk című gyűjteményében is benne volt, kiegészítve a Békák tavával, ennyi a drámai életm űvem . .. - folytatta, két oldalon lehulló haját visszasimítva, s nyújtott lábbal ültében teljes testsúlyával a másik kezére nehezedett.
A dráma és a színpad írói indulásától foglalkoztatta. 1922-ben a Sötétség című novellája sistergő és fojtó életanyagot hozott az irodalomba. Ez adta a majd más
fél évtizeddel későbbi, földindulás című, országos vihart kavart drámájának az alapanyagát. Itt m utatkozott meg először az író drámai alkata. Szembetűnő volt, ahogyan egy-egy mondattal karaktereket terem tett, feszültséggel töltötte meg a párbeszédeket. Dialógusépítő készsége és balladai sűrítettségre valló képei is segítették a drámaíró megerősödését.
De más vonatkozásban is ambíciója volt a drámaírás. A színpadot a nyílt szólás terepének tekintette, ahol a színész - akár a napilapok, folyóiratok publicis
tája - eleven közeghez szólhat, elkiálthatja társadalmi aggodalmait. Ezért nem csak a maga megnyilvánulási lehetőségeként, hanem a társadalomjobbítás fórum a
ként is figyelte a színház üzemelését. így írt beszámolót a Nyugatba debreceni színházi tapasztalatairól, s Bajcsy-Zsilinszky lapjának, a Szabadságnak a szerkesz
tőjeként így volt mozgatója a kezdeményezésnek: újuljon meg a Nemzeti Szín
ház vezetése. A Belvárosi Színház bukását felelevenítő nap ló jegyzetéből tudjuk azt is, hogy Ném eth Antal későbbi titkárát, Patkós Györgyöt, aki majd a Bel
városi vezetője is lesz, cikkek írására biztatta - a Nemzeti ellen.
Amikor A hazugság öli című memorandumát 1927-ben Huszár Károlyhoz, a parlament alelnökéhez címezve az Élőszóban közzétette, írásában szinte pon
tokba szedte írói munkásságának témáit. Az ivás, az egyke, a vidéki értelmiség társadalmi bajait említette a sajtószabadság gondja, a választójogi s egyéb más megoldandó kérdések sorában. Látjuk majd, hogy az említett társadalmi feszültségeket drámaírói inspirációnak tekintette, s talán a m emorandumnak egy másik megjegyzése is eligazít a színpadi szerző megértésében: „az embereknek egyszerűen nincs hitük, amely életük bázisát jelentené, s cinikus materializmusba fullad minden kultúrértékük” — írta Huszárnak. Hitterem tésre szinte didaktikai célzatossággal alkalmasnak látta a színpadot. Ezzel magyarázható, amit több darabjának a befejezésével kapcsolatban a szemére vetettek. Nevezetesen, hogy már-már az anyag ellenében kedvezőre fordítja a történeteit: kiderül Kádár kör
orvos ártatlansága, mégsem hagyja el tehát a falut; mégiscsak gyermeket vár Julika (Földindulás) ; az Öregasszony végül csak belátja korábbi vétkeit (Vég- 4 9
rendelet). Kodolányi közvetlen jelenidejűséggel nevelni, tanítani akart a színház
ban. H itet sugallni. Hogy életünk jobbá fordítható, csak m agunk körül és ma
gunkban kell rendet teremteni.
