K RÍZIS TÍPUSAI

Lélektani kríziseknek több formája létezik. Erik H Ericson alapján megkülönböztetünk, un.

fejlődési kríziseket, melyek az emberi pszichoszociális érési folyamat természetes velejárói.

Caplan vezette be az akcidentális krízis fogalmát, mely külső stressz, trauma, negatív életesemény hatására alakul ki.

(Jacobson 1979. krízismatrix elmélete fejlődési és akcidentális krízisek egybeesésének időszaka)

5.2.1. A fejlődési krízisek

Az egyéni életút folyamatos fejlődést jelent. Emberi létünk két végstádiuma a születés és a halál között életszakaszok váltják egymást. Erikson az egész életen át tartó fejlődés lehetőségét hirdeti pszichoszociális fejlődéselméletében, melyben az élet során megtapasztalt társas hatások jelentőségét angsúlyozza. A fejlődést nyolc szakaszra osztja, ezek mindegyike egy pszichoszociális krízis köré szerveződik (ebben az értelemben kritikus időszakok). A válság mindig fordulópontot jelent: óriási növekedési lehetőséget rejt magában, ugyanakkor sérülékennyé is teszi a személyt, Az egészséges személyiségfejlődés során át kell esnünk az ún.

normatív kríziseken, és erőfeszítést kell tennünk, hogy az adott szinten megfelelő fejlődési feladatot megoldjuk és képességeinket kifejlesszük. Minden szakaszban két egymással ellentétes kimeneteli lehetőség adódik: az egyik adaptívabb, a másik "megbetegítő" lehet.

Elméletének kulcsfogalmai:

◼ Énidentitás

◼ Kompetencia

◼ Pszichoszociális krízis

Az életet állandó identitás-keresésként fogja fel

5.2. Krízis típusai | 107

8 életkori ciklust különít el, melyek meghatározott sorrendben követik egymást Csecsemőkor

(Ős) bizalom a bizalmatlansággal szemben: az anyával való kapcsolatban alapvető szükségleteinek kielégítése során a csecsemőnek az, az alapélménye alakul ki, hogy a világ megbízható és biztonságos. A bizalom alapja az anyával való kapcsolat minősége. Ha a gondoskodás nem megfelelő (pl. következetlenség, érzelmi elzárkózás vagy elutasítás), akkor a bizalmatlanság élményét eredményezi. Erikson a bizalom élményét a reménnyel hozza összefüggésbe. Remény annak a hite, hogy alapvető igényeink kielégülnek „Az vagyok, amiben reménykedem, s amilyen reményt nyújtok.”

Kisgyermekkor

Autonómia a szégyennel és a kétellyel szemben: a záróizmok akaratlagos irányítása az önkontroll és az anyától való függetlenség, autonómia érzetét adja. Bátorítani kell az autonómia-törekvéseket, miközben meg kell védeni a kisgyermeket a szégyen és kétely korai élményétől, ami akkor jön létre, ha kudarcot vall, bírálják, gúnyolják vagy megakadályozzák az önálló cselekvésben. Kialakuló énminőség: az akarat „Az vagyok, amit szabadon akarhatok.”

Óvodáskor

Kezdeményezés a bűntudattal szemben: a gyermek megéli, hogy hatással van a környezetére (aktív, ön indította mozgás, kísérletezés, a világ felfedezése, a környezet tárgyaival való manipulálás formájában). Veszélye a bűntudat, ami akkor jön létre, ha a kezdeményezést korlátozzák, leértékelik, esetleg büntetik annak érvényesítését. A krízis sikeres megoldása:

szándék, énminőségét alakítja ki. „Az vagyok, aminek el tudom képzelni magam.”

