◼ Az érzelmi kötelékek lazák, hiányoznak vagy torzultak, így képtelenek érzelmi támaszt nyújtani.
◼ Koalíciós működés alakulhat ki (amikor két családtag szövetkezik egy harmadik ellen), melynek okai lehetnek, elhidegülés, féltékenység.
◼ A szülők közötti súlyos kapcsolati konfliktusok családi biztonságos bázisát rendíti meg.
◼ A szerepek és a szabályok túlzott merevsége konfliktushelyzeteket rugalmatlan alkalmazkodást, megküzdési képtelenséget okozhat.
◼ Gyakran a minimálisan szükséges anyagi, gazdasági életfeltételeket sem tudják biztosítani.
(Csürke, Vörös, Osváth és Árkovits, 2009)
Paranormatív krízisek részletezése: jellemzői, előfordulás gyakorisága, prevenciója, megoldások lehetőségei, a tervezett tantárgyak keretein belül részletezésre kerülnek.
Ö SSZEFOGLALÁS
Ebben a fejezetben megismerkedhettünk a krízisállapot felismerésének, meghatározásának főbb ismérveivel, a krízis kialakulásának és lefolyásának jellemzőivel. Részletezésre kerültek a beavatkozás és segítségnyújtás módszerei, kompetenciahatárai. Ismertetésre kerültek az érési és akcidentális krízisek pszicho dinamikai és szociális sajátosságai, ill. Családi krízis sajátosságai.
E LLENŐRZŐ KÉRDÉSEK
1. Ismertesse a krízis fogalmát, mely Gerald Caplan nevéhez fűződik!
2. Mit jelent az akcidentális krízis? Ismertessen példákat!
3. Jellemezze az iskoláskor fejlődési krízisét!
4. Ismertesse a krízisben lévő egyén jellemzőit!
5. Ismertesse a krízis lehetséges kimeneteleit!
6. Sorolja fel a krízis ellátás alapelveit!
7. Ismertesse a Pszichoterápia és a krízisintervenció közti jelentősebb eltéréseket!
8. Ismertesse a családtámogató funkcióit!
9. Ismertesse a patológiás családok jellemzőit!
F ELHASZNÁLT IRODALOM
Bakó Tihamér: Utak és ösvények – Életünk váltófázisai és válságai. Psycho Art Kiadó, Budapest 2017, ISBN:9789632147796
Csürke József, Vörös Viktor, Osváth Péter, Árkovits Amaryl (szerk.): Mindennapi kríziseink.
Oriold és társai Kiadó, Budapest, 2009
http://eszteralapitvany.hu/wp-content/uploads/2015/04/Kr%C3%ADzisprotokoll-v%C3%A9gleges.pdf)
Hajduska Marianna: Krízislélektan. Budapest, Eötvös Kiadó,2008 ISBN: 978-963-463-982-4 Hézser Gábor: Újra szárnyra kapni - Interjúk és előadások a krízisről és a segítségnyújtásról (Lector Kiadó, Marosvásárhely, 2014)
5.6. Családi krízisek | 117
https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412b2/20130002_pszichologia_es_szemel yisegfejlesztes_i/tananyag/JEGYZET-12-2.2._A_pszichologiai_fejlodes.html
6. KRÍZISHELYZETEK A CSALÁDBAN II.
Pakai Tímea Békés Megyei Központi Kórház diplomás ápoló, mentálhigiénés szakember hospice szakápoló és koordinátor, gyásztanácsadó
B EVEZETÉS
Ez a tananyag 2 részből áll. Az első rész a veszteségélményeken belül kiemelten a haldoklás és halál témakörével foglalkozik, a második része a gyásszal.