Kodolányi folyamatos drámaírói ambíciójának egyik alkalmáról Móricz Zsigm ond is tudósít. A Fehér fecske című egyfelvonásosának bem utatójáról - ame
lyet Paulini Béla rendezett 1928 márciusában a Vasúti és Hajózási Klub kultúr
termében - írja: Kodolányi kénköves esőt és a gyűlölet vulkánját zúdítja a szín
padra. Bizonyos, hogy a Sötétségből ism ert szülőföldet idézte meg. Tüskés Tibor monográfiája szerint ekkortájt egy zenés vígjátékot is ír: „pregnánsan magyar dolgok. . . tömegmulattatás, de nem brettli, nem szóvicc, nem perverzi
tás, nem is csepűrágás”. A Szép Zsuzska színpadi változatáról is gondolkodik, s nyomok mutatkoznak arra is, hogy egyfelvonásosokat, jeleneteket írt az ifjú
munkások számára, hogy a kirándulásokon bemutathassák azokat. Még a Mó- riczcal való barátsága idején elkészül a majdani Végrendelet című darabjának első változatával; a Száműzöttek címet adta neki. A Népszava Kiadónál 1956-ban megjelent, újraírt dráma bevezetője említi: M óricz több színházban is próbálko
zott a művel - eredménytelenül. S nem azért, m ert a színházak a feltételezhetően dramaturgiai döccenőket is m utató munkánál csak jobb m űveket játszottak. Az életanyag v o lt a fanyalgás oka. Persze, hiszen egy dél-baranyai faluközösség
„középkorának” drámája aligha kecsegtetett anyagi sikerrel a M olnárhoz, Nóti- hoz, Zerkovitzhoz szokott és szoktatott publikum körében.
Innen van, hogy az első nagyszínházi bemutatóra szerény publicisztikai figyelem közepette készülnek. A dráma: a Pogány tűz. Noha a M argitsziget fái alatt Patkós Györggyel, aki Ném eth Antal Nemzetijében dram aturgi megbízást kapott, a Sötétség dramatizált változatáról álmodoztak, Ném eth mégsem a kész m űvet szorgalmazta, hanem újat, történelmi m űvet íratott vele. Törekvése - Szántó György Sátoros királyával együtt - elgondoltságot m utat: a jelen politikai fe
nyegetettségét, ha másként nem, történelmi művekben megfogalmazni. Később ebben a jelben kerül színpadra Németh László VII. Gergelye, és színpadiasítják Kós Károllyal Országépítő című regényét.
A Pogány tűz bemutatása körüli hetekben, hónapokban a N ém eth Antal elleni támadások az intézmény létét teszik kérdésessé; az általa rendezett Faustot is így marasztalják el. H at nap múltán következik Kodolányi drámája Táray Ferenc rendezésében. A helyzet iróniája, hogy miközben színháza németellenes drámát játszott, Németh A ntal Ham burgban tartott előadást. Kodolányi a Ma
gyarországnak adott előzetesében hallgat ugyan a darab teutonellenes tendenciá
járól, sőt arra figyelmeztet, hogy „. . .nem a »pogányságon« van a hangsúly, ha
nem Levénta bosszúvágyán és különös szerelmén egy német leány iránt” (1937.
április 8.), valójában azonban nagyon is élezett kérdés a teuton lovagok jelenléte.
A „különös szerelem” és az, hogy birtokot kaptak országunkban, nagyon is szá
m on kéretik Levéntán, m ielőtt Vata leszúrja őt. Az idegen fenyegetettség és a katolikus papság erkölcstelen, hazug uralma az, amely ellenében Kodolányi a pogány harcosok igazát állítja. A katolicizmus elleni indulatában talán személyes motivációk is működtek: tudjuk, hogy Kodolányi, főként Csikesz Sándor maj
dani debreceni professzor hatására, áttért a református hitre. (Alapos - lélek
tani - magyarázat szükséges még ahhoz, hogy halála előtt m iért rekatolizált!) Kodolányi magánéleti szférákat nyomatékül művével kapcsolatban - valójában nagyon is általános politikai bajvívások terepévé teszi a színpadot.