Iskoláskor

Teljesítmény a csökkentértékűséggel szemben: a Freud által leírt latencia szakaszban a gyermek megtanulja, hogy azzal szerezhet elismerést, ha teljesít valamit. Fontos hajtóerővé válik a teljesítményvágy, az intellektuális kíváncsiság, képes kitartóan feladatot végezni és kialakul a tevékenység befejezéséből adódó öröm. Ha azonban a gyermeket ezen a területen kudarcok érik, akkor elveszti bizalmát képességeiben és kisebbrendűségi érzés alakul ki benne. Kialakuló énminőség sikeresség esetén a kompetencia.

Serdülőkor

Identitás a szerepkonfúzióval szemben (12-20 év): a serdülőkor az identitás (önazonosság) keresésének és kialakításának időszaka, a különböző szerepek próbálgatása, a foglalkozás, eszmék melletti elköteleződés megtalálása. Ha nem sikerül szilárd identitást kialakítani, akkor szerepzavar jön létre, amit az elköteleződés hiánya jellemez. „Az vagyok, amit működtetni tudok” A hűség énminőségét alakítja ki.

Fiatal felnőttkor

Intimitás az izolációval szemben: a fiatal felnőttkor feladata intim kapcsolat létrehozása egy másik személlyel úgy, hogy szorongás nélkül képes legyen magát átadni az intimitást igénylő helyzeteknek. Csak azok képesek intim kapcsolatok (szoros barátság, munkahelyi kapcsolatok, párkapcsolat) kialakítására, akik tisztában vannak önmagukkal, vagyis szilárd identitással rendelkeznek. Kialakuló énminőség a szeretet Ha a fiatal fél az én-vesztéstől, a másikban való feloldódástól, akkor kerüli ezeket a helyzeteket, aminek következtésben elmagányosodik.

„Azok vagyunk, amit szeretünk.”

Felnőttkor

Alkotóképesség a stagnálással szemben: az alkotóképesség (generativitás) a felnőttkor feladata, olyasvalami létrehozása, ami túlél bennünket (pl. utódok gondozása és a következő nemzedék felnevelése, vagy tágabb értelemben eszmék, tárgyak létrehozása). Ellenkező esetben a stagnálás állapotában a személy képtelen a jövőnek szentelni magát, csak saját szükségleteivel van elfoglalva, önmagába zárul, élete sivárrá válik. A krízis sikeres megoldása:

gondoskodás énminőségét alakítja ki.

Időskor

Én-integritás a kétségbeeséssel szemben: az időskor az érettség időszaka, a visszatekintés és számadás ideje, amely pozitív esetben az integritás (teljesség) élményét hozhatja. Az élet alkonyán a személy képes elfogadni, hogy élete egyszeri és megismételhetetlen és képes együtt élni a múlttal. A kialakuló énminőség a bölcsesség. Ennek hiánya azonban kétségbeeséshez és halálfélelemhez vezet. Az éretté váláshoz szükséges az összes előző szintnek megfelelő én-minőség kifejlesztése. Az vagyok, ami fennmarad belőlem.”³

5.2.2. Akcidentális krízisek

Külső, provokatív tényezők hatására létrejövő kríziseket nevezzük akcidentális krízisnek.

Holmes és Rahe (1967) Az életesemények hatásának felmérése céljából kidolgozták az életesemények skáláját. Holmes az életesemények befolyásoló szerepét pontozta, rangsorolta, mely alapján egy krízis kialakulásának esélye, ill. pszichés vagy pszichoszomatikus betegségek megjelenésének valószínűsége megbecsülhető

5-1. táblázat: Holmes & Rahe (1967): Stressz keltő életesemények skálája⁴

Esemény Pontszám

Házastárs halála 100

Válás 73

Házastárs elköltözése 65

Közeli családtag halála 63

Sérülés vagy betegség 53

Házasság 50

Elbocsájtás munkahelyről 47

Nyugdíjba vonulás 45

Családtag betegsége 44

Terhesség 40

Szexuális problémák 39

Új családtag megjelenése 39

3 https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412b2/2013-0002_pszichologia_es_szemelyisegfejlesztes_i/tananyag/JEGYZET-12

4 Forrás: https://andalodo.wordpress.com/stressz/stressz-elsosegely