E fejezet célja, hogy részletes áttekintést nyújtson a krízishelyzeteken belül:
◼ egyrészt a haldoklás pszichológiai szakaszairól gyermek- és felnőttkorban, a haláltudat kialakulásáról és kifejeződéséről gyermekkorban, a világvallások halálról való tanításáról, a haldokló gyermek és felnőtt támogatásáról egyéni és családi szinten, a családnak történő segítségnyújtás lehetőségeiről;
◼ másrészt a gyász folyamatáról egyéni és családi szinten, a társadalom gyászhoz való viszonyáról, a gyász jellegzetességeiről, a nemi különbségekről, a gyászmunkáról, a kóros gyászról, a segítségnyújtás lehetőségeiről.
Polcz Alaine szavaival élve:
"Ha nem foglalkozol a halál kérdésével, alacsonyabb szellemi-emberi boltozattal éled le az életed, hogy aztán tanácstalanul állj szeretteid és saját problémád előtt, amikor szembe kell nézni az elkerülhetetlennel."
6.1. HALDOKLÁS , HALÁL
A tanatológia a haldoklás, a halál és a gyász elméleti és gyakorlati kérdéseivel foglalkozó tudományág. Elemzi a halállal kapcsolatos egyéni és közösségi attitűdöket, a haldoklók és a gyászolók gondozásának lehetőségeit, a halálközeli élményeket, a temetkezések kultúráját, a túlvilággal kapcsolatos elképzeléseket, stb.
Thanatosz a görög mitológiában a halál istene, az alvilág-másvilág megszemélyesítője. A Titok őrzője. Ikertestvére Hüpnosz, az álom birodalmának ura, szemlélője mindannak, amit lelkünk elfedve-eltakarva álmainkban feltár. (Pilling, 2010)
6.1. haldoklás, halál | 119
6.1.1. A mítoszok halálképe
A mítosz egy sajátos kulturális produktum, mely egy népcsoport kollektív lelkületét jeleníti meg, hagyományokat őriz és teremt. Érthetővé és értelmezhetővé teszi az élet eseményeit, szervezi a hétköznapokat és az ünnepeket. Üzenete talán segítséget nyújthat a félelmeikkel és bizonytalanságaikkal egyedül megbirkózni kényszerülő embereknek.
Sumér Gilgames eposz: Gilgames, a hős, a király, aki sok csatában harcolva rengeteg halált lát, először barátja, Enkidu halálán rendül meg. Ekkor zuhan rá saját halandóságának rettenete.
Tiltakozni kezd a pusztító végzet ellen. Elindul megkeresni a halál ellenszerét, meg akarja szerezni a halhatatlanságot, de nem sikerül. Mindenki az alvilágba kerül, ami nem túl kedélyes hely, de demokratikus.
Egyiptomiak: barátságosabb a túlvilágképe. Sokat foglalkoztak a halál utáni létezéssel. Hittek a lélek halhatatlanságában. A lélekmadár a test halála után az égbe szárnyal a napisten udvarába, s maga is istenné válik, vagy csillaggá lesz az égbolt északi részén. Ez az építészetben is megnyilvánul, minden halotti építmény bejáratai északra néznek, hogy az útrakelő lélek el ne tévedjen.
A lélek testet öltött részének kell leszállni az alvilágba megküzdeni a veszélyekkel. A Halottak könyve segít erre az útra felkészülni, sőt az itt maradó gyászolók is segíthetnek neki. Ha az Ítélet csarnokában az alvilági bíróság feje, Ozirisz igaz életűnek ítéli, akkor üdvözült lélekként élvezheti a halhatatlanságot. Ha nem, felfalja az alvilág ugrásra kész szörnye.