Nemcsak az István király rockopera sikere nyomán látjuk úgy, hogy K odo
lányi drámája ma is értelmezhető gondolatmenetet követ. Mai színpadon a
Po-gány tűz szövege mondható a leginkább, még ha vádként hangzott is el az ódon nyelvezet. Kárpáti Aurél tanulságos észrevétele volt, hogy szavalás és veszekedés jellemzi a Nemzeti produkcióját. A dráma az utolsó jelenetben izzik fel igazán, m ondja Kárpáti, s az a rendezés elmarasztalása is, amikor vértől cse
pegő melodrámának minősíti a Pogány tüzet. Talán Relle Pálnak is igaza van, aki úgy látja, hogy o tt következne az igazi dráma, amikor Levénta félreáll. Pün- kösti A ndor az Újságban sokallja a szadizmust, s úgy véli, hogy a darab a csúcsok
ra gyűlöletében emelkedik, s m egtorpan, „amikor a szeretet szava” kellene hogy hangozzék (1937. május 1.). Politikai indulata mellett a szociális jelenidejűség is előtör Kodolányiból. Amikor például Pétör király előtt a panaszosok sorolják sérelmeiket. A Pogány tűz egyenetlensége, erőtlensége nemcsak drámaírói gya
korlatlansággal magyarázható, hanem némi spekuláció is zavart okoz. A szerelmi szálban például, amely inkább a színpadi konvencióknak akart tetszeni. Kodo- lányit valójában zavarta a távolságtartás is. M ert az ő mondandója a jelen idejű szociális gondok szorítottságában már-már publicisztikus jajkiáltásként feszül benne. Ahogyan a szociográfus Kodolányi Ormánság-könyve se tud oly higgadt emelkedettséggel elemezni, m int Illyés a Puszták népében.
Im ént memorandumát említettük. Ebben a falusi orvosok kegyetlenül nehéz munkájáról is szólt. Vidéki történet című színpadi műve, amelynek bemutatóját
1938. november 12-én tartották (játékmester: Nagy Adorján), már ennek a kér
désnek magánemberi és társadalmi konfliktusát jeleníti meg. Schöpflin Aladár kritikája egy közeli színházi emlékére utal: 1938 tavaszán a Nemzeti Németh László Villámfénynél című darabját m utatta be. Közös a téma: m indketten egy hivatásában elmerülő vidéki orvos drámáját írták meg. Mégis alapos különbség mutatkozik. Ném eth László a magánélet körének konfliktusát jeleníti meg, mint Schöpflin találóan megjegyzi, s a falu nem m utatkozik meg. Kodolányi szociális kérdésként exponálja Kádár körorvos drámáját. A Magyar Színpad 1938. no
vember 9-i számában így nyilatkozik a szerző művének időszerűségéről: „A falu intelligenciájának és népének problémáját most egyre intenzívebben tárgyalja a közvélemény. Az irodalom e kérdésben már régebben megszólalt. Móricz Zsig- mond, néhai T örök Gyula és más jeles társaik a problém át úgy látták, hogy a fa
lura kerülő intelligens ember vagy megszökik, vagy elpusztul. Mi, fiatalabbak a háború utáni tanulságok alapján másképpen látjuk ezt a k é rd é st.. . ” Ami Kodo- lányinál a maradást jelenti. Vállalni a nehézségeket. Vállalni a mindennapi har
cot, és nem hátrálni. Kádár felesége nem bírja tovább, s elhagyja az urát, el a falut. Kodolányi társadalmi vonatkozásban is motiválja, hogy Kádár a nehezeb
bet választja; egy állapotos asszony halálában látszólag vétkes. H ívták Kádárt többször is, s ő nem tartózkodott otthon. A második felvonás vizsgálat Kádár bűnösségét illetően. Igazat adunk Schöpflinnek abban, hogy az orvos elleni vá
daskodás némiképp írói módoltság. Alapos és részletező ugyan a tanúkihallgatás, Pallagné borzongató átkokkal siratja lánya gyilkosát, ám bennünk, nézőkben K ádár ártatlansága bizonyos. M egrendülésünk épp az volna, ha igazságtalanul meghurcolnák. Ám Kodolányi szándéka más; pátosz és példa szükséges neki.
Kedvező végre futtatja a történetet. Kádárné elmenetele pedig azért nem jelent igazi veszteséget, m ert a darab indításától szerzőnk felkészített erre. Ha árnyalta volna a házaspár kapcsolatát, tán a személyes élet vonatkozásában erősebbnek éreznénk az orvos otthoni harcát, illetve annak tétjét, hogy mégiscsak szakítania kéne falujával. Szociális, közösségi dráma a Vidéki történet. Amennyire megrendí- tően új szempontokat hozott a színpadra, annyira nem tudott szabadulni korá
nak színművecskéitől a szerelem rajzában. Em lítettük a Pogány tűzzel
kapcsolat-ban is: férfi és nő viszonyát inkább a szenvelgés jellemzi, s éppen ezért melodrá
ma, mintsem izzó harc és küzdelem zajlik Kodolányi színpadán. Ellenérzéseinket említettük inkább, de m ost érdem ét hangsúlyozzuk! Kodolányi a Végrendelettel, majd azt követő darabjaival m erőben új hangot szólaltatott meg a magyar szín
padon és a drámairodalomban. Móricznál mélyebben nyúlt a népi élet nyom orú
ságához, szociográfiai pontossággal, kérlelhetetlen erkölcsi következetességgel éltette színpadi figuráit. Kedély és derű Kodolányinál nemigen m utatkozik. Ami feloldozás, az a társadalmat megváltani akaró közember segítő gesztusa. Egyéb
ként pedig nincs felmentés.
Nem véletlen talán az sem, hogy a vizsgálat, a tárgyalás, a vétségek tisztázásá
nak folyamata nemcsak a Vidéki történetben fedezhető fel. A Földindulásban is (bűneit vallja Juli); a Végrendeletben pedig egy törvényszéki tárgyalás tanúi vagyunk. Az igazságnak ez a szenvedélyes feltárása dramaturgiai eszköz, módszer lesz Kodolányinál. Dramaturgiai érvényre emeli, a színpadra transzponálja a vizs
gálatokat, valíomástételeket. Színpada nyílt tárgyalásokat folytat az emberben m un
káló rossz ösztönökről. Azokat az önös, torz magatartásokat és gondolatokat igyek
szik feltárni, amelyek a szűkebb s tágabb közösségben, a társadalomban csökötté teszik az életfunkciókat.
Mindenekelőtti aggodalom: az egykézés. A kihaló nép víziója írótársait és a társadalmat már jóval korábban cikkekben, tanulmányokban m ozdította: szülő
földjén, az Ormánságban a pusztulás jeleit észleli. A Földindulás ebben a kétségbe
esésben íródott. Az új vezetéssel induló Belvárosi Színház 1939. február 11-én m utatta be - új magyar drám át addig meg nem ért sikerrel. A Pogány tűz nyolc előadást ért meg, a Vidéki történet tizennégyet, de írótársai se m ondhatnak sok
kal többet. E zidőtt Tamási Tündöklő Jeromosa tizenkét estét számolt, Németh László Villámfénynél című m űve már igazán nagy szériának mondható harminchat előadással. A Földindulás 1939. május 15-én már a 125. előadásnál tartott, s ősszel | már a 200-at is meghaladta. Országszerte műkedvelő együttesek is m űsorra tűz
ték. Mivel magyarázható a Földindulás „operettsikere” ? Parasztok és vitéz Nagybányai, pesti polgárok és miniszterek, munkások és nagyságos asszonyok egyként tapsoltak a nézőtéren. Gúnyanyaggal a dráma pedig nagyonis töm ött.
Nyelvében, ormánsági dialektusában, erősen hangsúlyozott lokális történetében szorító és aktuális kérdéseket robbanthatott. A Film, Színház, Irodalom 1939/6-os számában beszél is e társadalmat átfogóan mozgósítani akaró szándékáról: „Itt akarom bebizonyítani - mondja - , hogy nem lehet a színházlátogató közönségnek olyan rétege, akiknél ne találna akkora érdeklődésre az ilyen darab, m int az idegen szellemű szerelmi nyavalygások. Óriási különbség van a nemzeti színjátszás ránk maradt tradíciói és a mai színház között. A szakadékot el kell tü n tetn i!”
Kodolányi aligha hitte, hogy szándéka kivételes kísérletként, de mégiscsak sikerül! A publikum faluképe nagyon másmilyennek m utatkozott. Lapozzuk csak át a Film, Színház, Irodalom azon számait, amelyek a Földindulás bemutatásának heteiben jelentek m e g ! Zilahy Süt a nap című színművéről számol be, amelynek tárgya: „református pap lánya szeretheti a magyar föld kérges kezű fiát”. S egy filmforgatási riportban Tolnay Klári mosolyog: Bolváry Géza Tiszavirág címmel a magyar falu életét viszi vászonra, s még m ondát is elevenít: Csaba vezér is megérkezik a történet, az élet jobbra segítéséhez.