Görögök: halálképe pesszimista. A túlvilág (Hadesz birodalma) a sápadt, erőtlen árnyak otthona, amire az élő csak borzadva gondolhat. Az alvilágba bejutni sem könnyű, de kijutni lehetetlen. Az alvilági folyó 9-szer keríti körül Hadesz birodalmát, melyen csak egy odaút lehetséges Kharon ladikján. Az alvilágba jutva a lelkek isznak a feledés folyója vizéből, hogy ne fájjon az elveszített élet. A görög mítosz szerint jobb halva lenni, mint múlhatatlan gyászban élni. (Pilling, 2010)
6.1.2. A középkor és a halál viszonya
Középkori halálkép: A középkori ember számára a haldoklás, a halál, a pusztuló testek látványa a járványok, a háborúk, az orvostudomány fejletlensége miatt mindennapos, s ezáltal természetes volt. A kereszténység tanai előtérbe kerülnek, mert az üdvözülés lehetőségét hordozták. A középkori ember a szenvedést, a fájdalmat a betegségeket Isten ”ajándékának”
tekintette, mellyel sok dologra megtanította őket. Az üdvösség elnyerésének előfeltétele a fájdalommal szembeni alázat volt.
A haldoklást és a halált nem kezelték tabuként, a haldoklót gondozó vagy a halott felett virrasztó gyászolók között a kisgyermekeket ugyanúgy meg lehetett találni. A középkori festmények is jól illusztrálják ezt. (Pilling, 2010)
6.1.3. A jelenkor és a halál viszonya
A mai fejlett társadalmak tabuként kezelik a halált, talán az utóbbi pár évben javult egy keveset ez a helyzet. A ma élő ember számára a tudomány került előtérbe, amely nem ad választ a végső
kérdésekre, ezért a halált tiltott témaként kezelik. A média ontja magából a halállal kapcsolatos híreket, de csak felületi szinten. Mindig csak a burkot érinti, sohasem a lényeget.
Az emberek racionalista, materialista gondolkodásúvá váltak. A régi korok egyik fontos kapaszkodója – a hit – háttérbe szorult. A mai ember mindenre tud elfogadható magyarázatot adni. Ez azonban csak látszólagos. A halállal nem tudnak mit kezdeni, mert elveszítették kultúrájuknak azon szálait, amelyek segítséget nyújtottak a halál elfogadásához. (Pilling, 2010)
6.1.4. A világvallások tanítása a halál utáni létezésről
Hinduizmus
Az indiai vallás szerint semmi sem véletlen, sem az élet, sem a halál. Mindennek oka, értelme és küldetése van, s nemcsak az emberi szférában, hanem azon kívül is. Ez a kozmikus rend az örök erkölcsi világtörvény, a Dharma működésének az eredménye. Az emberi lélek örök vágya a vele való egyesülés. Ez azonban csak a teljes megtisztulás, a tökéletesség állapotában lehetséges. A létezés legtökéletesebb szintje a Nirvána. Az ide vezető út születések és halálok sorozatán át vezet: Minden születés azt jelzi, hogy a lélek még nincs felkészülve a Nirvánára. A Nirvánába való eljutás legfőbb akadálya az erős, élethez kötött vágyak. Az ezektől való megszabadulás segít az előrejutásban.
A megváltó ítélet: az újjászületéstől való örök megszabadulás.
Buddhizmus
A buddhizmus halál-felfogásában sok a hasonlóság és a különbség a hinduizmushoz képest.
Hasonló: a reinkarnáció, az újraszületés vagy újratestesülés hitében. Az élet ebből következően lehetőség a lélek tökéletesedésében, s cél a fájdalmaktól és szenvedésektől kísért élettől való örök megszabadulás. Ez maga a Nirvána: az életvágy teljes kioltottsága, az akarat és az érzelem teljes hiánya, tehát maga a Semmi. A Semmi a múlandó életek végső célja.
A különbség: a hinduizmussal ellentétben vallja azt, hogy a legkiválóbbak számára lehetséges már az életben is a megtisztulás, a tökéletesség legmagasabb szintjére, a buddha szintre jutni.
Aki eljutott ide, segíthet másoknak is saját útjuk megtalálásában.
Tibeti halottaskönyv: a lélek a halál után próbatételeken megy át, s e köztes lét ( a halál és a következő megszületés közti idő) alatt dől el, hogy a lélek megleli az üdvözülés útját. A halott lelki füleibe súgják a megoldásokat.