S mit m utat Kodolányi?
Sötétséget!
Hogy pusztulnak a falusi porták, nem születik gyermek, orvos helyett ku
ruzsló ügyeskedik az emberi életekért, végletes gyűlölet és harc dúl családokon
belül, szektázók vak hite uralja a falu gondolkodását. Színpadi életanyagnak és írói sugallatnak egyként dermesztő valóság. Mégis, a Földindulás mivel ért el ily országos figyelmet és sikersorozatot? Sok okot m ondhatunk magyarázatként.
Darvas Józsefnek a Kelet Népének íro tt szavait idézzük (1939/4.): „Végre elérkez
tünk oda, hogy komolyan beszélhetünk az új magyar dráma megszületéséről: nem csupán elméleti meggondolások alapján, hanem kritikai eszközökkel, egy adott darab k ap csán ... akadt író, aki m eg tudta teremteni azt a drámai formát, amely
ben természetes hangsúllyal, töretlen belső logikával bonyolódnak a népélet apró s nagy eseményei. . Schöpflin Aladár a Tükör 1939. márciusi számában úgy látja, hogy Kodolányi műve iránydarab. „Nem prédikálja, csak megmutatja, mi
csoda rombolást okoz az egyke, és milyenné formálja az embereket és sorsokat.”
Majd azt írja: nincs népszínműi hang, hanem valóságos paraszti. Ami nemcsak Kodolányi érdeme, hanem az előadásé is. Páger Antallal az élen kiváló, jeles színészek vállalták a játékot, és nagyon erős, hiteles színpadi világot sikerült meg
teremteniük. De a dráma korszakos sikerének még néhány más tényezőjét is említsük meg. Mindenekelőtt Kodolányi szuggesztív, sodró erejét, amellyel a darabot életre teremtette. Itt sikerül talán legjobban elegyesíteni a tragikus és oldottabb perceket. A komor hangoltságban derűs pillanat, ahogyan a kisfiú István király históriáját tanulja. H a a gyermeket em lítettük, m int sikertényezőt is vegyük figyelembe. Tudott, hogy színpadon gyermeket szerepeltetni mindig hatásos. S hozzá: a gyermek meghal. Nézőnek kevés nagyobb hatást produkál
hatunk. Kodolányi mindezt nem hatásvadászatból spekulálja, hanem tárgya s drámai gondolata sodorja erre. Hiszen az egykézést átkozza, és sűrítettebben nem is lehetne drámai helyzetet teremteni, mint hogy egy fiatal házaspár egyetlen gyermeke meghal, az asszonynak pedig újabb szülésre nincs reménye. Időszerű politikai vonása is erősítette a Földindulás sikerét: az eladó telkeket, a beszege
zett házakat svábok veszik meg. A Pogány tűzben a teuton veszély nagyon közvetlenül hangzott, itt finomabb, szalonképes Kodolányi aggodalma. Amint vallási kérdésben is. Történelmi drámája a katolikus papságot átkozza; itt szektá
sok szelleme lengi át a történetet — katolikusok, reform átusok s minden más fele
kezet tagjai ökonomikus gondolatban félhették ezt a faluképet. Sikertényezőként említhetjük a dráma megoldását is. Hogy kedvező véggel zárul. Happy enddel, m ondjuk angolul is, mert ez a polgár mozi- és színházi igényének, ízlésének talán legfontosabb „esztétikája”. M int korábban említettük, Kodolányi szigorát, er
kölcsi-írói következetességét ismerve: ő nem a közönség kegyét óhajtotta keres
ni. H ogy egy elég sutácska fordulattal az orvos újabb vizsgálata Juli terhességét állapítja meg, ez nem a könnyű sikerre való sandítás. A remény és a hit ereje in
kább, hogy minden baljós jel ellenére népe életre és nem a halálra, pusztulásra hivatott. Kodolányi nemzet- és sorsértelmezése és a konvencionális színházi dram aturgia ez esetben egyező. Ki-ki a maga nézőpontjában fogadta a hírt, mi
szerint Julit „megáldotta az Isten” .
Az említett tényezőkkel nem azonos súllyal, de a Földindulás sikeréhez más, külső tényezők is segítséggel szolgáltak. Kodolányi említi, hogy a közrem űködők egy része valamiképp Németh Antallal személyes ellentétbe került. A folyamatos támadások közepette jó érv volt: lám, színházat és m agyart tudnak csinálni, ami igazán a Nemzeti feladata volna. S nem tudjuk a felsőbb hatalmi játék igazi törek
vését, hogy mennyire szánták m aguk is Németh elleni támadásnak a Belvárosi Színház támogatását, de tény az, Kodolányi írja, hogy állami szubvencióval dol
gozhattak. S a Földindulás sikere minden rétegnek, társadalmi osztálynak érvet szolgáltatott valamire. Ki-ki a maga igazára hivatkozott. Nem tárgyunk a dráma
megalázó plágiumperével foglalkozni. Több kötet összeállítható a sajtóban meg
jelent rágalmazó, gyanakodó, sanda célzatú írásokból. S az is szomorú, Kodolá- nyitól tudjuk, hogy a Nemzeti illetékesei nem tanúskodtak a F"óldindulás mellett.
Ma már mosolyogtató az E rdős nevű fogorvos által indított hecckampány. Az egyszerű olvasó előtt is bizonyos: a Sötétség, a Böbék Samu búcsúja s más novel
lák, regények életanyaga és főképpen gondja tovább sistereg a F' öldindulásb&n.
Még tarto tt a Földindulás sikere, amikor 1939. október 20-án újabb Kodolá- nyi-premier következett, a Végrendeleté. Az egészségügy, a gyerm ek kérdése után az ormánsági drám atrilógia harmadik darabja a vagyonról szól. S ha már eddig is megkíséreltünk némely jellegzetességre utalni Kodolányi drámáival kap
csolatban, m ost egy újabb, az előző két drámában is megtalálható sajátosságra figyeljünk. Kodolányi haláleset körül sűríti drámai anyagát. Relle Pál tanácsát fogadta meg, aki - mint em lítettük - a Levénta halálát követő eseményekben látta volna az igazi drámaiságot? N em tudjuk, de az bizonyos, hogy a V idéki történet
ben Pallagné lányának halála lobbantja fel a tüzet az orvos körül, a Földindulás
ban Józsika halála kapja össze a színpadi történet szálait, a Végrendeletben pedig az öreg Páprádi halála után az örökség miatt háborúznak.
A Végrende/et újraírt változatát tekintette Kodolányi végleges szövegnek, amelyet 1955 decemberében a Pécsi Nemzeti Színház M arton Frigyes rendezésé
ben m utatott be. Összehasonlítva sok apró módosulást felfedezhetünk. Utóbb kedvezőbb színben tűnik fel az orvos alakja, némely dialógus kibontottabb, az első felvonás zárásában az új változat az apa beszámíthatatlanságát nem említi.
Bizonyára azért is, hogy Zsuzsi jussa az örökséghez erkölcsi és jogi értelemben egyértelműnek tessék a drám a igazságaként. A harmadik felvonás végét is erő
sebben mozdítja Kodolányi; az 1939-es írásban a hamisan tanúzó Páprádiné és Zsófi maradásra biztatja addigi ellenfelét, Zsuzsit és férjét, O rbánt. Az 1955-ös darab élesebben distancíroz: Orbánék magukkal viszik a hamis tanúzás bűnében összeroppant öregasszonyt.
Zsófiáknak tehát nincs feloldozás. Erkölcsi ítélkezésében árnyaltabb a vég
leges szöveg. De még oly technikai módosulások is felfedezhetők, m int a szerzői instrukciók szövegezése. Bizonyára a Belvárosi Színház mindennapjai s előadása nyomán a bennfentesség írato tt vele olyan színházi szakkifejezéseket, m int „jobb
leges szöveg. De még oly technikai módosulások is felfedezhetők, m int a szerzői instrukciók szövegezése. Bizonyára a Belvárosi Színház mindennapjai s előadása nyomán a bennfentesség írato tt vele olyan színházi szakkifejezéseket, m int „jobb